UTAZZ
A Rovatból

Királynék jegyajándéka is volt a diósgyőri vár, ahol Európa legnagyobb lovagterme áll

Nagy Lajos király idején élte fénykorát, majd évszázadokig csak pusztult. Mára felújították és igazi időutazó lehetsz, ha bepillantasz a falai közé.

Link másolása

Diósgyőr várát sokféle néven illetik, hiszen volt Nagy Lajos király úri palotája, Luxemburgi Zsigmond öröksége, volt jegyajándék, királynék vára lett, majd tornya kettéhasadt, romossá vált…

A vár a mai Miskolc területén áll. Már a 12. században is lehetett itt egy vár, ám nyomait nem találták, vélhetőleg földvár volt.

A most látható épület alapjai a tatárjárás után épültek. Fénykorát Nagy Lajos uralkodása alatt élt, és

az itteni lovagterem volt Európában a legnagyobb.

A király gyakran fordult meg a várban, és mivel Budát nem kedvelte, harmadik székhelyének ezt tette meg. Átépítette és korszerűsítette a várat. Később egy mély árok vette körül az építményt, az árok vizét pedig meleg vizű források táplálták.

Egy 1316-os irat Újvárként említi a helyet, utalva rá, hogy korábban itt állt már egy másik vár.

Az utolsó királyné, aki itt lakott, Habsburg Mária (II. Lajos felesége) volt. Ő írásban lemondott a várról, amit akkor már az erdélyi vajda elfoglalt. A XVI. században Balassa Zsigmond idején újra átalakították, ez volt az utolsó nagy építkezés a várban. A török végül elfoglalta, és az egri pasa lett az ura, bár hamar visszafoglalták tőle.

Végül a 17. században lakhatatlanná vált, tetőzete leégett, magányos, pusztuló sorsa lett, védelmi szerepét elvesztette. A falakat a környékbeliek hordták szét, majd a Sajó hídjához is használtak fel belőle. A kápolnája még egy ideig használatban volt, de a XIX. század első negyedében azt is lebontották.

Az 1960-as években indult meg a régészeti feltárása, a leletek bemutatására hozták létre a Diósgyőri Vármúzeumot.

Vártörténeti kiállítás, fegyvergyűjtemény, panoptikum is volt benne.

A várat a 2010-es évek elején rekonstruálták, és két szintes magasságig újra felépítették. A palotaszárnyban helyreállították a híres lovagtermet is, valamint a várkápolnát és a királynék lakótermét is meg lehet nézni.

A helyiségekbe korhű bútorok kerültek, megidézve a régmúlt időket.

A várban várjátékokat is tartanak, ahol Nagy Lajos korát elevenítik fel, előadásokat és lovagi tornát is rendeznek.

Érdekesség

- Petőfi Sándor emléktábla - A költő 1847. július 8-án járt a várban, innen nézte meg a naplementét, mely az Alkony című versét ihlette.

- Az 1998-2009 között forgalomban lévő 200 forintos papír bankjegy hátulján lévő kép eredetije most a vármúzeumban látható.

- A forrás, amely régen a várárokba folyt, évtizedeken át a Diósgyőri Strand medencéibe folyt, amíg be nem zárták.

A felújított várról készült videót ITT láthatod.

A várban található érdekességekről ITT olvashatsz.

Fotók: Petrov Zita, Wikipédia

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


UTAZZ
A Rovatból
Egy nap nem elég! - Új fejezet nyílt a miskolci turizmus történetében
Felújított épített és megújult természeti környezet várja a Miskolcra érkező turistákat több uniós forrásból finanszírozott fejlesztésnek köszönhetően. Új arcát mutatja a miskolctapolcai Csónakázó-tó és az azt körülölelő őspark, a felújított Avasi kilátó és a Horváth-tető is.

Link másolása

Miskolctapolca jól ismert brand a hazai turizmusban, a város idegenforgalmának zászlóshajójaként emlegetett desztináció évtizedek óta nagyszámú vendéget vonz. A Barlangfürdő szomszédságában található Csónakázó-tó és park felett viszont eljárt az idő, egy népszerű utazási céltól pedig elvárható, hogy rendezett környezettel fogadja az oda érkezőket. Ezt a célt szolgálta a „Miskolctapolca turisztikai fejlesztése” elnevezésű - Széchenyi 2020 Program részét képező -, európai uniós pályázat, melynek köszönhetően olyan fejlesztések mentek végbe, melyek hozzájárultak Miskolc turisztikai vonzerejének növeléséhez.

Újrafestett zászlóshajó

A komplex turisztikai fejlesztéscsomagnak köszönhetően az ide érkezők megtapasztalhatják, hogy lépten-nyomon egy-egy csoda várja őket, azokat megismerni szinte egy nap már nem elég. Amellett, hogy iszapmentesítették a tavat, a parkban új sétányokat alakítottak ki, pihenőpadokat, asztalokat és szeméttárolókat helyeztek ki. Az utcabútorok és a kandeláberek telepítése mellett növényeket ültettek. A komfortérzetet fokozzák az új, interaktív táblák is, melyek hasznos információkkal ellátott, háromdimenziós felületeken mutatják be a környék élővilágát. Egy digitális kijelzőt is telepítettek, az érintőképernyős felületen a látogató minden alapvető, fontos és érdekes, helyi információt megkap, a tájékozódást digitális térkép segíti. Egyfajta kincskeresésként pedig bronzból készült minifigurák mutatják be a térség állatvilágát és nevezetességeit a látogatóknak. Erről bővebb információkat ide kattintva találsz!

Régi terek új időkre hangolva

Felújították az Akropolisz Szabadtéri Színpadot is. A padokat kényelmes székekre cserélték, a kavicsos talaj helyére térkő borítás került, felújították az öltözőket, valamint külön feljárót építettek ki a színpadhoz. A Barabits Fülöp sétány egységes arculata jó példa lehet további, hasonló beruházásokhoz, az ötletek között pedig még számos, további elem szerepel a szabadtéri mozitól kezdve, a napozóágyak telepítésén át gasztronómiai és zenés programokig. További információk Miskolctapolcáról, ide kattintva!

A hegy megmozdult, az utóhatások most következnek

A vonat ablakából megpillantott lakótelep toronyházai, vulkanikus domb, amit a város hegyének becéznek, kőkori szakócák, a református templom miskolcikumként emlegetett jellegzetes harangjátéka, az emblematikus kilátó, borospincék, kilátás a városra és a Bükkre. Volt idő, amikor státuszszimbólumnak számított, ha valakinek pincéje volt a 114 méterrel Miskolc fölé magasodó dombon, amiről sokan, sok mindent gondoltak és éreztek az elmúlt évtizedekben. Ez mind az Avas.

Egy évtizede ha valaki a belvárosból az Avasra pillantott, a református templomon és a kilátón kívül szinte csak fákat és bokrokat láthatott. Ma már több látszik a hegyből, főleg amikor valamilyen rendezvény miatt nyüzsög zenével, lampionokkal, tömeggel és jó hangulattal. A környéken több mint kilencszáz pince és borház, valamint számtalan kanyargós utca található különleges, egyedi hangulattal. Az önkormányzat, civilek, borbarátok és turisztikai szereplők fogtak össze Miskolcon, hogy a sokáig szunnyadó történelmi Avas újra egy szebb arcát mutathassa. Ehhez kapcsolódott a Borangolás nevű bor- és gasztronómiai rendezvénysorozat is azzal a céllal, hogy a hagyományos, helyi és egyedi pincekultúrát újjáélesszék. A rendezvény kezdetben hatszáz érdeklődővel indult, 2023-ban viszont a program két nap alatt elérte a harmincezres látogatószámot. Az Avason való boros kalandozás, az egyedi környezet és a változatos zenei kínálat - mindez pár lépésre a belváros nyüzsgésétől - egyre több vendéget vonz. A környék népszerűségét jelzi, hogy az utóbbi években csaknem száz pince cserélt gazdát.

Fotó: Horváth Csongor

Turizmust erősítő beruházások

Tovább erősítette a turizmust az a beruházássorozat, mely a Széchenyi 2020 Program részeként valósulhatott meg. A Történelmi Avas turisztikai fejlesztése című projekt részeként a többi közt átépítették és modernizálták az Avasi kilátót, melynek korlátján található mini szobrok pedig egy városismereti sétára invitálnak, továbbá fejlesztették a környezetét, bővítették a Bormúzeumot, felújították az Avasi Református Templom tetőszerkezetét, izraelita emlékhelyet alakítottak ki, továbbá fejlesztették a Bortanyát is.

Régi iránytű új köntösben

Egyre több dolog miatt van miért felmenni a hegyre, és egyre gyakrabban téma az Avas, az ottani társasági események és a Horváth-tetőn épült szabadidőpark. A 60 éves Avasi kilátó már sok mindent látott, ha beszélni tudna, sok mindent mondana. Látta az acélváros virágzását, a változást, az ezredfordulót, a kiútkeresést, és minden bizonnyal látja majd a jövőt is. Tervek bőven maradtak: új parkolók, sétányok, kerékpárosok számára tervezett beruházások. Egy biztos, az Avas mindig a miskolciaké volt és az is marad. Az pedig, hogy mi tartogat a következő években Miskolcnak, és hogy mit tesznek érte az itt élők, az csak rajtuk múlik. A jelek szerint konkrét tervek és eredmények is vannak, ezért is mondják: Ideje másképp gondolni az Avasra. További információk az Avasról, ide kattintva!

Fotó: Horváth Csongor


Link másolása
KÖVESS MINKET:

UTAZZ
A Rovatból
Jelentősen megnőtt a Velencei-tó vízszintje, majdnem háromszorosa a két évvel korábbinak
Volt ok az aggodalomra, mert a tó annyira leapadt korábban, hogy már csak 53 centiméternyi víz volt benne. Megmutatjuk milyen volt.

Link másolása

Csütörtök reggel Agárdnál 145 centimétert mutatott a vízmérce - írja az Időkép.

Már február elején újra a régi fényében pompázott a Velencei-tó, a 2022-es kritikusan alacsony vízállást követően ugyanis ekkorra 75 centiméterrel emelkedett a vízszint.

Az elmúlt időszakban ez az emelkedés tovább folytatódott, csütörtök reggel már 145 centimétert mutatott a vízmérce Agárdnál, vagyis az 53 centiméteres rekordalacsony vízállás óta mára közel egy méterrel (92 cm) emelkedett a Velencei-tó vízszintje.

Ez az érték már meghaladja a 140 centiméteres alsó szabályozási szintet, így a tó újra a régi fényében pompázik.

Ilyen állapotok volttak 2022-ben:

Link másolása
KÖVESS MINKET:


UTAZZ
Itt a lista Európa legélhetőbb városairól – egy magyar is bekerült a száz legjobb közé
Élhetőség, szerethetőség és a gazdasági lehetőségek mentén írták össze Európa legjobb városait.

Link másolása

Megjelent a Resonance Consultancy legfrissebb listája Európa 100 legjobb városairól. 2024 első tíz helye így alakult:

1. London

2. Párizs

3. Berlin

4. Róma

5. Madrid

6. Prága

7. Barcelona

8. Amszetrdam

9. Isztanbul

10. Milánó.

A három fő szempontjuk az élhetőség, a szerethetőség és a gazdasági lehetőségek voltak. Ezek alapján mindössze egy magyar város, Budapest került be a száz legjobb közé. A magyar főváros a 20. helyet szerezte meg.

A teljes listát itt lehet böngészni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


UTAZZ
Lezárták az egyik legnépszerűbb magyar kirándulóhelyet – balesetveszélyes a Rám-szakadék
2024. április 24-től kezdődően további tájékoztatásig nem látogatható. Az ok a klímaváltozás, ami ronthatja a kőfalak állékonyságát.

Link másolása

A Telex írta meg a Pilisi Parkerdő felszólítására hivatkozva, hogy a klímaváltozás hatásai miatt a Rám-szakadék jelenlegi állapotában veszélyes.

A klímaváltozás miatti hosszú, aszályos időszakok és rendkívül nagy mennyiségű csapadékkal járó esőzések váltakozása a Rám-szakadék kőfalainak állékonyságára is negatívan hat, ezért a Pilisi Parkerdő a látogatók biztonsága érdekében a helyszínt a teljes körű geológiai és statikai vizsgálatok elvégzéséig és kiértékelésééig ideiglenesen teljes egészében lezárja

– olvasható a közleményben.

A túrázni vágyók így a Rám-szakadék elkerülő útvonalaként a Lukács-árokban futó sárga sávú jelzést tudják használni.

A Rám-szakadék természeti adottságai miatt hazánk egyik legnehezebben járható jelzett turista útvonala, ahol még kőgurulás vagy sziklaomlás is előfordulhat. A szakadékot emiatt csak saját felelősségére látogathatják az érdeklődők.


Link másolása
KÖVESS MINKET: