Először úgy tervezték, egy kisebb rendezvény keretében megtartják a szegedi halfesztivált szeptember első hétvégéjén, de végül a rendezvény főszervezője, Frank Sándor úgy döntött, a még mindig életben lévő korlátozások miatt nem tartják meg a népszerű rendezvényt – írja a Délmagyar.
Egyszerű a történet: ahhoz, hogy egy ekkora rendezvényt tudjunk csinálni, a jogszabályok szerint védettségi igazolványt kell kérnünk a vendégektől. Ez a Partfürdőn egy fesztivál, például a Deja Vu esetében nem gond, mert az amúgy is belépős, a vendégek a belépőkkel együtt felmutatják a védettségi igazolványukat. A halfesztivál lényege viszont az, hogy bárki jöhet. Ha Julis néni érkezik egy adag halászléért és az ajtónál szembesül ezzel, biztos, hogy nem fog elégedetten távozni. A kempingezőket, nyaralókat sem tudom ellenőrizni.
– indokolta meg a Szegedi Nemzetközi Tiszai Halfesztivál főszervezője a rendezvény lemondását a lapnak.
Az utolsó pillanatban a rendőrségen javasolták nekik, hogy kordonozzák körbe a területet, de Frank szerint, ha olyan fesztivált nem tudnak szervezni, amilyet szeretnének, akkor inkább nem szerveznek semmilyet.
"Ez egy felszabadult, vidám, jó hangulatú népünnepély, ahonnan nem akarok elküldeni senkit. Alapelvem, hogy nem szeretem a vendéget regulázni. Ha pedig valakit el kell küldenem, az rossz szájízzel fog távozni, ami egyik félnek sem jó" – magyarázta.
A fesztivál 25 éves történetében csak tavaly maradt el a klasszikus szegedi halünnep, de akkor rendeztek egy több étterem és csárda támogatásával lebonyolított "mini Halfesztivált".
Először úgy tervezték, egy kisebb rendezvény keretében megtartják a szegedi halfesztivált szeptember első hétvégéjén, de végül a rendezvény főszervezője, Frank Sándor úgy döntött, a még mindig életben lévő korlátozások miatt nem tartják meg a népszerű rendezvényt – írja a Délmagyar.
Egyszerű a történet: ahhoz, hogy egy ekkora rendezvényt tudjunk csinálni, a jogszabályok szerint védettségi igazolványt kell kérnünk a vendégektől. Ez a Partfürdőn egy fesztivál, például a Deja Vu esetében nem gond, mert az amúgy is belépős, a vendégek a belépőkkel együtt felmutatják a védettségi igazolványukat. A halfesztivál lényege viszont az, hogy bárki jöhet. Ha Julis néni érkezik egy adag halászléért és az ajtónál szembesül ezzel, biztos, hogy nem fog elégedetten távozni. A kempingezőket, nyaralókat sem tudom ellenőrizni.
– indokolta meg a Szegedi Nemzetközi Tiszai Halfesztivál főszervezője a rendezvény lemondását a lapnak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megszűnik a Mediaworks egyik szegedi lapja, kirúgták a teljes szerkesztőséget
Azonnali hatállyal felmondtak csütörtökön a szegedma.hu teljes, nyolcfős szerkesztőségének. A Mediaworks Hungary Zrt.-hez tartozó, tizennyolc éve működő portál jövője ezzel bizonytalanná vált, a kiadó képviselői a döntést azzal indokolták, hogy átalakítások lesznek a sajtóportfólióban.
A Mediaworks kiadó képviselői csütörtökön Szegedre utaztak, hogy közöljék a döntést a stábbal – írta a Szegeder. Péntekre a lap impresszumából már el is tűnt az újságírók névsora, a Mediaworks elnök-vezérigazgatójaként feltüntetett Kálmán Erika mellett egyedül Bonifert Gábor szerepel főszerkesztőként. Bonifert Gábor a Szegedernek nem cáfolta a portál bezárásáról szóló értesülést, de nem kívánta azt kommentálni.
A kiadó a döntést azzal indokolta, hogy „átalakítások lesznek a sajtóportfólióban”.
A SzegedMa 2008-ban indult, és a Szegeder értékelése szerint a 2010-es évek elején a város egyik népszerű jobboldali hírportáljaként működött. Később azonban a helyi közéleti témák helyett egyre inkább a kormányzati üzenetek továbbítója lett. A portál 2021 áprilisában költözött egy szerkesztőségbe a szintén KESMA-tulajdonú Délmagyarországgal, majd 2022 novemberében távozott Kapitány Gergely főszerkesztő.
A döntés idején több más, kormányközeli médiaterméket érintő átalakításról és leépítésről is megjelentek hírek: a sajtóban írtak a Mandinernél várható csoportos létszámleépítésről és a megyei lapoknál történt elbocsátásokról is. A Mediaworks korábban megszüntette a Metropol ingyenes utcai terjesztését.
A portál jövője egyelőre bizonytalan. A Szegeder szerint nem tudni, hogy a Mediaworks mit tart meg a szegedma.hu domainből és a brandből, és azt sem, hogy folytatódik-e a lap működése valamilyen más formában.
A Mediaworks kiadó képviselői csütörtökön Szegedre utaztak, hogy közöljék a döntést a stábbal – írta a Szegeder. Péntekre a lap impresszumából már el is tűnt az újságírók névsora, a Mediaworks elnök-vezérigazgatójaként feltüntetett Kálmán Erika mellett egyedül Bonifert Gábor szerepel főszerkesztőként. Bonifert Gábor a Szegedernek nem cáfolta a portál bezárásáról szóló értesülést, de nem kívánta azt kommentálni.
A kiadó a döntést azzal indokolta, hogy „átalakítások lesznek a sajtóportfólióban”.
A SzegedMa 2008-ban indult, és a Szegeder értékelése szerint a 2010-es évek elején a város egyik népszerű jobboldali hírportáljaként működött. Később azonban a helyi közéleti témák helyett egyre inkább a kormányzati üzenetek továbbítója lett. A portál 2021 áprilisában költözött egy szerkesztőségbe a szintén KESMA-tulajdonú Délmagyarországgal, majd 2022 novemberében távozott Kapitány Gergely főszerkesztő.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szeged nemcsak a Napfény városa, hanem a virágoké is. A Tisza partján ezernyi színben pompáznak az utcák, terek, de még a házak, és ivókutak is. Tartsatok velünk egy színpompás városi sétára, ahol a lila akáctól a pitypangig, a díszcserjétől a vadszőlőig gyönyörködhettek a tavaszi virág- és növény kavalkádban.
Szeged nemcsak a Napfény városa, hanem a virágoké is. A Tisza partján ezernyi színben pompáznak az utcák, terek, de még a házak, és ivókutak is. Tartsatok velünk egy színpompás városi sétára, ahol a lila akáctól a pitypangig, a díszcserjétől a vadszőlőig gyönyörködhettek a tavaszi virág- és növény kavalkádban.
Képgaléria: Ilyen sokszínű Szeged tavasszal
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Már nem volt az a régi, „erőt sugárzó” ragadozó – ezért kellett elaltatni a matuzsálemi korú tigrislegendát
A Csehországban született tigris 2009-ben érkezett Szegedre testvérével, Borisszal. Állapota a vadaspark szerint testvére 2024-es halála után romlott meg, ami a végső döntéshez vezetett.
Huszonegy év után csendes lett Szeged egyik legnépszerűbb kifutója: a Vadaspark kedden állatjóléti megfontolásból elaltatta Igort, a szibériai tigrist, aki hosszú, életkorával összefüggő betegségben szenvedett.
A hírt a Szegedi Vadaspark a hivatalos Facebook-oldalán jelentette be; a gondozók és az állatorvosi csapat együttes mérlegelése után hozták meg a döntést, hogy a „békés befejezéssel” megkíméljék az idős állatot a további szenvedéstől.
Igor 2005-ben a csehországi Dvůr Králové állatkertjében született. Testvérével, Borisszal együtt először a rigai állatkertbe került, majd 2009-ben érkeztek meg Szegedre, az újonnan átadott, korszerű tigriskifutó és -ház első lakóiként.
A vadasparki anekdota szerint a két nagymacska annyira jól érezte magát a szállítóládában, hogy a hosszú út után csak egy gondozó orosz nyelvű hívására voltak hajlandók kilépni új otthonukba.
A testvérpár érkezése mérföldkő volt az intézmény életében, Igor pedig hamar a látogatók egyik legnagyobb kedvencévé vált.
Igor 2018-ban vált országosan ismertté, amikor egy úttörő orvosi beavatkozást hajtottak végre rajta. A már akkor is idősnek számító állat régóta szenvedett csípőízületi fájdalmaktól, amelyeket egy, a humán gyógyászatban is alkalmazott sajátsejtes (Lipogems) eljárással enyhítettek.
A beavatkozás, amely az első ilyen volt szibériai tigrisen, sikeresnek bizonyult.
„Kezelgettük mi ezt hagyományos módszerekkel, aztán most jött egy ilyen lehetőség, hogy ezt az őssejtes beültetést megpróbálják elvégezni rajta, hátha tudunk könnyíteni az életén” – mondta a HírTV-nek Veprik Róbert, a Szegedi Vadaspark igazgatója a műtét idején.
Igor életminősége érezhetően javult, mozgása könnyebbé vált, ami hozzájárult ahhoz, hogy ilyen matuzsálemi kort érjen meg.
Az eljárást végző állatorvos akkor bizakodóan nyilatkozott: „Igort már holnap láthatják a vadasparkba érkezők, mert az eljárásnak nincs felépülési ideje, egyedül az altatást kell kipihennie a tigrisnek” – idézte a 24.hudr. Gippert Róbertet.
A természetben a tigrisek átlagosan 10-15, állatkertekben is csupán 18-20 évig élnek. Igor 21 éves kora a faj mércéjével is kiemelkedőnek számít, ami a szegedi gondozók és állatorvosok szakértelmét dicséri.
Testvére, Borisz 2024-es elvesztése után a vadaspark beszámolója szerint Igor már nem volt az a régi, „erőt sugárzó” ragadozó, mint korábban.
A vadaspark közlése szerint a tigriskifutó most egy időre üresen marad, de már dolgoznak a korszerűsítésén. Céljuk, hogy a felújítás után ismét a fajmegmentési program keretében érkező tigriseket mutathassanak be a szegedi közönségnek.
Huszonegy év után csendes lett Szeged egyik legnépszerűbb kifutója: a Vadaspark kedden állatjóléti megfontolásból elaltatta Igort, a szibériai tigrist, aki hosszú, életkorával összefüggő betegségben szenvedett.
A hírt a Szegedi Vadaspark a hivatalos Facebook-oldalán jelentette be; a gondozók és az állatorvosi csapat együttes mérlegelése után hozták meg a döntést, hogy a „békés befejezéssel” megkíméljék az idős állatot a további szenvedéstől.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A szegedi dóm a Napfény városának egyik jellegzetes jelképévé vált. A hatalmas és csodás épületet érdemes kívül-belül bejárni, megismerni. Egy ideje pedig egy különleges élményt is kínálnak: fel lehet menni az egyik tornyába, ahonnan valóban lenyűgöző panoráma tárul elénk. A kihívást jelentő lépcsősorok megmászása után azonban olyan élményben lehet részünk, amiért megéri nekivágni a felfelé útnak.
A Fogadalmi templom egyik, a város felőli,
46 méter magas nyugati tornya látogatható. A felső kilátóhoz 302 lépcsőt kell megmászni.
Útközben azért vannak pihenőhelyek, és időnként azt is láthatjuk, hány lépcsőt tudtunk már le.
Képgaléria: Úton a toronyba (Fotókért kattins a képekre)
A három pihenőszinten a templom és az egyházmegye történetét is megismerhetjük, sőt, a legelső helyen a Toronygalériában időszaki kiállítást is megnézhetünk.
Egy javaslatom azért lenne: fel- és lefelé induláskor nézzünk az óránkra. A toronyban lévő harangok ugyanis meglehetősen hangosan végzik a dolgukat, így érdemes úgy haladni, hogy elkerüljük azt, hogy a fülünkbe kongassanak közvetlenül.
Képgaléria: Kilátás a toronyból (Fotókért kattins a képekre)
A harangház a toronyórák felett, a hármas árkádsorok mögött található. A toronyban lévő harang is nagy élményt jelent, ritkán adatik meg, hogy ilyen közelről láthassuk.
A Tisza felőli oldalon lakik Szent Gellért, vagy Hősök harangja, amely 85,4 mázsányi súlyával az országban a második legnagyobb harangja. Rajta kívül a Dómban lakik a 26,7 mázsás Szent Imre-püspökharang, a 10 mázsás Magyarok Nagyasszonya-harang, az 580 kg-os Szent Teréz-harang és a 250 kg-os Lélekharang.
A toronyot időnként éjszaka is meg lehet látogatni, de erről érdemes előre tájékozódni.
A Dómban újabb attrakciót is kínálnak, a Kupolakilátóba is fel lehet jutni. Azt ígérik, hogy ilyenkor 34 méter magasból lehet szétnézni a város felett. A felfelé úton pedig látható a templom padlástere, és az épület födémszerkezete is. A vezetéses túrák idejéről szintén előzetes tájékozódás szükséges.
Képgaléria: A Dóm kívülről (Fotókért kattins a képekre)
Ha már kinézelődtük magunkat a magasban, akkor szánjunk időt a Látogatóközpontból megközelíthető altemplomra is. Itt egy kiállításon láthatók a Szeged-Csanádi Egyházmegye legértékesebb liturgikus tárgyai, egyházi jellegű textíliák és ötvösművészeti remekek is.
Képgaléria: A kiállítás (Fotókért kattins a képekre)
A szegedi dóm a Napfény városának egyik jellegzetes jelképévé vált. A hatalmas és csodás épületet érdemes kívül-belül bejárni, megismerni. Egy ideje pedig egy különleges élményt is kínálnak: fel lehet menni az egyik tornyába, ahonnan valóban lenyűgöző panoráma tárul elénk. A kihívást jelentő lépcsősorok megmászása után azonban olyan élményben lehet részünk, amiért megéri nekivágni a felfelé útnak.
A Fogadalmi templom egyik, a város felőli,
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!