SZEMPONT
A Rovatból

6 millió beteg vagy „dél-koreai modell”? – beszélgetés a koronavírus kilátásaitól dr. Ferenci Tamás biostatisztikussal

A koronavírus-járványnak egyik legrosszabb velejárója az emberekben egyre növekvő bizonytalanság. Tervezhetjük-e valamiképpen jövőnket, meddig tarthat a karantén, milyen áron csökkenthetők az emberi veszteségek?


Ezekről kérdeztük Dr. Ferenci Tamás biostatisztikust, aki tagja annak az epidemiológiai munkacsoportnak, amely folyamatosan tájékoztatja a kormányfőt a magyarországi járványhelyzetről.

- Ön a szerzője „A magyarországi koronavírus-járvány valós idejű epidemiológiája” című folyamatosan frissülő weboldalnak. Mi a szerepe ennek a munkának a járvány kezelésében?

- Alapvetően az a feladat, hogy a járvány alakulását leírjuk, mert meg akarjuk tudni, mik történtek a múltban, és legyen egy pillanatfelvételünk arról, hogy a múltbeli történések eredményeképpen mi a jelenlegi helyzet. És ami talán a legfontosabb, hogy készítsünk egy előrejelzést arról, mi várható a jövőben. Ezek manapság nagyon pontos információkat tudnak szolgáltatni. A járványok terjedésének matematikai leírása viszonylag fiatal tudományág, amely rengeteget fejlődött az elmúlt 20-30 évben. Van számos kidolgozott modellünk, amelyek képesek megragadni és leírni ezeknek a járványoknak a terjedését.

Nem is igazán maga az előrejelzés a fontos - hány eset várható holnap, jövő héten, jövő hónapban -, hanem az, hogy a legtöbb ilyen modellel el lehet játszani a „mi lenne, ha?” típusú kérdéseket. Például előrejelezhetőek a korlátozások bevezetésének vagy feloldásának várható hatásai. A valóságban csak egy dobásunk van, nem tudunk kipróbálni többfélét, mint egy számítógépes játékban. Ezért nagyon fontosak a járványügyben a matematikai és a statisztikai modellek, hiszen segítenek kiválasztani a legjobb kimenetelű megoldást

- Ezekhez a modellekhez Önök felhasználják a korábbi magyarországi és más országbeli járványoknak az adatait is?

- Nem. Az oldalon, amely mindenki számára hozzáférhető, kizárólag a magyar napi esetszámot és halálozási adatokat használom fel. A korábbi járványok inkább a tapasztalatban és a módszertanban jönnek be, hogy milyen eszközöket kell ráereszteni ezekre az adatokra.

- Minden nap értesülünk a fertőzöttek, a halálozások, a karanténban lévők és a teszteltek számáról. Ezekkel kapcsolatban több probléma is felmerül. Például sokan úgy vélik, hogy a fertőzöttek száma valószínűtlenül kicsinek tűnik, igaz, a tesztelések száma is alig 20 ezer feletti egy hónappal az első beteg regisztrációja után.

- Számos módszer van arra, hogy reális képet kapjunk a megbetegedésekről. Az oldalon általam alkalmazott úgy működik, hogy veszem a halálozási arányt – bár járvány közben nem lehet egyszerűen elosztani a halottak számát az esetszámmal, mert a kórházban ápoltak között valószínűleg lesznek, akik meghalnak, de ez megfelelő eszközökkel korrigálható - ami ma Magyarországon 10-15% körül alakul. Ha ezt az emberek összevetik a német adatokkal, azt látják, hogy ez annak sokszorosa. Elgondolkodhatunk azon, hogy ez vajon miért lehet. Nem valószínű, hogy a vírus nálunk halálosabb lenne, és az egészségügyi rendszerünk sincsen túlterhelve, hogy az lenne a különbség magyarázata, pláne, hogy a betegségnek úgysincs oki terápiája. Az sem valószínű, hogy nálunk a betegek kockázatosabbak, mert például a német lakosság elöregedettebb.

Ellenben a néhány százalékos halálozási arányt mutatott Németországban nagyon sokat tesztelnek, így adja magát a magyarázat: valójában a mi halálozási arányunk is ugyanannyi, csak mi a betegek mindössze egytizedét vettük észre. Ezzel a logikával kaphatunk egy számszerű adatot arról, hogy hány betegünk van ahhoz képest, amennyit kimutatunk, és ennek alapján megbecsülhetjük a fertőzöttek valós számát is.

- A hivatalos adatokban nyilvánosságra kerül az elhunytak kora, és a koronavírus előtti egészségi állapotuk, amelyekből többnyire az tűnik ki, hogy bármilyen újabb fertőzés végzetes lehetett volna számukra. Úgy gondolom, hogy egy ilyen tájékoztatás a teszteltek esetében is iránymutató lehetne akár a közvélemény számára is, hogy az emberek lássák a valódi veszélyt.

- Ezt most kezdjük pontosan látni, hogy az egyes tényezőknek mekkora a kockázatot növelő szerepe. Nemzetközi tanulmányokban azt például már jól felmérték, hogy bizonyos életkorban mekkora a halálozási kockázat, de sokkal nehezebb felmérni a társbetegségek hatását. Ezekről inkább csak a járvány végén kapunk reálisabb képünk. Egy dologra vigyázzunk: ha az elhunytak 80%-a szív- és érrendszeri beteg volt, ez természetesen nem azt jelenti, hogy az ilyen betegségekben szenvedőknél 80% a halálozási kockázat. Ezért lehetnek félrevezetőek az ilyen adatok önmagukban, ha nem gondoljuk végig a kérdést.

- A járvány kitörése óta gyógymódok tucatjai keringenek az interneten. Az utóbbi napokban megjelent az az elmélet, mely szerint azokban az országokban, ahol bevezették a BCG-oltást, kevesebb a megbetegedés. PLOS Medicine pedig térképpel is illusztrálta, hogy ahol magasabb az oltási kultúra, ott kisebb mértékű megbetegedések várhatók. Önnek mi ezekről a véleménye?

- A  tanulmány azt nézte, hogy mennyi a koronavírus okozta megbetegedési és halálozási ráta egy országban, aszerint, hogy van-e BCG-oltás vagy nincsen, illetve, hogy mióta van. Az ilyenfajta vizsgálatoknak általános problémája, hogy az egyes országok nem csak ebben az egy tényezőben térnek el. Vessük össze például Olaszországot és Magyarországot: Olaszországban több megbetegedés van és nincs BCG, nálunk kevesebb van és van BCG. De közben a két ország között számtalan egyéb különbség is van.

Honnan tudhatjuk, hogy a megbetegedések, halálozások számában tapasztalt különbségnek konkrétan a BCG-nek és nem a többi tényezőnek van-e szerepe? Tehát a BCG-beli eltérés összemosódott egy sor más körülménnyel. Ugyanezt az eredményt kapnánk, ha az egy főre jutó tésztafogyasztással vetnénk össze a koronavírus okozta megbetegedéseket. Bármennyire is viccesnek hangzik, az empirikus alátámasztottsága e két ország viszonyában ugyanannyi ennek, mint a BCG-s teóriának. A másik probléma, hogy nem egyéni szinten vizsgálták a kérdést, hanem országos átlagokat. Ez pedig egy további problémát is felvet, mert az országos átlagok nem biztos, hogy úgy viselkednek, mint az egyéni szintű kapcsolatok.

Kérdésfelvetésként elfogadható, és immunológiai szempontból biztosan érdekes dolgokat lehet belőle leszűrni, de módszertani szempontból ez a bizonyítás gyenge lábakon áll. Ami nem azt jelenti, hogy nem igaz, csak azt, hogy ez nagyon kevéssé bizonyítja, ettől persze még igaz is lehet.

- Az embereket végső soron az érdekli a legjobban, hogy meddig tarthat ez az állapot. Ön milyen tendenciát lát?

- Annak a felmérésében, hogy meddig terjedhet a járvány, segíthet a betegségek elemi reprodukciós száma: ez azt jelenti, hogy ha én bedobok egy csupa fogékony emberből álló társadalomba egy beteget úgy, hogy semmilyen korlátozó intézkedés nincsen, akkor ő átlagosan hány embert fog megbetegíteni. Ez egyfajta ragályossági mérőszám. Például a kanyarónál, ami nagyon ragályos, 15 feletti is lehet, míg a szokásos szezonális influenzánál alig több, mint 1. A koronavírusnál úgy tűnik, hogy ez az elemi reprodukciós szám 2-3 környékén van. Ebből ki lehet számolni, hogy ha semmit nem teszünk ellene, akkor az embereknek mekkora hányadának kell védettnek lennie ahhoz, hogy ne tudjon járvány kitörni külön intézkedés nélkül sem. Ha ugyanis egyre több megbetegedés történik, a betegek túlnyomó része felépül, és remélhetőleg a későbbiekben immunis lesz a betegséggel szemben, akkor egy idő után egyre gyűlnek a védett emberek a lakosságban. Így, bár a fertőzöttek egyenként három embert „megkínálnak” a betegséggel, egyre kevesebben betegszenek meg, mert a megkínáltak egy része már átesett rajta. Ekkor a tényleges reprodukciós szám csökkenni kezd, és amint elérjük az 1-et, onnantól kezdve nem tud kialakulni önfenntartó járvány. Az elemi reprodukciós számból ki lehet számolni, hogy ez a küszöb kb. 60-70%. Ez Magyarországon hatmillió embert jelent! Ez a küszöb mindaddig, amíg nincsen védőoltás, ami a dolgok jelenlegi állása szerint a legjobb esetben is egy-másfél év múlva készülhet el.

Nagy dilemma előtt áll a világ: nem lehet a betegség terjedését korlátozó intézkedésekkel a végletekig alacsony szinten tartani, akkor olyan sokáig tartana a dolog, hogy azt sem a gazdaság, sem a társadalom nem bírná ki. De azt sem lehet hagyni, hogy napi 10 ezer beteg legyen, mert akkor az egészségügyi ellátás omlik össze.

Rövid távon bővíteni kell az ellátórendszer kapacitását, de valójában valami mást is ki kell találni. Nagyon sok verzió van a megoldásra, talán a legtöbbet az úgynevezett „dél-koreai modellről” beszélnek. Nincsenek bezárások, még az éttermek is működnek, nemhogy a munkahelyek és az iskolák, viszont rendkívül széles körű tesztelés, nagyon hatékony kontaktus-kutatás és a fertőzöttek gyors elkülönítése folyik. Bár Dél-Korea sem lefutott meccs még, ez egy szóba jövő megoldás lehet, és reménykedhetünk, hogy működik anélkül, hogy a társadalom és a gazdaság életét alapvetően felborító, drákói intézkedésekre volna szükség: a kontaktusok számának csökkentésére. Így is ki kell várni az időt a védőoltásig, vagy a kellően sok felgyógyult összegyűléséig, de legalább így sokkal inkább kibírható ez az idő, emberileg és gazdaságra nézve is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Megláttam az árakat, ez nem a magyaroknak szól” - így költöttünk Budapesten augusztus 20-án
Kimentünk a Várkert Bazárhoz, a tömegben kérdeztük az ünnepi rendezvényeken résztvevőket, hogy mit és mennyiért fogyasztanak, vásárolnak. Meglepően különböző válaszokat kaptunk.


Idén tizenötödik alkalommal rendezték meg a Magyar Ízek Utcáját a Várkert Bazárnál, amely mára a Szent István-napi ünnepségek egyik legnagyobb gasztronómiai eseménye lett.

A háromnapos fesztiválon több mint 150 kiállító mutatta be portékáit, az idei év kiemelt tematikája a „Vadat és halat”, a díszvendég pedig Kárpátalja, így a magyarországi vad- és halételek mellett a kárpátaljai konyhával is találkozhattak az érdeklődők.

Stábunk kiment a helyszínre, és megkérdezte az embereket arról, mit vesznek, mit esznek-isznak, és hogy drágának vagy elfogadhatónak találják az árakat:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Tarjányi Péter a Trump-Putyin találkozóról: Amit látunk, az nem béke, hanem egy új játszma kezdete
A biztonságpolitikai szakértő szerint Putyin elérte, amit akart, Trump pedig önmagát tette meg békeszervezőnek. Tarjányi Péter szerint a legnagyobb kérdés jelenleg az, hogy mi van a „tervezetben”, amiről Trump és Putyin tárgyalt.


„A világ figyelt. A háború nem állt meg. És amit látunk, az nem béke, hanem egy új játszma kezdete. Nincs áttörés. Csak egy asztal. A találkozó nem hozott megállapodást. Nincs tűzszünet. Nincs aláírt egyezmény. Van viszont egy tervezet, amit Trump és Putyin kidolgozott, Ukrajna és Európa nélkül. Ez nem béketeremtés. Ez békéről való tárgyalási keret felkínálása, Ukrajna feje felett” - írja a Trump-Putyin csúcstalálkozóról Facebook-oldalán megosztott elemzésében Tarjányi Péter.

A biztonságpolitikai szakértő szerint

„Putyin elérte, amit akart: fogadták hivatalosan az USA-ban, Trump partnerként kezelte, nem született új szankció, nincs tűzszünet, tehát a háború folytatódhat. Ez diplomáciailag óriási előrelépés Moszkvának, anélkül, hogy bármit engedett volna”.

Tarjányi szerint Trump önmagát tette meg békeszervezőnek, ez pedig kampánystratégia is.

„Trump úgy akar visszatérni, mint aki békét tud hozni. De ehhez előbb meg kell teremtenie a háború folytatásának lehetőségét is. És ezt most megtette. Mert jelenleg a harc megy tovább! Ukrajna és Európa a pálya szélén. Zelenszkijt nem hívták meg. Az európai vezetők csak értesítést kapnak, nem tárgyalófelek. A biztonsági garanciák nem NATO-keretűek, tehát nem kollektív védelmet jelentenek, csak Trump által vázolt ígéreteket”

- írta, majd hozzátette:

„Ez egyben stratégiai üzenet is: ha Európa nem egységes és nem lép fel önállóan, nem lesz megoldás.”

A szakértő számára ugyanakkor a legnagyobb kérdés, hogy mi van a „tervezetben”, amiről Trump és Putyin tárgyalt. „Mert erről senki nem mondott semmit. (...) A tervezet létezik, de nem hozták nyilvánosságra. Ez érthető, mert előtte Trump megmutatja Zelenszkijnek és az EU-nak” - fogalmazott a szakértő, aki szerint a tervezetben lehet szó területi kompromisszumról, a Krím elismeréséről, Donbasz orosz védnökségéről és akár Ukrajna NATO-tagságának tiltásáról is.

„Ez a találkozó nem a háború lezárásáról szólt, hanem a hatalmi szerepek újrafelosztásáról. Putyin visszatért a tárgyalóasztalhoz, Trump visszatért a középpontba és Európa, Ukrajna nélkül semmi nem lehet a »békéből«, ami még tűzszünet sem jelenleg. A kérdés mi derül ki az elkövetkező órákban, napokban a tárgyalásról, a konkrét hangulatról, esetleges nyomásgyakorlásról illetve a tervezet tartalmáról...Bizonyos szempontból többet vártam, bizonyos szempontból rosszabbat”

- zárta értékelését.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Hadházy Ákos Hatvanpusztáról: Gondoljon csak bele, hogy valaki odamegy, és ledózerolja a Parlament egy szárnyát
A műemléki védettségű épületegyüttes lerombolása lehet Orbán egyik banánhéja, amin elcsúszhat 2026 után, állítja a független képviselő, akit kedden újabb incidens ért a birtoknál. Arra is gyorsuló ütemben gyűlnek a bizonyítékok, hogy ami ott épül, az nagyon más, mint egy gazdaság.


Hadházy Ákos szép lassan Hatvanpuszta szakértőjévé képezte ki magát. Amit ugyanis a kormányfő majorságnak, édesapja gazdaságának nevez, arról a független képviselő azt állítja, hogy az valójában Orbán Viktor uradalma, kastélya. Minderről a fényképes bizonyítékok mellett, most már hivatalos, földhivatali papírok is vannak: az állítólagos üzemről lakóépületként készült energetikai tanúsítvány.

Hatvanpuszta eredetileg József nádor, Habsburg főherceg mintagazdasága volt, majd fokozatosan romló állaggal állattenyésztés folyt a falak között. A papíron Orbán Győző tulajdonában álló épületegyüttest, mely elvileg műemléki védettség alatt állt,

a tulajdonváltás után földig rombolták, majd újra felépítették, mai építőanyagokkal, technológiával, megváltozott belső kialakítással és funkcióval.

Bár a tulajdonos-építtető az ott dolgozóktól elveszi telefonjaikat, de mégis egyre több olyan fotó kerül ki, melyek a korábbi és mostani drónfelvételekkel egybecsengően egyre inkább megnehezítik Orbán állítását. Ami korábban sejtés volt csak, és szóbeszéd, például a föld alatti hatalmas hűtőkamrák megléte, az mára bizonyított tény. És vajon mikor kerül elő bizonyíték a ma még szintén csak sejtetett szivarszobáról, és moziteremről? Egyáltalán: hogyan kerül egyre több fotó Hadházy Ákoshoz? Erről is kérdeztük a politikust.

– Amióta Hatvanpusztával foglalkozik, egyre könnyebben küldenek Önnek újabbakat. A forrásvédelmet figyelembe véve mennyit tud elárulni arról, hogyan érkeznek Önhöz ezek a képek?

– Például a tüntetés alkalmával is jutott el hozzám kép, amikor valaki személyesen odajött hozzám. Ez csak az első volt, utána továbbiak is érkeztek, amelyeket már ennek hatására küldtek el.

– Korábban ez elképzelhetetlen lett volna?

– Korábban is láttam képeket, sőt videót is bentről, tehát én tudom, hogy mi van ott bent. Csak hát van az, amit én mondok, és van, amikor képekkel tudom alátámasztani. Az utóbbi nyilván sokkal erősebb, bizonyítékként szolgál. A képek persze nem bizonyítanak mindent, például a lakott részek kérdésében. De például azt az információt, hogy egy nagy széfet is beemeltek, egymástól függetlenül többen is állítják. Ez azért mégis hozzátesz valamit ahhoz, hogy el lehessen dönteni: mezőgazdasági épületről van szó, vagy valami másról.

Az információk, amiket közzéteszek, olyanok, amelyeket adott esetben bizonyítani is tudok.

De természetesen vannak olyan dolgok is, amelyeket elmondanak nekem, csak a forrás nem vállalja, hogy ezek nyilvánosságra kerüljenek.

– Tehát ön ennél többet is tud, de a források némelyike nem járul hozzá, hogy ezt nyilvánosságra hozza?

– Igen, ahogy mondtam: láttam olyan videókat, képeket, amelyeket a forrás nem mert átadni. Például az úgynevezett „Tiszti lakban”, ami konkrétan a miniszterelnöki család lakhelye,

egy hatalmas, antiknak tűnő nagy cserépkályha van, illetve olyan intarziás parketta, amit csak a bécsi Burgban lát az ember.

Ezeket el kell hinni, mert a képeket nem kaptam meg, nyilvánosan nem tudom bemutatni. De például az, amiről korábban csak információként beszélhettem, hogy hatalmas hűtőkamrák vannak az egyik épület alatt, ahol több hónapra vagy akár évre is lehet tárolni élelmiszert, most ezekre már van bizonyíték.

– Vannak olyan információk, amelyek megerősítésre várnak még?

– Igen, például az egyik nagy épületben,

amit ők vendégháznak neveznek, és amiről a miniszterelnök azt állítja, hogy mezőgazdasági üzem, ott több szoba van, moziterem, szivarszoba, és hasonlók.

Ezeket egyelőre nem tudom bizonyítani, mert az ezekről készült képeket nem kaptam meg. A széf jelenléte is ilyen: többen, egymástól függetlenül állították, de bizonyítékom egyelőre nincs róla. Viszont arra már tudtam egy nagyon komoly bizonyítékot bemutatni, hogy ez nem üzem, hanem lakóépület: egy honfitársunk hívta fel a figyelmemet arra, hogy nyilvános adatként elérhető az épület energiatanúsítványa, amely szerint az új épület lakóépületként van besorolva.

– Tehát amit eddig Ön állított, azt most papírral is alá tudja támasztani. De azokról a képekről, amelyeket kap, tudja minden kétséget kizáróan állítani, hogy valóban Hatvanpusztán készültek? Hiszen ha látunk egy alagsort páncélajtóval, az akár máshol is lehet.

– Erről láttam videót, amelyen belépnek egy folyosóra, ami ugyanaz a folyosó, amiről aztán képeket kaptam. Így

a videó elején látható külső nézet összeköthető azzal a belső térrel, melyet a publikálható fotókon láthatunk.

– Tehát ez az az eset, amikor egy olyan videóra tud hivatkozni, amit nem tud megosztani, de látott, és így tudja azonosítani a helyszíneket?

– Igen.

– Említette azt is, hogy a dolgozóktól származó információk szerint az egyik boltozott járat kívülről vastag betonnal van megerősítve, míg belül díszes burkolat van. Erről is van bizonyíték?

– Igen, ezt megerősítette egy olyan drónfelvétel, amit magyar fotósok készítettek, amikor fölé repültek. Azokon jól látszik, hogy ezek a járatok valóban vasbetonnal vannak megerősítve.

– Beszéljünk egy kicsit arról, hogyan készülhetnek ezek a képek. Hiszen tudjuk, hogy az ott dolgozóktól elveszik a telefonokat. Vannak, akik kijátszották ezt, becsempésztek készüléket, és kockáztatták a munkájukat?

– Ez nem olyan nehéz. Ha lead egy telefont, de van egy másik (nekem is kettő van), akkor könnyen megoldható. Az egyik forrásom például elmondta, hogy

volt egy régi telefonja, amit csak zenehallgatásra használt, és az nála maradt, azzal készítette a képeket.

Az éberség természetesen csökkenti a lehetőségek számát, de nem zárja ki teljesen.

– Térjünk rá a műemlék-rombolás ügyére. Itt egy nagyon komoly állítást tett: azt mondta, hogy ez lehet Orbán Viktor egyik „banánhéja”. Meg is mutatta, hogy belül itong van, azon vasbeton, és végül apró tégla. Tehát ön szerint egy műemléket gyakorlatilag porig romboltak. Mennyit lehet kapni egy ilyen rombolásért, és hogyan lehet bizonyítani, hogy ki rendelte el?

– Itt nemcsak műemlék-rombolásról van szó, hanem hivatali visszaélésről is. Egyszerűen nem lehetett volna ezt engedélyezni. Végigjártam ezeket a hivatalos utakat, nem volt könnyű, de kaptam válaszokat a kormányhivataltól. Kiderült, hogy megadták az engedélyt. Aki kiadta az engedélyt, az nyilván vádalkuval majd elmondhatja, ki utasította erre. Hadd ne mondjak most konkrét büntetési tételeket, de nagyon súlyos bűncselekményről van szó.

Gondoljon csak bele, hogy valaki odamegy, és ledózerolja a Parlament egy szárnyát.

Hatvanpuszta ledózerolása körülbelül ugyanilyen súlyú ügy, mivel kiemelt műemléki besorolású épület volt.

– Beszéljünk egy kicsit a politikai vetületéről is. Orbán Viktor mostanában beszél is Hatvanpusztáról az úgynevezett interjúiban.

– Igen, valószínűleg azért, mert érzékeli, hogy ez ügyben mondania kell valamit. Nyilván mérik, hogy ez a téma a fideszes szavazókat is zavarba hozza, ezért reagál rá.

– Csakhogy mindig ugyanazt mondja: hogy ez egy majorság, és az édesapjáé, kérdezzük meg az édesapját. Aztán amikor megkérdezik, ő nem válaszol.

– Lehet, hogy ma már úgy gondolja, okosabb lett volna hallgatni. Ha nem mentünk volna oda több ezer emberrel, talán még jó ötletnek is tűnt volna. A propaganda sok mindent el tud hitetni, de én hálás vagyok annak a több ezer embernek, aki eljött, és segített leleplezni ezt az ordas hazugságot.

– Attól nem tart, hogy a most meghirdetett bejárásokkal idővel elkopik a téma?

– Ezeket közkívánatra hirdettem meg, sokan jelezték, hogy a nyári szünet miatt nem tudtak eljönni. Szívesen megmutatom nekik. Persze minden téma előbb-utóbb „elkopik”, de a rendszer lényege épp az, hogy újabb és újabb ügyekkel feledtessék az előzőeket. Ez a téma viszont azért került újra elő, mert maga a miniszterelnök hozta fel, nyilván azért, mert azt mérik, hogy ez még a fideszeseket is zavarba hozza. Ezért ez ellenzéki feladat: ne hagyjuk elcsendesedni ezt a témát.

Az interjú után nem sokkal a képviselő újra Hatvanpusztán járt, ahol a biztonsági örök két autóval jelentek meg, és le akartak szorítani az útról. Végül az egyik autójuk járt pórul, és felborult. Az incidensről kétszer is posztolt Hadházy Ákos, a Szeretlek Magyarországnak pedig ezt mondta:

– Mit gondol, mi volt a céljuk ezzel? Megfélemlítés? Vagy több?

– Ha ezt parancsra csinálta a biztonsági őr, akkor igen, a megfélemlítés miatt adták a parancsot. Ha önszorgalomból, akkor lehetett mögötte egy megfelelési kényszer a főnöke felé, de persze szimpla gyűlölet is felém.

– Mit tervez? Feljelentést tesz? Későbbiekben folytatja-e a birtok felderítését, akár egyedül is, vagy inkább visz magával több embert?

– Én azt hiszem, már mindent felderítettem, amit lehet. De igen, a cél az, hogy minél többen személyesen meggyőződjenek arról , hogy mi folyik ott. Ezért is ajánlom fel, hogy aki augusztus elején lemaradt, de szeretné saját szemével látni, hogy mi folyik ott, azt egy újabb időpontban elviszem - akár több alkalmat is szervezhetünk. De egyedül biztosan nem megyek vissza oda.

– Mi lehet a teendő egy új kormány számára ezzel az ingatlannal? Vannak, akik a megnyitásáról beszélnek. Mi ennek a realitása?

– A kérdés az, hogy a rendszerváltás választáson történik-e, vagy egy elcsalt választás után egy hibrid forradalommal, esetleg forradalommal, ha az kell. A cél nyilván az, hogy az elkövetők ne élvezhessék ezt a lopást. Hogy az épület sorsa mi lesz, az más kérdés. Például meg lehet vizsgálni azokat a számlákat, amelyek alapján az autópálya-építésekhez követ vásároltak. Ezeknek jogi következményei is lehetnek, hiszen

a miniszterelnök apja 30-40%-os haszonnal adja el a követ, míg más bányák 3-4%-os haszonnal dolgoznak. Ez nyilvánvaló hűtlen kezelés, és innen el lehet jutni a kastélyig is.

– Ön szíve szerint milyen funkcióban látná Hatvanpusztát 2026 után?

– Például nagyon szép hely lenne egy szanatórium számára. Nagyon alkalmas lenne rá.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Karikó Katalin: Amerika könyöröghet majd a kínaiaknak vagy Európának, hogy adjanak mRNS-oltásokat
A Nobel-díjas kutató szerint a tudományellenesség erősödése és a támogatások megvonása komoly kockázatot jelenthet. A kutatóbiológus az amerikai egészégügyi miniszter legújabb döntése hosszú távon gyengítheti az ország felkészültségét egy új pandémia esetén.


Karikó Katalin kutatóbiológus szerint az Egyesült Államok komoly veszélybe kerülhet, ha a jövőben új pandémia tör ki. Úgy véli, hogy az mRNS-vakcinák fejlesztésének leállítása jelentős nemzetbiztonsági kockázatot hordoz. „Amikor majd jön a következő pandémia, a fejlesztések leállítása hatalmas nemzetbiztonsági veszélyt fog előidézni. Akkor Amerika könyöröghet majd a kínaiaknak vagy Európának, hogy adjanak mRNS-oltásokat” – fogalmazott a Magyar Hangnak adott interjújában.

Mindezt azután mondta el a Nobel-díjas tudós, hogy az amerikai egészségügyi miniszter, Robert F. Kennedy Jr. nemrég

félmilliárd dollárral csökkentette az mRNS-vakcina kutatások szövetségi támogatását. Karikó szerint Kennedy minden döntését félreértésekre és hazugságokra alapozza, és már régóta ismert oltásellenes nézeteiről.

A kutató arra is kitért, hogy nem érti, hogyan erősödhetett meg ennyire a tudományellenesség az Egyesült Államokban. Megdöbbentőnek tartja, hogy tömegek örülnek annak, ha egy egyetem, például a Harvard, komoly támadások érik.

Felidézte, hogy amikor Magyarországon ellehetetlenítették a munkáját, elhagyta az országot, később pedig az Egyesült Államokból is távozott, miután a Pennsylvaniai Egyetemről elküldték.

Ezután Németországba ment, ahol a Biontechnél kezdett dolgozni – a cégről akkor még csak véletlenül, egy ismerősétől hallott.

Elmondta, hogy az mRNS-vakcinák mellékhatásai nem térnek el a hagyományos oltásokétól. Sokan mégis másképp gondolják, mert egyszerre sok felnőttet és idős embert oltottak be, akik az életkoruk miatt gyakrabban betegednek meg.

Karikó szerint az amerikai támogatások megvonása nem állítja meg a fejlesztéseket. Úgy látja, hogy az amerikai kutatók megtalálják a módját a folytatásnak, miközben Európában és Kínában továbbra is számos kutatás zajlik. Hozzátette, hogy ezeknek a vakcináknak a rákterápiákban is nagy szerepe lehet.

Jelenleg mintegy 150 különböző klinikai vizsgálat folyik világszerte mRNS-vakcinákkal, elsősorban különféle daganatos betegségek ellen. Három éve kezdtek személyre szabott mRNS-alapú oltásokat adni New Yorkban hasnyálmirigy-daganatos betegeknek, és a páciensek fele még ma is él, annak ellenére, hogy ez az egyik legagresszívebb ráktípus.


Link másolása
KÖVESS MINKET: