SZEGED
A Rovatból

Újabb különleges, ritkán hallott történetek Szegedről

Ezúttal a szoknyába rejtett látnivalókról, Janikovszky Éváról, egy különös becsben tartott graffitiről, az egyetem első rektoráról is mesélünk.


Szegedi sétánkat – ahogy azt ígértük – folytatjuk. Újabb különlegességeket, apró titkokat mutatunk meg Hódi Nóri segítségével.

szeged_2016_09-371

Mostani körutunkat egy szobornál kezdjük, nem véletlenül. A hölgy ugyanis különös módon elmeséli, hogy melyek azok a helyek a Napfény városában, amiket semmiképpen nem szabad kihagyni egy városnéző séta során.

Szoknyába rejtett látnivalók

szeged_nori_15

A szegedi hölgyet, mondhatjuk múzsát, a Glattfelder téren látogattuk meg. Lapis András műve egy szökőkút közepén áll és kedvesen néz szembe az elébe járulókkal. A titkokat pedig a szoknyája fodraiba rejtette. Itt sorakoznak ugyanis azok az épületek, amelyek Szeged arculatához, történetéhez hozzátartoznak és mindenképpen látogatásra érdemesek. Így például a szegedi Városháza, vagy a Dóm is látható kicsiben.

szeged201411-150

Ha azonban valaki nem bízik a nőkben és a múzsákból is kiszeretett, akkor hagyatkozzon a saját szemére és először is vegye szemügyre a várost a Dóm tornyából – ajánlja idegenvezetőnk.

Kilátás a Dómból

„De figyelmeztetem, hogy aki innen szemléli Szegedet, akár nappal, akár esti kivilágításban, az a bőség zavarával fog küzdeni, hiszen belátja az egész várost és egyszerre szembesül annak ezernyi látnivalójával!”

dom1dom2

És valóban! Akinek ideje engedi és lába bírja, és elkezd az utcákon, épületek között nyitott szemmel barangolni, az majd rádöbben, milyen sok kis apróságból tevődik össze ez a bőség.

De kezdjük a csodálkozást ott a csúcson, a toronyban. A Szegedi Dóm kupolájának díszítése megér egy kis nézelődést. Az itt látható festmény, ami a templomban utolsóként, 2000-ben készült el, az épület befejezését is jelentette. Így 70 évvel a felszentelése után végre teljes pompájában látható a szegediek fogadalma.

szeged_nori_10

A Napba öltözött asszony

A templomokat járva kihagyhatatlan az alsóvárosi Havas Boldogasszony templom gyönyörű főoltárképe, amely érdemes arra, hogy hosszabb időt töltsünk el tanulmányozásával. A Napba öltözött asszony és az egyik fő motívuma, az Istenszöm ugyanis visszaköszön máshol is, az alsóvárosi házak díszítésében.

szeged_nori_9szeged_2016_09-101

A nagy mesemondónő

A városi sétánkat egy újabb szobor felkeresésével folytattuk. Újra rá kellett döbbennem, hogy Szeged mennyi sok magyar írónak, költőnek adott otthont. Itt született például Kucses Éva Etelka Nametta, akinek műveit mi Janikovszky Éva néven szerettünk meg. A Janikovszky nevet először a Szalmaláng című regényének megjelenésekor használta. És persze mondani sem kell, a regény történetének egyik szála épp Szegeden játszódik.

szeged_nori_5

A kedvenc graffiti

Hogy a város mennyire sokszínű és izgalmas, mutatja az a különleges, meglepő graffiti is, amely a Juhász Gyula utcában látható, méghozzá azon a házon, amelyben az utolsó napjait töltötte a 20. századi magyar irodalom egyik nagy alakja.

szeged_nori_6

A szegedi Nobel-díjas

A belvárosban nézelődve az egyetem főépületéhez értünk, ahol az ajtó előtt egy jeles tudós, Szent-Györgyi Albert szobra látható, körülötte pedig szinte mindig akad valaki, aki közös fotót készít a nagy tudóssal. Az intézmény első rektora lazán, zsebre dugott kézzel lépeget, ahogy azt tette annak idején is.

szeged_nori_13

A szobor ma olyan népszerű, mint amilyen a maga idejében a valóságos személye volt a városban. Nem véletlen, hogy amikor tudomást szereztek a tanítványai a rektorukat ért megtiszteltetésről, hogy ő kapta a Nobel-díjat, este fáklyás felvonulást tartottak a tiszteletére.

szeged_2016_09-390

Egyetemi város

A felvonulást azon a Dóm téren tartották meg, ahol az egyik épületen, kicsit ugyan elrejtve, de ott vannak maguk az egyetem alapítói is bronzba öntve. Ők hozták létrehozták ezt az intézményt, melynek köszönhető, hogy Szeged ma egy nyüzsgő egyetemi város.

Az egyetem jogelődje az 1581. május 12-én Báthory István által alapított kolozsvári jezsuita kollégium. Trianon után a Kolozsvárról száműzött egyetem 1921-ben költözött Szegedre. 1940-ben az egyetem részben visszaköltözött Kolozsvárra, Szegeden pedig jogilag új egyetem létesült, jórészt a régi tanárokkal. Első rektora Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas tudós lett.

egyetem1egyetem2

Akkoriban nem egy új kampusz épült, hanem a város több pontján alakítottak ki egyetemi oktató helyeket. Ezért van tele a város fiatalokkal, mindenhol nagy csapatokban lehet találkozni velük.

Szinte minden városrészben található egy-két épület, ami az egyetemi életet szolgálja. És ráadásul milyen épületek ezek! Érdemes megnézni őket. Némelyik, mint például a volt tanárképző főiskola épülete, már a homlokzatán is hirdeti a diákjainak követendő utat: „Hass, alkoss, gyarapíts”.

szeged_nori_7

Vasalóház

És akkor irány egy újabb különleges épület. Bizony akadnak itt meglepő formák, az amúgy egységesnek látszó városban. A Széchenyi tér túloldalán áll a Vasalóház, a Takaréktár utca és Horváth Mihály utca sarkán. A szecessziós épület tervezője Baumhorn Lipót, aki a szegedi Újzsinagógát is tervezte. A földszinti patika berendezésénél arra is figyeltek, hogy teljesen korhű legyen, illeszkedjen az épülethez. Pedig maga a patika sokkal régebbi, 1834-es alapítású.

szeged201411-66

Egy olasz palota

Aztán itt van a Milkó palota, amely színével is markánsan jelzi különbözőségét. A Lechner Ödön tervezte épület neoreneszánsz stílusa miatt olyan, mintha egy itáliai város egyik háza előtt álldogálnánk és szemlélnénk a különleges díszítőelemeket, tornyokat és páros ablakokat.

szeged_nori_14

Üzen a kémény

Az épületek különös, néha egészen vicces dolgokat is rejtenek. Ki gondolná például, hogy egy kéményen üzenni is lehet az utókornak? Pedig így van, csak fel kell nézni a Városháza kéményeire és máris kiderül újjáépítésének dátuma.

szeged_nori_3

Kisvasút

A Roosvelt téren egy érdekes emléktáblát néztünk meg. A felirata arról mesél, hogy valamikor, nem is olyan régen, milyen szoros összeköttetésben volt a környező vidék a várossal, egy kisvasút segítségével.

szeged_nori_12

Tömörkény István üzenete

Túránkat pedig ennél stílusosabban nem is fejezhetnénk be. Álljon itt Tömörkény István gondolata, melyet a róla elnevezett gimnázium előtt láthat az arra sétáló.

szeged_nori_4

A cikk első részét ITT találod.

Ha te is szívesen kalandoznál Szegeden, akkor tarts velünk, mert sétánkat hamarosan folytatjuk. Köszönet Nórának a kalauzolásért. A városi sétákról még több infót ITT találsz.

Fotók: Hódi Nóra és Söptei Zsuzsanna

Ha érdekes volt az írás, oszd meg másokkal is!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEGED
Szeged adventi díszben pompázik: megannyi látványosság, kedves, visszatérő figurák, fényfüggöny és varázslatos hangulat
A Tisza-parti város télen, az ünnepi időszakban egészen más arcát mutatja. Mint egy mese elvarázsolt díszlete, olyan a belváros és környéke.
Fotók: Papdi Balázs - szmo.hu
2024. december 21.



Az egyik leghangulatosabb adventi dekorációt Szegeden láthatjuk. Évek óta visszatérő látványosságok mellett mindig vannak újdonságok is. A belváros, a Kárász utca, a Dóm környéke, a Széchenyi tér ilyenkor fénypompában úszik. A csodaszarvas és a fényvillamos is évről-évre láthatók, és sokak kedvencei.

Idén is káprázatos lett a Tisza-parti város, amit a sejtelmes köd is még meséssebbé varázsolt.

Képgaléria: Szeged adventi fényekben (A fotókért kattints a képre)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEGED
A Rovatból
Kivágták Szeged ikonikus platánfáját, a Széchenyi téri 120 éves disznófejes fát
Sokak kedvence volt a belvárost díszitő fasor egyik fája. Évek óta küzdöttek a megmentéséért, de most egy fertőzés annyira legyengítette, hogy már nem maradhatott tovább. Fotókon a fa utolsó percei.


Már többször is veszélyben volt, de most végleg eldőlt a sorsa a szegediek kedvenc fájának. A Széchenyi téren lévő ikonikus disznófejű fát kivágták.

A fának még a Wikipédiában is van oldala, ahonnan kiderül, hogy a disznófejű fa Szeged belvárosában élt. A platán az egyik olyan szegedi fa, amelynek saját neve is lett. Ezt pedig az egyik fő ágán kialakult furcsa kinövésnek köszönhette. A Széchenyi tér sétányán sokan csodálták meg a vaddisznó formát, amely úgy tűnt, mintha figyelné a lombok közül a sétálókat.

A fát 1890 körül ültették a Széchenyi tér fásítási programjában. 2004-ben a lakosság tiltakozása menette meg a kivágástól. A fagyrepedés azonban sok gondot okozott. Többször is kezelték, gyógyították a fát, de sajnos mára már nem lehetett megmenteni.

2023-as adatok szerint a platán magassága 27 méter, értéke pedig 56 millió forint volt.

A Szeged 365 portál pénteki cikke szerint a fát decemberben metszették meg, és rendszeresen vizsgálták is. Abban bíztak, hogy még legalább tíz évig élhet, de végül olyan állapotba került, hogy kockázatos volt a megtartása. Egy gombás fertőzés miatt annyira leromlott az állapota, hogy nem maradt mág megoldás, mint a kivágása.

Azonban arra van remény, hogy a "disznófej" megmarad. A kivágás során próbálják a fejet megmenteni, hogy ne sérüljön. A fa helyére még nem kerül új növény, mert a fertőzés egy új fát is veszélyeztethetne - írja a szeged365.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEGED
Fotók: Bejutottunk a szegedi Városháza ikonikus épületének ritkán látott helyeire is
Láthattuk a kis harangot, a fura kéményeket, a csodás dísztermet, ahol még a karzatra is felmehettünk. Közben pedig kiderült a Sóhajok hídjának története is.
szs - szmo.hu
2025. október 09.



Szeged egyik legjellegzetesebb épülete, a Széchenyi téren álló Városháza, amely évszázadok óta meghatározó része a városképnek.

A különösen szép épület szinte minden arra járót megállásra késztet. És érdemes is elidőzni előtte, mert a sok szép részlet valóban lenyűgöző, a toronnyal, a sóhajok hídjával, a különleges Zsolnay burkolatú tetővel. A sorsa, története is különleges, ahogy a ritkán látható belső terei is számos meglepetést, érdekes sztorikat rejtenek. Ám néha megnyílnak a kapuk, és szervezett formában, vezetéssel be lehet kukkantani az épületbe. Nekünk is nagy szerencsénk volt, mert Szegedre érve pont sikerült becsatlakozni a Szegedi Tourinform iroda által szervezett épülettúrába.

Mielőtt fotókon is megmutatnánk, mi mindent láttunk, íme pár érdekesség a Városházáról.

Az első városházát, melyet egy katonai mérnök tervezett, már 1728-ban átadták, mai formáját azonban hosszú átalakítási folyamat során nyerte el. A város gyors fejlődése miatt a régi épületet hamar kinőtték, így 1801-re új városháza épült Vedres István tervei alapján. Bal oldali szárnyát színházi előadásokra is alkalmassá tették, így 1847-ig rendszeresen tartottak itt színiesteket. Az 1849-es országgyűlés egyik legfontosabb döntése is itt született: ekkor emelték törvényerőre a zsidók egyenjogúságát és a nemzetiségi törvényt.

Képgaléria: Szegedi Városháza (Fotókért kattints a képre)

Ugyanebben az évben Haynau a városháza tornyából figyelte a szőregi csatát, amikor egy magyar ágyúgolyó kis híján eltalálta – a lövedék a torony falába fúródott, és sokáig az 1848–49-es szabadságharc emlékeként őrizték.

Az 1879-es nagy árvíz gyakorlatilag teljesen elpusztította Szegedet. A pusztítás után Ferenc József személyesen látogatott el a városba, és kijelentette: „Szeged szebb lesz, mint volt!”

A város újjáépítése során új emeletet húztak a városházára, és teljesen átalakították Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei szerint. Az épület 1883-ban készült el, és az októberben rendezett háromnapos királylátogatáskor adták át.

A főkapu fölött atlaszok tartják a kőkorlátos erkélyt, amely fölött a város újjászületését jelképező főnixmadár áll. Az udvarban két márványkút, a falon pedig az I. világháború hősi halott köztisztviselőinek emléktáblája található. És egy érdekesség: itt látható az a kis harang is, amely régen a közgyűlési szünet végét jelezte a képviselők számára. A két márványkúttal is díszített udvarról jól láthatók a barokkos kémények.

A kétszintes, karzattal rendelkező díszterem mennyezetén Vajda Zsigmond freskója látható: középen szárnyas puttók emelik a város címerét, a sarkokban pedig négy nőalak jeleníti meg Szeged alappilléreit. A főbejárat fölött díszpáholy (itt ült I. Ferenc József is, mikor a várost meglátogatta), a két oldalon pedig I. Ferenc József és Erzsébet királyné portréja. A terem oldalfalain gróf Széchenyi István, Deák Ferenc, gróf Andrássy Gyula és Kossuth Lajos alakjai sorakoznak. A lépcsőházban pedig három színes üvegablakon a régi és a mai városháza, valamint a város címere látható.

Képgaléria: A belső terek (Fotókért kattints a képre)

A közgyűlések mellett ünnepi események helyszíneként is szolgáló díszterem mellett két tanácskozóterem található. A Lechner Lajos-terem a nagy árvíz emlékét őrzi festményein, a Tisza Lajos-teremben pedig az egykori polgármesterek portréi sorakoznak, köztük a várost 32 évig vezető Pálfy Ferencé.

A Sóhajok hídja

Eredetileg nem tervezték a Városháza, és a mellette található 1872-ben épült Polgármesteri Hivatal összekötését. Ám az 1883-as királylátogatás idején I. Ferenc József és kísérete a hivatali épületben lakott. Mivel a két épület ahhoz túl közel volt, hogy hintóval menjen át, sétálva meg szintén nem volt illő, így Lechner Ödön tervei alapján egy díszes híddal kötötték össze a két épületet, a velencei Sóhajok hídját idézve. A lépcsőlejáró falán manapság Lauscher Lipót árvízi fotói láthatók.

A torony a városháza leglátványosabb része. Körerkélyes, órával ellátott, díszes sisakkal, tetején vázák, sárkányfejes vízköpők és az előző városháza tornyából idekerült 25 mázsás, 1832-ben készült harang. 2004 óta minden egész órában zenei részletek hallhatók belőle. A régihez hasonlító tetőre mázas cserépfedés került, melyeket a Zsolnay-gyár készített.

Néhány különös eset is fűződik a Városházához:

Az épületet Babits Mihály is megemlítette: szerinte a torony „a csipkéit kacéran hordó, kecses táncosnőhöz” hasonlít.

1919 májusában tanárgyűlésen vettek részt a városházán, ahol Juhász Gyula is jelen volt újságíróként. A költő megpróbálta megvédeni egyik megrágalmazott barátját, de a vita hevében kidobták a teremből.

Különleges történet fűződik Réh János polgármester portréjához is. Ő életében sosem engedte, hogy fénykép készüljön róla. Halála után családja ünnepi ruhába öltöztette, így készítették el a fényképet, amely alapján a portré is készült. A festőnek végül módosítania kellett a képen: „élővé” tette a tekintetet, hogy természetesebb legyen.

Mikszáth Kálmán tudósítóként követte az 1879-es árvíz eseményeit. A városháza közgyűlési terméből rohant át a Zsótér-házba, hogy első kézből tudósítson. Így írta le a pillanatot: „hirtelen kialudtak a még kivilágított városháza nagytermének gázlámpái”, majd sötétség borult Szegedre, és megérkezett az áradat.

Köszönet a segítségért a Szeged Tourinform irodának, és az idegenvezető Gyuris-Karancsi Dórának.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEGED
A Rovatból
Fotók: Lenyűgöző a kilátás a Szegedi Dóm tornyából, érdemes bevállalni a 302 lépcső megmászását
Útközben nézhetünk kiállítást, és megcsodálhatjuk a toronyban lakó harangokat is. Fent pedig varázslatos panorámában gyönyörködhetünk.
szs - szmo.hu
2025. november 10.



A szegedi dóm a Napfény városának egyik jellegzetes jelképévé vált. A hatalmas és csodás épületet érdemes kívül-belül bejárni, megismerni. Egy ideje pedig egy különleges élményt is kínálnak: fel lehet menni az egyik tornyába, ahonnan valóban lenyűgöző panoráma tárul elénk. A kihívást jelentő lépcsősorok megmászása után azonban olyan élményben lehet részünk, amiért megéri nekivágni a felfelé útnak.

A Fogadalmi templom egyik, a város felőli,

46 méter magas nyugati tornya látogatható. A felső kilátóhoz 302 lépcsőt kell megmászni.

Útközben azért vannak pihenőhelyek, és időnként azt is láthatjuk, hány lépcsőt tudtunk már le.

Képgaléria: Úton a toronyba (Fotókért kattins a képekre)

A három pihenőszinten a templom és az egyházmegye történetét is megismerhetjük, sőt, a legelső helyen a Toronygalériában időszaki kiállítást is megnézhetünk.

Egy javaslatom azért lenne: fel- és lefelé induláskor nézzünk az óránkra. A toronyban lévő harangok ugyanis meglehetősen hangosan végzik a dolgukat, így érdemes úgy haladni, hogy elkerüljük azt, hogy a fülünkbe kongassanak közvetlenül.

Képgaléria: Kilátás a toronyból (Fotókért kattins a képekre)

A harangház a toronyórák felett, a hármas árkádsorok mögött található. A toronyban lévő harang is nagy élményt jelent, ritkán adatik meg, hogy ilyen közelről láthassuk.

A Tisza felőli oldalon lakik Szent Gellért, vagy Hősök harangja, amely 85,4 mázsányi súlyával az országban a második legnagyobb harangja. Rajta kívül a Dómban lakik a 26,7 mázsás Szent Imre-püspökharang, a 10 mázsás Magyarok Nagyasszonya-harang, az 580 kg-os Szent Teréz-harang és a 250 kg-os Lélekharang.

A toronyot időnként éjszaka is meg lehet látogatni, de erről érdemes előre tájékozódni.

A Dómban újabb attrakciót is kínálnak, a Kupolakilátóba is fel lehet jutni. Azt ígérik, hogy ilyenkor 34 méter magasból lehet szétnézni a város felett. A felfelé úton pedig látható a templom padlástere, és az épület födémszerkezete is. A vezetéses túrák idejéről szintén előzetes tájékozódás szükséges.

Képgaléria: A Dóm kívülről (Fotókért kattins a képekre)

Ha már kinézelődtük magunkat a magasban, akkor szánjunk időt a Látogatóközpontból megközelíthető altemplomra is. Itt egy kiállításon láthatók a Szeged-Csanádi Egyházmegye legértékesebb liturgikus tárgyai, egyházi jellegű textíliák és ötvösművészeti remekek is.

Képgaléria: A kiállítás (Fotókért kattins a képekre)

Bővebb információk ITT


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk