SPORT
A Rovatból

Kezd a magyar válogatott az Eb-n: miért ne lehetnénk most mi a görögök?

Nem lehetetlen csodát tenni az Eb-n, csak elég nehéz. A görögök 2004-ben megnyerték az Európa-bajnokságot, őket kellene valahogy lemásolnia a magyar csapatnak, amely olyan erős, amilyen rég volt.


Ha valaki egy évtizeddel ezelőtt azt mondja, hogy a magyar labdarúgó-válogatott 2024-ben sorozatban a harmadik Európa-bajnoki részvételére készül, akkor az átlag szurkoló simán körberöhögi. Maradjunk annyiban, hogy anno nem volt benne a

levegőben az, hogy a kedvenceink nagy torna közelébe kerülnek, ám mára – szinte – kötelezőnek tekinti minden honi drukker az Eb-re jutást.

Sőt mostanra sokat változott a helyzetünk, hiszen Marco Rossi válogatottja tényező lett.

Egy olyan csapat, amely a nála gyengébbnek tartott együttesek ellen általában nyer, és olyan meglepetéseket is tud okozni, mint például Anglia 4–0-s, vagy Németország 1–0-s legyőzése. Az utolsó két kontinensviadalon sem voltunk a „futottak még” csapatok között, 2016-ban csoportelsőként mentünk tovább a négyesünkből, három éve pedig a „halálcsoportban” (a címvédő portugálok mellett, a világbajnok franciák és a mindig erős németek voltak a riválisok) az utolsó pillanatig harcoltunk a nyolcaddöntőért, senki nem vette zokon, hogy végül nem sikerült.

Most azonban egészen más a helyzet, hiszen sokan esélyesnek tartják a csapatot arra, hogy a németek, a skótok és a svájciak mellől továbbjusson.

A kérdés csupán az, hogy a csapat elbírja-e azt a terhet, amit saját magára pakolt, vagyis azt, hogy mindenki sikert vár. Nem is alaptalanul, de az esélyekkel kapcsolatban már Németországban nyilatkozta Szoboszlai Dominik, hogy „ez egy rohadt nagy kérdőjel”.

Ugyanakkor ő maga is beszélt a 2004-es görög válogatottról, amely - azóta is érthetetlen módon - megnyerte az Eb-t. Ráadásul Portugáliával, az akkori rendezővel volt egy csoportban, ahogy mi most a németekkel.

A jó görögök egy meccset nyertek meg az előcsatározások során (épp a portugálok ellen), a továbbjutást követően pedig jött három döbbenetes 1–0 – sorrendben a franciák, a csehek, a döntőben pedig a portugálok ellen. Vagyis nem lehetetlen csodát tenni az Eb-n, csak elég nehéz.

Ezzel együtt a régebb óta fiatalok emlékezhetnek arra, hogy legutóbb az 1986-os világbajnokság előtt beszéltünk arról, hogy a csapatnak esélye van a végső sikerre. Emlékezhetünk mi lett belőle: jött a szovjetek elleni 0–6, és az egész labdarúgásunk a padló alá került.

A szerencse – több szempontból is –, hogy a szovjetekkel már nem találkozhatunk, és természetesen nincs a keretben olyan labdarúgó, aki a 38 évvel ezelőtti tragédiát láthatta volna.

Sokkal közelibb emlék a görögök csodája, azt kellene valahogy másolni.

Először a csoportból továbbjutva, ami nem lesz könnyű, hiszen nagyon kiegyenlített a négyesünk – ez a tény már önmagában siker nekünk –, de az sem baj, ha harmadik helyen lépünk a legjobb 16 közé, aztán jöhet néhány 1–0-s siker, úgy görögösen.

A csapatunk persze olyan erős, amilyen rég volt. Az gyakorlatilag mindegy, hogy Gulácsi Péter vagy Dibusz Dénes áll a kapuban, hiszen mindketten klasszis teljesítményre képesek, és akkor sem kellene aggódni, ha Szappanos Péternek kellene védenie. A védelemben Lang Ádám és Orbán Willi helye nem lehet kérdéses, és Fiola Attila, Szalai Attila és Dárdai Márton is magabiztosan várhatja az első meccset.

A középpálya védekező része egy fokkal érdekesebb, hiszen Nagy Ádám mellett kérdéses a másik futballista személye. Callum Styles sokat volt sérült, Kleinheisler László nem a fegyelmezettségéről híres, de talán ezen a poszton bevethető Nego Loic is, aki több alkalommal is volt már főszereplő fontos meccsen, csakúgy mint Schäfer András. A jobb oldalon Bolla Bendegúz jó teljesítményre képes, a balon Kerkez Milos is magabiztos – nem véletlenül szerepel a Manchester United és a Chelsea kiszemeltjei között is.

A támadóknál sem rossz a helyzet, hiszen Szoboszlai Dominik mellett Sallai Roland szerepelhet, előttük pedig az a Varga Roland, aki mindenhonnan képes gólt szerezni.

A felkészülési meccsek azt bebizonyították, hogy ha az utóbbi három játékos nincs a pályán, akkor nem túl acélos a támadójátékunk, de bízzunk benne, hogy nem kell belenyúlnia Marco Rossinak ebbe a csapatrészbe.

Aztán, hogy a játékosaink között lesz-e Ángelosz Harisztéasz – 2004-ben három gólt szerzett a görög válogatottban, a döntő is az ő találatával dőlt el –, az egyelőre titok, de az biztos, hogy jelentkező van erre a posztra.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SPORT
A Rovatból
Jutta Leerdam olimpiai aranya után egyetlen mozdulattal kijátszotta a szabályokat, és keresett 23 millió forintot
A több mint ötmillió Instagram-követővel rendelkező sportoló a célba érés utáni mozdulatával hatalmas elérést generált. A holland Quote magazin szerint egyetlen szponzorált posztja 62 ezer eurót érhet.


Egyetlen mozdulat a célba érés után, és a sportvilág máris egy fotóról beszél. Jutta Leerdam, a hollandok gyorskorcsolya-sztárja a milánói téli olimpián nemcsak aranyérmet nyert, de egyetlen cipzárlehúzással a marketingesek álma lett, ami szakértők szerint önmagában is tízmilliókat hozhat a konyhájára, írja a news.au.

A történet sportértékét a Nemzetközi Olimpiai Bizottság hivatalos eredménylistája rögzíti: Leerdam február 9-én, a női 1000 méteres gyorskorcsolya döntőjében 1:12.31-es idővel, új olimpiai rekorddal csapott a célba, megszerezve ezzel az aranyérmet. Pár nappal később, február 15-én 500 méteren is jégre állt, ahol honfitársa, Femke Kok mögött ezüstérmet szerzett. Az igazi felhajtást azonban nemcsak a kimagasló teljesítmény, hanem az aranyérem utáni pillanatok okozták.

A kimerült, de boldog sportoló a levezetés közben lehúzta a versenyruhája cipzárját, ami alatt egy Nike sportmelltartó volt látható. A jelenetet megörökítő fotó percek alatt bejárta a világsajtót és a közösségi médiát.

A holland Quote üzleti magazin főszerkesztőjének becslése szerint Leerdam egyetlen szponzorált Instagram-posztért körülbelül 62 ezer eurót, vagyis átszámítva nagyjából 23,4 millió forintot kérhet el. Más nemzetközi marketingbecslések szerint a mostani virális ismertség akár egymillió dollár (körülbelül 319 millió forint) értékű pluszbevételt is hozhat az atlétának a szponzori szerződésein keresztül.

„Szerintem nagyjából 850 000 eurót kap a Nike-tól”

– mondta a Die Weltnek Frederique de Laat, a sportolói márkákra szakosodott Branthlete alapítója, utalva a sportoló éves szponzori díjára.

A háttérben egy tudatos márkaépítés áll. Leerdam tavaly decemberben jelentette be, hogy hivatalosan is a Nike atlétája lett, miközben a holland olimpiai csapat hivatalos ruházati beszállítója a FILA. Az olimpián rendkívül szigorú szabályok korlátozzák a reklámok megjelenítését, így egy ilyen „spontán” logómegjelenítés felbecsülhetetlen értékű a szponzor számára.

Leerdam vőlegénye, a youtuberből lett bokszoló Jake Paul is elérzékenyülve kommentálta a győzelmet. „Tanúi voltunk a sporttörténelem egyik legnagyobb pillanatának. Nincsenek szavak arra, mennyire büszke vagyok rád” – idézte a Vanity Fair Italia. Maga Leerdam még a Nike-szerződés bejelentésekor így nyilatkozott: „A kis gyerek bennem annyira boldog, és a nő, akivé váltam, rettentően büszke.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SPORT
A Rovatból
Hazaárulónak bélyegezték az oroszok a magyar olimpiai 4. műkorcsolyapárost, elvehetik tőlük a szocsi edzőbázisukat
Mihail Gyegtyarjov orosz sportminiszter törvényjavaslatot kezdeményez a hazát váltó sportolók ellen. A lépés a Szocsiban készülő Pavlova Maria és Sviatchenko Alexei felkészülését is ellehetetlenítheti.
MTI/Illyés Tibor - szmo.hu
2026. február 18.



Az állampolgárság megváltoztatása puszta árulás. Ez az én véleményem, és meggyőződésem, igazam van” – jelentette ki Mihail Gyegtyarjov orosz sportminiszter, aki hazaárulással vádolja és kitiltaná az országból azokat a sportolókat, akik más nemzet színeiben versenyeznek.

A fenyegetés közvetlenül érinti a téli olimpián negyedik helyen végzett magyar műkorcsolyapárost, Pavlova Mariát és Sviatchenko Alexeit is, mivel az orosz-magyar kettős állampolgárságú sportolók az év nagy részében a 2014-es téli olimpia helyszínén, Szocsiban készülnek.

Úgy tűnik, az orosz sportvezetésnél betelt a pohár, miután a téli olimpián 38, Oroszországban született sportoló szerzett dicsőséget más országnak. Gyegtyarjov élesen kirohant az „árulók” ellen, noha a hazát váltók többsége nem nyilvánít véleményt politikai kérdésekben. Mivel Vlagyimir Putyin nem kommentálta a miniszter szavait, a kemény hangvételt a kormány hivatalos irányvonalának is lehet tekinteni – írta a Blikk.

Gyegtyarjov azt akarja, hogy az érintett sportolók ne léphessenek be Oroszországba, bár ehhez törvényjavaslatot kell benyújtania, amiről az orosz parlament, az Állami Duma dönt. A miniszter később pontosította, hogy elsősorban a sportlétesítmények használatától tiltaná el a sportolókat.

„Mi biztosítjuk nekik éveken át az ellátást, az oktatást, az edzőket és a sportlétesítményeket. Aztán hirtelen eldobják az útlevelüket és eltűnnek. Ha mindent elveszünk tőlük, megtiltjuk nekik a beutazást és a sportlétesítményeink használatát, akkor elértjük a célunkat. Ez egy kényes kérdés, de itt nem lehet kompromisszumot kötni”

– mondta Gyegtyarjov. Az ötletet az orosz politikán belül sem fogadta egyöntetű támogatás, Szvetlana Zsurova, az Állami Duma képviselője és olimpiai bajnok gyorskorcsolyázó például jogilag megkérdőjelezhetőnek nevezte a beutazási tilalom felvetését.

A miniszter „halállistáján” nemcsak a téli olimpikonok szerepelnek. A magyar színekben versenyző jégtáncos, Ignateva Mariia, valamint a férfi mezőnyben induló Vlaszenko Alekszandr is orosz születésű. A birkózók közül Muszukajev Iszmail világ- és Európa-bajnok, Bajajev Vlagyiszlav Eb-aranyérmes és Kuramagomedov Murad, a szabadfogású válogatott alapembere is érintett.

A listán olyan nemzetközi sztárok is helyet kaptak, mint a kazah színekben wimbledoni és Australian Open-győztes Jelena Ribakina, az ausztrál Daria Saville és Daria Kassatkina, az osztrák Anasztaszija Potapova, a szintén kazah Alekszandr Bublik és Alekszandr Sevcsenko, valamint a francia Varvara Gracheva.

A felsorolásban megjelent a Kugyermetova testvérpár is, de a valóságban csak Polina váltott üzbég színekre, nővére, Veronika továbbra is orosz színekben versenyez. A listán szerepel továbbá a Tour de France-on már francia állampolgárként induló Pavel Sivakov és az Izraelt képviselő Mikhail Yakovlev kerékpáros is, de short trackesek, gyorskorcsolyázók, úszók, sakkozók, bokszolók és futballisták is a célkeresztbe kerülhetnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SPORT
A Rovatból
„Bocsánatot kérek a magyar emberektől” – a honosított korcsolyázó összetörten értékelte az elbukott olimpiai érmet
Kim Minseok a milánói 1500 méteres döntő után nyilatkozott, ahol a hetedik helyen zárt. Célja Magyarország első hosszúpályás gyorskorcsolya érmének megszerzése volt, ami most nem sikerült.


„Szerettem volna Magyarországnak megnyerni az első ötkarikás érmet gyorskorcsolyában… bocsánatot kérek a szövetségtől és a magyar emberektől”

– mondta Kim Minseok, miután a hetedik helyen végzett a férfi 1500 méteres gyorskorcsolya döntőjében a milánói téli olimpián.

A csütörtöki versenyt a kínai Ning Zhongyan nyerte meg új olimpiai csúccsal (1:41.98), az ezüstérmet az amerikai Jordan Stolz, a bronzot pedig a holland Kjeld Nuis szerezte meg. Kim 1:45.13-as idővel ért célba, amivel a hetedik lett a rendkívül erős mezőnyben. Futama ígéretesen indult, a kilencedik párban, frissen felújított jégen korcsolyázva a táv felénél még közel két másodperccel jobb részidőt futott az addigi éllovasnál, az utolsó 400 méterre azonban elfáradt, és végül lecsúszott a dobogóról.

„Csalódott vagyok és elnézést kérek azoktól, akik mindvégig támogattak és bíztak bennem” – mondta az MTI-nek. Egy másik interjúban hozzátette: „Nem vagyok boldog. Az olimpiai érem volt a cél” – nyilatkozta az M4 Sportnak. Kim szerint a felkészülési programja nem volt optimális az olimpiai szezonra, a túlzott terhelés pedig visszaütött a sebességére. Edzője is megerősítette, hogy a sportoló túledzette magát.

A dél-koreai születésű Kim Minseok 2024 nyarán kapta meg a magyar állampolgárságot. Korábban Dél-Korea színeiben már három olimpiai érmet is szerzett: 2018-ban és 2022-ben is bronzérmes lett 1500 méteren, Pjongcsangban pedig egy ezüstöt is nyert. Az országváltás hátterében egy fegyelmi ügy áll: 2022-ben ittas vezetés miatt 18 hónapos eltiltást kapott hazája szövetségétől, majd 2023 májusában egy bíróság 4 millió von (mai árfolyamon körülbelül 886 ezer forint) pénzbüntetésre ítélte. Ezt követően a koreai sporthatóság további két évre eltiltotta a válogatott-válogatóktól, ami megnyitotta az utat a honosítás felé.

Kimnek szombaton még lesz lehetősége javítani, ekkor a férfi tömegrajtos számban áll indul.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SPORT
A Rovatból
„Idióta, aki ilyeneket ír” – A telefonján látott üzenetektől omlott össze a norvég sífutónő, a szintén klasszis barátja kiállt mellette
A norvég biatlonos, Johan-Olav Botn, megvédte sífutó barátnőjét, Karoline Simpson-Larsen mellett. A svéd Johanna Hagström is egy sprintverseny után a telefonján látott kommentek miatt sírt, nem a vereség miatt.


„Idióta, aki ilyeneket ír” – fakadt ki a norvég biatlonos, Johan-Olav Botn, aki kiállt sífutó barátnője, Karoline Simpson-Larsen mellett, miután a sportolónő gyűlölködő üzenetek célpontja lett. Simpson-Larsen a női mezőny egyik legjobbja, a hírnévvel azonban együtt jártak a durva kommentek is – írta a 24.hu. Párja meg is osztott egyet ezek közül, azzal a kísérőszöveggel, hogy ilyen, ha női síző vagy.

„Szerintem teljesen beteges, hogy ilyen üzeneteket kap. Idióta, aki ilyeneket ír. Karoline sok mindenen ment keresztül, nem volt étkezési zavara, mégis megbélyegezték. Nehéz mit kezdeni, ha erre folyamatosan emlékeztetik őt, főleg akkor, ha sikerei közben is ez zúdul rá”

– mondta az esetről Botn. A támadások egy sikeres időszakban érték őket: Simpson-Larsen decemberben nyerte élete első világkupa-versenyét, Botn pedig februárban szerzett olimpiai aranyérmet.

Ennél is rosszabbul járt a svéd Johanna Hagström, aki a klasszikus stílusú egyéni sprintben célfotóval maradt le az elődöntőről. A futam után elsírta magát, és sokáig mindenki azt hitte, a szoros vereség miatt kesergett. Később azonban bevallotta, hogy nem ez történt: a lehető legrosszabbkor nézett rá a mobiltelefonjára.

„Nehéz volt ránézni a telefonomra, és rossz pillanatban tettem. Nem hiszem el, hogy az emberek ilyeneket tudnak írni. Nem gondolkodnak, mielőtt írnak, pedig ezeket a véleményeket meg kéne tartaniuk maguknak” – mondta a svéd sprinter. A svéd Aftonbladet szerint a Hagströmöt bántó kommentek többek között a csapattársához, Emma Ribomhoz hasonlították őt, méghozzá kedvezőtlen színben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk