Meghalt az az iráni férfi, aki 18 évig élt a párizsi Charles de Gaulle repülőtéren. Mehran Karimi Nasszeri a reptéren is vesztette életét, egészen pontosan a 2F terminál területén, természetes halált halt - közölte a repülőtér szóvivője a CNN-nel.
Az iráni menekült 1988-ban Belgiumból Angliába utazott volna repülővel Franciaországon keresztül, a párizsi átszállásnál viszont már nem volt meg a menekültstátuszát igazoló papírja. Így nem engedték felszállni a gépre, és nem is hagyhatta el a repülőteret.
A kényszerhelyzet miatt a reptér lett a férfi otthona. Az egyik lépcső alatt alakított ki magának egy kis otthont minden ingóságával együtt. 2006-ig ott töltötte minden napját, akkor egy kórházi kezelés miatt hagyta el a helyét, utána pedig egy szociális otthonban élt. Idén szeptember közepén költözött vissza a Charles de Gaulle repülőtérre.
Nasszeri történetéről film is készült Steven Spielberg rendezésében. A 2004-es Terminálban a férfit alakító Tom Hanks a tranzitzónában ragadt, a reptér szerint viszont Nasszeri a valóságban mindig a közösségi területen tartózkodott, és szabadon mozoghatott.
A szóvivő azt is elmondta, hogy az iráni menekült egy ikonikus karakter volt a Charles de Gaulle-on, a dolgozók kötődtek hozzá, és mindig igyekeztek gondoskodni róla, sőt egy rendes szállást is kerestek volna neki.
Egyszer egyébként a francia hatóságok is felajánlották Nasszerinek, hogy letelepedhet Franciaországban, ő azonban nem élt ezzel, mert eredeti céljának megfelelően Angliába akart menni.
Meghalt az az iráni férfi, aki 18 évig élt a párizsi Charles de Gaulle repülőtéren. Mehran Karimi Nasszeri a reptéren is vesztette életét, egészen pontosan a 2F terminál területén, természetes halált halt - közölte a repülőtér szóvivője a CNN-nel.
Az iráni menekült 1988-ban Belgiumból Angliába utazott volna repülővel Franciaországon keresztül, a párizsi átszállásnál viszont már nem volt meg a menekültstátuszát igazoló papírja. Így nem engedték felszállni a gépre, és nem is hagyhatta el a repülőteret.
A kényszerhelyzet miatt a reptér lett a férfi otthona. Az egyik lépcső alatt alakított ki magának egy kis otthont minden ingóságával együtt. 2006-ig ott töltötte minden napját, akkor egy kórházi kezelés miatt hagyta el a helyét, utána pedig egy szociális otthonban élt. Idén szeptember közepén költözött vissza a Charles de Gaulle repülőtérre.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter bemondta, miért kell neki a kétharmad: Hogy ne kelljen annyit jogászkodni, hogy az érdemi dolgokkal lehessen foglalkozni
Magyar Péter a kalocsai fórumán nyíltan arról beszélt, hogy a 2026-os választásokon kétharmados többségre törekszik a Tisza Párt, mert az megkönnyítené a kormányzást és a NER lebontását. Kijelentette, mind a 106 egyéni körzetben győzelmi esélyekkel indulnak 2026-ban.
„Sokkal könnyebb kétharmados felhatalmazással kormányozni, hogy ne kelljen annyit jogászkodni, hogy az érdemi dolgokkal lehessen foglalkozni” – mondta a Tisza elnöke csütörtök este, hozzátéve, hogy mind a 106 egyéni körzetben győzelmi esélyekkel indulnak – írta a 444.hu a helyszínről.
A pártelnök bejelentette, hogy fél nap leforgása alatt több mint tízezren regisztráltak a Tisza Párt előválasztásának második fordulójára, és már több mint harmincezren jelentkeztek szavazatszámlálónak, hogy minden választókörben jelen legyenek.
A kalocsai eseményen Magyar bemutatott három helyi „jelölt-jelöltet”, akiknek a bemutatkozását ő maga olvasta fel; a politikusok nem kaptak szót. A fórum előtt Magyar találkozott Bagó Zoltán polgármesterrel, aki korábban fideszes politikus volt, de 2024-ben egy helyi civil szervezet jelöltjeként nyert, és most a tömegből hallgatta a beszédet.
A kétharmados cél egyébként nem új eleme Magyar Péter kommunikációjának. Már áprilisban, Szegeden is kijelentette:
„A legerősebb politikai közösség a Tisza Párt. Ezt a választást meg fogjuk nyerni, nem kicsit, nagyon: a cél a kétharmad. Aki nem a Tiszára szavaz, az Orbán Viktor hatalomban tartására szavaz.”
Júliusban egy posztjában azzal indokolta a kétharmad szükségességét, hogy anélkül nem lehet elszámoltatni a NER szereplőit. „Onnan lehet majd tudni, hogy újra valódi legfőbb ügyésze és igazságszolgáltatása van az országnak, hogy Rogán Antalt, (Schadl György gazdáját) azonnal bilincsben viszik el a milliárdos hajlékából. Nem gyalog. De nem is helikopterrel.” Egy nagykanizsai fórumon pedig az államadóssággal kapcsolatban fogalmazott meg egy erős ígéretet: „Ami államadósság a mai naptól keletkezik, azért nem fogunk mi magyarok mindannyian helytállni, kizárólag azok, akik meggazdagodtak ebből a rendszerből.”
A kormánypárti oldalról Menczer Tamás, a Fidesz–KDNP kommunikációs igazgatója korábban Magyar egy kijelentésére reagálva – miszerint ha akkor lennének a választások, a Fidesz nyerne kétharmaddal – a közösségi médiában annyit írt: „Rendkívüli! Igazat mondott!” Zila János, az Alapjogokért Központ elemzője szeptemberben arról beszélt, hogy „a Tisza Párt nem tud újítani... ha ez így marad, akkor tovább mennek lefelé a lejtőn...” A Századvég politikai elemzési igazgatója, Kiszelly Zoltán pedig a kétharmados cél stratégiai okát abban látja, hogy „a többi baloldali párttól a maradék identitásszavazókat átcsábítsa...”
Mindeközben a 2026-os kampány már gyakorlatilag megkezdődött: Orbán Viktor „anti-háborús” országjárást indított, amellyel párhuzamosan fut Magyar Péter saját országjárása is.
„Sokkal könnyebb kétharmados felhatalmazással kormányozni, hogy ne kelljen annyit jogászkodni, hogy az érdemi dolgokkal lehessen foglalkozni” – mondta a Tisza elnöke csütörtök este, hozzátéve, hogy mind a 106 egyéni körzetben győzelmi esélyekkel indulnak – írta a 444.hu a helyszínről.
A pártelnök bejelentette, hogy fél nap leforgása alatt több mint tízezren regisztráltak a Tisza Párt előválasztásának második fordulójára, és már több mint harmincezren jelentkeztek szavazatszámlálónak, hogy minden választókörben jelen legyenek.
A kalocsai eseményen Magyar bemutatott három helyi „jelölt-jelöltet”, akiknek a bemutatkozását ő maga olvasta fel; a politikusok nem kaptak szót. A fórum előtt Magyar találkozott Bagó Zoltán polgármesterrel, aki korábban fideszes politikus volt, de 2024-ben egy helyi civil szervezet jelöltjeként nyert, és most a tömegből hallgatta a beszédet.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Míg októberben valamelyest csökkenteni tudta a Fidesz a hátrányát a Tiszával szemben, novemberre újra nőtt a különbség a két párt között – derül ki a Publicus Intézet legfrissebb felméréséből, amely a Népszava megbízásából készült.
A felmérés szerint a Tisza Párt a teljes népességben 7, a biztos szavazóknál 5, a biztos pártválasztóknál pedig 9 százalékponttal vezet.
A kutatás szerint
a teljes népességen belül a Tisza 33, a Fidesz 26 százalékon áll, a biztos szavazóknál 37–32 az arány a Tisza javára, a biztos pártválasztók körében pedig 48 százalék szavazna Magyar Péter pártjára, míg a Fideszre 39.
A Mi Hazánk 4 százalékon áll a biztos pártválasztók között, így a felmérés szerint nem jutna be a parlamentbe, a DK viszont 6 százalékos támogatottságával éppen csak átlépné a küszöböt.
A Tisza előnyének növekedése annak tudható be, hogy a Fidesz egy százalékpontot vesztett valamennyi választói csoportban, a Tisza pedig 1-2 százalékponttal erősödött.
A friss felmérés szerint a parlamenti választáson rekordot dönthet a részvétel:
a most megkérdezettek 81 százaléka állítja, hogy elmegy szavazni áprilisban.
A bizonytalanok tábora 31 százalékot tesz ki. Azok között, akik biztosan részt vesznek a választáson, szintén van 20 százaléknyi, pártválasztásában ingadozó szavazó.
A relatív többség, az összes megkérdezett 46 százaléka annak örülne, ha a Fidesz elveszítené a választást. A kormány maradását csak 33 százalék szeretné (21 százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni). A bizonytalanok között több mint kétszer annyian akarnak kormányváltást, mint ahányan továbbra is hatalomban tartanák a Fideszt (38 százalék a 15 százalékkal szemben). A bizonytalanok 47 százaléka ugyanakkor nem válaszolt.
Míg októberben valamelyest csökkenteni tudta a Fidesz a hátrányát a Tiszával szemben, novemberre újra nőtt a különbség a két párt között – derül ki a Publicus Intézet legfrissebb felméréséből, amely a Népszava megbízásából készült.
A felmérés szerint a Tisza Párt a teljes népességben 7, a biztos szavazóknál 5, a biztos pártválasztóknál pedig 9 százalékponttal vezet.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Miközben az európai uniós külügyminiszterek csütörtökön még arról tanácskoztak Brüsszelben, hogy Ukrajna és Európa nélkül nem születhet béke,
Kijevben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már kézhez is kapta a Fehér Ház 28 pontból álló, részletes béketervét.
A dokumentumot pénteken az Axios amerikai hírportál hozta nyilvánosságra, miután Daniel Driscoll, az amerikai hadsereg minisztere átadta azt az ukrán elnöknek.
Zelenszkij jelezte, kész az „őszinte” munkára, és a napokban Donald Trump amerikai elnökkel is egyeztet.
A terv, amely egy augusztusi alaszkai Trump–Putyin csúcstalálkozó óta formálódik, súlyos engedményeket kér Ukrajnától. Ezek között szerepel a Donbasz (Luhanszk és Donyeck) teljes orosz ellenőrzésének de facto elismerése, a Krím orosz státuszának rögzítése, valamint a frontvonalak befagyasztása Herszon és Zaporizzsja megyékben.
Ukrajnának alkotmányban kellene rögzítenie, hogy soha nem csatlakozik a NATO-hoz, hadseregének létszámát pedig 600 ezer főben maximalizálnák.
Cserébe az Egyesült Államok és Európa egy NATO-cikkelyhez hasonló biztonsági garanciát adna, amely egy újabb orosz támadás esetén közös katonai választ helyezne kilátásba. A csomag része egy átfogó gazdasági fejezet is: 100 milliárd dollárnyi (körülbelül 33,2 billió forint) befagyasztott orosz vagyont fordítanának Ukrajna újjáépítésére, amit Európa további 100 milliárd dollárral egészítene ki.
A terv a zaporizzsjai atomerőmű újraindítását is tartalmazza, a megtermelt áram 50-50 százalékos megosztásával. Emellett fokozatosan feloldanák az Oroszország elleni szankciókat, és visszavennék az országot a G8-ak közé. A humanitárius pontok között szerepel a „mindenki a mindenkiért” elvű hadifogolycsere és egy általános amnesztia is.
A tervet Európában hűvösen fogadták. „Békét nem lehet kapitulációként értelmezni” – mondta Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter. Az Európai Unió külügyi főképviselője, Kaja Kallas pedig hangsúlyozta, hogy bármely terv csak akkor működhet, ha abban az ukránok és az európaiak is részt vesznek.
Eközben a Kreml azt közölte, hogy egy tartós rendezésnek a konfliktus kiváltó okait kell felszámolnia. „A rendezésnek a konfliktus kiváltó okainak felszámolásához kell vezetnie” – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a Reuters szerint.
Az ukrán oldalon is vegyes a fogadtatás. Míg Zelenszkij a diplomáciai nyitottságot hangsúlyozta, Roman Kostenko ukrán parancsnok és képviselő szerint a javaslat elfogadhatatlan. „Ez kapitulációt jelent – Ukrajnának, Európának és Amerikának” – mondta a Guardiannek.
Miközben az európai uniós külügyminiszterek csütörtökön még arról tanácskoztak Brüsszelben, hogy Ukrajna és Európa nélkül nem születhet béke,
Kijevben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már kézhez is kapta a Fehér Ház 28 pontból álló, részletes béketervét.
A dokumentumot pénteken az Axios amerikai hírportál hozta nyilvánosságra, miután Daniel Driscoll, az amerikai hadsereg minisztere átadta azt az ukrán elnöknek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Miután az Alkotmánybíróság egyszer már elkaszálta a tervet, az osztrák kormány csütörtökön ismét benyújtotta a parlamentnek azt a törvényjavaslatot, amely megtiltaná a fejkendő viselését a 14 év alatti lányoknak az iskolákban. A kormány már decemberben elfogadtatná a jogszabályt, amit két lépcsőben vezetnének be: februártól egy felkészítő, tájékoztató szakasz indulna, 2026 őszétől pedig már bírságolhatnak is.
A tilalom a tervek szerint minden állami és magániskolában a 8. évfolyam végéig, vagyis nagyjából 14 éves korig lenne érvényes, és kifejezetten az iszlám hagyományok szerinti fejkendőre vonatkozna. A szabályozás az iskola teljes területére kiterjedne, így a tantermekre, az udvarra és a tornateremre is.
A tervezet külön foglalkozik azokkal a diákokkal, akik társaikat az iszlám öltözködési szabályok betartására kényszerítik – velük szemben a hatóságok is eljárhatnak. A szabályszegő szülők 150 és 800 euró, vagyis körülbelül 58 ezer és 308 ezer forint közötti pénzbírsággal számolhatnak, de csak akkor, ha az iskolai figyelmeztetés és a szakemberek bevonása sem hozott eredményt.
A kormány azzal érvel, hogy a tilalom a gyermekek védelmét és az esélyegyenlőséget szolgálja.
„A gyerekkendő a lányok láthatóságát és szabadságát korlátozza – egyértelműen az elnyomás jele”
– mondta Claudia Plakolm integrációs miniszter. A jobboldali ellenzéki Osztrák Szabadságpárt támogatja a szigorítást, de szerintük ez csak az első lépés lehet. „A fejkendő a politikai iszlám, a nők elnyomásának szimbóluma, és semmi keresnivalója az iskoláinkban” – közölte Ricarda Berger, a párt családpolitikai szóvivője.
Jogvédő szervezetek és muszlim közösségek szerint viszont a javaslat diszkriminatív és sérti a vallásszabadságot. „A tervezett fejkendőtilalom egyoldalú, diszkriminatív beavatkozás, az antimuszlim rasszizmus megnyilvánulása” – írta közleményében az Amnesty International Österreich. Az Osztrák Iszlám Hitközség elnöke arra figyelmeztetett, hogy a vita a szélsőségeseknek kedvez. „Az extremisták a fejkendőtilalmat a saját céljaikra használják” – mondta az ORF-nek Ümit Vural.
A parlament 2019-ben már elfogadott egy hasonló tilalmat az alsó tagozatosokra, azt azonban az Alkotmánybíróság 2020 decemberében alkotmányellenesnek találta és megsemmisítette. A kormány a mostani javaslatot éppen ezért úgy alakította ki, hogy a vallási nagykorúság határáig terjedjen, és kiegészítő intézkedésekkel, például iskolapszichológusi segítséggel támogassák, abban bízva, hogy ezúttal átmegy a jogi szűrőn.
A minisztérium korábbi becslése szerint a szabályozás több mint 12 ezer lányt érinthet Ausztriában. Az osztrák modell iránt már Németországban is érdeklődnek: Hessen tartomány minisztere komolyan megfontolandónak nevezte az átvételét.
Miután az Alkotmánybíróság egyszer már elkaszálta a tervet, az osztrák kormány csütörtökön ismét benyújtotta a parlamentnek azt a törvényjavaslatot, amely megtiltaná a fejkendő viselését a 14 év alatti lányoknak az iskolákban. A kormány már decemberben elfogadtatná a jogszabályt, amit két lépcsőben vezetnének be: februártól egy felkészítő, tájékoztató szakasz indulna, 2026 őszétől pedig már bírságolhatnak is.
A tilalom a tervek szerint minden állami és magániskolában a 8. évfolyam végéig, vagyis nagyjából 14 éves korig lenne érvényes, és kifejezetten az iszlám hagyományok szerinti fejkendőre vonatkozna. A szabályozás az iskola teljes területére kiterjedne, így a tantermekre, az udvarra és a tornateremre is.
A tervezet külön foglalkozik azokkal a diákokkal, akik társaikat az iszlám öltözködési szabályok betartására kényszerítik – velük szemben a hatóságok is eljárhatnak. A szabályszegő szülők 150 és 800 euró, vagyis körülbelül 58 ezer és 308 ezer forint közötti pénzbírsággal számolhatnak, de csak akkor, ha az iskolai figyelmeztetés és a szakemberek bevonása sem hozott eredményt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
