Csak itt láthatsz vöröshasú makit és fekete bőgőmajmot: 30 éves a Szegedi Vadaspark, hazánk legnagyobb területű állatkertje
Harminc éve látogatható Magyarország legfiatalabb, ugyanakkor legnagyobb területű, 45 hektáros állatkertje, a Szegedi Vadaspark. Egyik nevezetessége volt már a kezdetekben is, hogy az állatok a megszokottnál nagyobb, természethű kifutókba kerültek.
Mára az állományukban kb. 200 faj, mintegy 2000 egyedét láthatjuk. Fő területük a ritka, veszélyeztetett fajok gyűjtése, így kerültek ide a selyemmajmok, a csupaszpofájú tamarinok, a rozsomákok vagy a hópárduc is. A különlegességeket is bemutató vadaspark gyorsan népszerű lett, és sikeres természetvédelmi centrummá vált.
Az évfordulóra újdonságokkal is készülnek.
A tavalyi évben átadott elefántház után újabb látványosságra készülnek: ősszel adják át az indiai vagy páncélos orrszarvúk bemutatóját. Ezen kívül a vadaspark történetét bemutató, vagy a kedvenc állataikról szóló kiállítás is lesz, és a születésnapon (a gyereknapon) sokszínű programokkal várják majd a látogatókat.
A Vadaspark létrejötte
Az 1960-as évek óta tervezte a város egy állatkert létrehozását. Végül a 80-as években társadalmi munkával kezdték el diákok, tanárok létrehozni az első karámokat, ahol őzeket és vaddisznókat tartottak. Végül 1985-ben jóváhagytak egy engedély, és a „féllegális” állatgyűjteményből 1989. január 1-én önálló intézmény lett. A park május 28-án, gyereknapon nyílt meg hivatalosan.
Az állatállomány folyamatosan gyarapodik, a gyűjtemény elsősorban a ritka, veszélyeztetett állatokat szeretné bemutatni.
Az állatházakat és kifutókat az állatok fő előfordulási helye szerint csoportosították, először Dél-Amerikát építették ki. A ritka állatok közül pedig a nemzetközi fajmegmentési programokban való első jelentős részvételként a karmosmajmokat mutatták be. Az oktatás is hamar központi helyet kapott, így készült el 1993-ban a zooiskola.
Az állatkert történetében több fontos időszak is volt. A 20. évfordulón például megérkezett – hazánkban elsőként – az alföldi anoa, valamint a lapátfülű kutya. A következő évben készült el több kifutó, többek között az európai farkas, aranysakál és a vidra is ekkor költözhetett be az új otthonába. 2011-ben volt az akkori legnagyobb fejlesztés, nagyméretű zsiráfkifutót építettek, ahol a zebrák és a csupasz turkálók is helyet kaptak. A pápaszemes pingvinek és a ritkaságnak számító ködfoltos párducok 2012-ben érkeztek. A következő évben a borjúfókák kaptak medencét, és az év szenzációja volt a „fehér” oroszlánok érkezése. 2014-ben a világ harmadik állatkertjeként mutatták be a rákosi viperát, majd egy évvel később átadták a barna medvék és mormoták komplexumát is. 2016-ban nyílt meg Észak-Amerika bemutatója, benne fakúszó sülökkel és társas prérikutyákkal. 2017-ben indult az állatkert eddigi legnagyobb beruházása, aminek köszönhetően 2018 az elefántok éve lett. A 2019-es évben pedig érkezik majd az indiai orrszarvú. A jövőre vonatkozóan is több tervük van, ha megvalósulnak, akkor emberszabású majmok, nagyméretű hüllők és egzotikus állatok is láthatóak lesznek majd.
Érdekességek a Szegedi Vadasparkról
A legfiatalabb: a hagyományos, önkormányzati tulajdonban lévő állatkertek közül a szegedi a legfiatalabb.
A legnagyobb: a hazai állatkertek közül a legnagyobb területtel rendelkezik, közel 45 hektáron terül el. A területe még nem épült be teljesen, így van mód a fejlesztésekre is.
A ritka állatok kertje: a kezdetektől fogva elsősorban a ritka, veszélyeztetett állatok tartását tűzte ki célul. Több olyan különleges állatot is tartanak, amelyek Nyugat-Európában is ritkaságnak számítanak.
A fajmegmentési programokban való részvétel: hazánk állatkertjei közül Szegeden volt, és most is itt a legnagyobb azon fajok aránya, amelyeket nemzetközi fajmegmentési program keretében tartanak.
Állatok tágas kifutókban: a kezdetektől a természetszerű elhelyezés volt a bemutatók kialakításának fő szempontja.
A természetvédelmi mentőközpont: itt fogadják a legtöbb vadon sérült, elárvult, vagy éppen a határon elkobzott, jogtalanul tartott védett állatot.
A beérkező állatokat az állatorvos ellátja, a cél a meggyógyításuk, és ha lehetséges, az élőhelyükre is visszajuttatják az állatokat. Ha a sérülés miatt, vagy az emberhez való túlságosan szoros kötődése miatt már nem lehet szabadon engedni, akkor a Mentőközpontban majd az állatkertben maradnak.
A sérült madarak, gólyák mellett komoly kihívást jelentenek a csempészektől elvett egzotikus állatok, akik a nem megfelelő szállítás miatt is gyakran legyengülve, betegen kerülnek a gondozásukba. Emiatt szigorú karanténban kell tartani őket. Főleg madarak és teknősök kerülnek így hozzájuk.
Zoopedagógia: a Vadasparkban rendeztek elsőként zoopedagógiai konferenciát, sőt, az első főállású zoopedagógus is itt dolgozott a hazai állatkertek közül.
Állatkerti gondozóképzés: az egyetlen hazai állatkerti gondozó képzés itt található.
Az egyik fő büszkeségük az elefántház
Egyre veszélyeztetettebbek lettek az ázsiai elefántok, amelyek állatkerti tartása, és ezzel a faj megóvása korábban problémásabb volt, a gondozókra nézve is nagyobb kihívást jelentettek. Ám sokat változott az állatkerti tudomány is, így eredményesebbé vált a tartásuk is. A Vadaspark ezért céljául tűzte ki egy modern, korszerű elefánt-komplexum felépítését.
A terv megvalósításához az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetségének (EAZA) ázsiai elefánt fajmentő tenyészprogramjával (EEP) is egyeztettek. Ezek az állatok nagyon értelmesek, ugyanakkor nagyon erősek, érzékenyek, intelligensek, komoly felkészülést igényel a fogadásuk is.
Az állatokkal való foglalkozás is újszerű, a gondozó nem megy be a kifutóba, de kívülről irányítva megtanítja az állatot arra, hogy kérésre egyes testrészeiket pl. a lábukat vagy fülüket odanyújtsák, hogy megvizsgálhassák őket.
Az elefántház kinézete Szegeden a keletet idézi, motívumaiban Angkort varázsolja a vadasparkba. A természetes, erdei környezetben létesült elefántkifutó hazánkban a legnagyobb.
A Vadasparkba a három fiatal ázsiai elefántbika a fajtamentő program keretében érkezett 2018 májusában: a 2008-as születésű Shanti, és a 2013-as Taru Hannoverből, míg a 2008-as Shah Rukh a Hamburgi Állatkertből. Az állatokat az utazásuk alatt és azt követően még pár napig a régi gondozójuk is elkísérte, hogy átadják a tapasztalataikat, és megtanítsák új gondozóiknak a már begyakorolt mozdulatokat és vezényszavakat.
Az elefántokkal napi tréninget tartanak azóta is. Napirend szerint „dolgoznak”, és a jól elvégzett feladatért jutalmat kapnak. A bikák már most is hatalmasak, ám általában 15-20 éves korukig még sokat nőnek, de növekedésük ezután sem áll meg.
A gondozójuk elárulta azt is, hogy a napi étkezésükben a szénán kívül kapnak zöldséget, gyümölcsöt is, szeretik a céklát, almát, banánt, tököt és nyáron a dinnyét. Kapnak lombot, kukoricát, speciális tápot és vitaminokat is, és meglepő módon szeretik a kenyeret is. Egy kifejlett példány naponta akár 150 kilónyi táplálékot is megeszik, és 140 liter vizet képes meginni.
A Vadaspark tervei szerint szívesen vállalnák a tenyésztést is, ezért a későbbiekben szeretnének majd tehenekkel bővíteni az elefánt csapatot.
A bikák 2,75 méteresek, és 4 tonnásak, míg a tehenek 2,4 méteresek és 2,7 tonnásak. Az agyarak általában a bikáknál fejlődnek ki. Eredeti környezetükben 60-70 évig élnek.
A bikák általában magányosan, vagy hímekből álló csoportokban élnek. A legdominánsabb joga a párzás. A párzási időszakban agresszívvé, veszélyessé válnak. A vemhesség 18-22 hónap, és a tehenek 3-4 évente ellenek.
Az ázsiai elefántokat évezred óta „használják”, dolgoztatják őket, vagy harcokban, vadászatokon vették hasznukat. A vadorzók és élőhelyük csökkenése miatt egyre kisebb a számuk, ezért az ázsiai elefántot a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) jelenleg a „veszélyeztetett” fajok között tartja számon.
A programokról és tudnivalókról még több információ ITT.
Fotók: Endrédi Lajos - Szegedi Vadaspark, Söptei Zsuzsanna, Wikipédia
