SPORT

Kezd a magyar válogatott az Eb-n: miért ne lehetnénk most mi a görögök?

Nem lehetetlen csodát tenni az Eb-n, csak elég nehéz. A görögök 2004-ben megnyerték az Európa-bajnokságot, őket kellene valahogy lemásolnia a magyar csapatnak, amely olyan erős, amilyen rég volt.


Ha valaki egy évtizeddel ezelőtt azt mondja, hogy a magyar labdarúgó-válogatott 2024-ben sorozatban a harmadik Európa-bajnoki részvételére készül, akkor az átlag szurkoló simán körberöhögi. Maradjunk annyiban, hogy anno nem volt benne a

levegőben az, hogy a kedvenceink nagy torna közelébe kerülnek, ám mára – szinte – kötelezőnek tekinti minden honi drukker az Eb-re jutást.

Sőt mostanra sokat változott a helyzetünk, hiszen Marco Rossi válogatottja tényező lett.

Egy olyan csapat, amely a nála gyengébbnek tartott együttesek ellen általában nyer, és olyan meglepetéseket is tud okozni, mint például Anglia 4–0-s, vagy Németország 1–0-s legyőzése. Az utolsó két kontinensviadalon sem voltunk a „futottak még” csapatok között, 2016-ban csoportelsőként mentünk tovább a négyesünkből, három éve pedig a „halálcsoportban” (a címvédő portugálok mellett, a világbajnok franciák és a mindig erős németek voltak a riválisok) az utolsó pillanatig harcoltunk a nyolcaddöntőért, senki nem vette zokon, hogy végül nem sikerült.

Most azonban egészen más a helyzet, hiszen sokan esélyesnek tartják a csapatot arra, hogy a németek, a skótok és a svájciak mellől továbbjusson.

A kérdés csupán az, hogy a csapat elbírja-e azt a terhet, amit saját magára pakolt, vagyis azt, hogy mindenki sikert vár. Nem is alaptalanul, de az esélyekkel kapcsolatban már Németországban nyilatkozta Szoboszlai Dominik, hogy „ez egy rohadt nagy kérdőjel”.

Ugyanakkor ő maga is beszélt a 2004-es görög válogatottról, amely - azóta is érthetetlen módon - megnyerte az Eb-t. Ráadásul Portugáliával, az akkori rendezővel volt egy csoportban, ahogy mi most a németekkel.

A jó görögök egy meccset nyertek meg az előcsatározások során (épp a portugálok ellen), a továbbjutást követően pedig jött három döbbenetes 1–0 – sorrendben a franciák, a csehek, a döntőben pedig a portugálok ellen. Vagyis nem lehetetlen csodát tenni az Eb-n, csak elég nehéz.

Ezzel együtt a régebb óta fiatalok emlékezhetnek arra, hogy legutóbb az 1986-os világbajnokság előtt beszéltünk arról, hogy a csapatnak esélye van a végső sikerre. Emlékezhetünk mi lett belőle: jött a szovjetek elleni 0–6, és az egész labdarúgásunk a padló alá került.

A szerencse – több szempontból is –, hogy a szovjetekkel már nem találkozhatunk, és természetesen nincs a keretben olyan labdarúgó, aki a 38 évvel ezelőtti tragédiát láthatta volna.

Sokkal közelibb emlék a görögök csodája, azt kellene valahogy másolni.

Először a csoportból továbbjutva, ami nem lesz könnyű, hiszen nagyon kiegyenlített a négyesünk – ez a tény már önmagában siker nekünk –, de az sem baj, ha harmadik helyen lépünk a legjobb 16 közé, aztán jöhet néhány 1–0-s siker, úgy görögösen.

A csapatunk persze olyan erős, amilyen rég volt. Az gyakorlatilag mindegy, hogy Gulácsi Péter vagy Dibusz Dénes áll a kapuban, hiszen mindketten klasszis teljesítményre képesek, és akkor sem kellene aggódni, ha Szappanos Péternek kellene védenie. A védelemben Lang Ádám és Orbán Willi helye nem lehet kérdéses, és Fiola Attila, Szalai Attila és Dárdai Márton is magabiztosan várhatja az első meccset.

A középpálya védekező része egy fokkal érdekesebb, hiszen Nagy Ádám mellett kérdéses a másik futballista személye. Callum Styles sokat volt sérült, Kleinheisler László nem a fegyelmezettségéről híres, de talán ezen a poszton bevethető Nego Loic is, aki több alkalommal is volt már főszereplő fontos meccsen, csakúgy mint Schäfer András. A jobb oldalon Bolla Bendegúz jó teljesítményre képes, a balon Kerkez Milos is magabiztos – nem véletlenül szerepel a Manchester United és a Chelsea kiszemeltjei között is.

A támadóknál sem rossz a helyzet, hiszen Szoboszlai Dominik mellett Sallai Roland szerepelhet, előttük pedig az a Varga Roland, aki mindenhonnan képes gólt szerezni.

A felkészülési meccsek azt bebizonyították, hogy ha az utóbbi három játékos nincs a pályán, akkor nem túl acélos a támadójátékunk, de bízzunk benne, hogy nem kell belenyúlnia Marco Rossinak ebbe a csapatrészbe.

Aztán, hogy a játékosaink között lesz-e Ángelosz Harisztéasz – 2004-ben három gólt szerzett a görög válogatottban, a döntő is az ő találatával dőlt el –, az egyelőre titok, de az biztos, hogy jelentkező van erre a posztra.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SPORT
Munka közben rosszul lett, és 46 éves korában meghalt Lipták László, a DVTK egykori focistája
Az egykori diósgyőri játékoson már a kiérkező mentők sem tudtak segíteni. A labdarúgó még 1998-ban mutatkozott be az NB1-ben.


46 éves korában elhunyt Lipták László, a DVTK egykori labdarúgója. A boon.hu információi szerint

Lipták külföldi munkavégzés közben lett rosszul, és a kiérkező mentők már nem tudtak segíteni rajta.

Lipták László 1978. november 14-én született Miskolcon. A Diósgyőr saját nevelésű játékosa volt, végigjárta az utánpótlás minden korosztályát. Az élvonalban 1998 tavaszán debütált az FTC ellen, az akkor még Professzionális Nemzeti Bajnokságnak nevezett első osztályban. A következő idényben hétszer lépett pályára, az 1999/2000-es szezonban pedig 22 alkalommal játszott, ebből húszszor kezdőként.

A diósgyőri csapat kiesése és megszűnése után a Kispest-Honvédhoz szerződött, ahol két szezon alatt 33 élvonalbeli bajnokin szerepelt. Később megfordult a Kecskemét, Besenyőtelek, Mezőkövesd, Bőcs és Tiszaújváros csapataiban is. A profi karrierje lezárását követően még alacsonyabb osztályú együttesekben futballozott, többek között Makláron, Bogácson és Markazon. Emellett vállalkozóként dolgozott egy üzemanyagtöltő állomás üzemeltetőjeként.

A DVTK így búcsúzott tőle: „Halálával egy olyan sportembert veszítettünk el, aki a diósgyőri utánpótlásból egészen a legmagasabb osztályig jutott, és ott is megállta a helyét. Lipták László emlékét örökké megőrizzük.”

Tóth István, a Bőcs korábbi szakosztályvezetője is megemlékezett róla a lapnak: „Teljesen letaglózott ez a hír. Egy csupaszív, élettel teli, rendes srác volt Laci, akivel olyan négy évvel ezelőtt találkoztam utoljára. A futballban abszolút csapatember volt, mindig alázatosan dolgozott, edzett, játszott, nem túlzás, abban, hogy olyan sikeresek voltunk, nagy szerepe volt neki, a középpályán óriási munkát végzett. Volt trombózis a lábában, műtötték is, amely után eltávolodott a labdarúgástól. Részvétünk a hozzátartozóinak...”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SPORT
A Rovatból
Meghalt Gyúró László
A bajai dzsúdósport emblematikus alakja 85 éves korában hunyt el. Nemrégiben a bajai dzsúdóklub is az ő nevét vette fel, ezzel tisztelegve életműve előtt.


Meghalt Gyúró László - a hírt Baja polgármestere közölte. Azt írta:

"Pótolhatatlan veszteség érte a bajai sportéletet. Ma hajnalban elhunyt Gyuró László, a bajai judo sport megalapítója.

Gyuró László neve egybeforrt a bajai cselgánccsal, szakmai tudását szűkebb lakóhelyén kívül országosan és nemzetközileg is ismerték és elismerték. Évtizedeken át végzett magas színvonalú munkája eredményeként tucatnyi kiválóságot nevelt ki a magyar judo sport számára".

Gyúró László, a bajai dzsúdósport emblematikus alakja 85 éves korában hunyt el. Nemrégiben a bajai dzsúdóklub is az ő nevét vette fel, ezzel tisztelegve életműve előtt.

Gyúró László 1940-ben született Baján, és már fiatal korában megismerkedett a cselgánccsal. Tanulmányait Kecskeméten kezdte, majd a Testnevelési Főiskolán folytatta, ahol Galla Ferenc edzésein vett részt. 1961-ben országos bajnoki bronzérmet szerzett, és bekerült a magyar válogatottba.

Edzői diplomája megszerzése után, 1965-ben visszatért Bajára, ahol megalapozta a helyi dzsúdósportot. 1967-től szervezett keretek között folytak az edzések, az általa vezetett egyesület pedig megszerezte Baja első országos bajnoki érmét. 1969-től a Bajai ÁG Medoszban dolgozott főállású edzőként.

A hetvenes években a Bajai Sportkör vezetőedzőjeként ért el kimagasló eredményeket tanítványaival, akik többek között IBV- és Európa-bajnoki érmeket is nyertek. A kilencvenes évek elején az ő kezdeményezésére indult el a cselgáncsoktatás a bajai gyakorlóiskolában, ami országosan is példaértékűnek számított.

Gyúró László neve mára összeforrt a bajai dzsúdóval. Életműve több generációt inspirált, és öröksége tovább él a sportban és a közösségben is - írja a Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SPORT
A Rovatból
Óriási magyar focisiker: Kerkez bekerült a Premier League álomcsapatába a szurkolóknál
A Bournemouth magyar válogatott védője bekerült a szezon csapatába az angol labdarúgó-bajnokságban a szurkolók szavazatai alapján.


A Premier League honlapján rendezett voksoláson az előzetes listán negyven játékos szerepelt: 5 kapus, 10 védő, 15 középpályás és 10 csatár, közülük lehetett összeállítani a legjobb 11-et, írja az MTI.

Kerkez a védelemben olyan játékosok mellé került, mint a már bajnok Liverpool két klasszisa, a holland Virgil van Dijk és az angol válogatott Trent-Alexander Arnold, valamint az Arsenalt erősítő brazil Gabriel.

Kerkez a Premier League 2024/25-ös idényében eddig mind a 34 fordulóban lehetőséget kapott, két gól és hat gólpassz került a neve mellé, míg a Tottenham Hotspur elleni parádés sprintjét követő beadása a legszebb gólpassznak járó különdíjért is versenyben van.

Az elképesztő sprint a lenti videóban 1:15-től látható:

A Premier League 2024/25-ös idényének álomcsapata:

Matz Sels (Nottingham) – Trent Alexander-Arnold (Liverpool), Virgil van Dijk (Liverpool), Gabriel (Arsenal), Kerkez Milos (Bournemouth) – Declan Rice (Arsenal), Ryan Gravenberch (Liverpool), Cole Palmer (Chelsea) – Mohamed Szalah (Liverpool), Alexander Isak (Newcastle), Matheus Cunha (Wolverhampton).

Kerkez Milos remek teljesítménye több klub érdeklődését is felkeltette. A magyar válogatott hátvéd a szezon végén szinte biztosan távozik a Bournemouth-tól. A hírek szerint a friss bajnok Liverpool mellett a Manchester City és a Real Madrid is fontolgatja az átigazolását.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SPORT
A Rovatból
Meghalt Mohácsi Ferenc
Az egykori kiváló sportoló több sportágban is kipróbálta magát, és mindenhol maradandót alkotott. A búvársport hazai megalapozásában is kulcsszerepet játszott.


Kilencvenöt éves korában elhunyt Mohácsi Ferenc olimpiai bronzérmes kenus – tudatta a család a Magyar Olimpiai Bizottsággal (MOB), amely saját halottjának tekinti a legendás sportolót.

Mohácsi labdarúgóként kezdte sportpályafutását, egészen az ifjúsági válogatottságig jutott. Később bokszolni kezdett, majd áttért a kajakozásra. 1948-ban már a kajak-kenu válogatott tagja volt, de 1949 és 1955 között a sí-válogatott keretébe is bekerült.

1955-ben Wieland Károly új párt keresett maga mellé, és a választása Mohácsi Ferencre esett. Egy évvel később,

az 1956-os melbourne-i olimpián bronzérmet szereztek a férfi kenu kettesek 1000 méteres versenyszámában.

Az olimpia után Mohácsi búcsút vett a kenuzástól, de az aktív sportolást nem hagyta abba. Kipróbálta magát sportpisztolyban és motorcsónaksportban is. Utóbbi sportágban 1959-ben országos bajnoki címet szerzett a 250 köbcentis siklóhajók kategóriájában.

Jelentős szerepe volt a magyar búvársport megalapozásában is. A Magyar Könnyűbúvársport Szövetség főtitkári feladatait is ellátta, a Búvár Világszövetség végrehajtó bizottságának tagja volt, emellett nemzetközi versenyellenőrként is tevékenykedett.

Mohácsi Ferenc műszerészként végzett, majd 1966-ban tanári diplomát szerzett a Testnevelési Egyetemen.


Link másolása
KÖVESS MINKET: