HÍREK
A Rovatból

„Érdekes volt ezer méter mélyen egy kis intenzív osztályt kialakítani” – sajtótájékoztatón számolt be a Barlangi Mentőszolgálat a sikeres törökországi misszió részleteiról

A törökországi Morca-barlang 1276 méteres mélységében zajlott akció példátlan nemzetközi összefogás eredménye.


A Magyar Barlangi Mentőszolgálat stilszerűen, a szabad ég alatt, Magyarország legnagyobb barlangrendszere felett tartott sajtótájékoztatót, ami végül is az eddig hallott legrészletesebb élménybeszámolóvá kerekedett. Kérdésre az is kiderült, hogy a kimentett barlangász, az amerikai Mark Dickey régi jó ismerőse volt a magyarországi barlangász közösságnek, mondhatni, bajtársuk kimentésére indultak Törökországba.

A nagykövet közbelép

Először Dr. Nyerges Miklós a Magyar Barlangi Mentőszolgálat elnöke számolt be az expedíció indulásáról:

– Fölhívtam a TEK-et, akivel élő szerződésünk van. Ők segítőkészek voltak, rendkívüli módon, de nyilvánvalóan hivatalos módon nem szállhatnak be a dologba. Megkezdtük az előkészüleket. A felszerelések eljutottak a Ferihegyre, a repülőjegyet, azt megvettem.

Az orvosért elmentek Balassagyarmatra, kirángatták az ügyeletből, megnyugtatták a főnökét.

Ferihegyen, akkor már csak egy dolgot kellett megugrani, hogy azt a rengeteg felszerelést úgy vigyük be a Turkish járatára, hogy egyrészt be is engedjék, másrészt meg ne menjen rá a gatyánk teljesen túlsúly kifizetésére. Addigra már a TEK összekötött az ankarai magyar misszió vezetőjével, és

ő pontosan abban a pillanatban avatkozott be, amikor a check-in pultnál próbálták visszatuszkolni a felszerelésünket.

Akkor a pultos hölgy megdöbbenésére az ankarai nagykövet jelentkezett be, és elmagyarázta neki, hogy ez most meg van beszélve, hogy vegyék föl a felszerelést.

Helikopter érkezik a Morca-barlang közelébe

Az első csapat ezáltal egy isztambuli átszállással eljutott Antalyába, ahol a török barlangi mentők vezetője várta őket, aki átvitte őket a katonai reptérre, és onnan helikopterrel közelítették meg a helyszínt. Reggel 6 óra 10 perckor már a helyszínen voltak, és fékezés nélkül elindultak a barlang irányába.

Intenzív osztály egy kilométer mélységben

Ezután Dr. Zádor Zsófia a Magyar Barlangi Mentőszolgálat orvosa beszélt arról, hogyan lehetett ezer méter mélyen ellátni egy súlyos állapotban levő embert:

– 7 óra 30 perckor, amikor éppen nyitottam ki az albérlet ajtaját, hogy megyek az ügyeletbe, akkor kaptam a telefont, hogy ez történt. Mire én még megérkeztem, és elkezdtem a munkát lent, szerencsére keringési összeomlás folyamata már megfékeződött, de a kivérzés még mindig fennállt, úgyhogy emiatt

próbáltunk minél hamarabb vérkészítményeket beszerezni a török államtól.

A barlangi mentési orvosi ellátásra igazából nincsenek protokollok, hanem a kórházi protokollokat próbáljuk alkalmazni a barlangi körülmények között. Érdekes volt

ezer méter mélyen egy kis intenzív osztályt kialakítani minimális diagnosztikai eszközökkel és mérőműszerekkel,

amik először és aztán szépen lassan egyre inkább rendelkezésemre álltak.

Próbáltam a szövődményeket minél inkább elkerülni, de figyelni is, hogy megjelennek-e esetleg akár gyógyszermellékhatások, akár a beavatkozás mellékhatásai. Hála Istennek viszonylag gyorsan javult Mark állapota, amint beadtam a megfelelő mennyiségű vérkészítményt.

Azok a videók, amelyek kikerültek, s melyeken Márk már áll a lábán, és tud beszélgetni velünk, ezek mind az én ellátásom után történtek.

Előtte azért nem nézett ki ennyire rózsásan. Azután is elég sápadtka volt, de amikor én megérkeztem, borzasztóan sápadt volt. Körülbelül négy napot töltöttem az ezer méter körüli mélységben, majd leváltottak, tehát magában a transzportban én közvetlen nem vettem részt.

Mindent emberi erővel kellett mozgatni

Hegedűs András a Magyar Barlangi Mentőszolgálat akcióvezetője végül összefoglalta, milyen nehézségeket jelentett a munka a mentőegységek számára.

– Törökország déli részén, a Torosz-hegységben, 2200 méteres tengerszint feletti magasságban nyílik a barlang bejárata egy olyan helyen, ami, ahogy kollégáim már említették, civilizált területtől 6-8 óra járóföldre van normális közlekedési eszközökkel. A bejárattól mindjárt úgy tudunk elindulni lefelé, hogy

rögtön teljes testhevederzet, függőleges technikához megfelelő felszerelések kellenek, ugyanis a bejárat rögtön egy tíz emelet mélységű függőleges szakadék, ahova kötélen kell leereszkedni,

utána picit lehet bujkálni, sétálni, majd jön a következő függőleges szakadék, és ez így megy tovább egészen az ezer méteres mélységig, hogy függőleges aknákkal tagolt, közötte vízszintes, bujkálós ferde járatok vannak végig.

Nem kell túl mélyre menni ahhoz, hogy utunkat lassan a víz kísérje, ami kezdetben kellemes és szép látványt nyújt, és ahogy haladunk lefelé ebben a barlangban, egyre inkább aztán azt is megtapasztaljuk, hogy ez a víz, bizony áztat is minket, és felismerhetjük, hogy

ha egy komoly felhőszakadás lenne a felszínen, akkor nem lenne egyszerű a barlangban való közlekedés a víz miatt.

A barlang átlagos hőmérséklete, egész évben állandó 3-4 fok körüli. A relatív páratartalom 100%-os, tehát ez az a környezet, amiben dolgozni kellett.

A második csapatunknak az volt a legfontosabb feladata, hogy lemenjen, és az első orvoscsapatunkat életben tartsa, megfelelő élelemmel, melegen tartó öltözékkel és az egyéb orvosi és az ellátáshoz szükséges felszerelésekkel. Minden felszerelés, ami szükséges a mentéshez, a betegellátáshoz, az itt csak úgy vihető le, hogy valaki megfogja és lecipeli. Nincsen semmilyen gépesített egyéb megoldás. Ezeken a kötélpályákon, amik a függőleges szakaszokat jelentik, ezen saját emberi erővel kell fölmászni. Nem létezik, illetve nem használható barlangban erre semmilyen gépesített eszköz, ami fölhúzna minket, a felszereléseinket és

a hordágyba tett sérültet is kézi erővel kellett felemelni, följuttatni a mélységből.

Végül a barlangi mentésben összesen 29 fő magyar barlangi mentő vett részt, 200 fő vett részt az egész mentésben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Donald Trumpnak hónapjai lehetnek hátra és zsugorodik az agya, állítja egy egészségügyi szakértő
A gyógytornász szerint az elnök kezén látható véraláfutások intravénás injekciók nyomai. Nyilvános beszédeiben pedig már Grönlandot is összekeveri Izlanddal.


Donald Trumpnak talán négy hónapja van hátra, és zsugorodik az agya – állítja egy egészségügyi szakértő, miután az elnök kezén látható furcsa nyomok és nyilvános szereplései miatt ismét felerősödtek az egészségi állapotával kapcsolatos találgatások. Adam James gyógytornász David Pakman amerikai politikai kommentátor műsorában beszélt az elnök egészségével kapcsolatos pletykákról – írta a Daily Star.

James szerint Trump viselkedése és beszédei egyértelmű jeleket mutatnak.

„A homloklebenye zsugorodik a koponyáján belül, és az MR-vizsgálatok ezt meg is fogják mutatni. Ezért váltottak CT-vizsgálatokra, mert nem akarják, hogy lásd, zsugorodik az agya”

– állította a szakember, aki szerint Trump frontotemporális demenciában szenvedhet. „Ha frontotemporális demenciáról van szó, akkor a diagnózistól számított várható élettartam nagyjából hét–tizenkét év. Ezeket a tüneteket már a 2016-os megválasztása előtt is mutatta.”

A gyógytornász többek között a januárban, a davosi Világgazdasági Fórumon elmondott beszédét hozta fel példaként, ahol Trump összekeverte Grönlandot és Izlandot, gondolatmenete pedig gyakran megszakadt, mielőtt teljesen más témára váltott volna. Egy másik alkalommal egy titkos katonai eszközről beszélt, majd maga is elismerte: „Tudom, hogy nem lenne szabad erről beszélnem.” James szerint ez is a betegség jele. „Tudja, hogy nem kellene erről beszélnie. De az agya nem állítja meg abban, hogy beszéljen róla.”

James a Trump kezén látható véraláfutásokat is gyanúsnak tartja, szerinte a hivatalos magyarázat nem életszerű.

„Nézzék meg a kezein a nyomokat. A csapata azt mondja, a túl sok kézfogástól vannak. Badarság. Az egy intravénás injekció helye. Szerintem intravénás vízhajtót kap, hogy a felesleges folyadékot eltávolítsák a szervezetéből, és ne kerüljön kórházba.”

A frontotemporális demencia az agy homlok- és halántéklebenyének sejtjeit pusztítja, ami a viselkedés, a személyiség és a nyelvi képességek megváltozásához vezet. Fontos ugyanakkor, hogy a közszereplők távdiagnózisa – vagyis személyes vizsgálat nélküli, nyilvános felvételek alapján történő véleményalkotás – súlyos orvosetikai kérdéseket vet fel, és a szakmai irányelvek tiltják az ilyesmit. Adam James gyógytornász, nem pedig neurológus vagy pszichiáter. „A tipikus várható élettartamból és az ő tüneteiből indulok ki” – indokolta az egészségügyi szakember azt a kijelentését, hogy Trumpnak négy hónapja lehet hátra.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Andrej Babiš után Spanyolország is lép: Európa-szerte kitilthatják a gyerekeket a közösségi médiából
Andrej Babiš cseh miniszterelnök a 15 éven aluliaknak tiltaná be a közösségi médiát. A trendet Ausztrália indította, ahol már törvény tiltja a 16 éven aluliak hozzáférését.


Ausztrália után újabb ország lépne fel a közösségi média ellen: Andrej Babiš cseh miniszterelnök bejelentette, hogy Csehország is betiltaná a közösségi oldalak használatát a 15 éven aluliaknak. A radikális javaslat újabb jele annak az Európa-szerte erősödő politikai trendnek, amely a fiatalok online jelenlétének szigorú korlátozásával lép fel a közösségi média káros hatásai ellen. „Támogatom a betiltást... Meg kell védenünk a gyermekeinket a virtuális világtól” – közölte Babiš a Reuters híre alapján.

A sort Ausztrália nyitotta, ahol 2025 decemberében törvény tiltotta meg a 16 éven aluliaknak a közösségi média használatát. A szabályozás szerint súlyos bírságra számíthatnak azok a platformok, amelyek nem tesznek „ésszerű lépéseket” a korhatár betartatására.

Az ausztrál példa nyomán Európában is egyre több ország készül hasonló intézkedésre.

Az Európai Unión belül Görögország lépett elsőként, amikor a kormány bejelentette, hogy betiltják a közösségi oldalak használatát a 16 éven aluliaknak. Hasonlóan határozott hangot ütött meg Dánia is, és Spanyolország szintén szigorításra készül.

Pedro Sánchez miniszterelnök tervei szerint a 16 éven aluliak nem férhetnének hozzá a közösségi médiához, a platformokat pedig köteleznék az életkor-ellenőrző rendszerek bevezetésére. A spanyol kormány szerint a jelenlegi önszabályozás nem elegendő a fiatalok védelméhez.

A közösségi média korlátozásának gondolata Közép-Európában is egyre nagyobb teret nyer. Andrej Babiš cseh miniszterelnök azzal indokolta a javaslatát, hogy számos szakértő figyelmeztet a platformok fiatalokra gyakorolt káros hatásaira.

Az ügy ugyanakkor politikai ellentmondásokat is felvet, hiszen a Babiš által vezetett ANO párt az egyik legaktívabb politikai erő a közösségi médiában,

maga a miniszterelnök pedig rendszeresen buzdítja az állampolgárokat online tartalmainak követésére.

A szigorításokat ellenzők és több technológiai cég is a végrehajtás nehézségeire hívja fel a figyelmet.

Ausztráliában a Snapchat a tilalom bevezetése óta több mint 400 ezer fiókot zárolt, de a cég elismerte, hogy az életkor-ellenőrzésben „jelentős rések” vannak.

A Google nehezen végrehajthatónak tartja a szabályozást, civil jogvédők pedig már bírósági eljárásra készülnek a törvény ellen. A spanyol tervet Elon Musk is élesen bírálta, a szólásszabadság korlátozására hivatkozva. Eközben az Európai Bizottság a Digitális Szolgáltatásokról szóló rendelet alapján szintén vizsgálja a nagy platformok kockázatkezelési gyakorlatát a kiskorúak védelmében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: A TISZA felszámolja a végrehajtó maffiát, valamint államosítja és nonprofittá teszi a teljes végrehajtást
A TISZA elnöke gyors döntéseket ígér. A botrányos Schadl-ügy után most változások jöhetnek.


Magyar Péter, a TISZA Párt elnöke Facebook-posztban foglalta össze pártja terveit a végrehajtási rendszer átalakításáról. Bejegyzésében azt állítja, „a TISZA felszámolja a végrehajtó maffiát, valamint államosítja és nonprofittá teszi a teljes végrehajtást.”

Magyar Péter és pártja már több alkalommal jelezték, hogy kormányra kerülésük esetén az egyik első intézkedésük a kilakoltatások felfüggesztése lenne. Egy nagykanizsai kongresszuson arról is beszéltek, hogy

a végrehajtási szektor államosítása és nonprofit alapokra helyezése mellett a devizahitelesek ügyét is újranyitnák, számukra kompenzációs programot ígérve.

A „végrehajtó maffia” kifejezés a Schadl–Völner-ügy nyomán került be a köztudatba. A vád szerint Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) volt elnöke rendszeresen juttatott pénzt Völner Pál volt igazságügyi államtitkárnak a végrehajtói kinevezések befolyásolásáért cserébe. A büntetőperben tanúként meghallgatták Varga Judit volt igazságügyi minisztert is. Az ügyet tovább színesítette, hogy Völner Pál időközben visszakapta ügyvédi jogosítványát, Schadl György pedig a felfüggesztése ellenére is százmilliós nagyságrendű bevételhez jutott a saját irodáján keresztül.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Büntetőeljárás indult az eltűnt 1,7 milliárdos győri lakáspénz miatt, feljelentést tett a polgármester
Pintér Bence polgármester feljelentése nyomán a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság eljárást indított. A kormánypárti többségű közgyűlés közben leszavazta a testület feloszlatását.


Büntetőeljárás indult a győri lakáskasszából eltűnt 1,7 milliárd forint ügyében, miután a város polgármestere feljelentést tett, írja a Népszava. A botrány a szerdai közgyűlésen csúcsosodott ki, ahol a pénzért felelős cég vezetője egy nokiás dobozból húzott elő egy banki igazolást, bizonyítandó, hogy az összeg megvan. A papír azonban nem oszlatta el a gyanút.

A győri önkormányzati lakáskassza pénze rászorulók lakhatását és az épületállomány karbantartását szolgálná. „Felháborító: a győriek pénzéről van szó, olyan összegről, amelyet rászorulók gyűjtöttek rászorulóknak” – mondta az ügyről Pintér Bence, és hozzátette: „A Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányságtól megérkezett a határozat: a feljelentésem nyomán büntetőeljárás indult” – közölte a Népszavával a polgármester.

Az ellenzéki városvezető a helyi Fideszt és az általuk felügyelt közszolgáltató céget, a Győr-Szolt vádolja azzal, hogy eltüntettek 1,7 milliárd forintot a kasszából. A helyi Fidesz szerint viszont nem a pénz sorsával van a probléma, hanem azzal, hogy a polgármester megsérti a zárt bizottsági ülések titkosságát, ezért fegyelmi eljárást is kezdeményeztek ellene.

Pintér szerint a Fidesz „másfél éve bénítja meg a város működését, és ellehetetleníti, hogy a győriek a városvezetéssel együtt megismerhessék az önkormányzati cégek működését és pénzköltéseit”. Az ügy miatt február 4-én kezdeményezte a közgyűlés feloszlatását, de a kormánypárti többség ezt leszavazta. A polgármester jelezte, újra próbálkozni fog.

A szerdai közgyűlési vitán a nokiás dobozból elővett papír ellenére sem lett tisztább a kép.

A Győr-Szol vezérigazgatója többszöri kérdésre sem volt hajlandó válaszolni arra, hogy az összeget hitelkeretből pótolták-e, és hová tűnt korábban a kimutatások szerint közel 2 milliárd forint. Felmerült ugyanis a gyanú, hogy a hiányzó összeget egy jelzáloghitelből pótolhatták, amelynek fedezete a Richter-terem épülete lehet.

A lakáskasszát 1993 óta gyűjtik, főként önkormányzati ingatlanok bérleti díjaiból, és a pénzt szerződés szerint csak lakásfelújításra, karbantartásra vagy építési-kivitelezési munkákra lehetne költeni. A polgármester által bemutatott számviteli adatok szerint a kassza egyenlege tavaly március 31-én még közel 1,35 milliárd forint volt, ami szeptember 30-ra 304 millió forintra apadt. „Most viszont, hogy az eljárás megindult, a rendőrség feladata kideríteni, pontosan kik és mire költhették el a kilenc hónap alatt eltüntetett lakáspénzt” – tette hozzá Pintér Bence.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk