SZEGED
A Rovatból

Kiderül a titok, hogy miért páratlanok a szegedi papucsok

Egy szegedi tárlaton azt is megtudhatjuk, hogy mi az az embörpapucs, a stekli vagy a sodró, milyen papucs illet az eljegyzésre, vagy a menyecske lábára.


Miért voltak a szegedi papucsok páratlanok? Erre is választ ad a szegedi Móra Ferenc Múzeum Páratlanok című kiállítása, amelynek témája a legendás papucs.

A papucskészítő műhelytől a legapróbb titkokig megismerheted ennek az ikonikus lábbelinek a történetét. Annyit előre elárulhatunk, hogy régen a papucsok egyformák voltak, és a használat közben váltak jobblábas és ballábas papuccsá.

szm_2 (Copy)szm_1 (Copy)

A papucsok sokfélék voltak, attól függően, hogy milyen alkalomra viselték a lányok, asszonyok.

A legrégibb a fekete bársonyfejű „törökpapucs”, később a ruha anyagából készítették, de volt gyöngyös, flitteres is amit a bálba vehettek fel a lányok. A csoszapapucs férfiaknak, vagy idősebb nőknek készült sarkalatlan papucs volt. A férfiaknak embörpapucs járt, a díványfejű pedig kárpitból készült és idősebbek viselték. Eljegyzéskor a gyűrű mellé papucs is járt, ezek fehér színűek voltak, míg a lakodalomban már piros bársonyból készített papucsban jelent meg a friss ara.
mde

A 17. században az alacsony és a magas sarkú papucs is divatban volt. A papucsban formába varrt kapcát viseltek. Bélelték, és a sarka részt finom bőrrel vonták be. A főúri hölgyeknek akár öt-hat pár papucsuk is volt.

Később a két világháború között már otthoni viseletté vált a papucs, ekkor fedezték fel újra ezt a lábbelit.

davszm_3 (Copy)

Szegeden hagyományosan piros bársonyból kézzel készítették a papucsokat. A mezei virágokat, nefelejcseket, a kalászokat, pipacsokat szintén kézzel hímezték rá.

A kiállításon sok érdekes történetet mesélnek el a szegedi papucsról. A szebbnél-szebb darabok bemutatása mellett pedig játékos formában rengeteg mindent megtudhatsz erről a látványos lábbeliről.

dav

Tudtad például, hogy

- pillangós papucs: csillogó flitterrel díszített papucs

- fütyül: dörgölő segítségével fényesre dörgöli a kész papucs talpát

- sodró: a varrófonal sodrására szolgáló eszköz

- stekli: papucssarok

davdav
"Mitől szegedi a szegedi papucs? Elsősorban a hímzéstől. Mezei virágok, pipacs, nefelejcs, kalász ékesíti. Inaskoromban nem ilyen papucsok voltak, csak egyszerű bársonyból készültek, hímzés nélkül. A hímzett papucs később jött divatba, akkor kezdték ezt a bojtos, szalagos jobb- és ballábast készíteni. Azelőtt forgatós volt, vagyis nem különbözött a jobb láb a baltól. Ezért mondják, hogy a szegedi papucsnak nincs párja" – mondta Rátkai Sándor, híres papucskészítő mester.
davmdedav

Egy legenda szerint a török időkben Hóbiárt basa Szegedre érve elgyönyörködött az itteni szép lányokban és persze azonnal el akarta csábítani őket. De a harcos menyecskék a szegedi papucsuk sarkával verték agyon a basát.

davdav

A papucs szó oszmán-török eredetű, és a török hódoltság alatt terjedt el nálunk a 16. században. A papucsviselet az 1879-es nagy árvíz után vált mindennapossá. A korábban sáros utakra kőburkolat került, és az addig csizmát viselő nők az olcsóbb, mutatósabb papucsra váltottak. Ez jobban is illett a városiasodó életformához.

Bár ma már kevesen készítenek papucsot, de vannak fiatalok, akik újragondolva alkotnak lábbeliket. Az ő modelljeikből is megismerhettek párat.

mde

A régi, eredeti szögedi papucsot és persze modernebb változatait is megrendelésre készíti még egy mester. Sallay Tibor az utolsó mestertől tanulta ki a szakma fortélyait. A világszerte elismert Attalai Zita dizájnerrel közösen dolgozták ki a papucsok modernizált változatát. Továbbra is kézzel készíti a híres lábbeliket, mert szerinte a gép soha nem lesz képes olyan jól csinálni egy cipőt, papucsot, mint az emberi kéz.

sallai

A kiállítás augusztus végéig látható Szegeden, ahol akár ki is próbálhatod a híres papucsokat.

Bővebb információk ITT

dav

Fotók: Móra Ferenc Múzeum, Sallay Szegedi Papucs, Söptei Zsuzsanna


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEGED
A Rovatból
Megszűnik a Mediaworks egyik szegedi lapja, kirúgták a teljes szerkesztőséget
Azonnali hatállyal felmondtak csütörtökön a szegedma.hu teljes, nyolcfős szerkesztőségének. A Mediaworks Hungary Zrt.-hez tartozó, tizennyolc éve működő portál jövője ezzel bizonytalanná vált, a kiadó képviselői a döntést azzal indokolták, hogy átalakítások lesznek a sajtóportfólióban.


A Mediaworks kiadó képviselői csütörtökön Szegedre utaztak, hogy közöljék a döntést a stábbal – írta a Szegeder. Péntekre a lap impresszumából már el is tűnt az újságírók névsora, a Mediaworks elnök-vezérigazgatójaként feltüntetett Kálmán Erika mellett egyedül Bonifert Gábor szerepel főszerkesztőként. Bonifert Gábor a Szegedernek nem cáfolta a portál bezárásáról szóló értesülést, de nem kívánta azt kommentálni.

A kiadó a döntést azzal indokolta, hogy „átalakítások lesznek a sajtóportfólióban”.

A SzegedMa 2008-ban indult, és a Szegeder értékelése szerint a 2010-es évek elején a város egyik népszerű jobboldali hírportáljaként működött. Később azonban a helyi közéleti témák helyett egyre inkább a kormányzati üzenetek továbbítója lett. A portál 2021 áprilisában költözött egy szerkesztőségbe a szintén KESMA-tulajdonú Délmagyarországgal, majd 2022 novemberében távozott Kapitány Gergely főszerkesztő.

A döntés idején több más, kormányközeli médiaterméket érintő átalakításról és leépítésről is megjelentek hírek: a sajtóban írtak a Mandinernél várható csoportos létszámleépítésről és a megyei lapoknál történt elbocsátásokról is. A Mediaworks korábban megszüntette a Metropol ingyenes utcai terjesztését.

A portál jövője egyelőre bizonytalan. A Szegeder szerint nem tudni, hogy a Mediaworks mit tart meg a szegedma.hu domainből és a brandből, és azt sem, hogy folytatódik-e a lap működése valamilyen más formában.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEGED
Képgaléria: Festői színekben pompázik Szeged, ahol még a sínek között is virágszőnyegben gyönyörködhetsz
A Napfény városa méltán pályázhatna a virágok városa címre is. Főleg tavasszal, amikor szinten mindent beborítanak a vidám színek.
Fotók: Papdi Balázs - szmo.hu
2026. május 02.



Szeged nemcsak a Napfény városa, hanem a virágoké is. A Tisza partján ezernyi színben pompáznak az utcák, terek, de még a házak, és ivókutak is. Tartsatok velünk egy színpompás városi sétára, ahol a lila akáctól a pitypangig, a díszcserjétől a vadszőlőig gyönyörködhettek a tavaszi virág- és növény kavalkádban.

Képgaléria: Ilyen sokszínű Szeged tavasszal


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEGED
A Rovatból
Már nem volt az a régi, „erőt sugárzó” ragadozó – ezért kellett elaltatni a matuzsálemi korú tigrislegendát
A Csehországban született tigris 2009-ben érkezett Szegedre testvérével, Borisszal. Állapota a vadaspark szerint testvére 2024-es halála után romlott meg, ami a végső döntéshez vezetett.


Huszonegy év után csendes lett Szeged egyik legnépszerűbb kifutója: a Vadaspark kedden állatjóléti megfontolásból elaltatta Igort, a szibériai tigrist, aki hosszú, életkorával összefüggő betegségben szenvedett.

A hírt a Szegedi Vadaspark a hivatalos Facebook-oldalán jelentette be; a gondozók és az állatorvosi csapat együttes mérlegelése után hozták meg a döntést, hogy a „békés befejezéssel” megkíméljék az idős állatot a további szenvedéstől.

Igor 2005-ben a csehországi Dvůr Králové állatkertjében született. Testvérével, Borisszal együtt először a rigai állatkertbe került, majd 2009-ben érkeztek meg Szegedre, az újonnan átadott, korszerű tigriskifutó és -ház első lakóiként.

A vadasparki anekdota szerint a két nagymacska annyira jól érezte magát a szállítóládában, hogy a hosszú út után csak egy gondozó orosz nyelvű hívására voltak hajlandók kilépni új otthonukba.

A testvérpár érkezése mérföldkő volt az intézmény életében, Igor pedig hamar a látogatók egyik legnagyobb kedvencévé vált.

Igor 2018-ban vált országosan ismertté, amikor egy úttörő orvosi beavatkozást hajtottak végre rajta. A már akkor is idősnek számító állat régóta szenvedett csípőízületi fájdalmaktól, amelyeket egy, a humán gyógyászatban is alkalmazott sajátsejtes (Lipogems) eljárással enyhítettek.

A beavatkozás, amely az első ilyen volt szibériai tigrisen, sikeresnek bizonyult.

„Kezelgettük mi ezt hagyományos módszerekkel, aztán most jött egy ilyen lehetőség, hogy ezt az őssejtes beültetést megpróbálják elvégezni rajta, hátha tudunk könnyíteni az életén” – mondta a HírTV-nek Veprik Róbert, a Szegedi Vadaspark igazgatója a műtét idején.

Igor életminősége érezhetően javult, mozgása könnyebbé vált, ami hozzájárult ahhoz, hogy ilyen matuzsálemi kort érjen meg.

Az eljárást végző állatorvos akkor bizakodóan nyilatkozott: „Igort már holnap láthatják a vadasparkba érkezők, mert az eljárásnak nincs felépülési ideje, egyedül az altatást kell kipihennie a tigrisnek” – idézte a 24.hu dr. Gippert Róbertet.

A természetben a tigrisek átlagosan 10-15, állatkertekben is csupán 18-20 évig élnek. Igor 21 éves kora a faj mércéjével is kiemelkedőnek számít, ami a szegedi gondozók és állatorvosok szakértelmét dicséri.

Testvére, Borisz 2024-es elvesztése után a vadaspark beszámolója szerint Igor már nem volt az a régi, „erőt sugárzó” ragadozó, mint korábban.

A vadaspark közlése szerint a tigriskifutó most egy időre üresen marad, de már dolgoznak a korszerűsítésén. Céljuk, hogy a felújítás után ismét a fajmegmentési program keretében érkező tigriseket mutathassanak be a szegedi közönségnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEGED
Fotók: Lenyűgöző a kilátás a Szegedi Dóm tornyából, érdemes bevállalni a 302 lépcső megmászását
Útközben nézhetünk kiállítást, és megcsodálhatjuk a toronyban lakó harangokat is. Fent pedig varázslatos panorámában gyönyörködhetünk.
szs - szmo.hu
2025. november 10.



A szegedi dóm a Napfény városának egyik jellegzetes jelképévé vált. A hatalmas és csodás épületet érdemes kívül-belül bejárni, megismerni. Egy ideje pedig egy különleges élményt is kínálnak: fel lehet menni az egyik tornyába, ahonnan valóban lenyűgöző panoráma tárul elénk. A kihívást jelentő lépcsősorok megmászása után azonban olyan élményben lehet részünk, amiért megéri nekivágni a felfelé útnak.

A Fogadalmi templom egyik, a város felőli,

46 méter magas nyugati tornya látogatható. A felső kilátóhoz 302 lépcsőt kell megmászni.

Útközben azért vannak pihenőhelyek, és időnként azt is láthatjuk, hány lépcsőt tudtunk már le.

Képgaléria: Úton a toronyba (Fotókért kattins a képekre)

A három pihenőszinten a templom és az egyházmegye történetét is megismerhetjük, sőt, a legelső helyen a Toronygalériában időszaki kiállítást is megnézhetünk.

Egy javaslatom azért lenne: fel- és lefelé induláskor nézzünk az óránkra. A toronyban lévő harangok ugyanis meglehetősen hangosan végzik a dolgukat, így érdemes úgy haladni, hogy elkerüljük azt, hogy a fülünkbe kongassanak közvetlenül.

Képgaléria: Kilátás a toronyból (Fotókért kattins a képekre)

A harangház a toronyórák felett, a hármas árkádsorok mögött található. A toronyban lévő harang is nagy élményt jelent, ritkán adatik meg, hogy ilyen közelről láthassuk.

A Tisza felőli oldalon lakik Szent Gellért, vagy Hősök harangja, amely 85,4 mázsányi súlyával az országban a második legnagyobb harangja. Rajta kívül a Dómban lakik a 26,7 mázsás Szent Imre-püspökharang, a 10 mázsás Magyarok Nagyasszonya-harang, az 580 kg-os Szent Teréz-harang és a 250 kg-os Lélekharang.

A toronyot időnként éjszaka is meg lehet látogatni, de erről érdemes előre tájékozódni.

A Dómban újabb attrakciót is kínálnak, a Kupolakilátóba is fel lehet jutni. Azt ígérik, hogy ilyenkor 34 méter magasból lehet szétnézni a város felett. A felfelé úton pedig látható a templom padlástere, és az épület födémszerkezete is. A vezetéses túrák idejéről szintén előzetes tájékozódás szükséges.

Képgaléria: A Dóm kívülről (Fotókért kattins a képekre)

Ha már kinézelődtük magunkat a magasban, akkor szánjunk időt a Látogatóközpontból megközelíthető altemplomra is. Itt egy kiállításon láthatók a Szeged-Csanádi Egyházmegye legértékesebb liturgikus tárgyai, egyházi jellegű textíliák és ötvösművészeti remekek is.

Képgaléria: A kiállítás (Fotókért kattins a képekre)

Bővebb információk ITT


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk