400 milliárdos biznisz - átvette, majd rögtön le is passzolta a kórházak üzemeltetését az állam egy magáncégnek

Januártól országosan is a B+N Referencia Zrt. végzi az összes hazai kórház és egészségügyi intézmény létesítmény-üzemeltetését. Ez azt jelenti, hogy a kórházak, ha nem a saját állományukkal oldják meg az ilyen feladataikat, csak velük köthetnek majd szerződést.

A hatalmas, 400 milliárdos közbeszerzést eredetileg három régióra írták ki (Kelet-Magyarország, Budapest és Országos Intézmények és Nyugat-Magyarország). Összesen négy cég indult, ám mindhárom régióban a B+N nyert. Érdekesség, hogy a második helyen mindhárom régióban a NEO Property Services Zrt. ajánlata végzett, amely az AKKO Invest nevű cég tulajdona, amiben egy ideig szintén résztulajdonos volt a B+N.

Megbízásuk 3+1 évre szól. A 400 milliárd forint egyébként csak egy keretösszeg, a cég valós árbevétele attól függ majd, hogy a szerződés keretén belül mennyi megrendelést kapnak.

A B+N nem ismeretlen szereplő a kórházakban. 2021-ben már elnyertek egy 300 milliárd forint összértékű közbeszerzést, akkor a kórházak takarítására.

A legújabb, 400 milliárdos szerződésük alapján a budapesti intézmények karbantartását és műszaki üzemeltetését már júliusban átvették. A Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke, Soós Adrianna azt mondja, a legtöbb helyre alvállalkozókat hoztak.

A változásról semmilyen előzetes tájékoztatást nem kaptak, csak az elbocsátó levelet. Soós Adrianna szerint ezután csak a korábbi dolgozók egy része kapott továbbfoglalkoztatási ajánlatot, ráadásul közülük többeknek nem a korábbi munkahelyén ajánlottak munkát.

A B+N a mi kérdéseinkre nem válaszolt, de a 24.hu-nak azt állították, minden esetben felveszik a kapcsolatot a kórház menedzsmentjével, és felajánlják a további munkavégzés lehetőségét. Igaz, hozzátették, „az, hogy egy adott kórház miként menedzseli a változást a munkavállalói körében, az érintett intézmény hatáskörébe tartozik.”

Azt is közölték, bár a szerződésben nincs kikötve, hogy az átvett dolgozók csak a munkavégzésük eddigi helyszínén dolgozhatnak, minden új munkatársukat abban a kórházban szeretnék foglalkoztatni, amelyhez eddig is tartozott. Leírták még, hogy a takarítókat beíratják egy felnőttképzésre, ahol higiénés intézményi takarító képesítést szereznek.

„Lehet, hogy a szakértelem összességében nagyobb lesz, egyelőre nem látjuk ezt” - fogalmaz Soós Adrianna. Ami eddig kiderült számukra, hogy még az eddigieknél is bonyolultabb lett elintézni valamit.

Közben Budapest után az elbocsátások megkezdődtek vidéken is, tekintettel arra, hogy január elsejével mindenhol beléphet a B+N. Soós Adrianna szerint ellentétben a fővárossal, ahol nagyjából ugyanazt a bért kínálták,

A szakszervezeti vezető úgy látja, vidéken egy munkavállaló sokkal kiszolgáltatottabb helyzetben van, mint pesti kollégája, és Soós Adrianna szerint ezt a kiszolgáltatottságot használta ki a bérajánlat megtételekor a B+N.

A fizetésekről a cég annyit írt a 24.hu-nak, „az a célunk, hogy egy új kollégánk se járhasson rosszabbul az átvétellel.”

Az átszervezés téma volt a parlamentben is. Sebők Éva momentumos képviselő interpellációjában azt állította, hogy „a létesítményüzemeltetési feladatokat az állampártba mélyen beágyazott, a Habony-Rogán-érdekkörhöz ezer szállal kötődő B+N Referencia Zrt. veszi át.” Ennek kapcsán azt kérdezte Rétvári Bence államtitkártól, nem gondolják-e, hogy az ország szinte minden egészségügyi intézményének üzemeltetését „magánkézbe adni, kiszervezni nem csupán egy gazdasági kérdés, hanem biztonsági kérdés” is?

Válaszában Rétvári Bence meg sem említette a B+N-t. Azt mondta, hogy a kórházak műszaki adottságai különbözőek, és a kórházi adósságok egy része abból származik, hogy van, ahol többet kell renoválásra költeni. Ezt akarták megoldani.

- érvelt az államtitkár.

Szerinte emiatt „mindenkinek, aki karbantartó, portás, kertész, takarító, annak megszűnik az egészségügyi szolgálati jogviszonya, tehát a kórházban a mostani jogviszonya, és átkerülnek a KEF-hez”, vagyis a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatósághoz. Hozzátette, a kórházakkal kapcsolatban nekik már van tapasztalatuk, hiszen korábban a kórházfelújításokat is ők végezték el.

Arról azonban Rétvári Bence egyetlen szót sem szólt, hogy a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság nem maga végzi a feladatot, és erre hivatkozva valójában nem tartanak igényt a karbantartók, portások, kertészek, takarítók munkájára.

Sebők Évához, a Momentum országgyűlési képviselőjéhez eljutott két kórházi felmondólevél. Az egyiket a gyulai Békés Vármegyei Központi Kórház igazgatója írta alá, a másikat az orosházi Dr. László Elek Kórház igazgatója. Mindkettő október 31-i dátummal íródott, és szinte szóról-szóra megegyeznek.

Ezekben leírják, hogy az ingatlanüzemeltetést 2024. január 1-től a B+N Rerferencia Zrt. végzi, az érintett munkavállalókat a KEF (Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság) átveszi, és közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatja tovább, majd rögtön a következő mondatban közlik, hogy

Miért is foglalkoztatna tovább bárkit közalkalmazottként a a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság, ha egyszer az egész munkát kiszervezte a B+N-nek?

Ahogy írtuk, Sebők Éva parlamenti felszólalásában „a Habony-Rogán-érdekkörhöz ezer szállal kötődő” cégként jellemezte a feladattal megbízott vállalkozást.

Tulajdonosa, Kis-Szölgyémi Ferenc neve nem igazán ismert még a híreket aktívan követők körében sem, pedig a Transparency International által összeállított közbeszerzési toplistában rögtön Mészáros Lőrinc és Szíjj László után jön, a harmadik helyen. Ez olyannyira előkelő pozíció, hogy a sajtóban elkeresztelték "a takarítás Mészáros Lőrincének."

A dobogós helyezést ráadásul egy olyan területen érte el, amely első hallásra nem tűnik aranybányának: takarítással és létesítményüzemeltetéssel. Ehhez sok alkalmazottra van szükség, elég komoly logisztikára, és minden bizonnyal komoly szakértelemre is.

A vállalkozás jogelődjét, a B+N Kft-t még 1998-ban alapították, és 2009-ig egy galgahévízi család kezében volt. 2009-ben került Kis-Szölgyémi Ferenc tulajdonába. Akkori üzlettársa Tombor András volt. Az a Tombor András, akire Habony Árpád hivatkozott 2015-ös NAV-vizsgálatakor. A miniszterelnök egykori tanácsadója többek között a tőle kapott 20 millió forintos kölcsönnel magyarázta, miből telik neki luxusautókra és méregdrága ruhákra. Tombor azonban nem volt sokáig benne a B+N sikertörténetében, 2010 márciusában ki is szállt. A helyére Simicska Lajos bizalmasa, Fonyó Károly került, aki az Átlátszó adatai szerint 2015 márciusáig volt a tulajdonosi kör tagja. Azóta a cég egyetlen tulajdonosa Kis-Szölgyémi Ferenc.

Amikor a Telex rákérdezett nála, hogy a kormányzati tendereken elért kiemelkedő sikereiben lehetett-e szerepe Tombor Andrásnak vagy Rogán Antalnak, azt válaszolta, hogy

Ugyanakkor tény, hogy a B+N az Orbán-kormány 2010-es megalakulása után indult hatalmas növekedésnek. Mára a megrendelőik között a G7 összesítése szerint ott van például a MÁV, az Alkotmányvédelmi Hivatal, az Antenna Hungária, a Budapesti Rendőr-főkapitányság, az Országos Rendőr-főkapitányság, a Magyar Közút, a Posta, az MVM-csoport különböző cégei, a NAV, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt, a Volánbusz és a Szépművészeti Múzeum is.

A Transparency International szerint Magyarországon csak 2022-ben 80 közbeszerzést nyertek meg.

A B+N azt állítja, hogy az állami megrendelések így is kisebbségben vannak a cég portfóliójában, megrendeléseik 59 százalék a piaci szereplőktől érkezik. Dolgoztak például a Richter Gedeonnak, az Egisnek, a GYSEV-nek, az elektronikai termékeket gyártó Jabil Circuit-nak, illetve a Mol-nak, és az OTP-csoport több vállalatának, valamint a Telenornak, a Sanofinak, és az Unilevernek is.

És nemcsak Magyarországon sikeresek. Az FM Business-ben megjelent nyári közleményük szerint a régió hét országában 21 ezer munkatársat foglalkoztatnak, és 16,5 millió négyzetméter területet látnak el. Jelen vannak a csehországi, a szlovákiai, a román, a bolgár és a szlovén piacon, valamint 2022. januárjában megszerezték az egyik legnagyobb ilyen profilú lengyel vállalatot, az INWEMER System csoportot is.

Ehhez képest egy kis borsodi településre, Tardonára vannak bejegyezve. Kis-Szölgyémi Ferenc erről a Telexnek azt mondta, a kedvező iparűzési adó miatt, valamint azért, mert ott valaha egy speciálisan biztonságos áramellátással működő szovjet légvédelmi bázis üzemelt, ezért odahelyezték érzékeny szervereiket.