Így változtak országszerte a sebességhatárok

Hétfőn délután kezdődött meg az Országgyűlés őszi ülésszaka, amelyet Kövér László házelnök vezetett. Az első, háromnaposra tervezett etap során várhatóan döntés születik több ellenzéki képviselő mentelmi jogának felfüggesztéséről, valamint titkos szavazással megválaszthatják az új ombudsmant és a helyettesét is. Orbán Viktor a napirend részeként felszólalt.

A miniszterelnök Kapu Tibor űrutazásával kezdte a beszédét, kiemelve, hogy 45 év után ismét magyar zászló lobogott a világűrben. Ezután áttért Ukrajnára: mint mondta,

„Magyarországnak nyíltan meg kellett mondania, és az ősz során meg kell ismételnie a külpolitikai tanácskozásokon, hogy Magyarország senkinek nem adott felhatalmazást arra, hogy a nevében háborút viseljen” – mondta a kormányfő.

Orbán hangsúlyozta, hogy Magyarország az Európai Unió tagállama, de senkivel nem áll háborúban, ezért az Unió sem állhat háborúban. Kiemelte:

A miniszterelnök hozzátette: attól tartanak, hogy Ukrajna belépésével a háború is betenné a lábát az Unióba. Orbán szerint a háborúnak csak diplomáciai megoldása lehet.

A nyári hónapok kapcsán a kormányfő arról beszélt, hogy támadások érték a Barátság kőolajvezetéket. „Szeretném hangsúlyozni, és az ukránoknak is méltányolnia kellene, hogy Magyarország Ukrajna első számú villamosenergia-ellátója.”

Hozzátette: nyáron Brüsszelben nem sikerült visszavonatniuk a migrációs paktumot. „Kerestünk ehhez társat, de nem vagyunk elegen” – mondta. Úgy fogalmazott: „10 éve áll a határkerítés, 10 éve hirdettük meg a mi politikánkat Brüsszel öngyilkos migrációs politikája ellen.” Szerinte a migráció több nyugati országban zavargásokhoz vezetett, ezzel szemben „Magyarország a béke szigete”.

„Migráció, zöld átállás, klímapolitika, szankciók. Mennyi nekirugaszkodás, és csekély eredmények” - fűzte hozzá.

A miniszterelnök arról is szót ejtett, hogy az Egyesült Államok megkezdte a gazdasági világrend átalakítását, a globális dél pedig felvette a kesztyűt, miközben az Európai Unió „kiütötte magát a globális hatalmak szűk klubjából”.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy Brüsszel nem kedveli a magyar gazdaságpolitikát. Szerinte az EU többek között az egykulcsos adózást akarja megszüntetni, így arra következtetett, hogy a közteherviselésről és az egykulcsos SZJA-ról társadalmi vita, nemzeti konzultáció kell. Ezt októberben tervezi elindítani a kormány.

A miniszterelnök a drogkereskedelem hazai helyzetét is fejtegette. Emlékeztetett rá, hogy a kormány hajtóvadászatot indított a drogkereskedők ellen, és ezt az Alaptörvényben is rögzítette. Orbán szerint hiányzik még néhány büntetőjogi részlet, ezért a parlamentet felkérte, hogy az őszi ülésszakban alkossák meg a szükséges szabályokat.

Orbán Viktor szerint Brüsszel kedvezőtlen vámmegállapodást kötött az Egyesült Államokkal, amit ellensúlyozni kell. Bejelentette a parlamentben, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium iparvédelmi és munkahelyvédelmi akciótervet készített, és ebben szerepel a kis- és középvállalkozásokat segítő fix kamatozású hitel, a munkáltatói terhek csökkentése és a munkáshitel.

A miniszterelnök „családbarát adóforradalomról” is beszélt. Mint mondta, szeptember 1-jén elindult a rendszerváltás utáni legnagyobb otthonteremtési program, az Otthon Start, ami azoknak segít, akiknek nincs saját ingatlanuk.

A kormányfő beszámolt továbbá arról, hogy a kormány novemberig meghosszabbította az árrésstopot, és maradnak az extraprofit-adók. „Védekezünk a túlzó és indokolatlan áremelések ellen.” Meghosszabbították a kamatstopot is, ami ellen a bankok az Alkotmánybírósághoz fordultak.

Orbán végül az online és offline erőszakról is szót ejtett az Országgyűlésben. Azt kérte a képviselőktől, hogy ne veszítsék el az eszüket, mert „nem őserdőben élünk, vadak módjára”. A Ruszin-Szendi Romulusz fegyverviselésére reagáló kormánypárti sajtóval összhangban felhozta: ma ott tartunk, hogy vannak ellenzéki politikusok, akik fegyverrel járnak nyilvános politikai találkozókra.

Orbán Viktor az új parlamenti ülésszak első napján úgy fogalmazott: „Merjük naggyá tenni Magyarországot” – tudósított már hétfő reggel 9:09-kor az ATV, pedig a kormányfő csak 13 órától szólalt fel a Parlamentben. Azt is írták, hogy a miniszterelnök szerint „a tavasz óta történt változások felértékelődtek, és sokszor évek alatt megszokott fejleményekkel érnek fel”.

A csatorna oldala persze nem hallhatta előre a beszédet – a szerkesztőség valószínűleg Orbán ma reggeli Facebook-posztját értette félre, ami a parlamenti pulpitusnál álló kormányfő képével illusztrálva azzal kezdődött: „Első ülésnap, indul a parlamenti meló”, és a fent idézett „Merjük naggyá tenni Magyarországot” mondattal zárul.

A korábbi cikk helyén 11:30-kor már egy olyan változat szerepelt, amely – immár helyesen – a miniszterelnök bejegyzésére hivatkozik, és nem tartalmazza a parlamenti beszédre utaló részeket. A javítást viszont nem jelölték.

Orbán Viktor a posztban egyébként úgy fogalmazott: „Tavasz óta annyi minden történt, mint máskor évek alatt. A napirend előtt mindenről beszámolok, és – kellő szerénységgel – azt is elmondom, hogyan lesz Magyarország a változások győztese.”

Az Ügyvédkör bejelentette, hogy összeférhetetlenségi vizsgálatot kezdeményez Orbán Viktornál Lánczi Tamás miatt, miután kiderült, hogy alapítóként szerepel a Bajtársak Digitális Polgári Körben.

A 24.hu a civil szervezet közleményét idézve azt írja: pártpolitikai tevékenységnek minősül minden olyan cselekvés vagy szervezett magatartás, amelynek elsődleges célja egy politikai párt érdekeinek szolgálata, népszerűsítése vagy a hatalomszerzésben való támogatása.

Ugyanezt a véleményt osztja Magyar Péter is. A TISZA Párt elnöke korábban reagált az ügyre, jelezve, hogy Lánczi Tamás a DPK-alapítással „tulajdonképpen lemondott az orbáni ÁVH vezetéséről”. Lánczi erre azzal vágott vissza, hogy „aki jogász létére nem tud megkülönböztetni egy polgári kört egy politikai párttól, az még külföldi bábnak is silány”.

Lánczi jogviszonyát a különleges jogállású szervekről szóló törvény szabályozza, kiegészítve a nemzeti szuverenitás védelméről szóló jogszabályban szereplő eltérésekkel. Az Ügyvédkör azt állapította meg, hogy mindkét jogszabály egyértelműen tiltja a pártpolitikai tevékenységet.

Az aHang szeptember 15-én, a demokrácia nemzetközi napján indított aláírásgyűjtő kampányt annak elérésére, hogy a 2026-os országgyűlési választások előtt Orbán Viktor és Magyar Péter vegyen részt egy nyilvános miniszterelnök-jelölti vitán. A kezdeményezést már több mint 30 ezren szignózták, és a támogatók száma folyamatosan nő – áll a szervezet közleményében, amely közli a 21 Kutatóközpont augusztus végén végzett közvélemény-kutatásának eredményeit is erről a témáról.

Az adatok pártpreferencia szerint jelentősen eltérnek: a Tisza Párt szavazóinak 86 százaléka támogatja a vitát, más pártok hívei közel 70 százalékban vélekednek ugyanígy, míg a bizonytalanoknak már jelentősen kevesebb, kb. 35 százaléka tart rá igényt.

A korosztályos megoszlás szintén árnyalt képet mutat. A 18–29 évesek 71 százaléka és a 30–39 évesek 72 százaléka támogatja a vitát, vagyis a fiatalabb generációk igénylik leginkább a nyilvános megmérettetést.

A kutatás kitér arra, hogy a férfiak nagyobb arányban támogatják a vitát, mint a nők, és minél magasabb valakinek az iskolai végzettsége, annál inkább igényli a megtartását. A településtípus szerinti bontásból kiderül, hogy a vita támogatottsága Budapesten a legmagasabb (73%), de a kisebb városokban és a falvakban is sokan szeretnének vitát.

Mint ismert, Magyar Péter már többször kihívta vitára a kormányfőt, aki ezekre a felvetésekre vagy nem is reagált, vagy elutasítóan válaszolt. Orbán Viktor utoljára 2006-ban szerepelt miniszterelnök-jelölti vitán, Gyurcsány Ferenccel szemben, akkor a Fidesz elveszítette a választást.

A közvélemény-kutatást augusztus 27. és 31. között végezték, ezer fő megkérdezésével. A résztvevők SMS-ben kapták meg az online kérdőív linkjét, a 65 év felettieket pedig telefonon kérdezték a politikai preferenciáikról.