KULT
A Rovatból

„Meglepett, hogy lehet úgy kereskedelmi tévés műsort csinálni, hogy nem kell lemenni kutyába” – a Csillag Születik zsűrijével és műsorvezetőivel beszélgettünk az új évadról

Molnár Áron kibékült Istenes Bencével, ByeAlex energiát kapott, Köllő Babett szerint a zsűri is megmutathatja, mennyire sokszínű, Geszti Péter pedig elmondta, min lepődött meg a legjobban.


Az RTL úgy döntött, 13 év kihagyás után előveszi a Csillag születiket. Hátha már kiheverte az ország Puzsér Róbertet és Mészáros János Eleket. Persze időközben 2015-ben volt egy Hungary's Got Talent is, de az úgy tűnik egyszeri hűtlenkedés volt csak.

Teljesen új zsűrit láthatunk majd vasárnap esténként a képernyőn: Geszti Péter, ByeAlex, Köllő Babett és Molnár Áron ülnek ezúttal az ítészek székébe.

A ma este debütáló műsor első részét sajtóeseményen, a zsűrivel közösen nézhették meg az újságírók. Az adás előtt nem akarok semmit elspoilerezni, de talán annyit elárulhatok, hogy egyelőre telitalálatnak tűnik mind a zsűri, mind a műsorvezetők kiválasztása.

A legnagyobb meglepetést számomra Istenes Bence és Puskás-Dallos Peti párosa okozta.

„Régóta ismerjük egymást” – magyarázza Peti, mi az oka annak, hogy tökéletes köztük összhang. „Az életben is állandóan röhögünk, és most szerződést is kaptunk érte” - fogalmazott.

„Sőt, még pénzt is” - tette hozzá Bence. „Viccet félretéve tényleg rég óta barátok vagyunk, még a VIVA TV idejéből, félszavakból is megértjük egymást, és jó csillagzat alatt született ez az egész, mert valahogy minden stimmel” - jegyezte meg.

„Bence húsz éve érti a tévézést, húsz éve vezet műsort. Én is jó ideje dolgozom ebben, és az Álarcos énekesben volt egy pillanat, amikor kiderült, hogy össze lehet minket engedni egy műsorba” - mondta Peti, mire Bence is helyeselt.

„A VIVA idején még szerintem kicsit öncélúak voltunk. Huszonéves hülyegyerekek, de mostanra beérett az egész.Mind a ketten megkomolyodtunk annyira, hogy már nem csak magunkat szórakoztatjuk, hanem a közönséget is”.

- fogalmazott Istenes, aki szerint nagyon kevés jó páros van.

„Nehéz találni két olyan embert, aki jól működik együtt. Az egyik ne nyomja el a másikat, ne legyen olyan, hogy az egyik a főnök a másik az unterman. Értsék egymás humorát, a tévézést...Úgy érzem, hogy nálunk most tényleg minden összejött”

- mondta

Arra a felvetésemre, hogy nagyon nehéz megtalálni a vicceskedésnek azt a határát, különösen a versenyzőkkel szemben, hogy ne váljon bántóvá, Peti azt mondta:

„Ez valóban vékony jég, de a legelején volt egy közös vacsoránk a zsűrivel, ahol lefektettük, hogy senkit nem fogunk szándékosan megbántani. Nyilván lesznek olyan szereplők, akiknél azon nevetünk, hogy mennyire rosszak, de mégis, valahol azt szeretnénk éreztetni minden résztvevővel, hogy ez egy közös buli. Jó visszajelzés, hogy a kieső versenyzők is megölelnek minket, és jókedvűen mennek haza”.

„Bár én mindig is egy froclizós ember voltam, de valóban érezni kell, mi az ami még szórakoztató, ami még kedves, hol a határ. Szerintem ezt Peti is érzi és én is. Egy bizonyos szint alá nem megyünk” - tette hozzá Bence.

Azt is elárulták, hogy teljesen improvizálnak a műsor során.

„Mindenkit akkor látunk először, amikor feljön a lépcsőn, ott döntjük el, hogy mit kezdjünk vele. Ez ettől működik. Ha nem spontán a reakció, akkor az egész életszerűtlen”

- fogalmazott Bence.

ByeAlexszel utoljára akkor beszélgettem, amikor még az X-Faktor mentora volt. Kíváncsi voltam, mit várt az új feladattól, mire számított.

„Arra számítottam, hogy nem olyan lesz, mint az X-Faktor, sőt, reméltem, hogy nem lesz olyan. Teljesen más műsor, és ez nem az X-Faktor ellen szól. Mostanában azt látom a közösségi médiában, hogy egyesek ezt félreértik. Nagyon szeretem az X-Faktort, sokat köszönhetek neki és a karrierem fontos építő köve. De ott úgy éreztem, hogy már nem tudok hozzátenni semmit, elfáradtam benne. Itt viszont mindig úgy mentem este haza, hogy feltöltött a forgatás.

Ahogy az X-Faktorral kapcsolatban is mindig jó döntést hoztam, úgy érzem, a Csillag Születik elvállalásával is jó döntést hozok.

Volt egy olyan célom is, hogy hátha sikerül olyan műsort létrehozni, ami eggyel kevésbé harsány, mint a mai televíziós műsorok. Kicsit visszafogottabb, jobban a tehetségekről szól és nem a zsűritagokról. Reményeim szerint ez sikerült”

- fogalmazott.

A zsűritársaival kapcsolatban azt mondta, sokat gondolkozott, hogy milyen lesz majd együttdolgozni velük, mert nem annyira szeret emberek közé járni, és ha nem olyan társaságban van, hamar szorongani kezd.

„De nagyon gyorsan kialakult közöttünk az a kapocs, ami miatt mind azt éreztük, hogy tudunk egy jó műsort csinálni együtt. Nem mondom, hogy néha nem jutott eszembe, milyen jó volt az X-Faktorban a Lacival vagy a Petivel egy-egy ebédszünet, de hamar kialakult itt is a kémia. Mindannyian profik, csak tanulni lehet tőlük”

- árulta el.

Az első adás egyik vezérmotívuma, hogy Molnár Áron a legkülönfélébb műfajú produkciókhoz és magabiztosan, szakértő szemmel szólt hozzá, amiért egy idő után froclizni is kezdték a társai.

„A műsorból úgy tűnhet, hogy én sok mindent tudok. De nincs így, hanem olyan emberek vesznek körbe, akik profik. Artisták, táncosok, előadóművészek. A legjobb színházba szeretek járni, a legprofesszionálisabb emberekkel szeretem körbevenni magam, és őket nézni, tőlük tanulni. Ebből adódóan mindig van egy miheztartás, hogy mi az elvárásom ezekben a műfajokban. Ezért tudom megfogalmazni a kritikámat úgy, ahogy. Mindenki froclizott mindenkit, de azért én kaptam rendesen a savat. Szerintem ez így volt jó, én nagyon élveztem. Persze nem tudom, mit vártak a többiek? Hogy akkor ne mondjam? Azért jöttem, hogy olyan kritikát fogalmazzak meg, amiből az az ember, aki fent van a színpadon, tudjon tanulni, fejlődni, vagy ha őrülten jó, akkor kapjon olyan visszajelzést, ami megmelengeti a szívét.

Aki pedig dilettáns, rossz, az kapjon olyan útravalót, ami segít neki abban – ha van rá füle meghallani –, hogy ne csinálja. Én tényleg azért csatlakoztam ehhez a csapathoz, hogy megtaláljam a legjobbat. Nem a jót, hanem a legjobbat” - mesélte Áron.

Sokan úgy viszonyulnak a magyar tehetségkutatókhoz, mint a magyar narancshoz: kicsit sárgább, kicsit savanyúbb, de a mienk. Megkérdeztem Áront, szerinte megállják-e a helyüket a magyar tehetségek nemzetközi összehasonlításban.

„Minden kategóriában van világszintű produkció, ezt garantálni tudom.

A zsűri dinamikája is részben azért lehetett ilyen jó, mert nagyszerű produkciók jöttek. Ha csak rosszak vagy középszerűek jönnek, az minket is lehúzott volna. Inspiráló volt látni, mennyi tehetséges ember van ebben az országban.

Az is fontos, hogy miként fogalmazzuk meg a kritikát. Mi a retorika. Szerencsére normális, szofisztikált, útravalót tudunk adni a versenyzőknek, nem a megalázás, a megszégyenítés a cél. Szerintem az ország szempontjából is fontos, hogy mi, a zsűri, éljünk ezzel a felelősséggel. Ez a műsor más színvonalat képvisel, és ennek a színvonalnak a tiszteletben tartása nagy felelősségünk.

Nem visszük le, hanem megtartjuk azon a szinten, amin mi keressük a csillagot. Fontos, hogy ez egy tehetségkutató verseny, nem pedig vásári komédia. A zsűri tagjai között olyan személyek vannak, akik a maguk kategóriájában igazán jók, és nagyon izgalmas volt ezzel a csapattal találkozni. Van egy közös chat csoportunk, szoktunk egymásnak híreket, videókat küldeni, találkozunk...Babett hív...Nem veszem föl...(nevet) De innen is üzenem neki, hogy esküszöm, most már visszahívom! Nagyon jó brigád lett, és ez igaz a műsorvezetőkre is.

Bencével volt köztünk feszültség a Sztárbox miatt, hogy lehet, egyszer összecsapunk, de most meglengettük a fehér zászlót és azóta nagyon jóban vagyunk.

Petivel pedig a Loupe Színházzal közösen gyűjtöttünk ajándékokat kárpátaljai gyerekeknek” - fogalmazott.

Ha már Áron említette Köllő Babettet, megkerestem, és megkérdeztem, vajon miért érezte Áron ennyire fontosnak, hogy megüzenje velem, felhívja zsűri társát.

„Áron olyan cuki, mert hívtam két hónapja kétszer. A második után már írtam neki egy sms-t, hogy Áron kerestelek". Visszaírt, hogy mindjárt hívlak. Snitt. Most, a sajtótájékoztatón belépek. Áron meglát: »Nem hívtalak?«

Úgyhogy köszönöm szépen, hogy vissza fog hívni” - válaszolta nevetve.

Mindemellett ő is úgy látja, hogy nagyon jó a kémia a zsűriben.

„Az sem zavar, hogy egyedüli nőként ülök ott, mert azt érzem a srácoknál, hogy olyan érzelmi intelligenciával és szociális érzékenységgel rendelkezik mindenki, hogy mindenki lehetne nő vagy férfi, ilyen különbség nincs a zsűriben.

Az, hogy ebben a műsorban nem csak énekes produkciók vannak – persze jöttek hozzánk nagyszerű énekesek is –, az nekem jutalomfalat. Itt mi is meg tudjuk mutatni, hogy sokkal sokszínűbbek vagyunk, mint amit az emberek korábban gondoltak rólunk.

Én táncosként végeztem, de két hangszeren is tanultam játszani – klarinétoztam és furulyáztam –, légtornáztam, nagyon sok cirkuszi produkcióban dolgozhattam. Tehát van rálátásom ezekre a dolgokra, és nagyon örülök neki, hogy teret kapnak olyan tehetségek is más területekről, akinek egyébként nem volna lehetősége megmutatni magát. Pont emiatt vállaltam el ezt a műsort. Azzal például, hogy a műsorban fellépő artistáknak köszönhetően Alexet elvarázsolta a cirkusz világa, és teljesen másképp kezdett gondolkozni róla, máris nyertünk egy lelket” - mondta.

Geszti Péter elég sok mindent csinált és látott már a hazai médiában. Kíváncsi voltam, vajon lehet-e neki újat mutatni a színpadon?

„Lehet, és ez már rögtön az első adásban kiderült. Például volt a "zombi artista" fiú, vagy a 10 éves Dórika aki egy számomra korábban nem ismert és különösebben nem fontosnak tartott műfajban, a levegőakrobatikában mutatott újat.

Sokszor nem is a műfaj az érdekes, hanem az ember. Az, hogy valaki – akár egy régi, klisésnek tartott műfajban is – tud-e újat hozni, az a személyiségétől függ. Hogy mennyire tehetségesen találja ki magát benne. De nagyon élveztem a zsűritagok társaságát is, részben miattuk vállaltam ezt a műsort.

És ami nagyon meglepett, hogy lehet úgy kereskedelmi tévés műsort csinálni, hogy nem kell lemenni kutyába. Nem kell "trash" helyzeteket generálni, nem kell megalázni sem a jelentkezőket, sem egymást, és mégis lehet nagyon szórakoztató egy műsor.

Sok pozitív energiát kaptam, nagyon optimista vagyok” - fogalmazott Geszti.

A sajtótájékoztatón ott volt Verebély Marcell, a műsor kreatív producere is, akivel arról is beszélgettünk, hogy 13 év után miért döntöttek úgy: ismét elindítják a Csillag születik című műsort, mikor korábban megpróbálkoztak Hungary Got Talent-el is.

„Adott volt, hogy a saját brandünkkel dolgozzunk. Sokkal nagyobb szabadságot ad ez bizonyos értelemben. Emellett, ha megkérdezed az embereket, hogy melyiket ismerik többen, szerintem a Csillag Születik jön ki győztesen. Ez annak is köszönhető, hogy volt belőle négy nagyon sikeres évad: 2007-ben, 2009-ben, 2011-ben és 2012-ben” - mondta.

Arról is beszélt, hogy úgy gondolja, nagyon jó zsűrit sikerült összerakniuk.

„Molnár Áron kivételével mindenkinek van már ilyen jellegű ítészi tapasztalata. Mégsem az az érzésed, hogy azokat a panelmondatokat hallod tőlük, amiket más műsorokban. Mindenki meg tudott újulni, Áron pedig üde színfolt számomra”

- fogalmazott hozzátéve, hogy míg a zsűri hosszadalmas válogatással alakult ki, a műsorvezetők személye egy percig sem volt kérdéses.

Bencével és Petivel kapcsolatban arról is beszél, hogy tudatos koncepció volt-e, hogy a két műsorvezető ennyire szerves része legyen a műsornak.

„Bedobtuk a gyeplőt. Mondtuk nekik, hogy amikor úgy érzik, nyugodtan lépjenek közbe. Nyilván kértük, hogy figyeljenek arra, mi történik a színpadon, ne legyenek „túl sokak”, de legyenek jelen a műsorban. Ezt szerintem abszolút be is tartották”

- fogalmazott.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„ICE, takarodj!” – Bad Bunny történelmet írt a Grammy-gálán, majd elküldte a francba a bevándorlási hivatalt
A 68. Grammy-díjátadón Bad Bunny lett az első, aki spanyol nyelvű lemezzel nyerte el az év albuma díjat. Az estét azonban a bevándorlási hivatal elleni éles kritikák határozták meg, több sztár is felszólalt, köztük Billie Eilish, és az év felfedezettje, Olivia Dean.


Nemcsak a zenéről, hanem a politikáról is szólt a február 1-jei Grammy-díjátadó, ahol Bad Bunny történelmet írt, miközben több sztár is éles politikai üzenetet fogalmazott meg a színpadon.

Az est legfontosabb díjait, vagyis a „Nagy Négyest” Bad Bunny (Az év albuma), Kendrick Lamar és SZA (Az év felvétele), Billie Eilish (Az év dala) és Olivia Dean (Az év felfedezettje) vihette haza.

Bad Bunny Debí Tirar Más Fotos című lemeze lett az első, túlnyomórészt spanyol nyelvű album, amely elnyerte a fődíjat.

A díjak átvételekor azonban a beszédek gyakran politikai üzeneteket hordoztak, amelyek elsősorban az amerikai bevándorlási és vámügyi ügynökség ellen irányultak.

„Mielőtt megköszönném Istennek, azt mondom: ICE, kifelé! Nem vagyunk vadak, nem vagyunk állatok, nem vagyunk idegenek – emberek vagyunk, és amerikaiak vagyunk”

– mondta Bad Bunny egyik köszönőbeszédében. Hozzá csatlakozott Billie Eilish is, aki az év dala díjának átvételekor fogalmazott meg kemény kritikát.

„Senki sem illegális egy ellopott földön… A francba az ICE-szel”

– mondta.

Az év felfedezettje, Olivia Dean szintén a bevándorlók mellett állt ki.

„Bevándorló unokájaként állok itt... a bátorság terméke vagyok”

– jelentette ki.

A politikai állásfoglalások mellett a díjátadó zenetörténeti mérföldköveket is hozott. Először nyert k-pop dal a Grammyn: a KPop Demon Hunters Golden című szerzeménye kapta a vizuális médiához írt legjobb dal díját. Steven Spielberg pedig elérte az EGOT-státuszt, miután a Music by John Williams című filmjéért megkapta a legjobb zenei filmnek járó elismerést. „Ez az elismerés igazolja azt, amit ötven éve tudok: John Williams hatása felmérhetetlen, művészete páratlan” – nyilatkozta. Kendrick Lamar eközben a Grammyk történetének legtöbbet díjazott rap előadójává vált.

A további kategóriákban Lady Gaga Mayhem című albuma lett a legjobb pop vokális album, a rock mezőnyében pedig a Turnstile (legjobb rockalbum), a Nine Inch Nails (legjobb rockdal) és Yungblud (legjobb rockelőadás) diadalmaskodott. A country zene területén új kategóriákat vezettek be, a kortárs country album díját Jelly Roll vihette haza, aki rendkívül érzelmes beszédben köszönte meg feleségének a támogatást. „Megöltem volna magam, ha te és Jézus nem vagytok” – mondta a színpadról.

via BBC


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
A fogalmatlan Bridgerton fiú esete Hamupipőkével - megnéztük a Bridgerton család 4. évadának első részeit
Lilaakác, fánktornyok, színkavalkád, ármánykodás, szerelem és főszerepben egy bamba férfi, aki keresi az ő Hamupipőkéjét. Ilyen volt a Bridgerton család negyedik évadának első etapja.


2020 óta követhetik a Netflix nézői a Bridgerton család tagjainak történeteit, amelyek Julia Quinn írónő azonos című regényfolyamának főszereplői. A nyolc évad a család nyolc gyermekének szentel egy-egy felvonást. A sorozat egybefüggő, aki még nem találkozott vele, feltétlenül az első évadtól nézze. (Némi spoiler olvasható az írásban.)

Amikor 2024 tavaszán a Netflix leadta a Bridgerton család harmadik évadát, rajongók milliói kaptak a szívükhöz, atyaég, egészen 2026-ig kell várni az újabb évadig? Vágnánk már a centit, de ekkora mérőszalag nincs is!

Aztán eljött 2026, amikor végre nézhető a sorozat negyedik évada - annak is a fele. A Netflix nem tanul a rajongók panaszáradatából, ez az évad is két részletben érkezik. Az első négy epizód január 29-én került fel a streamingre, míg a többi február 26-tól látható. Ekkora mérőszalag pedig már létezik, úgyhogy lehet nyiszálni!

Minden évad előtt őrült találgatások folynak, a nyolc gyermekes Bridgerton család melyik tagja kerül a következő évadban rivaldafénybe. Talán az a Francesca, aki legutóbb férjhez ment? Julia Quinn eredeti könyvsorozatában pont Francesca alakja és története a leginkább megkapó és megható, sokan várták, hogy ő lesz fókuszban a 2026-os epizódokban.

Abban viszont nagy az egyetértés, hogy Francesca és férje között a sorozatban körülbelül annyi a kémia, mintha két plüssmackó ülne egy-egy fotelben. Nulla.

Eloise neve is előkerült, mint a negyedik évad főszereplője. A különc lány, aki nem kapkod férjet találni és sokkal inkább bújik könyvei mögé, sokak kedvence.

A negyedik évad befutója viszont Benedict Bridgerton lett, a család második fiúgyermeke.

Nagyvilági fazon, habzsolja az életet, buja estéken, orgiákon, alkoholmámorban úszó közegben érzi jól magát, és esze ágában sincs megnősülni. Ám édesanyja folyamatosan dünnyög a fülébe, és sóhajtozik, nem lesz ennek jó vége. Így esik, hogy Benedict úrfi végül megjelenik egy maszkabálon, ahol megakad a szeme egy igéző szépségű, ezüstruhás leányzón, akinek csodálatos a mosolya, kecses a járása, bár táncolni nem tud. És, aki akkor, amikor éjfélt üt az óra, hirtelen elszalad, a döbbent uraság kezében hagyva kesztyűjét.

Ismerős a történet? Persze, hogy az. Tökéletes Hamupipőke történet cipellő helyett kesztyűvel.

Sophie Baek, a nemesi születésű, ám gonosz mostohája által cselédsorba űzött (ugye, hogy Hamupipőke?) ifjú hölgy és a bosszantóan vaksi, bamba és teljesen fogalmatlan Bridgerton fiú később újra találkozik, ám szerelmük kibogozására még várni kell.

A Grimm testvérek mesebeli hercege hasonlóan béna volt: meg tudja vajon magyarázni bárki is, miért bajlódott a herceg egy fél pár cipővel, amikor csak a hölgy arcát kellett volna megnéznie, akivel egész este táncolt?

Nos, Sophie Baek legalább álarcot visel, ráadásul Benedict Bridgerton egyértelműen képtelen meglátni a cselédlányban az ezüstruhás kisasszonyt, így talán a történet jobban hihető a Netflix sorozatában.

Ez az első négy epizód egyébként egyértelműen rászegezi a fókuszt magára a családra, a többi mellékszereplő kevesebb hangsúlyt kap. Lady Danbury például a királynőt unja, a királynő pedig leginkább mindent. Lady Whistledown, azaz Penelope görcsösen igyekszik pletykatémákat találni, míg teljesen zsákutca azt a sztori is, amelyben a királynő új udvarhölgyét keresik. Már senki nem is emlékszik, kik voltak Mondrichék, értelmetlen a házaspárt a negyedik évadban is mellékszálakkal szerepeltetni.

Maga a Bridgerton család viszont, miután már szinte minden gyermek nagykorúvá cseperedett, szerencsére bőven elég izgalmat tud nyújtani.

Lady Violet és Lord Marcus szerelme meghatóan szép, a család legfiatalabb gyermeke, Hyacinth nem fér a bőrébe, annyira szeretne végre már felnőni. És Eloise... Nos, ő még mindig ugyanaz az Eloise, akinek vág az esze, mint a beretva és fütyül a társadalmi konvenciókra.

Meg kell említeni azt is, hogy a Shonda Rhimes producerhez oly jellemző woke-irányzatok ismét nagyon erősen képviseltetik magukat a negyedik évadban is. Julia Quinnek, a Bridgerton-könyvek szerzőjének teljes támogatásával egy laza nemváltás is megtörténik, miután a regénybeli Michael a sorozatban már Michaela lesz. És a negyedik évad főhőse, Benedict úr sem különösebben válogatós az első epizódban, amikor eltakarja őt a vastag dohányfüst.

Hogy mi a titka a Bridgerton családnak?

Sokan igyekeznek megfejteni ezt, pedig a válasz roppant egyszerű. Színes, szagos, romantikus álomvilág ez, békaszínű uszályos ruhákkal, lilaakáccal, méteres macaron- és fánktornyokkal, piruló orcával, estélyekkel, bálokkal, egyszerre mozduló párok keringőivel és sok-sok titokkal, pletykával és szerelemmel. Egy mese, ahová jó elbújni a hétköznapok elől.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
A rajongók tiltakoznak, a stúdió magyarázkodik – a Star Trek: Csillagflotta Akadémia tényleg ekkora katasztrófa lenne?
A Paramount szerint ez forradalmi modern sci-fi a SkyShowtime-on, a rajongók szerint inkább baleseti jegyzőkönyv. TikTok-dialógusok, kánontiprás és kartonpapír-figurák: nem lehet megmenteni a legendát?
B.M.; Fotók: imdb.com - szmo.hu
2026. február 06.



A Star Trek: Csillagflotta Akadémia megérkezése akkora port kavart, hogy az ember már-már azt hihetné, valami radikálisan új, forradalmi irányváltásról van szó. A valóság ennél prózaibb és sokak számára jóval kiábrándítóbb.

A rajongói felháborodásokat a stúdió rendre politikai indíttatású támadásokkal magyarázza, ám ez az érvelés egyre kevésbé tűnik meggyőzőnek.

A Star Trek közönsége ugyanis nem tegnap lépett be a Csillagflottába: generációk nőttek fel az eredeti 1966-os sorozaton, az Új nemzedéken, a Deep Space Nine-on, a Voyageren vagy az Enterprise-on. Ezek a szériák sosem voltak mentesek társadalmi üzenetektől, sőt, sokszor kifejezetten bátran nyúltak érzékeny témákhoz, de mindezt gondolatébresztő tudományos fantasztikumba csomagolták, nem pedig aktuálpolitikai checklista látványos díszleteibe.

Az utóbbi évek Paramount-féle Star Trek-termései azonban sok nézőben azt az érzést keltették, hogy valami alapvetően félrecsúszott. A netflixes Discovery már indulásakor megosztó volt, de egy ideig én is néztem. A Picard három évadából legfeljebb egy fél szezon működött igazán, a Strange New Worlds pedig hiába próbált klasszikusabb hangvételt megütni, nem tudta maradéktalanul visszahozni a régi varázst, majd jó gyorsan földbe is döngölte azt amit két évad alatt felépített.

A Section 31 pedig aztán végképp kiverte a biztosítékot: egy drága, harsány, identitásában bizonytalan streaming film lett, amely inkább tűnt franchise-hasznosítási kísérletnek, mint szeretettel összerakott sci-finek.

A Csillagflotta Akadémia ebbe az egyre vitatottabb Alex Kurtzman „producerzseni” korszakába érkezik, és adna új reményt. Hát nem fog.

Az egyik legnagyobb problémám a dialógusokkal van. A karakterek olyan nyelvezetet használnak,

mintha egy középkorú marketinges próbálná kitalálni, hogyan beszélnek a Z generáció tagjai egy TikTok-kommentmezőben.

Ez a stílus nemcsak idegennek hat egy hatvanéves franchise univerzumában, hanem gyakran önmaga paródiájává válik. Nem felfrissíti a világot és modernizálja, hanem őszintén kellemetlen lesz. Ráadásul felmerül a kérdés: kinek is szól mindez? A fiatalabb közönség aligha rohan tömegesen egy több évtizedes sci-fi sorozat újabb iterációjáért, a régi rajongók pedig értetlenül állnak a tónusváltás előtt. Azokat elidegenítik, akik az igazi rajongók lennének, újakat pedig képtelenek bevonzani. Az eredmény egy furcsa vákuum, amelyben mintha nem létezne valódi a célcsoport. Ám szórakozás se sok.

A Csillagflotta Akadémia története időben messzire ugrik, a 32. század végére, ami kétségkívül kényelmes megoldás: így az alkotók gyakorlatilag bármit megtehetnek anélkül, hogy túl sokat kellene bajlódniuk a korábbi kánonnal. A Föderáció széthullott, a kolóniák elszigetelődnek, az univerzum újraegyesítésre vár, ez akár ígéretes kiindulópont is lehetne. Holly Hunter alakította Nahla Ake kapitány egy tragikus múltbéli döntés súlyát cipeli, miután ezekben a nehéz időkben elszakított egy gyereket az anyjától. Ugrunk egy jó pár évet az időben, közben a krízis megoldódott (elég szájbarágós COVID párhuzam), és a Föderáció megtalálja a fiút, Caleb Mirt (Sandro Rosta), aki felnőttként körözött bűnöző lett.

Holly Hunter válaszút elé állítja a férfit: Csillagflotta Akadémia vagy börtön.

Ez a dramaturgiai fogás azonban több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol. A Csillagflotta hagyományosan a Föderáció elitje volt, a legkiválóbbak gyűjtőhelye, nem pedig egy kozmikus alternatív büntetés-végrehajtási intézet. A sorozat persze igyekszik erkölcsi leckét adni arról, milyen károkat okoz a családok szétszakítása. Csak éppen olyan finomsággal, mintha légkalapáccsal kopogtatnák a néző homlokát. A finomkodás sosem volt erőssége a Kurtzman produkcióknak.

Az első rész főgonoszát Paul Giamatti alakítja, ám a fenyegetés helyett inkább groteszk hatást kelt. Nehéz komolyan venni azt a jelenetet, amikor egy termetes, izomkolosszus harcos majdnem alulmarad a majd 60 éves 170 cm-es színésszel szemben egy kézitusában.

Lehet ezt idegen fajokra és különleges képességekre fogni, de a vizuális benyomás ettől még inkább komikus, mint félelmetes.

A sorozat egészére jellemző ez a disszonancia: drámai pillanatokat akar, de gyakran paródiába csúszik. Olyan, mint egy rossz szuperhősfilm, menő akar lenni, de helyette csak szánalmas. Joss Wheedon-féle párbeszédek működtek egy Buffy-ban, vagy egy FireFlyban, de itt nagyon nem önazonos ez a stílus a Star Trek 60 éves örökségével.

Narratív szempontból sem túl rózsás a helyzet. Az epizódok sodródnak egyik érzelmi kitörésből a másikba, miközben nehéz kitapintani egy valóban átgondolt, hosszabb ívű történetet. Itt nincs értelem, csak érzelmek.

A karakterek többnyire egyetlen tulajdonság köré épülnek, mintha egy produceri checklistát pipálnának végig.

Itt a félénk zseni, ott a minden helyzetben legyőzhetetlen harcos, amott a testpozitív öntudatra ébredt 17 éves tinilány hologram. A Star Trek mindig is sokszínű volt, de korábban a figurák személyisége nem merült ki egyetlen címkében. Spock sem pusztán „a félvér”, hanem belső konfliktusokkal küzdő, komplex személyiség volt. Ehhez képest az Akadémia szereplői gyakran kartonpapír-vázlatnak hatnak, mint egy Disney-sorozat a 2000-es évekből.

A kánonhoz való viszony különösen fájdalmas pont. Érzelmeket villogtató Vulkániak, akik humorizálnak, pacifista Klingonok, akik többapájú családokból származnak, sőt egy genetikai szabályokat felrúgó Jem’Hadar leszármazott is felbukkan.

Az alkotók megnézték a Star Trek lexikon borítóját (bele már nem sikerült lapozni) és senki sem mondta el nekik, hogy nem lehet egy Jem’Harad nő, mert ők genetikai úton szaporodnak, más fajokkal pedig végképp kizárt, hogy vegyüljenek.

Ezeknek az ellentmondások semmi köze a kreatív újragondoláshoz, pusztán hanyagság, ami egy ilyen múltú franchise esetében nehezen megbocsátható.

Mindez azért különösen keserű, mert a Star Trek valaha jóval több volt egyszerű tévésorozatnál. Az elsők között teremtett aktív rajongói közösséget, saját találkozókkal még a Comic Con aranykora előtt, és nem egy mérnök vallotta be, hogy gyerekkori inspirációként hatott rá Gene Roddenberry erredeti víziója.

Steve Jobs legendásan rajongott a franchise-ért, és állítólag külön kérte a mérnökeit, hogy az eszközeik úgy nézzenek ki és úgy működjenek, mintha az Enterprise-ról érkeztek volna.

Ehhez képest a Csillagflotta Akadémia inkább tűnik egy drága, identitását kereső mellékvágánynak, mint a jövőről szóló, optimista látomás örökösének. Itt van neon ugrókötél, neon fülhallgató, minden a jelenlegi technológiai szintet mutatja, csak neon. Semmi igazán forradalmi.

A legszarkasztikusabb megjegyzések sem tudják teljesen elfedni a csalódottságom: sokan nem azért kritizálják ezt a sorozatot, mert gyűlölnék a Star Treket, hanem éppen ellenkezőleg, mert túl jól ismerik, és fájó látni, milyen irányba sodródott.

Ez egy Star Trek sorozat, olyan emberek tollából, akik nem értik a Star Treket és olyan embereknek készült, akik nem szeretik a Star Treket

A Csillagflotta Akadémia nem pusztán egy félresikerült spin-off sorozat, hanem egy újabb állomás abban a korszakban, amelyben a franchise mintha teljesen elveszítette volna saját iránytűjét. Lehet, hogy egyesek számára könnyed „guilty pleasure”, de azoknak, akik a régi, gondolkodásra késztető, bátor tudományos fantasztikumot keresik, ez az akadémiai évfolyam inkább bukást érdemel, mint dicséretet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
„Homer Simpson figyelmeztette a világot az orgiákra Epstein szigetén” - egy 26 éves rajzfilmepizód hirtelen egészen más értelmet nyert
A Simpsons alkotóját, Matt Groeninget Epstein egyik áldozata nevezte meg a bírósági iratokban. Ami kiderült, teljesen új megvilágításba helyezi a sorozatot.


Újra forr az internet egy 26 éves Simpson család-epizód miatt, a rajongók szerint ugyanis a rajzfilm egy hátborzongatóan pontos jóslatot tett Jeffrey Epstein pedofil-szigetéről – írta a New York Post. A vita most azért lángolt fel ismét, mert a kérdéses jelenet újra virálissá vált a közösségi médiában. A „The Computer Wore Menace Shoes” című,

2000-ben bemutatott részben Homer Simpson Mr. X álnéven pletykablogot indít, amivel felfedi Springfield sötét titkait.

Amikor azonban egy kitalált sztorija véletlenül igaznak bizonyul, elrabolják és egy titokzatos szigetre viszik, ahol azokat tartják fogva, akik túl sokat tudnak.

A rész végén Homer oldalán egy üzenet jelenik meg, ami „egy szigeten lévő őrült alakokról” szól, akik „titokban irányítják a világot”.

A rajongók azonnal párhuzamot vontak a jelenet és a néhai Jeffrey Epstein botránya között, aki a vádak szerint éveken át kiskorú lányokkal szembeni szexuális visszaéléseket és emberkereskedelmet folytatott a Karib-tengeri magánszigetein, Little Saint James-en és Great Saint James-en. „A Simpson család figyelmeztette a világot az orgiákra Epstein szigetén” – írta egy kommentelő az X-en.

Egy másik felhasználó szerint „a Simpson család beszélt el nekünk először az Epstein-aktákról”. A valóságban az epizód harmadik felvonása az 1967-es brit kultsorozat, a The Prisoner (A fogoly) paródiájaként adták el, amely szintén egy férfiról szól, akit egy elzárt szigeten tartanak fogva, miután túl sokat tudott. A részben még a sorozat eredeti főszereplője, Patrick McGoohan is vendégszerepelt.

Az összeesküvés-elméleteket tovább fűti a sorozat alkotóját, Matt Groeninget érintő állítás.

Epstein egyik legismertebb áldozata, Virginia Giuffre – aki 2025-ben öngyilkosságot követett el – egy 2019-ben nyilvánosságra hozott bírósági iratban azt állította, hogy Epstein arra kényszerítette, hogy masszírozza meg Groening lábát a milliárdos magángépén.

Giuffre arról írt, hogy undorodott a férfi „kérges lábkörmeitől”.

A kommentelők ezt bizonyítéknak tekintik. „Matt Groening beletette Epsteint a 'The Simpsons'-ba. Virginia Giuffre arról írt, hogy Epstein gépén volt Groeninggel, és masszíroznia kellett az izzadt lábát!!” – írta egy felhasználó. Fontos kiemelni, hogy Groening ellen soha nem emeltek vádat az üggyel kapcsolatban.

A sorozat készítői többször is reagáltak a „Simpsons-jóslatokra”. Matt Selman showrunner szerint a sorozat nem jósol, csupán a történelem ismétlődő mintázatait dolgozza fel, és a több száz epizód miatt statisztikailag elkerülhetetlen, hogy néha egybeessenek a valós eseményekkel.

Viszont, ha számításba vesszük, hogy a sorozat egyik agya rendszeresen összejárt a világ szexfüggő hatalmasságaival, a rajzfilm meghökkentő jóslatai talán nem is jóslatok voltak, csak bennfentes információk a jövővel kapcsolatban.


Link másolása
KÖVESS MINKET: