SZEMPONT
A Rovatból

Létezik olyan, aki nincs fent Facebookon? Igen, és meg is kérdeztük, hogy miért

Manapság szinte elképzelhetetlen az élet közösségi oldalak nélkül. Mégis akadnak néhányan, akik makacsul ellenállnak. Motivációikról meséltek.
Láng Dávid - szmo.hu
2017. május 02.



Belegondolni is szédítő, milyen rövid idő alatt mennyire megváltoztatta mindennapjainkat a technikai fejlődés. A Facebook még csak 13 éve létezik, az okostelefonok pedig jó, ha 5-6 éve kezdtek komolyabban elterjedni. Mégis, mára olyan szinten megkerülhetetlenné váltak, hogy az emberek túlnyomó többsége gyakorlatilag létezni sem tudna nélkülük.

Sokan életük szinte minden pillanatát megosztják, de aki nem posztol annyit, annak is jó eséllyel a Messenger az első számú kommunikációs csatornája, és a hírfolyamból tájékozódik arról, mi történik a világban.

Felmerül a kérdés: ha ez alapvetően hasznos, miért akar bárki is kimaradni? Milyen motivációi vannak azoknak, akik a vélhetően rájuk nehezedő társadalmi nyomás ellenére a mai napig nem regisztráltak a legnagyobb közösségi oldalra? Merthogy akadnak ilyenek, még ha nem is nagy számban. (Persze itt most azokról van szó, akik egyébként interneteznek, és nem teljesen idegen számukra a modern technika.) Ők viszont általában makacsul kitartanak amellett, hogy teljesen jó nekik Facebook nélkül.

nofb4

Hat ilyen embert kértem meg arra, foglalják össze, mi a legfőbb problémájuk az oldallal: elvi okokból maradnak ki, az adatlopástól való félelem tartja vissza őket, esetleg valami más áll a háttérben? Arra is kíváncsi voltam, hogyan tartják így a kapcsolatot ismerőseikkel, illetve mennyivel nehezebben értesülnek az őket érdeklő eseményekről.

"Nem érdekel, hogy az ismerősöm ismerőse mit főzött a macskájának"

"Sosem voltam fent, és ennek több oka is van" – mondja a 43 éves Andi. Az első ezek közül a magánszféra megtartása:

"

Offline életemben is nagyon idegesít, ha vájkálnak a dolgaimban. Ahogy a Facebook-használókat elnézem, nagy százalékuk nemcsak kapcsolattartásra használja, sokkal inkább arra, hogy mások életén csámcsogjon. Körülbelül mint a falusi asszonyok, akik a templom előtti padon üldögélve begyűjtik az infókat a népről, aztán jól kitárgyalják. Mások életét élik.

Szerinte ráadásul a Facebookra kikerülő posztok nagy része még csak nem is a valóság, csak annak fényezett és feltupírozott változata. Nyilván a többség nem rakja ki a problémáit, csak élete legmenőbb pillanatait. Ennek aztán meglesz az a következménye is, hogy ha mások életét nézegeted, az lesz a benyomásod, hogy "hú, mindenki milyen sikeres, és milyen jól boldogul, csak én vagyok ilyen lúzer..."

Neki személy szerint nem egyszer kellett vigasztalnia olyan ismerőst, aki egy posztolt fotó alapján kikombinálta, hogy X és Y „biztos együtt vannak”, mert egymás mellett állnak egy képen. Ezen aztán jól ki lehet készülni hetekre.

fb_getalife

Hasonló véleményen van a 33 éves Tamás is:

"
Nem kell ilyen sok felületes kapcsolat, igazából nem érdekel, mit csinálnak az emberek úgy általában az életükben. Ha meg valaki érdekel, akkor inkább szeretem, ha nekem mondja el, és nem egy mindenkinek szóló kvázi reklámból tudom meg.

Azzal is problémája van, hogy a személyes kapcsolati hálója szerinte nem tartozik a Facebook üzemeltetőire, még akkor sem, ha ezt csak arra használják, hogy egyszerűbbé tegyék az életét. Ráadásul nyilván nem csak arra használják.

A 37 éves Győző az érdeklődés teljes hiányát jelölte meg fő motivációként: nem volt soha semmi, ami miatt úgy érezte, hogy feltétlen regisztrálnia kéne. "Mostanában sokkal inkább az előnyeit érzem a kimaradásnak. Sokaknál látom, mennyi értékes időt töltenek el azt nézegetve, hogy valamelyik ismerősük ismerőse mit főzött a macskájának... Nekem velük szemben napi 1-2 órával több időm van" – mondja.

A Junkies és Zorall zenekarok gitárosa, Barbaró Attila se volt fent soha a közösségi oldalon.

Annak ellenére sem, hogy kisebb tömeg szeretné a csatlakozását: az ebből a célból (persze azért félig viccből) létrehozott "Barbaró Attilát a facsére" nevű oldalt majdnem kétezren lájkolják.

De hiába, ő ugyanis elmondása szerint nem érez rá ingert, hogy minden gondolatát, cselekedetét kiposztolja, és mások dolgaira sem feltétlenül kíváncsi. Mellesleg okostelefonja sincs.

"A zenekari dolgok miatt hasznos és elkerülhetetlen, de ezt nem én intézem egyik zenekaromban sem. Ha lennének szóló fellépéseim, amit reklámoznom kell, akkor lehet, hogy regisztrálnék, de erre egyelőre nincs szükség" – foglalja össze motivációit, hozzátéve: nagyon szeretné elkerülni, hogy valaha rákényszerüljön.

barbaro

A Barbaró Attilát a facsére rajongói oldal borítóképe

A most 24 éves Laura annyiban különbözik az eddigi megszólalóktól, hogy ő korábban fent volt Facebookon. Még 2009-ben regisztrált, amikor külföldön tanult egy nyelviskolában, és osztálytársai meggyőzték, hogy így lehet legkönnyebben kapcsolatot tartani. De már az első benyomása sem volt pozitív.

"
Bejelöltek olyan emberek, akiket nem is ismertem igazán, hiába jártunk egy osztályba. Nagyon felületes volt az egész

– emlékszik vissza. Úgyhogy hamar le is törölte, de amíg használta, képet addig se töltött fel magáról, és szinte semmit nem posztolt. Mint mondja, gimnazistaként sok téren származott hátránya a kimaradásból, mivel ottani osztályának dolgai is jórészt a közösségi oldalon zajlottak privát csoportokban. Ennek ellenére ellenállt. Később aztán egyetemistaként még két alkalommal úgy döntött, tesz egy próbát – hasonló okokból –, de mindkétszer az lett a vége, hogy újra törölte magát.

"Rájöttem, hogy igazából nincs rá szükségem, valaki úgyis mindig átküldi e-mailben, ami kell" – mondja. Ugyanakkor hozzáteszi azt is, hogy tisztában van az oldal előnyeivel, és hogy mások miért nem tudnak létezni nélküle. De őt ezzel együtt nagyon zavarja, hogy a felhasználók lényegében teljesen beengedik a többi embert a privát szférájukba. "Tulajdonképpen önként globalizálod a személyiségedet" – fogalmaz. Szerinte a többség egyáltalán nem gondol bele, hogy komoly hátrányok is érhetik emiatt.

Azt is elgondolkodtatónak tartja, hogy manapság nagyon sokszor már azelőtt lecsekkoljuk az embereket Facebookon, hogy személyesen megismernénk őket. Így valószínűleg az első benyomásunk is más lesz róluk, ami nem feltétlenül jó dolog. Az élő beszélgetés során szerzett benyomásokat legalábbis biztosan nem pótolja. "Lényegében egy adatsort látunk a másikról. Ennél szerintem még az is természetesebb, ha egy közös ismerőst kérünk meg, hogy meséljen róla" – mondja.

nofb

A 25 éves Simon is csak nagyon rövid ideig volt fent, nagyjából az általános iskola és a gimnázium határán. Őt szintén leginkább az zavarja, hogy olyanokhoz is eljutnának a személyes dolgai, akikkel egyáltalán nincs olyan közeli viszonyban. Ráadásul ez nemcsak az ismerőseire vonatkozik, hiszen a Facebook a hirdetéseket is a felhasználók adatainak segítségével optimalizálja.

"
Olyan, mintha önszántadból leadnád a drótot magadról, hogy mások aztán pénzt keressenek ebből. Ez egyáltalán nem hiányzik.

Neki ráadásul túl átláthatatlan a hírfolyam: annyi információ áramlik rajta folyamatosan, hogy ha akarná, akkor se tudná követni. De tulajdonképpen nem is kíváncsi rá.

"Volt olyan, hogy áprilisi tréfaként felraktak"

Úgy tűnik, a bevezetőben említett társadalmi nyomás valóban létezik: szinte mindegyik interjúalanyomat próbálták rávenni az ismerősei arra, hogy adja fel elveit és mégiscsak csatlakozzon, mert attól jobb lesz neki.

"Sokan győzködtek egy időben, hogy Facebook nélkül nem ember az ember, regisztráljak. Ráadásul bölcsész létemre valahogy mindig kockák közé keveredek, emiatt volt pár nehéz évem, amikor folyamatosan magyarázkodnom kellett... :-) De mostanra ez mintha lecsitult volna" – mondja Andi.

Egyetlen olyan munkahelye volt, ahol az első nap közölték vele, hogy na akkor regisztráljon, ha nincs fent, mert nekik van egy csoportjuk, és azon kommunikálnak.

"Nem szóltam semmit, de nagyon dühösen mentem haza: úgy éreztem, belegázolnak személyiségi jogaimba, nem kötelezhetnek ilyenre. Másnap bementem, és mondtam, hogy NEM fogok regisztrálni. Küldjenek e-mailt, ha van valami teendőm. Elfogadták, sőt kiderült, hogy nem én vagyok az egyetlen kolléga, aki nincs fönt."

nofb2

Tamás helyzete is hasonló:

"
Az ismerősök (már) nem akarnak meggyőzni, bár érdekes, hogy vannak akik elfelejtik és mindig nagyon meglepődnek, hogy nem vagyok fent. Idegenek csináltak már úgy, mintha ufó lennék, konkrétan volt akinek háromszor kellett elismételni, hogy nincs Fb-m.

Győző viszont kivétel: "Az ismerőseim ismernek, ezért nem lepődtek meg. Egyébként sokan közülük szintén nincsenek fent Facebookon. Soha senki nem lepődött meg azon, hogy nem vagyok fent, és nem is próbált meg rábeszélni. Én viszont meglepődtem azon, hogy néhány ismerősöm fent van" – meséli.

A legmeglepőbb sztorija a témában Simonnak van: egyszer még régebben áprilisi tréfaként felrakta őt valaki, a tudta és beleegyezése nélkül.

Már 60 ember az ismerőse volt, mire valakinek eszébe jutott, hogy élőben is rákérdezzen nála, tényleg önszántából regisztrált-e.

Bár nem haragudott meg az illetőre, aki voltaképpen visszaélt a személyes adataival, de ezután sem tudta sem ő, sem más meggyőzni, hogy csatlakozzon, hiába próbálkoztak.

Event helyett Pesti Est és utcai plakátok, Messenger helyett Skype és e-mail

"Igen, van olyan, hogy nem, vagy csak későn értesülök egy programról, amire egyébként mentem volna, ha tudok róla, és így kimaradok belőle. De hát mindenki kimarad valamiből, nem lehet mindenhol ott lenni" – vallja Andi. Azért ő elég sok helyre eljut így is, ráadásul szerinte az is kimarad dolgokból, aki naponta 3-4 órát azzal tölt, hogy a Facebookon lóg. Például a valódi életből.

Ő személy szerint élőben szeret leginkább kommunikálni az ismerőseivel. Már a telefont is csökkent értékű formának tartja, mivel kiesik a meta nagy része azzal, hogy nem látja a másik szemét és arckifejezését. Pedig abból azért elég sok mindent ki lehet olvasni. De amikor már a hang is eltűnik, akkor aztán mindenki azt ír, amit akar. Ember legyen a talpán, aki a sorok között kiolvassa az igazságot. Gyönyörűen el lehet bújni a szavak meg a hangulatjelecskék mögött.

nofb3
"

A kapcsolattartásról még annyit, hogy akinek egy kicsit is fontos vagyok, az bekalkulálja, hogy én nem vagyok Facebookon, és amikor programot szervez, akkor nekem sms-t vagy e-mailt ír, vagy felhív. Aki ezt nem teszi meg, annak vagy nem vagyok fontos semennyire (és akkor miről beszélünk, mint emberi kapcsolat?), vagy nem meri kimutatni, hogy fontos vagyok neki (akkor meg nőjön föl a feladathoz...) Ez egyben egy jó szűrő is"

– teszi hozzá. A programokról ő vagy programajánló portálok segítségével tájékozódik, vagy a klubok és zenekarok honlapjáról, esetleg Facebook-oldaláról – mert többnyire fölengedik úgy is, hogy nincs regisztrálva. A Prágában élő Tamás szintén így van ezzel: "Programok otthon: est.hu, plakát, szórólap, haverok, kint goout.cz, kdykde.cz, plakát, szórólap, helyek saját oldalai. Kapcsolattartásra Skype, telefon, bár előbbit szeretném lecserélni."

Barbaró Attila azt mondja, a fontosabb hírek így is eljutnak hozzá, az ismerőseivel pedig telefonon kommunikál, vagy e-maileznek. Győző is hasonló választ adott: "Ha valakivel beszélni akarok, akkor felhívom. Ha üzenetet akarok írni neki, akkor írok neki egy e-mailt. Vagy rácsipogok ICQ-n. Az ismerőseim is ezeken a kommunikációs csatornákon értesítenek az eseményekről."

Mindannyian tartották magukat ahhoz, hogy nagyon nem szeretnének regisztrálni a jövőben sem. Andi egyáltalán nem tervezi, Simon és Laura sem érzi magát különösebben motiváltnak, Tamás pedig ezt válaszolta: "Ha véletlen előáll az a nagyon nagyon rossz és alapjában fenyegető helyzet, hogy tényleg minden infó az Fb-re költözik, akkor igen. De akkor sem adnék ismerősöket hozzá, legfeljebb a helyeket/cégeket. Reméljük, hogy ilyen nem lesz."

A legironikusabb választ Győző adta:

"
Erre a kis időre, amíg még lesz Facebook? ;> Nem.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Varga-Damm Andrea: A szentmártonkátai tragédia nem akkor kezdődött, amikor a fiatalok beültek az autóba
A volt parlamenti képviselő szerint pár nap után mindenki továbblép az ilyen tragédiák után, és nem vonják le a tanulságokat, ezzel pedig elveszik az esélyt, hogy a jövőben megelőzhetőek legyenek a hasonló esetek.


Varga-Damm Andrea volt jobbikos országgyűlési képviselő a Facebookon fejtette ki véleményét a szentmártonkátai tragikus balesetről, amelyben öt fiatal vesztette életét.

Az ügyvéd szerint az ilyen esetek után a társadalom nem beszéli ki a valódi okokat, pedig szerinte „ennek nem szabadott volna megtörténnie, ha normálisan élték volna életüket azok, akik áldozatokká váltak.” Úgy véli, ha nem keresik az okokat és nem vonják le a tanulságokat, azzal elveszik az esélyt, hogy a jövőben megelőzhetőek legyenek a hasonló esetek.

A volt képviselő azt állítja, munkája miatt jól ismeri a települést, amely szerinte a nagyszerű emberek és az egészséges természeti környezet mellett „rendkívül fertőzött a bűncselekményektől.” Hozzáteszi, hogy szerinte a hatóságok mindent tudnak ezekről, de nem tesznek semmit. Szerinte a következmények nélküli bűnözői életvitel azt üzeni a fiataloknak, hogy bármi rosszat megtehetnek, és a bűnözésből több pénzt lehet keresni, mint a tanulásból vagy a munkából.

Varga-Damm úgy véli, a tragédia borítékolható volt, és nem akkor kezdődött, amikor a fiatalok beültek az autóba.

„Ez a tragédia akkor kezdődött, amikor a temetésre tarháló apuka autót vett a fiának, akinek nincs jogosítványa” – fogalmazott.

Állítása szerint mindenki tudta a faluban, hogy a sofőrnek nincs jogosítványa, száguldozik, és sportot űz abból, hogy a vonatok előtt hajt át, a közösség mégsem tett semmit. Ő maga is többször látta ezt autót száguldozni, „mintha egy őrült vezetné.”

„A lakók pedig naponta nézhették végig mindezt. S nem tett ellene senki, semmit. Apuka sem vette el az autót” – szögezi le a volt parlamenti képviselő. Hozzáteszi, hogy az áldozatok hatan ültek be egy ötszemélyes autóba, miközben tudták, hogy „a sofőr ittas, és nincs jogosítványa.”

Megemlíti, hogy az áldozatok szülei azt mondták, nem tudtak hatni a gyerekeikre, hogy kerüljék a fiatalember társaságát. Varga-Damm Andrea azzal zárja a posztját, reméli, hogy Szentmártonkátán mindenki elgondolkodik.

Mint arról beszámoltunk, a szentmártonkátai tragédia kedden este 9 óra után történt Szentmártonkátán, a Vasútsoron található vasúti átjáróban. A Budapest felé tartó Tokaj InterCity ütközött egy autóval, amelyben hatan utaztak. A helyszínen életét vesztette a 24 éves sofőr, egy 15 és egy 17 éves fiú, valamint egy 18 éves fiatal, és egy 30 éves férfi. A baleset egyetlen túlélője egy 18 éves lány, akit életveszélyes sérülésekkel szállítottak kórházba. A vonaton utazók közül senki sem sérült meg.

A MÁV tájékoztatása szerint a fénysorompó a baleset idején működött, és tiltó jelzést mutatott. Az elsődleges vizsgálatok szerint az autó vezetője a lezárt félsorompót kikerülve hajtott a sínekre. A rendőrség több ember halálát okozó közúti baleset gondatlan okozása miatt indított eljárást ismeretlen tettes ellen.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
„Küldje börtönbe, és majd meglátja, mi történik” - Iványi Gábor ügyében üzent a debreceni milliárdos Orbán Viktornak
Forronganak az indulatok az Iványi Gábor elleni vádemelés miatt. Felföldi József szerint a hatalom morális csődben van, innen már nincs lejjebb.


Felföldi József debreceni üzletember Facebook-posztban reagált arra, hogy az ügyészség vádat emelt Iványi Gábor lelkész és hét társa ellen. Bejegyzésében egyenesen Orbán Viktor miniszterelnöknek üzen, és az eseményt a kormányfő „morális csődjének utolsó mementójának” nevezi. Felföldi szerint „Innen már szerintem nincs lentebb.”

Az üzletember úgy látja, egy olyan 74 éves lelkipásztor kerülhet börtönbe, aki egész életében az elesetteket segítette, méghozzá egy „lökdösődésért”. Álláspontja szerint Iványiék csupán megvédték magukat egy „előre megrendelt kormányzati boszorkányüldözéssel” szemben, amikor a NAV munkatársai kutatást akartak tartani a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) központjában.

Felföldi szerint mindez éles ellentétben áll azzal, hogy más, a kormányhoz köthető ügyek szereplői szabadlábon vannak. „Bezzeg a pedofil Kaletától kezdve az MNB-t kifosztó Matolcsy-klánon át, a hivatalos nemzeti tolvajig (Mészáros Lölő) a teljes Fidesz-maffia szabadlábon élvezheti az életet” – írja, hozzátéve, hogy ez szerinte mindent elmond az Orbán-rezsimről.

A posztban Felföldi személyesen a miniszterelnököt szólítja meg, feltéve a kérdést:

„Mondja Viktor, ha belenéz a tükörbe, őszintén tud-e válaszolni arra a kérdésre, hogy mi maradt önben az egykori hitből és erkölcsből?”

Emlékezteti Orbánt, hogy egykor éppen Iványi Gáborra bízta gyermekei megkeresztelését, most pedig a parancsára mozgatott hatóságok „feszegetik az igazságszolgáltatás határait” vele szemben.

Az üzletember szerint Iványi Gábor azért vált a hatalom célpontjává, mert élő ellenpéldája mindannak, amit a kormány képvisel. Úgy véli, a lelkész megtestesíti az igazi kereszténységet.

„Nem véletlenül támadja őt. Ő egy élő példa. Egyben ellenpélda. Példa arra, mit is jelent kereszténynek lenni. És az önök tökéletes ellenpéldája. A kereszténység nem hatalom és nem félelem. A kereszténység nem egy elit klub.

Isten mindenkit szeret. Nem csak azokat akiket önök el- és befogadnak a társadalom szűk szegletéből. Iványi Gábor az élő parázsa mindannak, amiről ön és rendszere csak beszél. És aztán soha nem a szerint cselekednek.”

Felföldi azzal zárja sorait, hogy az emberek nem fogják hagyni, hogy Iványi életművét megsemmisítsék, és egyenesen figyelmezteti a miniszterelnököt. „Küldje börtönbe, és majd meglátja, mi történik.”

A Központi Nyomozó Főügyészség csoportosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt emelt vádat Iványi Gábor és hét "társa", köztük Gurmai Zita (MSZP), Donáth Anna (Momentum) és Szél Bernadett volt országgyűlési képviselők ellen.

A vád szerint 2022. február 21-én, a NAV Dankó utcai székházban tartott házkutatása során erőszakosan próbálták megakadályozni a pénzügyőrök munkáját. Az ügyészség szerint a helyszínen lévők Iványit a NAV-osok sorfala felé kezdték tolni, hogy bejussanak az épületbe.

A hivatalos személy elleni erőszak bűntettéért a törvény szerint a csoport vezetőjére 5–10 év, míg a résztvevőkre 2–8 évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható. Az ellenzéki politikusok és a MET képviselői az eljárást mindvégig politikailag motiváltnak nevezték, és tagadták, hogy erőszak történt volna.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Kitálalt a volt kémfőnök: Maga az Orbán-kormány jelenti a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot
Telkes András szerint a kormány baráti viszonya Moszkvával és Pekinggel védtelenné tette az országot. A szakértő úgy látja, a szolgálatok ma már nem a nemzetet, hanem a hatalmat védik.


Magyarországon a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot maga az Orbán-kormány jelenti – erről beszélt Telkes András, az Információs Hivatal egykori főigazgató-helyettese Kéri László politológus KÉRI KÉRDI című műsorában. A szakértő szerint a titkosszolgálati tevékenység általában azokban a viszonyokban erősödik fel, ahol egy országnak érdekellentétei vannak, a jelenlegi kormányzat felfogásában pedig ezek az ellentétek nem Oroszországgal vagy Kínával, hanem Brüsszellel és a „Soros-birodalommal” szemben állnak fenn.

Telkes úgy látja, hogy azokban az irányokban, ahol a kormányzat barátságot ápol és kevés az érdekellentét, egy kis kapacitásokkal bíró országban a titkosszolgálati munka – a hírszerzés és a kémelhárítás is – visszafogott lesz.

„Tehát így fordulhat elő az, hogy Magyarország tulajdonképpen titkosszolgálati átjáróházzá vált”

– fogalmazott a szakértő.

Példaként említette, hogy Oroszország szabadon hozzáférhetett a Külügyminisztérium informatikai rendszereihez. Ezt arra vezette vissza, hogy a kormány korábban megszüntette az önálló nemzetbiztonsági felügyeletet. Állítása szerint korábban Magyarországnak olyan kibervédelmi képességei voltak, hogy a magyar szakemberek jelezték nyugati partnereiknek az oroszok által alkalmazott új módszereket, de ez a képesség mára jelentősen meggyengült.

Telkes András szerint az orosz témával kapcsolatban látható, hogy „tulajdonképpen egy politikai együttműködés alakult ki a magyar kormány és az orosz hírszerzés között”. Ezt szerinte jól példázza az az eset, amikor az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SVR) közleményt adott ki arról, hogy Brüsszel és Ursula von der Leyen akarja Magyar Pétert hatalomra juttatni. A szakértő felidézte, hogy másnap a magyar külügyminiszter lényegében megerősítette ezt a narratívát.

A nemzetbiztonsági szakértő egy másik példát is hozott az orosz-magyar propaganda együttműködésére. Elmondása szerint a magyar propagandasajtóban jelent meg először az az információ, hogy az ukránok lezuhant orosz drónokból akarnak robbanófejjel ellátott fegyvereket összeszerelni, amelyeket Lengyelország és Románia ellen vetnének be. Ezt a hírt felkapta az orosz külügyi szóvivő, majd egy orosz X-csatorna már arra hivatkozott, hogy az információ a magyar hírszerzéstől származik, végül pedig az SVR is kiadott egy közleményt az állítólagos ukrán provokációról. „Tehát egy ilyen ide-oda pingpongozás volt az információ” – foglalta össze a folyamatot.

Telkes szerint az orosz beavatkozás a jövőben még komolyabb lehet.

Úgy véli, „azzal, hogy létrehozzák ezeket a digitális polgári köröket, egy nagyon széles ajtót nyitnak az orosz szolgálatoknak arra, hogy beavatkozhassanak a magyar választásokba”.

Kifejtette, hogy az orosz szolgálatoknak specializált egységeik vannak arra, hogy valódinak látszó profilokkal és információkkal jelenjenek meg egy másik ország online terében. Szerinte „itt meg lehet jelenni ebben a digitális polgári körös ökoszisztémában úgy, mintha magyarok lennénk, és ebbe el lehet ültetni az orosz érdekeknek megfelelő információkat, úgyhogy ezt mi tulajdonképpen észre se vesszük”.

A szakértő a kínai jelenlétre is kitért. Felidézte, hogy májusban Budapestre látogatott a Kínai Kommunista Párt egyik magas rangú tisztségviselője, aki korábban állambiztonsági miniszter volt, és jelenleg is a pártapparátusban felügyeli ezt a területet. Telkes szerint a politikai tárgyalások mellett a kínai vezető felkereste az Információs Hivatalt is. „Tehát ez számomra azt jelenti, hogy itt egyfajta titkosszolgálati kapcsolatfelvétel is történt Kína és Magyarország között” – mondta. Emellett megemlítette a magyar és a kínai hírügynökségek közötti megállapodást is, amely hírcserét és szakemberek képzését is magában foglalja, ami szerinte szintén tág kaput nyit a kínai befolyásnak.

Telkes András szerint az orosz és a kínai érdekek közösek abban, hogy Orbán Viktort hatalomban tartsák.

„Azt hiszem, ami közös itt az orosz és a kínai érdekekben az az, hogy egyfelől mindenképpen Orbán Viktor-t hatalomban tartsák, de úgy tartsák hatalomban, hogy Magyarország közben az EU és a NATO tagja maradjon”

– jelentette ki, hozzátéve, hogy Magyarország így hídfőállás lehet ezen hatalmak számára.

Az interjú végén a Tisza Párt környékén is feltűnő szakértő arról is beszélt, hogy egy esetleges kormányváltás után mik lennének a legfontosabb teendők a nemzetbiztonság területén. Ezek között említette a szolgálatok feletti parlamenti és politikai ellenőrzés helyreállítását, a politikai felelősségi viszonyok átláthatóvá tételét, valamint a 2010 után keletkezett teljes dokumentáció megmentését és feldolgozását, hogy rekonstruálható legyen, mi történt az elmúlt másfél évtizedben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Frei Tamás: A magyar társadalom sose fogja megbocsátani Orbán Viktornak, hogy nekünk ilyenek lettek az oligarcha-családjaink
Új, Kobalt című könyve apropóján adott interjút Frei Tamás a Magyar Hangnak, ahol a regény geopolitikai háttere mellett beszélt Orbán Viktor nemzetközi szerepéről és az ország jövőjéről is.


Az író szerint új könyvének egyik karakterét, egy pocakos, vadászó, NER-milliárdost már több valós személy is magára vette. Elmondása szerint vicces, amikor a „könyv fölött álló kiadók és terjesztők szintjére” befut egy telefon, és egy oligarcha azzal tiltakozik, hogy ő nem is olyan, mint a regényben. „És azt mondja, hogy magamra ismertem, de én nem ilyen vagyok. Hát akkor miért rántottad magadra? Most akkor magyarázzam, hogy nem is ő, hát hiszen ő is mondja, hogy ő nem ilyen” – ecsetelte a helyzet abszurditását. Frei szerint a karaktert Mészáros Lőrinctől Szíjj Lászlóig sok mindenkiből gyúrta össze.

A könyv 2025-ben játszódik, és Orbán Viktor még mindig miniszterelnökként szerepel benne. Frei Tamás a jelenlegi belpolitikai helyzetet elemezve úgy látja, hogy 50-50 százalék az esélye a Fidesz-kormány maradásának. Úgy fogalmazott: „minimum annyi esélyt látok, hogy a Fidesz marad, mint hogy nem.”

Az interjúban Frei Tamás élesen bírálta a magyarországi oligarcha-rendszer kiépítését, amelyet Orbán Viktor legsúlyosabb bűnének nevezett.

„Ez lesz a legsúlyosabb bűne Orbán Viktornak. Nem fogják megbocsátani. A magyar társadalom történelmileg sose fogja megbocsátani. Hogy nekünk ilyenek lettek a... ezek lettek az oligarcha-családjaink” 

– jelentette ki.

Úgy véli, a folyamatot rosszul vitelezték ki, rossz embereket választottak, és ez nem a dél-koreai modell, ahol a legtehetségesebb szereplőket támogatta az állam. Szerinte ezek az emberek abban tehetségesek, hogy megszerezzék a pénzt, de abban már nem, hogy üzemeltessék a megszerzett vagyont. Ennek következménye Frei szerint egy rettenetes kontraszelekció, ami miatt a tehetséges emberek elhagyják az országot.

Frei szerint a magyar történelem ciklikussága miatt ez a rendszer is össze fog omlani. „Itt egy-két generációnként mindig lenullázódik ez az ország, ugye? És újrakezdjük, és a Dunába lőjük, és kitelepítjük, és államosítjuk, és privatizáljuk, és reprivatizáljuk, és most majd megint reprivatizáljuk” – mondta, hozzátéve, hogy

a mostani oligarcha-családok második generációjának tagjai tévednek, ha azt hiszik, 40 év múlva is luxuséletet élhetnek.

A világpolitikai helyzetet elemezve kifejtette, hogy a világ egyre inkább az 1600-as évek eleji, harmincéves háború korszakára kezd hasonlítani, ahol az államok nem állandó szövetségi rendszerekben, hanem ügyek mentén, eseti jelleggel működnek együtt. Szerinte a világ egyre több országában egyetlen ember dönt, ami furcsa módon kiszámíthatóbbá teszi a politikát, hiszen elég az adott vezető – például Donald Trump, Hszi Csin-ping vagy Orbán Viktor – szándékait megérteni.

Frei szerint a világ a nagyhatalmak harcának korszaka felé halad, ahol Magyarországnak is döntenie kell majd, kivel van. Példaként említette az akkumulátorgyártást, ahol az amerikai és a kínai technológia versenyez egymással. Állítása szerint eljöhet a pillanat, amikor az országot felhívják.

„Mi van akkor, hogyha majd jön a hívás Trumptól, vagy Hszi Csin-pingtől, hogy kivel vagy, Viktor?” – tette fel a kérdést.

Frei Tamás szerint Orbán Viktor a hozzá hasonló úton járó politikusok, így Donald Trump számára is jelentős szereplő. Úgy látja, Trump jobban figyel Orbánra, mint sok más vezetőre, mert valós példának tekinti arra, „hogy hogy kell egyszemélyes országmenedzserré válni, és ebben mennyire kell vizionárius módon határozottnak és eltökéltnek lenni”,  a cél érdekében akár „maffiamódszerekkel” megsemmisíteni az ellenfelet.

Az ország gazdasági jövőjével kapcsolatban pesszimista. Úgy látja, Magyarország beleragadt a közepes jövedelmű országok csapdájába, ahonnan a Covid, az ukrajnai háború és a választási költekezések miatt már nem is tud kitörni.

A legrosszabb forgatókönyvnek azt tartja, hogy az ország visszasüllyed az összeszerelő üzem szintjére, de már nem is magyar, hanem importált, például fülöp-szigeteki munkaerővel, miközben a magyar társadalom 80 százaléka a mindennapi megélhetésért küzd. Feltette a költői kérdést, amit Orbán Viktornak is feltenne: „Jól látom, hogy ön most már föl is adta a reményét, hogy mi ezt megugorjuk, és ezért azt találta ki, hogy visszamegyünk újra az olcsó munkaerő országába?”

Rámutatott, hogy míg Amerikában politikai botrányt okozott, hogy a jövedelmek 8%-át költik élelmiszerre az emberek, addig „Magyarországon ez már majdnem 40%.”

Szerinte a magyar politikai elitből senki nem beszél őszintén az emberekkel a valós helyzetről. „Ezen a vonalon itt én egy hangot nem hallok, aki a magyar emberekkel tényleg őszintén beszél” – jelentette ki.

Az interjú végén a magyar társadalom állapotát Hamvas Béla Az öt géniusz* című műve alapján elemezte. Elmélete szerint Trianon után felborult a történelmi Magyarországot alkotó ötféle embertípus (délias, nyugatias, északi, sztyeppei és bizánci) egyensúlya, és a „sztyeppei magyar” mentalitása került túlsúlyba.

Szerinte az azóta tartó kivándorlás ezt az arányt tovább rontotta, és ez a kulturális-antropológiai eltolódás az ország mélyebb problémája, aminek a megoldása nélkül a gazdaságpolitikai döntések felszínesek maradnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk