News here
hirdetés

SPORT
A Rovatból
hirdetés

Kellett egy csapat – nem sztárok, hanem csapatok nyertek

A futball csapatjáték, amelyben a szürke robotosoktól a világklasszisokig mindenkinek egyforma alázattal kell részt vennie.

Link másolása

hirdetés

Ez volt az oroszországi futball-világbajnokságnak legnagyobb tanulsága, amelyet az utóbbi évtizedek leglátványosabb döntője után levonhatunk.

Nem véletlen, hogy már a legjobb négy közé is azok a csapatok jutottak, amelyek a legnagyobb egységet tudták felmutatni, és már jóval előbb elhullottak azok a válogatottak – Argentína, Portugália, Uruguay, Brazília – akiknél egy-két sztárjátékoson állt vagy bukott a győzelem. És nem juthattak előbbre azok sem, - gondoljunk elsősorban a németekre és a spanyolokra - akiknél a szövetségi kapitányok ragaszkodtak a „dicső múlthoz”, ami ezúttal egyet jelentett a „jóllakottsággal”, a motiválatlansággal.

Az sem véletlen, hogy e négy csapat kapusai nyújtották végig a legjobb teljesítményt: Subasic, Courtois és Pickford nem kaptak potyákat (Lloris is csak egy méreteset, a döntőn, de belefért) és nem mellesleg bravúrok egész sorát hajtották végre.

Figyelemre méltó az is, hogy a négy közé jutó válogatottak szövetségi kapitányai valamennyien védekező középpályások voltak, tehát nemigen villogtak, ám nélkülözhetetlen volt szerepük a csapat gépezetében.

Éppen ezért totális víziójuk volt az egyes csapatrészek szerepéről és együttműködéséről. Ezzel függhet össze az is, hogy nem voltak állandó gólfelelősök, hanem a legjobbaknál féltucatnál is többen feliratkoztak a góllistára. Jellemző, hogy Harry Kane úgy végezhetett az élen 6 góllal, hogy az angol center az utolsó három meccsén nem talált kapuba, miközben a vb talán legszebb gólját a francia jobbhátvédtől, Pavard-tól láttuk az argentinok ellen.

hirdetés

És miért éppen a franciák?

A gallkakasos 11 „minimalista” focival jutott el döntőig, minden meccsen csak annyit játszottak, amennyi feltétlenül szükséges volt, egyedül az argentinok ellen sziporkáztak. A legerősebb kerettel felálló kékek éppen ezért kicsit csalódást okoztak, de azért az kétségtelen, hogy Didiker Deschamps masinája végig jól forgott, és kevés gólhelyzetüket ki tudták használni. No és a szerencsével sem álltak hadilábon. A fináléban sem, hiszen öngóllal szereztek vezetést, és a vb egyik legelképesztőbb kapushibáját is kibírták. Tulajdonképpen csak ezen a két meccsen mutatták meg, hogy Mbappé, Griezmann és Pogba mire képes és ezzel 2018-ban vb-t lehetett nyerni.

A nagy egyéniségek éppen akkor hozták magukat, amikor a legjobban kellett.

A horvátok voltak ennek a vb-nek az egyértelmű hősei, vagy ahogyan korábban mondták: az „erkölcsi győztesei”. Még soha egyetlen csapattal sem fordult elő, hogy mind a három egyenes kiesési meccsen hosszabbításban, ráadásul ebből kétszer 11-esekkel jussanak tovább. És ha látszólag a franciáknak jutottak a nehezebb ellenfelek – Argentína, Uruguay, Belgium – a kockásmezeseknek csupa olyan csapatot kellett legyőzniük, akik foggal-körömmel küzdöttek, ellensúlyozva gyengébb játéktudásukat: a dánokat, a házigazda oroszokat, és az angolokat. Ezen felül mindegyik meccsen hátrányból álltak fel, sőt, az oroszok ellen úgy győztek, hogy Modric a 116. percben kihagyott egy büntetőt.

A fináléban is az utolsó percig küzdöttek, a már reménytelennek látszó helyzetben sem adták fel, és még ekkor is voltak kifejezetten szemet gyönyörködtető megoldásaik. Modric, Perisic, Rakitic alighanem újabb híveket szerzett világszerte a focinak.

Olyan csapatot láthattunk, amelynek érdemes volt szurkolni, mert nemcsak futballozni tudnak, hanem szívük is van.

A belgák 3. helye több, mint megérdemelt és ez most nem közhely. Ők játszották az egész vb-n a legszebb, legszellemesebb focit, kár, kontráik, 2-3 húzásból kialakított gólhelyzeteik és persze góljaik élményszámba mentek. Kár, hogy az elődöntőben belefutotak a franciák „játékölő” stílusába, talán egy kicsit több csibészséggel bejuthattak volna a döntőbe. (Ekkor kellett volna beküldeni Nainggolant, ha ott lett volna…). Ezzel együtt Hazard, De Bruyne, Lukaku, Fellaini jó néhány emlékezetes pillanattal ajándékozták meg a focirajongókat és könnyen lehet, hogy számukra a vb-bronz még nem a végállomás.

Az angoloké volt az egyik legrokonszenvesebb csapat, sportszerűségben is példát mutattak. Ki tudja, mi lett volna, ha nem vezetnek az 5. percben a horvátok ellen és nem hagynak ki ordító helyzeteket, de az egyenlítés után feltámadt, rendkívül agresszív ellenféllel már nem tudtak mit kezdeni.

A legnagyobb baj persze a szigetországiak játékával a fantáziátlanság.

Eléggé árulkodó, hogy góljaik többségét és legveszélyesebb helyzeteiket szinte végig pontrúgások előzték meg – ez egy világbajnokságon kevés. Mivel fiatal csapat az övék, vihetik még többre, de ehhez kellene legalább egy olyan irányító, aki színt, ötletet visz a játékba – mint amilyen a sokat emlegetett 1966-os vb-győzteseknél Bobby Charlton volt. Mert azért, mint már fent említettem, csak szürke robotosokkal, egyéniségek nélkül nem megy...

Vajon a vb-ről választják-e az idén az Aranylabdást?

Miután a 63. évében járó trófea ismét a France Football kezében van, könnyen lehet, hogy a világbajnokok közül kapja valaki. Utoljára 2006-ban fordult elő, hogy egy vb-hőst jutalmaztak, akkor Fabio Cannavaro, az olaszok csapatkapitányát választották meg. Kylian Mbappénak tán korai lenne, Antoine Griezmann mellett szólhat, hogy neki még egy Európa Liga-győzelme is van. De nem tartanám elképzelhetetlennek, hogy Luka Modricot jutalmaznák, hiszen nemcsak a vb-ezüstérmes horvátok lelke volt, és hanem a Real Madrid legutóbbi 4 BL-győzelmének is a kovácsa…Minden más szavazás megkérdőjelezné az Aranylabda komolyságát...

Összességében élvezetes, fordulatos vb-t láttunk, nem voltak kirívó sportszerűtlenségek sem a pályán, sem a tribünön, nemigen voltak olyan meccsek, amelyekből sütött a megegyezés, Oroszország sem élt vissza a vendéglátó jogával, amitől sokan tartottak. A foci-szerelmesek most fújhatnak egy nagyot, de nem pihenhetnek sokáig, hiszen ősszel újra indul a BL és az új rendszerű Európa-bajnokság, új esélyesekkel.

A meccsről szóló összefoglalónkat itt találod!

A mérkőzést percről percre követtük, ha kíváncsi vagy a részletekre is, ide kattints!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
SPORT
Most már biztos: a történelemben először az első kalapból sorsolják Magyarországot az EB-selejtezőkre
Először sorsolják a legerősebbek közül a magyar válogatottat. Eldőlt, hogy kiket kaphatunk az EB-selejtezőkön.

Link másolása

hirdetés

A Nemzetek Ligája csoportkörének keddi zárásával kialakultak a kalapok a 2024-es labdarúgó Európa-bajnokság selejtezőjének jövő vasárnapi sorsolására. Az már múlt pénteken a németek legyőzésével eldőlt, hogy Magyarország a legerősebb kalapban szerepel.

Németország házigazdaként nem vesz részt a selejtezőben, Oroszországot pedig kizárták, ezáltal 53 válogatott lesz érdekelt a kvalifikációban. A küzdelem hét ötcsapatos és három hatcsapatos csoportban zajlik majd, így - a Nemzetek Ligájában kialakult sorrend alapján - hat kalapba kerültek az együttesek. A magyar a legerősebbe kapott besorolást, mivel a sorozat élvonalát jelentő A divízióban csoportmásodikként zárt, összességében pedig nyolcadik helyen végzett.

Ennek köszönhetően Marco Rossi szövetségi kapitány tanítványai az Eb-selejtezőkön nem kerülhetnek össze a címvédő olaszokkal sem, akiktől mindkétszer kikaptak a Nemzetek Ligájában. Szintén az első kalapban szerepel és így nem lehet a magyar csapat ellenfele Hollandia, Horvátország, Spanyolország, Dánia, Portugália, Belgium, Svájc és Lengyelország.

A tíz selejtezőcsoport mindegyikéből az első kettő jut ki a 24 csapatos kontinensviadalra, Németország pedig rendezőként automatikusan résztvevő. A maradék három helyért 12 csapat küzdhet meg a pótselejtezőkön, melyben - a Nemzetek Ligájában kivívott nyolcadik helynek köszönhetően - szinte biztosan szerepelhetne a magyar válogatott, amennyiben nem jár sikerrel a hagyományos selejtezőkön.

Az A, B és C divízió "pótvizsgára szoruló" csapatainak ugyanis egyaránt négy-négy hely jár. Ez azt jelenti, hogy a magyarok sikertelen selejtezősorozat esetén csak akkor nem javíthatnak a pótselejtezőn, ha a Nemzetek Ligájában előtte végző hét együttesből - a holland, a horvát, a spanyol, az olasz, a dán, a portugál és a belga - legalább négy lemaradna az Eb-részvételt jelentő első két helyről a saját selejtezőcsoportjában.

Az Eb-selejtezők sorolását Frankfurtban rendezik jövő vasárnap délben.

hirdetés

Az Eb-selejtező sorsolásának kalapjai:

1. kalap:

Hollandia, Horvátország, Spanyolország, Olaszország, Dánia, Portugália, Belgium, Magyarország, Svájc, Lengyelország

2. kalap: Franciaország, Ausztria, Csehország, Anglia, Wales, Izrael, Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Skócia, Finnország

3. kalap: Ukrajna, Izland, Norvégia, Szlovénia, Írország, Albánia, Montenegró, Románia, Svédország, Örményország

4. kalap: Georgia, Görögország, Törökország, Kazahsztán, Luxemburg, Azerbajdzsán, Koszovó, Bulgária, Feröer-szigetek, Észak-Macedónia

5. kalap: Szlovákia, Észak-Írország, Ciprus, Fehéroroszország, Litvánia, Gibraltár, Észtország, Lettország, Moldova, Málta

6. kalap: Andorra, San Marino, Liechtenstein


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
SPORT
Kilenc év után rúgta ki a Fradi az Európa-bajnok kézilabdázót, mert nem tartották jónak az edzésmódszereit
Elek Gábor, a felnőtt csapat edzője hívta a Fradihoz, most pedig az ő javaslatára bocsátották el.

Link másolása

hirdetés

2018-ban még a legjobb utánpótlásedzőknek járó Jenővári István-díjat is megkapta Simics Judit, most mégis elküldte az FTC, mert nem fért bele az új struktúrával kapcsolatos elképzelésekbe.

Az edző 2013-ban került a Ferencváros utánpótlásához, ahol legjobb eredményeként megnyerte a női ifjúsági csapattal a magyar bajnokságot, és stabil csapatot épített a fiatalokból a felnőtt NB I/B-ben. Május 20-án egy szűk szavú közleményben tudatták a Fradi honlapján, hogy a szezon végétől távozik az akadémiától.

A távozás bejelentését követően az általa irányított ifjúsági csapat még megnyerte a bajnokságot.

A Gödöllői Hírportál az 55 éves születésnapján készített interjút az edzővel, akit ismerősei csak Jucónak szólítanak.

„Az NB II-es Csurgóból lettem ifi válogatott, ami az országban egyedülálló volt. Pedig nem voltam szuper tehetséges, a válogatottban éreztem is, hogy a csapattársaim más minőséget képviselnek erőnlétben és technikában. Az első edzőtáborban majd kiköptem a tüdőmet”

– idézte fel karrierje kezdetét, majd hozzátette, hogy szorgalmával sokat tudott javítani.

Az élvonalban a Vasasban négy, a Dunaferrben öt évet húzott le. Ezalatt Bajnokok Ligáját, EHF-kupát, európai Szuperkupát és négy bajnoki címet is nyert.

hirdetés

1998-1999 után tervezte a visszavonulást, de Mocsai Lajos az 1998-as Eb előtt meghívta a keretbe.

„Nem ígért semmit, csak elmondta: ha be tudok illeszkedni, helyem lehet a csapatban”

– mesélte.

Így jutott ki a 2000-es sydney-i olimpia ezüstérmes csapatába, majd ugyanazon év decemberében, Romániában tagja volt az Európa-bajnok válogatottnak.

„Elvesztettük az olimpiai döntőt, ezen nincs mit szépíteni, nehéz volt belülről átélni. Az utolsó tíz percben nem volt vezér a pályán. Sok év múlva az ellenfél dán edzője elárulta, hogy figyelték a magyarok szokásait. Várták, Mocsai Lajos mikor cseréli le a legjobb játékosait, hogy ő akkor küldje be a legerősebb formációt. A döntőben 50 percig vártak, sajnos bejött nekik. Ettől még Mocsai Lajos mellett mindig ki fogok állni.”

– emlékezett vissza Judit az olimpiai döntőre, a később megnyert Eb-t pedig egyfajta elégtételnek gondolja.

Később éppen Elek Gábor hívta a Fradihoz. Ezért nem is éri a klub májusi döntését.

„Az utóbbi 9 évben a Fradiban edzősködtem, de májusban elváltak útjaink. Sajnálom, mert kétszer is bajnoki címet szereztünk, nem tudtak a munkámba belekötni. Elek Gábor, a felnőtt csapat edzője mégis úgy gondolta egy évtized után, hogy nem jók az edzésmódszereim, így ő javasolta a döntést. Azóta sem értem, mivel azt hangoztatta, hogy ide ő kérte a szerződtetésem, mert korábban Csömörön megbizonyosodott a szakmai és pedagógiai munkámról. A döntés sokakat meglepett kézilabdás berkekben, így hivatalosan az új struktúra elképzeléseibe nem fértem be. Ezt májusban közölték, amikor már mindenki leszerződik. Ezek után egy héttel még megnyertük az ifibajnokságot” – mesélte a most Gödöllőn élő Simics Judit.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SPORT
Beindult a locsoló, amikor Csányi Sándor köszöntötte Szalai Ádámot a búcsúmeccsén
A Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke egy oklevelet adott át a csapatkapitánynak, a rájuk eső vízpermet miatt kénytelenek voltak távolabb menni.

Link másolása

hirdetés

A hétfő esti Magyarország-Olaszország Nemzetek Ligája-mérkőzés volt Szalai Ádám számára az utolsó válogatottbeli meccs, a csapatkapitány ugyanis múlt héten bejelentette visszavonulását. A magyar csapat 0-2-es vereséget szenvedett az Európa-bajnok olaszoktól, de így is második lett a csoportjában, mindössze egy ponttal Olaszország mögött.

Szalai búcsúmeccse igen érzelmesre sikeredett. A mérkőzés előtt és után is éltették őt a szurkolók, a himnuszt pedig nem bírta ki sírás nélkül. Volt azonban egy érdekes pillanat is a kezdő sípszó előtt, amikor Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke egy oklevelet adott át a pályán a csatárnak.

Amikor ugyanis Csányi odament Szalaihoz, mellettük két locsoló is bekapcsolt, a vízpermet pedig őket is elérte. Kénytelen voltak egy kicsit távolabb menni, hogy folytatódhasson a köszöntés, majd néhány másodpercig a fotósoknak is pózoltak.

A képeken jól látszik a körülöttük lévő vízpermet, és az is, hogy a hátuk mögött, a távolban is éppen működésben volt egy locsoló.

Fotó: MLSZ/Facebook

hirdetés
MTI/Kovács Tamás

MTI/Szigetváry Zsolt


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SPORT
Vereség az olaszoktól, csoportmásodik lett a magyar csapat a Nemzetek Ligájában
Az Európa-bajnok csapat végig fölényben játszva nyert két góllal, bár a második félidőben a hazaiaknak is voltak szép megmozdulásaik.

Link másolása

hirdetés

A magyar labdarúgó-válogatott a Puskás Arénában 2-0-s vereséget szenvedett az Európa-bajnok olasz csapattól a Nemzetek Ligája hatodik, zárófordulójában, így az A divízió 3. csoportjának második helyén zárta a sorozatot.

A vendégek hatalmas védelmi hibát kihasználva Giacomo Raspadori révén szereztek vezetést a 27. percben, majd második félidő elején Federico Dimarco állította be a végeredményt. Az olaszok sikerükkel megelőzték a tabella élén a magyarokat, ezáltal kijutottak a sorozat jövő júniusi, négyes döntőjére.

A válogatottságot lemondó csapatkapitánynak, Szalai Ádámnak ez volt az utolsó, 86. meccse a címeres mezben, amivel megelőzte Puskás Ferencet, az Aranycsapat legendás kapitányát, egyúttal utolérte az örökrangsor hetedik helyén Grosics Gyulát, legendás nemzeti tizenegy kapusát.

A magyar válogatott legközelebb november 17-én Luxemburgban, majd három nappal később hazai pályán Görögországgal játszik barátságos mérkőzést.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: