SPORT
A Rovatból

Ha továbbjutunk, az a baj, ha nem jutunk tovább, az a baj – kezelhető-e a nyomás, ami a magyar válogatottra nehezedik?

Politika, a focira költött milliárdok, túltolt esélylatolgatások – a nemzeti tizenegynek a pályán kívül is számos dologgal kell megküzdenie. Véleménycikk.


A magyar csapat szereplése az idei EB-n fanyar szájízt eredményezett: a továbbjutás kulcsa pedig nem nálunk és most már nem is az angoloknál, hanem Csehország és Georgia kezében van. Pontosabban, az ő vereségükben bízva számolhatunk továbbjutással. De mi történt eddig ezen az Európa-bajnokságon?

Focilázban égő ország, ide nekünk az oroszlánt is, talán az első olyan kontinenstorna, ahol a „fiaink” nem esélyek nélkül szállnak szembe más csapatokkal, és egy olyan csoport, ahol már-már az első hely gondolatával is erősen kacérkodni lehetett a sajtóban. 3 éve a németeket megizzasztottuk, egyszer nyertünk is ellenük, Svájcot valahogy majd megoldjuk, a skótok elleni győzelem szinte kötelező. A három évvel ezelőtti magyar válogatott Szoboszlai nélkül hozta össze az előző évtizedek talán legkedvesebb hőstetteit, noha a továbbjutás elmaradt. Így szinte borítékolható volt a magyar csapattal szembeni elvárás is: idén biztosan tovább kell jutni.

Beszédesebbek az eredmények

Mire elérkezünk a mai naphoz, 23-a reggel óta 83 cikk jelent meg csak az M4 oldalán a válogatottal kapcsolatban, ez a fajta láz pedig nagyjából az előző egy hónapra is jellemző volt, közel hasonló tempóban cikkeztek végig. Viszonyítási alapként, a tegnap csoportelsőként továbbjutó Ausztria esetében mind az ORF, mind a SkySport tekintetében ugyanez az intervallum közel negyedannyi cikket jelentett az osztrák csapat kapcsán.

Hogy három év alatt mi változott a magyarok háza táján? Annyi, hogy Szoboszlai Dominik lett az ország elsőszámú exportcikke, csoportelsőként kvalifikáltuk magunkat az EB-re, illetve a csapat valóban sokszor bizonyította, hogy bárki ellen lehet esélyünk.

Ezt követően az idei EB-szereplés már sokkal árnyaltabb képet nyújtott: kritikán aluli játék a svájci válogatott ellen, ahol a magunk megverése önmagában csak azért nem tényszerű, mert Svájc tele van tűzdelve óriásokkal – elég csak Xhakát említeni, aki Angliából visszatérve a Leverkusenhez „levezetésként” megnyerte a német bajnokságot.

A németek elleni (papírforma) vereséget követően a skótok legyőzése már-már ünnepelt hőstetté vált. Csoboth Kevin gólja valóban mesébe illő történet, ugyanakkor a 16-ba jutás egy rendkívül soktényezős számolgatás pozitív kimenetelével lehetséges csak.

Véleményválogatott

A válogatott igazi problémája a teljesen (sokszor politikailag is) megosztott hozzáállás, és a sok esetben elviselhetetlen elvárások tömkelege: tényszerű állítás, hogy soha nem volt ilyen jó esélye a csapatnak egy EB-t megelőzően, és az is tény, hogy rengeteg év után a csapatkapitányunk is a topcsapatok topligájában játszik. Ettől függetlenül nem lehet elmenni amellett, hogy a németek összeszedték magukat Nagelsmann alatt, de amellett sem, hogy a rutin, és a topligák „megszokottsága” pedig Svájc mellett szólt. A szinte papírforma eredményeket követően a vereségek mégis valahogy azonnal az elköltött milliárdok felé terelték a kommentelőket, Csoboth Kevin gólját követően pedig már aznap este arról cikkezett a sajtó egy része, hogy szinte biztos, hogy Ronaldoék várnak ránk a 16 között.

Ezzel a teherrel, pedig egész egyszerűen a labdarúgásban nem lehet élni.

Az 1986-ban „megsemmisülő” válogatott akkori edzője, Mezey György is hasonlóan nyilatkozott, az előzmények közel azonosak voltak: a korábbi sikerektől, a sajtó „túlhajtásától” a csapat kicsit elszállt, amit aztán a Szovjetunió elleni 6-0 követett. Természetesen összehasonlítani a két válogatottat nem lehet, ugyanakkor fontos leszögezni, hogy az apró pillanatok, vagy győzelmek az összképen sokszor nem változtatnak.

Magyarországon a válogatott kérdése a politikai csatározások egyik legfontosabb hivatkozási alapja: az egyik oldalról hősöknek, a másik oldalról sok esetben a kórházak és az oktatás fejlesztésének fő hiányának fő kikiáltott játékosoktól egész egyszerűen nem lehet elvárni ilyen és ekkora felelősséget – és nemcsak azért nem, mert a csapat több, mint fele nem a hazai utánpótlásrendszer terméke. Ha továbbjutunk: mindenki hősei a „fiaink”, ha nem jutunk tovább: „sok értelme volt ennyit költeni rá”.

A legnagyobb ellenfél a nyomás

Ezeket követően ki lehet jelenteni, hogy a magyar csapat egyik legnagyobb ellenfele (milliárdok ide vagy oda) az az elviselhetetlen nyomás, ahol a mindennapi emberek egy része egy feltételrendszeren keresztül várja a saját boldogságát: a mindenkori kommentelő sajátjának érzi a hőstetteket, a lehetetlen gólokat, a feltámadásokat.

Az a győzelem, amit a válogatott kiharcol, az övé, az a sikersztori, ami tényleg lehetetlen, szintén kicsit az ő érdeme is. Ellenben az a vereség, ami akár egy papírformát is jelent (ha csak objektíven a fogadóirodákra hagyatkozunk, a Svájc ellen is), az már elutasítható, ott az átlag néző fel van jogosítva, hogy megvesse, határozott véleménnyel éljen róla.

A kétirányú radikalizálódást pedig sportpszichológus legyen a talpán, aki akár a 23 éves csúcsjátékos számára kezelhetővé varázsolja.

Több külföldi lapot, annak kommentszekcióját átbogarászva is arra a következtetésre kell jutni, hogy egyfajta hungarikum feljebbvalónak tekinteni a válogatottat, mint ami. A horvátok kiesését követően nem a politikai háttéret, hanem Zlatko Dalić személyét kérdőjelezte meg a legtöbb kommentelő, ami valahol egészségesnek mondható. Még ennél is kedvesebben álltak az albán kommentelők a saját csapatukhoz a közösségi média felületein, pedig ott biztos kieső csapatokról beszélünk.

A mai nap folyamán eldől, hogy a válogatott folytathatja-e a kontinensviadalt, ami jelen esetben már nem rajtunk múlik: egy ország szurkol úgy a törököknek, mintha mindig is szerettük volna őket, és ugyanígy szorít Portugáliának, akiket a kedvező körülmények után a pontosan következő mérkőzésen borítékolhatóan fognak szidni ugyanígy.

Egy viszont biztos lesz a közvélemény nagy részének: ha továbbjutunk, az baj, viszont ha nem jutunk tovább – szintén baj.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SPORT
„Miután kiderült, hogy daganatos betegséggel küzd, teljesen elengedte magát" – Ma lenne 75 éves Csapó Gábor, a pólókirály
A legendás sportember Zalatnay Cinivel titokban szökött meg az edzőtáborból, Charlie-val pedig minden szombaton megváltotta a világot.
F. O. - szmo.hu
2025. szeptember 20.



Csapó Gábor, akit mindenki csak Dudiként ismert, 2022. november 27-én hunyt el 72 évesen. Ha ma is köztünk lenne, szeptember 20-án ünnepelné 75. születésnapját.

Az olimpiai, világ- és Európa-bajnok vízilabdázó sokkal több volt kivételes sportolónál. Színes, eseménydús életet élt, számos területen kipróbálta magát, és rengeteg emberre volt hatással, írta visszaemlékezésében a Blikk.

Barátai és közeli ismerősei a mai napig megemlékeznek róla.

Charlie, az ország egyik legismertebb énekese szombatonként egy budai presszóban találkozott vele és egy baráti társasággal.

Ezek az összejövetelek fontos részévé váltak az életének. „Olyankor nagyokat beszélgettünk, megváltottuk a világot, és Dudi az egyik legjobb barátommá vált” – emlékezett vissza. Utoljára halála előtt két héttel jelent meg a találkozón. Bár látszott rajta, hogy nincs jó állapotban, nem panaszkodott.

Faragó Tamás, a Vasas és a vízilabdázás élő legendája is közeli kapcsolatban állt vele. Azt mondta, hogy

Dudi betegségéről csak kevesen tudtak. Nem vállalta a műtétet, és miután kiderült, hogy daganatos betegséggel küzd, teljesen elengedte magát.

„Ma is úgy vagyok vele, hogy amikor megjelenek valamelyik uszodában, keresem őt, és nézem, hol van.” Hozzátette: nem készült boncolási jegyzőkönyv, így hivatalosan nem lehet tudni, mi okozta a halálát.

Zalatnay Sarolta hat évig volt Csapó párja, és kapcsolatuk után is megmaradt a szeretet köztük.

„Hat év tömény boldogság. Ez jut eszembe Dudiról, akit imádtam, és ez az érzés a különválásunk után sem változott.” Sok szép emléket őriz. Azt mondta, Csapó megtanította teniszezni és síelni, és mindig biztatta, ha jól teljesített. Együtt járták az éjszakát, sok helyen szívesen fogadták őket.

Miatta vált a vízilabda rajongójává. „Amikor Dudi még játszott, ott kiabáltam a lelátón.” Előfordult, hogy Csapó kiszökött az edzőtáborból, hogy Faragó Tonóval és Gerendás Gyurival a Balatonhoz menjenek, ahol Cini fellépett.

„Imádta, szinte falta a csokoládét, és emlékszem, Ausztriában marokszám ette a Mozart golyót”

– mesélte. Amikor beteg lett, nem engedte be Zalatnayt a kórházba, mert nem akarta, hogy így lássa.

Csapó 1977-ben állam- és jogtudományi doktori oklevelet szerzett, de sosem használta a doktori címet, mert nem illett hozzá ez a formális szerep.

Pályafutása során minden fontos címet elnyert, amit vízilabdázóként el lehetett. Emellett szerepelt filmekben, műsorokban, például a Heti Hetesben is.

Faragó Tamás egy különleges emléket is megosztott. Egy alkalommal Csapó megkérdezte tőle: „Tonó, mi egyáltalán értünk valamihez?” Faragó azt válaszolta, hogy nem. Mire Dudi nevetve mondta: „Akkor ugye a lakáskiadás a legjobb, abból tudunk majd megélni?”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SPORT
A Rovatból
Szoboszlai Dominikot ünneplik, jó eséllyel életet menthetett a Liverpool bajnoki meccsén
A magyar válogatott csapatkapitánya azonnal jelezte a játékvezetőnek, amikor észrevette, hogy rosszul lett egy szurkoló a lelátón. A mérkőzés hét percig állt az eset miatt.


Bár a Liverpool 2-1-re kikapott a Crystal Palace otthonában, Szoboszlai Dominik teljesítményét így is elismerően említette az angol sajtó.

A magyar válogatott csapatkapitánya végigjátszotta a találkozót, és a mérkőzés során egy néző életének megmentésében is szerepet vállalt.

A Premier League-találkozó 14. percében Szoboszlai szabadrúgásra készült, amikor észrevette, hogy egy szurkoló rosszul lett a lelátón. A Crystal Palace védőjével, Daniel Munozzal együtt azonnal jelezték a játékvezetőnek, Chris Kavanaghnak, aki megállította a mérkőzést. A mentőszolgálat gyorsan a helyszínre érkezett, és

a két csapat orvosi személyzetének közreműködésével sikerült időben ellátni a rosszul lett szurkolót.

A játék hét percig szünetelt, a stadion közönsége tapssal reagált a játékosok figyelmességére.

A meccset a Crystal Palace nyerte meg, miután a hosszabbítás 97. percében szerzett találattal beállították a 2-1-es végeredményt.

Ez volt a Liverpool első veresége a bajnokság 2024/25-ös idényében.

Arne Slot, a Liverpool holland vezetőedzője a mérkőzést követően így nyilatkozott:

„Mindig fájó a ráadásban gólt kapni, de a cserék miatt indokolt volt ennyi pluszjátékperc. Két ellentétes félidőt láttunk, mert az első után örülhettünk, hogy csak egy gól a hátrányunk, de a fordulást követően mi uraltuk a meccset.”

A Crystal Palace a találkozó során folyamatos nyomást gyakorolt a Liverpool kapujára. A vendégek kapusa, Alisson több bravúros védést is bemutatott, teljesítményét Szoboszlaiéval együtt a csapat legjobbjai között említette a brit sajtó. A 37. percben egy másik néző is rosszul lett, de akkor a játékvezető már nem szakította meg a játékot.

A hazai csapat ezzel a győzelemmel továbbra is veretlen maradt a Premier League-ben. Oliver Glasner vezetésével immár 18 mérkőzés óta nem találtak legyőzőre – ez a leghosszabb aktív veretlenségi sorozat jelenleg Európában.

A másik magyar játékos, Kerkez Milos teljesítményét közepesre értékelték. Kiemelték, hogy a második félidőben jobban játszott, mint az elsőben.

A Liverpool következő mérkőzését a Bajnokok Ligájában játssza, ahol kedden a Galatasaray ellen lép pályára Isztambulban.

(via Blikk)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SPORT
A Rovatból
Újra egy magyar nő nyerte a legendás Spartathlont - 246 kilométert futott Athénból Spártába
Mórocza Andrea lett az első női befutó, a nők között korábban összesen hétszer győztek magyar versenyzők a görög ultrafutó-versenyen. A magyar induló az abszolút versenyben is befért a legjobb tíz közé.


Mórocza Andrea nyerte meg a nők versenyét az idei Spartathlonon, a legendás görögországi ultrafutóviadalon. A 246 kilométeres távot – amely Athénból Spártába vezet – 25 óra 9 perc és 6 másodperc alatt teljesítette.

Az abszolút sorrendben a hetedik helyen végzett, nála csak hat férfi futó ért hamarabb célba.

A Spartathlon története az ókorig nyúlik vissza. A legenda szerint időszámításunk előtt 490-ben Pheidippidész, egy athéni futár másfél nap alatt tette meg a két város közötti távolságot, hogy segítséget kérjen a spártaiaktól a perzsák elleni harcban. A táv teljesíthetőségét John Foden, a brit légierő tisztje igazolta saját kísérletével 1982-ben. Egy évvel később már hivatalosan is megrendezték az első versenyt, amely azóta is amatőr alapokon zajlik. Az idei volt a 42. kiírás.

A nők között korábban összesen hétszer győztek magyar versenyzők a Spartathlonon.

Lubics Szilvia háromszor, Nagy Katalin kétszer – amerikai színekben –, Maráz Zsuzsanna

pedig szintén kétszer diadalmaskodott.

Mórocza Andrea 2018 óta fut ultratávokat – derül ki az ultramaratoni statisztikákkal foglalkozó Deutsch Ultramarathon Vereinung oldalról.

2023-ban megnyerte a száz mérföldes Korinthosz160-at, előtte pedig a négyszakaszos Balaton Szupermaratonon is elsőként végzett.

Idén az Ultrabalatonon is győzni tudott, ahol pályacsúcsot futott, és az abszolút mezőnyben is ő lett az első.

A sportolónő korábban azt mondta, ez lesz az első és egyben az utolsó Spartathlonja, és szeretne magához képest a lehető legjobban teljesíteni. Sikerült. A sportolónő amióta ultra távokat teljesít, az anyukája és a férje kíséri, frissíti. Befutója könnyfakasztó volt: zuhogó esőben, barátságtalan időben, magyar lobogóval a kezében ért Leonidasz szobra elé. Andi 34 éves, pénzügyi, számviteli és kontrolling területen dolgozik civilben. Szabadidejében fut, azon kívül már nem sok mindenre jut ideje, írta róla a Ne pánikolj, sportolj Facebook-oldal.

(via Telex)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SPORT
A Rovatból
Sorokat hagynak üresen a lelátón – tiltakozó akcióval készülnek a fociszurkolók a válogatott meccsére
A magyar válogatott szurkolói csoportja a Magyar Labdarúgó-szövetség nyáron bevezetett „zéró tolerancia” szabályozása ellen lép fel az Örményország elleni vb-selejtezőn.


Látványos módon tiltakoznak a magyar labdarúgó-válogatott szurkolói szombaton a magyar-örmény vb-selejtezőn. Erről a szurkolókat csoportosító Carpathian Brigade '09 Facebook-oldalán számoltak be:

„A mérkőzés első 5 percében a csoport helyéül szolgáló középső szektor első 10 sorát üresen hagyjuk. A teltház ellenére megköszönjük, ha minél többen csatlakoztok ehhez a figyelemfelkeltő kezdeményezéshez a kapu mögötti szektorokban.”

A drukkerek a „zéró toleranciaö szabályozás ellen akarnak fellépni, amelyet idén nyáron vezetett be a Magyar Labdarúgó-szövetség. A Carpathian Brigade '09 Facebook-oldalán olvasható nyílt levélben azt írják: ez olyan hatásokat eredményezhet, amelyek gátolhatják a nézőszámok további növekedését.

„Életszerűtlennek és fenntarthatatlannak tartjuk azt jelenlegi formájában, ugyanis ez a rendelkezés az esetek jelentős többségében nem támogatja azt a közös célt, hogy a stadionok megteljenek. Sőt, ennek ellenkezőjét érheti el.

Az elmúlt hónapokban tapasztalt eltúlzott bírságolási gyakorlat folytatásával hamarosan megtörténhet, hogy csak zártkapus mérkőzések vagy az érdektelenségtől üresen kongó stadionok lesznek”.

A szurkolói csoport ennek elkerülése érdekében együttműködésre kérte a szövetséget, javaslatokat is tennének a szabályozás módosítására. Abban egyetértenek, hogy nem cél az, hogy egy mérkőzés teljes ideje alatt szidalmazzák egymást a szurkolótáborok, de szerintük a hangulat egyik meghatározó eleme a rivalizálás, amelynek része az ellenfél ugratása is. Mint írják: „nem véletlen, hogy egy Ferencváros–Újpest mérkőzés több nézőt vonz, mint például egy Kazincbarcika–Kisvárda összecsapás, hisz ezen rangadók történelmi múlttal bírnak”.

Úgy érzik, a változtatás túl hirtelen és nagymértékű, hiszen évtizedek óta élő rigmusok és szurkolói hagyományok kerülnek szankcionálás alá, korábban nem tapasztalt szigorral.

Hozzáteszik, hogy ez a bérletes szurkolók számára pénzügyi hátrányt is jelenthet, hiszen egy előre megvásárolt szolgáltatást nem tudnak teljes egészében igénybe venni. Azt is megemlítik, hogy a szurkolók által használt pirotechnikai látványok is ugyanúgy a lelátói élet részét képezik.

„Javaslatunk, hogy a szabályozás szigorú betartása és annak beláthatatlan következményei előtt a drukkerek bevonásával, transzparens módon, és a lelátói kultúránk tiszteletben tartásával vizsgálják felül az újonnan meghozott szigorú intézkedéseket és szankciókat, valamint a jelenleg kialakuló gyakorlatokat a szurkolók érdekeinek szem előtt tartásával módosítsák.

Ne szankcionálják irreális mértékben a rigmusainkat és ne kriminalizálják a pirotechnikai elemek használatát, folytassanak nyílt és tiszta kommunikációt minden téren.

Fontosnak tartjuk, hogy minden érintett számára egyértelműek legyenek a közös egyetértéssel megalkotott szabályok, mert csak egységesen, egyetértésben, tehát csakis együtt tehetünk a magyar futballért” – olvasható a posztjukban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk