140 éves tragédia: a szegedi nagy árvíz emlékeit ma is őrzi a város
Szeged mai arculata egy régi nagy természeti katasztrófa nyomán alakult ki.
140 évvel ezelőtt pusztította el az akkori település egy jó részét Szeged történelmének legnagyobb árvize, amit a város lakói “Nagyárvíz” vagy “Víz” néven emlegetnek ma is.
Az 1879. március 12-e után a Tisza áradása az akkori Szeged több mint 90 százalékát elpusztította, a hatezer házból háromszáz maradt meg és hatvanezer ember vált hajléktalanná, az árvíz halálos áldozatainak száma 150-200 ember volt.
A tragédia után épült fel az új arculatú és szerkezetű város, többek között a Dóm, a Dóm tér, a sugaras-körutas városszerkezet, a belvárosi eklektikus palotasorok. A mai napig számos emlék őrzi Szegeden a Nagyárvíz nyomát.
A Körtöltés és a Partfal
A katasztrófa után készült el a városban az új árvízvédelmi rendszer, a körtöltés és a partfal. A hagyományos töltés helyett téglából és kőből épült a védmű. Ezt erősítették meg 1970, majd 2006 után, egy-egy szintén súlyos áradást követően. Az árvízi csúcsot is ekkor mérték, 1009 centimétert. A Nagyárvíz idején 806 centiméteren tetőzött a Tisza.
A körtöltés a várost veszi körbe, a 12 km hosszú védvonal északon Tápé és Szeged határánál indul és Alsóváros szélén ér véget.
A fogadalmi-templom (Szegedi Dóm)
A Nagyárvíznek köszönheti létét Szeged legismertebb épülete, a város egyik legfontosabb szimbóluma a Fogadalmi-templom és a Dóm tér. A katasztrófa után tett fogadalmat a város, hogy a település újjáépítésekor egy új templom is épüljön, amellyel méltó emléket állítanak. Az építkezés ötven évig tartott. 1930. október 30-án szentelték fel Magyarország negyedik legnagyobb templomát, a Magyarok Nagyasszonya székesegyházat.
Néhány különlegességért lapozz!
