SZEGED
A Rovatból

Mindig tud újat mutatni a város - interjú az egyik "legszegedibb" fotóssal

Nem túlzás, hogy Papdi Balázs valóságos szimbiózisban él és alkot kedves városával. Mesélt a kezdetekről, Szegedhez fűződő kapcsolatáról, és arról is, mit tanácsolna a fiatal, pályakezdő fotósoknak.


Egy átlagos, tavaszi nap valahogy így néz ki Szeged főterén, a Széchenyi téren. Nyugdíjasokból álló, sisegő turistacsoport ácsorog a tér közepén, a nagy platánfák árnyékában. Fő jellemzőjük az unokától kapott baseballsapka, a méregzöld színű esőkabát (nehogy essen az eső) és a mini fényképezőgép, amivel kanttingatnak összevissza. Egy idegenvezető hölgy magyaráz: ez itt a városháza, előtte a híres magnóliafák, Szent István szobra, a Posta Palota, amott a fűben Papdi Balázs guggol és egy pitypangot fotóz. A népszerű fotóst, aki a Szeretlek Magyarországnak is dolgozik, kedves városáról, küldetéséről és jövőbeni terveiről is megkérdeztük.

Milyen érzés immár „városképi jelentőségűnek” lenni a napfény városában?

- Igazán megtisztelő a titulus, de azért ezt még erős túlzásnak tartom. (mosolyog) Meg kell vallani, hogy elmosolyodtam, mikor a fenti életkép leírását először olvastam, mert tényleg volt már ehhez egészen hasonló jelenet a szegedi belvárosban, nem is egyszer. Külön jól esett, hogy fotózás közben többször is megszólítottak már, én vagyok-e a Papdi Balázs. Bár tény, hogy mostanra már valóban meglehetősen sok helyen jelentek meg fotóim. Innen szemlélve nem is meglepő, hogy egyre többen találkoznak a nevemmel, illetve a fotóimmal.

b3Papdi Balázs

Pár éve részt vettem egy előadáson, ahol elhangzott: Magyarországon már annyira fásult mindenki, hogy nem veszik észre a jót és a szépet. Pedig ez egy áldás. Egy adottság, amit meg kell tanulni. Hogy néha állj meg és nézz szét: vedd észre a kismadarat a fa tetején, vedd észre a percről percre erősödő és növekedő rügyet a bokron, vagy az épület érdekes homlokzatát, ablakának veretes ívét, ami mellett elhaladsz. Te hogyan tanultad meg ennyire látni a részleteket? Mikor döntöttél úgy, hogy át is adod az embereknek ezt a látásmódot a fotóidon keresztül?

- Nagyon egyetértek ezzel a megállapítással. Azt persze nem tudom, hogy ez mennyire Magyarország-specifikus, de tény, hogy errefelé hajlamosabbak az emberek folyton a negatívabb dolgokat hangoztatni és kiemelni. Habár tősgyökeres szegedi vagyok, és kezdetektől fogva erősen lokálpatrióta beállítottságú, de még így is folyamatosan tud újdonságokat mutatni a város, főleg amióta komolyabban foglalkozom a fotózással és ezekkel a témákkal. Az általad is említett homlokzat-téma is egy egészen jó és aktuális példa, érdemes gyakrabban feltekinteni az épületekre, hihetetlen mennyi érdekes részlet van a belvárosi homlokzatokon. Az külön öröm, hogy számtalan olyan visszajelzést kaptam már a fotóimhoz, akár kommentben, akár privát üzenetben, ami pont erről szól.

"
Tősgyökeres szegediek írták, hogy a fotóim kapcsán kezdték el jobban figyelni Szeged részleteit, és így fedezték fel a rejtett szépségeket.p4Papdi Balázs fotói

- Mindig is érdekelt a lakóhelyem története, építészete, a műemlékvédelem, ez nagyban hozzájárult ahhoz, amiket most fotózok. Büszke vagyok rá, hogy mostanra már számtalan turisztikai kiadványban, Szegedet népszerűsítő anyagokban, weboldalakon szerepeltek illetve szerepelnek a képeim, és ezzel én is hozzá tudok járulni, hogy minél többen látogassanak el szeretett városomba. De az is igaz, hogy gyakran megkaptam a - jó értelemben vett - "jókor jó helyen" kommentet, ami pedig sokszor nem egészen helytálló. Most már évek óta figyelem például azt, hogy melyik évszakban, illetve napszakban esnek érdekes fények vagy árnyak egy-egy épület homlokzatára, vagy egy-egy adott utcarészletre. Szóval gyakran több tudatosság van egy-egy kép mögött, mint azt első látásra gondolná a néző.

A legelső fotóid hogyan és hol készültek?

- Régebben nagyon foglalkoztatott a vasút és a vonatok világa, az első fotóim is ebben a témakörben készültek. Akkoriban kezdtek szélesebb körben is elterjedni a digitális fényképezőgépek, és elsőre elég izgalmas volt, hogy a filmes fényképzőgépekkel szemben gyakorlatilag annyit lehetett kattintgatni, amennyit csak akart az ember. Ballagási pénzből plusz saját gyűjtésből vettem meg ebben az időben az első kis digitális fényképezőgépemet, kb. 20 éve.

Milyen terveid vannak az idei évre? Min dolgozol jelenleg?

- Folytatom a megkezdett sorozatokat, ilyen például a kedvenc stílusomnak, a szecessziónak a részletes bemutatása, épületrészletekkel, belső fotókkal is. Első körben alapvetően Szegeden, hiszen szerencsére városunk a hazai szecesszió egyik fővárosa, aztán szeretném ezt kiterjeszteni országosan is. Emellett jönnek a már jól megszokott dolgok is. Immár 5. alkalommal fog Szeged naptár megjelenni a képeimmel az év végén, ismét lehet majd rendelni. Illetve egy nagyobb újdonság is tervben van, ha minden jól megy, még az idén meg fog jelenni egy könyvem, pontosabban egy fotóalbumom Szegedről. A pontos formája és tematikája még kidolgozás alatt áll.

Főleg Szegeden fotózol: meddig kiaknázható még ez a város? Soha nem érezted, hogy elindulj valamerre, és akár a fővárosban, akár a világ távolabbi szegleteiben telepedj le?

- Nem, sehol máshol nem szeretnék élni, ide kötődöm, szűkebb értelemben Szegedhez, tágabban pedig az alföldi, illetve a magyar tájhoz. Ez az otthonom, illetve a hazám. (mosolyog) Azt hiszem, nagyon meglepődnének a követőim is, ha hirtelen az eddig megszokott témák helyett mondjuk tengerparti pálmafás képeket kezdenék el posztolni folyamatosan, gyanítom, hogy gyorsan csökkenne is a számuk. (nevet)

p2p5
p1

Tudom, sokaknak vagy a példaképe. Aki ma úgy dönt, a saját közegében ő is egy kicsit Papdi Balázs szeretne lenni, hogyan kezdjen bele? Te mit tanácsolsz a jövő fotósainak?

- Ahogy erre már korábban is utaltam, én úgy gondolom, az a legfontosabb, hogy legyen valami plusz érzelmi kötődés ahhoz a témához, amiben el akarunk merülni.

"
Mindegy, hogy épületekről, városképekről, természetről, emberekről van-e szó, az a lényeg, hogy a fotósnak legyen valami különös érzelmi kötődése az adott témához.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEGED
Szeged adventi díszben pompázik: megannyi látványosság, kedves, visszatérő figurák, fényfüggöny és varázslatos hangulat
A Tisza-parti város télen, az ünnepi időszakban egészen más arcát mutatja. Mint egy mese elvarázsolt díszlete, olyan a belváros és környéke.
Fotók: Papdi Balázs - szmo.hu
2024. december 21.



Az egyik leghangulatosabb adventi dekorációt Szegeden láthatjuk. Évek óta visszatérő látványosságok mellett mindig vannak újdonságok is. A belváros, a Kárász utca, a Dóm környéke, a Széchenyi tér ilyenkor fénypompában úszik. A csodaszarvas és a fényvillamos is évről-évre láthatók, és sokak kedvencei.

Idén is káprázatos lett a Tisza-parti város, amit a sejtelmes köd is még meséssebbé varázsolt.

Képgaléria: Szeged adventi fényekben (A fotókért kattints a képre)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEGED
A Rovatból
Kivágták Szeged ikonikus platánfáját, a Széchenyi téri 120 éves disznófejes fát
Sokak kedvence volt a belvárost díszitő fasor egyik fája. Évek óta küzdöttek a megmentéséért, de most egy fertőzés annyira legyengítette, hogy már nem maradhatott tovább. Fotókon a fa utolsó percei.


Már többször is veszélyben volt, de most végleg eldőlt a sorsa a szegediek kedvenc fájának. A Széchenyi téren lévő ikonikus disznófejű fát kivágták.

A fának még a Wikipédiában is van oldala, ahonnan kiderül, hogy a disznófejű fa Szeged belvárosában élt. A platán az egyik olyan szegedi fa, amelynek saját neve is lett. Ezt pedig az egyik fő ágán kialakult furcsa kinövésnek köszönhette. A Széchenyi tér sétányán sokan csodálták meg a vaddisznó formát, amely úgy tűnt, mintha figyelné a lombok közül a sétálókat.

A fát 1890 körül ültették a Széchenyi tér fásítási programjában. 2004-ben a lakosság tiltakozása menette meg a kivágástól. A fagyrepedés azonban sok gondot okozott. Többször is kezelték, gyógyították a fát, de sajnos mára már nem lehetett megmenteni.

2023-as adatok szerint a platán magassága 27 méter, értéke pedig 56 millió forint volt.

A Szeged 365 portál pénteki cikke szerint a fát decemberben metszették meg, és rendszeresen vizsgálták is. Abban bíztak, hogy még legalább tíz évig élhet, de végül olyan állapotba került, hogy kockázatos volt a megtartása. Egy gombás fertőzés miatt annyira leromlott az állapota, hogy nem maradt mág megoldás, mint a kivágása.

Azonban arra van remény, hogy a "disznófej" megmarad. A kivágás során próbálják a fejet megmenteni, hogy ne sérüljön. A fa helyére még nem kerül új növény, mert a fertőzés egy új fát is veszélyeztethetne - írja a szeged365.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEGED
Fotók: Bejutottunk a szegedi Városháza ikonikus épületének ritkán látott helyeire is
Láthattuk a kis harangot, a fura kéményeket, a csodás dísztermet, ahol még a karzatra is felmehettünk. Közben pedig kiderült a Sóhajok hídjának története is.
szs - szmo.hu
2025. október 09.



Szeged egyik legjellegzetesebb épülete, a Széchenyi téren álló Városháza, amely évszázadok óta meghatározó része a városképnek.

A különösen szép épület szinte minden arra járót megállásra késztet. És érdemes is elidőzni előtte, mert a sok szép részlet valóban lenyűgöző, a toronnyal, a sóhajok hídjával, a különleges Zsolnay burkolatú tetővel. A sorsa, története is különleges, ahogy a ritkán látható belső terei is számos meglepetést, érdekes sztorikat rejtenek. Ám néha megnyílnak a kapuk, és szervezett formában, vezetéssel be lehet kukkantani az épületbe. Nekünk is nagy szerencsénk volt, mert Szegedre érve pont sikerült becsatlakozni a Szegedi Tourinform iroda által szervezett épülettúrába.

Mielőtt fotókon is megmutatnánk, mi mindent láttunk, íme pár érdekesség a Városházáról.

Az első városházát, melyet egy katonai mérnök tervezett, már 1728-ban átadták, mai formáját azonban hosszú átalakítási folyamat során nyerte el. A város gyors fejlődése miatt a régi épületet hamar kinőtték, így 1801-re új városháza épült Vedres István tervei alapján. Bal oldali szárnyát színházi előadásokra is alkalmassá tették, így 1847-ig rendszeresen tartottak itt színiesteket. Az 1849-es országgyűlés egyik legfontosabb döntése is itt született: ekkor emelték törvényerőre a zsidók egyenjogúságát és a nemzetiségi törvényt.

Képgaléria: Szegedi Városháza (Fotókért kattints a képre)

Ugyanebben az évben Haynau a városháza tornyából figyelte a szőregi csatát, amikor egy magyar ágyúgolyó kis híján eltalálta – a lövedék a torony falába fúródott, és sokáig az 1848–49-es szabadságharc emlékeként őrizték.

Az 1879-es nagy árvíz gyakorlatilag teljesen elpusztította Szegedet. A pusztítás után Ferenc József személyesen látogatott el a városba, és kijelentette: „Szeged szebb lesz, mint volt!”

A város újjáépítése során új emeletet húztak a városházára, és teljesen átalakították Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei szerint. Az épület 1883-ban készült el, és az októberben rendezett háromnapos királylátogatáskor adták át.

A főkapu fölött atlaszok tartják a kőkorlátos erkélyt, amely fölött a város újjászületését jelképező főnixmadár áll. Az udvarban két márványkút, a falon pedig az I. világháború hősi halott köztisztviselőinek emléktáblája található. És egy érdekesség: itt látható az a kis harang is, amely régen a közgyűlési szünet végét jelezte a képviselők számára. A két márványkúttal is díszített udvarról jól láthatók a barokkos kémények.

A kétszintes, karzattal rendelkező díszterem mennyezetén Vajda Zsigmond freskója látható: középen szárnyas puttók emelik a város címerét, a sarkokban pedig négy nőalak jeleníti meg Szeged alappilléreit. A főbejárat fölött díszpáholy (itt ült I. Ferenc József is, mikor a várost meglátogatta), a két oldalon pedig I. Ferenc József és Erzsébet királyné portréja. A terem oldalfalain gróf Széchenyi István, Deák Ferenc, gróf Andrássy Gyula és Kossuth Lajos alakjai sorakoznak. A lépcsőházban pedig három színes üvegablakon a régi és a mai városháza, valamint a város címere látható.

Képgaléria: A belső terek (Fotókért kattints a képre)

A közgyűlések mellett ünnepi események helyszíneként is szolgáló díszterem mellett két tanácskozóterem található. A Lechner Lajos-terem a nagy árvíz emlékét őrzi festményein, a Tisza Lajos-teremben pedig az egykori polgármesterek portréi sorakoznak, köztük a várost 32 évig vezető Pálfy Ferencé.

A Sóhajok hídja

Eredetileg nem tervezték a Városháza, és a mellette található 1872-ben épült Polgármesteri Hivatal összekötését. Ám az 1883-as királylátogatás idején I. Ferenc József és kísérete a hivatali épületben lakott. Mivel a két épület ahhoz túl közel volt, hogy hintóval menjen át, sétálva meg szintén nem volt illő, így Lechner Ödön tervei alapján egy díszes híddal kötötték össze a két épületet, a velencei Sóhajok hídját idézve. A lépcsőlejáró falán manapság Lauscher Lipót árvízi fotói láthatók.

A torony a városháza leglátványosabb része. Körerkélyes, órával ellátott, díszes sisakkal, tetején vázák, sárkányfejes vízköpők és az előző városháza tornyából idekerült 25 mázsás, 1832-ben készült harang. 2004 óta minden egész órában zenei részletek hallhatók belőle. A régihez hasonlító tetőre mázas cserépfedés került, melyeket a Zsolnay-gyár készített.

Néhány különös eset is fűződik a Városházához:

Az épületet Babits Mihály is megemlítette: szerinte a torony „a csipkéit kacéran hordó, kecses táncosnőhöz” hasonlít.

1919 májusában tanárgyűlésen vettek részt a városházán, ahol Juhász Gyula is jelen volt újságíróként. A költő megpróbálta megvédeni egyik megrágalmazott barátját, de a vita hevében kidobták a teremből.

Különleges történet fűződik Réh János polgármester portréjához is. Ő életében sosem engedte, hogy fénykép készüljön róla. Halála után családja ünnepi ruhába öltöztette, így készítették el a fényképet, amely alapján a portré is készült. A festőnek végül módosítania kellett a képen: „élővé” tette a tekintetet, hogy természetesebb legyen.

Mikszáth Kálmán tudósítóként követte az 1879-es árvíz eseményeit. A városháza közgyűlési terméből rohant át a Zsótér-házba, hogy első kézből tudósítson. Így írta le a pillanatot: „hirtelen kialudtak a még kivilágított városháza nagytermének gázlámpái”, majd sötétség borult Szegedre, és megérkezett az áradat.

Köszönet a segítségért a Szeged Tourinform irodának, és az idegenvezető Gyuris-Karancsi Dórának.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEGED
A Rovatból
Fotók: Lenyűgöző a kilátás a Szegedi Dóm tornyából, érdemes bevállalni a 302 lépcső megmászását
Útközben nézhetünk kiállítást, és megcsodálhatjuk a toronyban lakó harangokat is. Fent pedig varázslatos panorámában gyönyörködhetünk.
szs - szmo.hu
2025. november 10.



A szegedi dóm a Napfény városának egyik jellegzetes jelképévé vált. A hatalmas és csodás épületet érdemes kívül-belül bejárni, megismerni. Egy ideje pedig egy különleges élményt is kínálnak: fel lehet menni az egyik tornyába, ahonnan valóban lenyűgöző panoráma tárul elénk. A kihívást jelentő lépcsősorok megmászása után azonban olyan élményben lehet részünk, amiért megéri nekivágni a felfelé útnak.

A Fogadalmi templom egyik, a város felőli,

46 méter magas nyugati tornya látogatható. A felső kilátóhoz 302 lépcsőt kell megmászni.

Útközben azért vannak pihenőhelyek, és időnként azt is láthatjuk, hány lépcsőt tudtunk már le.

Képgaléria: Úton a toronyba (Fotókért kattins a képekre)

A három pihenőszinten a templom és az egyházmegye történetét is megismerhetjük, sőt, a legelső helyen a Toronygalériában időszaki kiállítást is megnézhetünk.

Egy javaslatom azért lenne: fel- és lefelé induláskor nézzünk az óránkra. A toronyban lévő harangok ugyanis meglehetősen hangosan végzik a dolgukat, így érdemes úgy haladni, hogy elkerüljük azt, hogy a fülünkbe kongassanak közvetlenül.

Képgaléria: Kilátás a toronyból (Fotókért kattins a képekre)

A harangház a toronyórák felett, a hármas árkádsorok mögött található. A toronyban lévő harang is nagy élményt jelent, ritkán adatik meg, hogy ilyen közelről láthassuk.

A Tisza felőli oldalon lakik Szent Gellért, vagy Hősök harangja, amely 85,4 mázsányi súlyával az országban a második legnagyobb harangja. Rajta kívül a Dómban lakik a 26,7 mázsás Szent Imre-püspökharang, a 10 mázsás Magyarok Nagyasszonya-harang, az 580 kg-os Szent Teréz-harang és a 250 kg-os Lélekharang.

A toronyot időnként éjszaka is meg lehet látogatni, de erről érdemes előre tájékozódni.

A Dómban újabb attrakciót is kínálnak, a Kupolakilátóba is fel lehet jutni. Azt ígérik, hogy ilyenkor 34 méter magasból lehet szétnézni a város felett. A felfelé úton pedig látható a templom padlástere, és az épület födémszerkezete is. A vezetéses túrák idejéről szintén előzetes tájékozódás szükséges.

Képgaléria: A Dóm kívülről (Fotókért kattins a képekre)

Ha már kinézelődtük magunkat a magasban, akkor szánjunk időt a Látogatóközpontból megközelíthető altemplomra is. Itt egy kiállításon láthatók a Szeged-Csanádi Egyházmegye legértékesebb liturgikus tárgyai, egyházi jellegű textíliák és ötvösművészeti remekek is.

Képgaléria: A kiállítás (Fotókért kattins a képekre)

Bővebb információk ITT


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk