HÍREK
A Rovatból

Kitolódott a nyár egy hónapot: a jövő héten is meleg lesz, főleg a déli országrészben

Péntek délután azonban újabb hidegfront érkezik, emiatt majd többfelé kell számítani esőre, és a hétvégén a legmagasabb nappali hőmérséklet nyugaton már csak 20 fok körül alakul, délkeleten azonban még 31 fok lehet.


A jövő héten is folytatódik a nyáriasan meleg időjárás 25-30 Celsius-fokos maximumokkal. A kedden érkező hidegfront nem hoz számottevő lehűlést, de néhány helyen előfordulhat zápor, zivatar.

Péntek délután azonban újabb hidegfront érkezik, emiatt majd többfelé kell számítani esőre, és a hétvégén a legmagasabb nappali hőmérséklet nyugaton már csak 20 fok körül alakul, délkeleten azonban még 31 fok lehet

- derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat országos, középtávú előrejelzéséből.

Hétfőn sok napsütésre lehet számítani, de fátyolfelhők érkeznek, és gomolyfelhők is képződnek. A csapadéknak kicsi az esélye, a déli, délkeleti szél sokfelé megélénkül, főként a Kisalföldön megerősödik. A legmagasabb nappali hőmérséklet 25 és 31 fok között alakul.

Kedden egy hidegfront szakadozott felhőzete vonul át az ország felett nyugatról kelet felé, emellett rövidebb-hosszabb időre a nap is kisüt. Szórványosan számítani lehet záporra, zivatarra. A déli, majd a nyugati, északnyugati szél többfelé megerősödik, zivatar környékén viharos lökések is lehetnek. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 13 és 20, a legmagasabb nappali hőmérséklet 24 és 32 fok között várható.

Szerdán a Dunántúlon túlnyomóan napos idő várható, de a Dunától keletre a többórás napsütés mellett több gomolyfelhő képződik, és ott néhol zápor, egy-egy zivatar is kialakulhat. A légmozgás mérsékelt marad, a minimum-hőmérséklet 11 és 17, a csúcsérték 24 és 29 fok között alakul.

Csütörtökön is gomolyfelhős, napos időre lehet számítani, de hajnalra északkeleten rétegfelhőzet képződhet, amely napközben lassanként gomolyosodik, megszűnik. Csapadék nem valószínű. Többfelé megélénkül, északnyugaton meg is erősödik a déli szél. A hajnali 11-16 fokról 25 és 30 fok közé emelkedik a hőmérséklet.

Pénteken többórás napsütést követően nyugat felől megnövekszik a felhőzet, és

a nap második felében már kialakulhatnak záporok, zivatarok is. A déli szelet többfelé élénk, erős lökések kísérik. A minimum-hőmérséklet 13-19, a maximum 25 és 32 fok között várható.

Szombaton közepesen, illetve erősen felhős ég lesz a jellemző és több helyen is előfordulhat eső, zápor, zivatar. A még jellemzően déli szél élénk, olykor erős lehet. Hajnalban 13-20, a délutáni órákban 21-31 fok valószínű, nyugaton mérhetik az alacsonyabb, délkeleten a magasabb értékeket.

Vasárnap közepesen, illetve erősen felhős ég lesz a jellemző, és ezen a napon is több helyen előfordulhat eső, zápor, zivatar. A szél egyre inkább északira fordul, és megerősödik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 13 és 19, a legmagasabb nappali hőmérséklet 19 és 31 fok között valószínű, nyugaton mérhetik az alacsonyabb, délkeleten a magasabb értékeket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Orbán Koppenhágában: Ha mi ma délután úgy döntenénk, hogy nem adunk több pénzt, Ukrajna megszűnne mint állam
Az uniós csúcson semmiben nem várható döntés. A cél az, hogy a tagállamok tisztábban lássák egymás álláspontját, és az október 23–24-i rendes csúcson már közös állásfoglalást tudjanak kialakítani.


Orbán Viktor a koppenhágai uniós csúcson ismét bírálta Ukrajnát. A miniszterelnök szerint Ukrajna nem szuverén állam: nem tisztázottak a határai, nem tudni pontosan, hányan élnek benne, és önállóan nem képes működni. Úgy fogalmazott, ha az Európai Unió nem adna több pénzt, Ukrajna megszűnne mint állam. Orbán azt is elutasította, hogy az ukrán csatlakozási tárgyalásokat minősített többséggel indítsák el, ne egyhangúan - írta a hvg.hu.

„Szerintem a jogi trükközés nem megy, látok erre vonatkozó nyilatkozatokat, minden bővítési folyamat azonos rendben zajlott eddig. Minden fejezet megnyitásához és lezárásához kellett minden tagállam, ezen nem lehet változtatni.”

A csúcson az uniós védelem ügye is heves vitát váltott ki. Az Európai Bizottság javaslata szerint a keleti határokon drónfalat kellene kiépíteni. Evika Silina lett miniszterelnök arról beszélt, hogy hazájának már vannak kellemetlen tapasztalatai az orosz drónokkal, ezért érzékelőberendezéseket szereztek be, és együttműködnek az ukránokkal. A litván elnök, Gitanas Nauseda szintén cselekvést sürgetett, mert – ahogy fogalmazott – a dokumentumok nem védenek és nem érzékelik a drónokat.

Ezzel szemben a francia elnök, Emmanuel Macron nem támogatta a drónfaltervet. Szerinte inkább korai figyelmeztető rendszerekre, több légvédelmi eszközre és „elrettentő” csapásmérő képességekre van szükség. A német álláspontot Boris Pistorius védelmi miniszter ismertette, aki kiemelte, hogy Ursula von der Leyen drónfaltervéből hiányoznak a részletek, különösen a terjedelmét és a költségeit illetően.

A házigazda, Mette Frederiksen dán miniszterelnök közös európai célokat sürgetett.

„Hadd fogalmazzak nagyon egyértelműen, közös európai célt kell kitűznünk, ellenkező esetben megosztottak leszünk, és nem ez a megfelelő út Európa számára. Ha Európa biztonságáról beszélünk, akkor meg kell haladnunk a nemzeti nézőpontokat, és egy hibrid háborút kell látnunk. És amikor az ukrajnai háborúról van szó, akkor nem egyszerűen egy európai országban, Ukrajnában zajló háborút kell látnunk, hanem egy orosz kísérletet arra, hogy mindannyiunkat fenyegessenek”

– mondta.

A mostani találkozón nem várható döntés. A cél az, hogy a tagállamok tisztábban lássák egymás álláspontját, és az október 23–24-i rendes csúcson már közös állásfoglalást tudjanak kialakítani. Orbán Viktor ebben a kérdésben nincs egyedül, más országok is ragaszkodnak a vétójoghoz: például Görögország Törökország, Horvátország pedig Szerbia esetében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Fotók: Orbán Viktor Angela Merkelt fogadta a Karmelita kolostorban
A korábbi német kancellár a „Szabadság” című könyvének bemutatója alkalmából látogatott Magyarországra.


A Karmelita kolostorban fogadta Orbán Viktor miniszterelnök Angela Merkel korábbi német kancellárt, írja az MTI. Az egykori politikus a „Szabadság” című könyvének bemutatója alkalmából látogatott Magyarországra. „Egyszer kancellár, nálunk mindig kancellár” – írta a közösségi oldalán a kormányfő.

Angela Merkel 2005 és 2021 között volt Németország kancellárja. Augusztusban volt tíz éve, hogy elhangzott híres mondata, a „meg tudjuk csinálni”. Ezt követően olyan népvándorlás indult el országa felé, melynek ma is érezni lehet a következményeit.

A Németországot 16 éven át irányító diplomata 2015-ben vett részt hivatalos látogatáson a magyar fővárosban. Merkel napjainkban ritkán jelenik meg a nyilvánosság előtt.

A két politikus találkozójáról készült fotókat itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Nem figyelte az Orbán-kormány a határidőket, kedden rendkívüli ülésen kell tárgyalni a veszélyhelyzet meghosszabbítását
A késlekedés november 14-től legalább három nap joghézagot okozna. Ez azzal is járt volna, hogy az elmúlt években a veszélyhelyzetre hivatkozva hozott összes rendelet hatályát veszíti, és több száz jogszabályt újra kellene elfogadni.


A kormány rendkívüli ülést kér az Országgyűléstől, mert nem figyelte a határidőket. Ha nem lenne ülés október 7-én, a hosszabbításról csak november 17-én szavazhatnának, ami november 14-től legalább három nap joghézagot okozna. Ez azzal is járt volna, hogy az elmúlt években a veszélyhelyzetre hivatkozva hozott összes rendelet hatályát veszíti, és több száz jogszabályt újra kellene elfogadni.

Semjén Zsolt szerdán délelőtt 11:18-kor benyújtotta a kezdeményezést Kövér Lászlónak az október 7-i rendkívüli ülésről.

Az ülésen a november 14-én lejáró háborús veszélyhelyzet 180 nappal történő meghosszabbításáról szóló javaslat általános vitája szerepel. Kövér László emiatt péntek délelőttre összehívta a Házbizottság soron kívüli ülését, ahol a rendkívüli ülésről döntenek.

A HVG szerint a hosszabbítást nem lehet rendkívüli, gyorsított eljárásban tárgyalni. Rendkívüli ülés nélkül a vita csak október 27-én indulhatna, a zárószavazás pedig november 17-én lehetne. Az október 7-i ülés beiktatásával már az október 20-i héten jöhet a zárószavazás, így a hosszabbítás időben hatályba lép.

A kormány azt javasolja, hogy a háborús veszélyhelyzet 2026. május 13-ig maradjon érvényben, vagyis a parlamenti választások utáni időszakig.

Szerdán Magyar Péter is megszólalt az ügyben. Azt mondta, hogy ha a Tisza Párt kormányra kerül, eltörlik a rendeleti kormányzást lehetővé tevő háborús veszélyhelyzetet. Úgy fogalmazott, hogy Európában három országban van háborús veszélyhelyzet: Ukrajnában, Oroszországban és Magyarországon.

Hozzátette, hogy ha a kormány által kihirdetett veszélyhelyzet célja az lenne, hogy felkészítse az országot egy támadásra, megelőzze azt, vagy a lakosság tájékoztatását szolgálja, az üdvözlendő lenne. Szerinte a háborús és a korábbi veszélyhelyzetek arról szóltak, hogy rendeletekkel írjanak felül törvényeket, könnyebb legyen az állami vagyon elvonása, és egyszemélyes irányítás alá kerüljön az ország. Azt mondta, hogy a Tisza Párt ezt nem támogatja, el fogják törölni, és fontosnak tartják, hogy Magyarországnak ütőképes hadserege legyen.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
Orbán a drónfenyegetésről: Ha valami berepül Magyarországra, és nem hozzánk tartozik, lelőjük
Arra a kérdésre, hogy meg lehet-e nyitni Ukrajna uniós csatlakozásának folyamatát Magyarország nélkül, a miniszterelnök azt mondta, jogi trükközés nem lehetséges. A tanácskozáson az EU keleti határának megerősítéséről tárgyaltak.


Orbán Viktor Koppenhágában, az informális EU-csúcs előtt válaszolt az újságírók kérdéseire. Az orosz energiáról azt mondta, őt még senki nem kérte meg, hogy hagyjon fel az orosz olaj vásárlásával. Kiemelte, hogy Magyarország szuverén ország, és a földrajzi adottságok miatt itt csak Oroszország jöhet szóba. Szerinte az európai vezetők sokkal agresszívabban feszegetik a témát, mint Donald Trump, aki legutóbb érdeklődött nála az ügyben.

A drónokról azt mondta, a kormány minden katonai együttműködést támogat.

Úgy fogalmazott:

„Ha valami berepül Magyarországra, és nem hozzánk tartozik, lelőjük.”

Ezt a hozzáállást a dán kormányfőnek is javasolta. Dániában a múlt hét második felében több alkalommal is lezárták a reptereket idegen drónok miatt.

Gratulált a moldovai választás győztesének, az Európa-párti PAS-nak, amely az EU-hoz szeretne tartozni. Elmondta, hogy több uniós vezető is jelezte: Moldova helye Európában van. Hozzátette, hogy Moldova csatlakozását nem lehet összekötni Ukrajna esetével.

Megismételte korábbi érveit: jelenleg nem tudni, hányan élnek Ukrajnában, hol vannak a határai, és szuverén-e még az ország.

Szóba került az uniós drónfalról szóló egyeztetés is. Az első hírek szerint Magyarországot Szlovákiával együtt, nem hívták meg, de később megerősítették, hogy a magyar képviselet jelen volt a megbeszélésen.

Arra a kérdésre, hogy meg lehet-e nyitni Ukrajna uniós csatlakozásának folyamatát Magyarország nélkül, a miniszterelnök azt mondta, jogi trükközés nem lehetséges.

Kijelentette, hogy minden bővítési folyamat azonos jogi rendben zajlott, ezen nem lehet változtatni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk