Kálmán C. György irodalomtörténész, kritikus, publicista és egyetemi tanár volt. Tegnap még a kórházból posztolt egy fotót Facebook-oldalára, a kommentekben érkező jókívánságok között azonban a féltestvére, Galicza János közölte a halálhírt pár órával ezelőtt.
„Gyuri testvérünk ma hajnalban meghalt..”
– írta.
Kálmán C. György 1954. április 22-én született Budapesten. 1972-1974 között az ELTE BTK magyar-angol szakos hallgatója volt. Utóbbit nem fejezte be, 1974-1977 között magyar-esztétika szakot végzett. Diplomájának megszerzése után nyelvtanárként, majd szakközépiskolai irodalomtanárként dolgozott, utána az akkor még a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó Irodalomtudományi Intézetben lett könyvtáros. 1983-tól 1986-ig az intézet modern irodalmi osztályának munkatársa lett, majd 1991-ig az irodalomelméleti osztály tudományos munkatársa majd főmunkatársa volt.
Kutatási területe a kortárs magyar irodalom intézményes-szociológiai maghátorozottságai voltak.
Szerkesztőként és szerkesztőbizottsági tagként dolgozott a Literatura, a Cafe Babel és a 2000 folyóiratoknál, és a BUKSZ (Budapesti Könyvszemle) szerkesztőjeként is tevékenykedett. 2000 és 2004 között vezette a Janus Pannonius Tudományegyetem irodalomelméleti tanszékét.
Az MTA Irodalomtudományi Bizottságának titkára volt. Munkásságát számos többek között Móricz Zsigmond-ösztöndíjjal, a Széchenyi professzorok ösztöndíjával és a Szépírók Társaságának díjával is elismerték.
Kálmán C. György irodalomtörténész, kritikus, publicista és egyetemi tanár volt. Tegnap még a kórházból posztolt egy fotót Facebook-oldalára, a kommentekben érkező jókívánságok között azonban a féltestvére, Galicza János közölte a halálhírt pár órával ezelőtt.
„Gyuri testvérünk ma hajnalban meghalt..”
– írta.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Nem, Viktor” – A lengyel külügyminiszter nyíltan bírálta Orbánt az orosz dróntámadás kapcsán
Radosław Sikorski úgy véli, az eset éppen azt bizonyítja, hogy a magyar kormányfőnek el kell ítélnie az orosz agressziót. Felszólította Orbánt, hogy egyebek között oldja fel a védelmi célú uniós források blokkolását.
Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter szerint Orbán Viktornak világosan ki kellene mondania, hogy elítéli az orosz agressziót. A külügyminiszter az X-en közzétett bejegyzésében reagált a magyar miniszterelnök korábbi nyilatkozatára, amelyben Orbán elítélte, hogy orosz drónok megsértették Lengyelország légterét.
Orbán Viktor a Facebook-oldalán úgy fogalmazott: „Magyarország teljes szolidaritását fejezi ki Lengyelországgal az éjszakai drónincidens kapcsán”. Hozzátette, hogy a történtek is azt mutatják, a magyar kormány békét szorgalmazó politikája indokolt és észszerű. „Egy háború árnyékában élni kockázatokkal és veszélyekkel jár. Itt az ideje véget vetni ennek! Ezért támogatjuk Trump elnök úr békét célzó erőfeszítéseit.”
A lengyel külügyminiszter erre azt írta: „Nem, Viktor.” Úgy véli, az eset éppen azt bizonyítja, hogy a magyar kormányfőnek el kell ítélnie az orosz agressziót. Emellett felszólította Orbánt, hogy oldja fel a védelmi célú uniós források blokkolását, támogassa a szigorúbb szankciókat, és vonja vissza vétóját Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről.
No, Victor. The incident proves you should get off the fence and condemn Russian aggression. We ask you to unblock the disbursement of EU funds for defence, approve tougher sanctions on the aggressor and withdraw your veto on starting Ukraine's EU accession negotiations.
A drónincidens miatt Donald Tusk lengyel kormányfő rendkívüli kormányülést tartott. A megbeszélés után arról beszélt, hogy ez volt az első alkalom, amikor orosz drónt lőttek le egy NATO-tagállam légterében. Közlése szerint nem érkezett jelentés sérültekről. A drónok berepülését nagyszabású provokációnak nevezte, és elmondta, hogy a helyzet kezelésére kidolgozott eljárások megfelelően működtek. Az esetről és a megtett lépésekről tájékoztatták Mark Rutte NATO-főtitkárt is.
Tusk közlése szerint legalább 19 drón hatolt be Lengyelország területére kedd éjjel. Egyet Czosnówka falunál találtak meg, nagyjából 40 kilométerre a belarusz határtól. Egy másik drón roncsai Łódź közelében kerültek elő, ez körülbelül 250 kilométerre van az ukrán határtól.
Egy harmadik eszköz Cześniki térségében zuhant le, mintegy 40 kilométerre az ukrán határtól. Egy drón darabjai egy lakóházat is eltaláltak a kelet-lengyelországi Wyryki településen.
A történtekre Magyar Péter is reagált. Úgy fogalmazott: „Orbán Viktor reakciójában egy szóval sem említette, hogy orosz drónokról volt szó, a Minszkben tartózkodó Szijjártó Péter úgy nyilatkozott, hogy meg se említette, hogy az orosz drónok Fehéroroszországon keresztül érték el Lengyelországot.”
Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter szerint Orbán Viktornak világosan ki kellene mondania, hogy elítéli az orosz agressziót. A külügyminiszter az X-en közzétett bejegyzésében reagált a magyar miniszterelnök korábbi nyilatkozatára, amelyben Orbán elítélte, hogy orosz drónok megsértették Lengyelország légterét.
Orbán Viktor a Facebook-oldalán úgy fogalmazott: „Magyarország teljes szolidaritását fejezi ki Lengyelországgal az éjszakai drónincidens kapcsán”. Hozzátette, hogy a történtek is azt mutatják, a magyar kormány békét szorgalmazó politikája indokolt és észszerű. „Egy háború árnyékában élni kockázatokkal és veszélyekkel jár. Itt az ideje véget vetni ennek! Ezért támogatjuk Trump elnök úr békét célzó erőfeszítéseit.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Egy centet sem kapunk az uniótól, ha Orbán marad, és a jogállam nem áll helyre – Ursula von der Leyen Magyarországnak üzenhetett
„Egyetlen alaphoz sem lehet hozzáférni, ha a jogállamisági szempontok nem érvényesülnek az adott tagállamban” - mondta a bizottság elnöke. A 2027 utáni költségvetést új, integrált éves jogállamisági ciklus mentén tervezik.
Ahogy arról korábban is beszámoltunk már, beszédet tartott az Európai Parlament plenáris ülésének kezdetén Ursula von der Leyen. Az Európai Bizottság elnöke szerint Európa harcban áll, és szerinte keményebben kellene fellépni a háborús agresszor Oroszország ellen a szerdai lengyelországi drónincidens után.
Von der Leyen szerint egy új Európa kialakulásáért kell harcolni, ennek a harcnak pedig politikai vetülete is lesz. Arról is beszélt, hogy a szabadságjogok védelme kulcsfontosságú az EU függetlensége szempontjából. Ezek közé sorolta a szabad döntést, a szólásszabadságot, a szabad mozgást, a szabad választásokat, a szabad szerelmet és a vallásszabadságot. Mint mondta, ezeket a demokrácia és a jogállamiság garantálja.
A Bizottság egy új, integrált éves jogállamisági ciklust tervez, amelynek célja, hogy az esetleges problémákat még időben felismerjék és orvosolják. A cél az, hogy ebben minden uniós intézmény részt vegyen, és világos mérföldkövek mentén történjen az értékelés.
Emellett az Európai Bizottság meg akarja szüntetni a még meglévő kiskapukat, és szorosabbra fűzné az uniós források elosztását a jogállamiság tiszteletben tartásával. Ursula von der Leyen bejelentette, hogy a 2027 utáni költségvetés esetében ez a kapcsolat még hangsúlyosabb lesz.
„Egyetlen alaphoz sem lehet hozzáférni, ha a jogállamisági szempontok nem érvényesülnek az adott tagállamban”
– mondta.
Bár Ursula von der Leyen nem említette név szerint Orbán Viktort, az ilyen jellegű kritikák gyakran a magyar kormány politikájára utalnak. A miniszterelnök korábban úgy nyilatkozott: Magyarország nem támogatja a következő költségvetési ciklust, amíg nem kapja meg a korábban zárolt uniós forrásokat. „A nekünk járó pénz felét – 12 milliárd eurót – már hazahoztuk, az ott van a számlánkon, a magyar gazdaság használja. De a másik felét is haza kell hozni. Az is meglesz, ugyanis az új költségvetés, hétéves költségvetés elfogadása egyhangúságot igényel. És amíg nem kapjuk meg az elmaradt pénzünket, addig nem lesz új európai költségvetés sem. Hazahozzuk, és nem teszünk semmilyen engedményt sem a szuverenitásunkból” – fogalmazott Orbán Viktor.
Az uniós pénzek kiharcolása Magyar Péter és a Tisza Párt egyik központi eleme a 2026-os választások előtt.
Ahogy arról korábban is beszámoltunk már, beszédet tartott az Európai Parlament plenáris ülésének kezdetén Ursula von der Leyen. Az Európai Bizottság elnöke szerint Európa harcban áll, és szerinte keményebben kellene fellépni a háborús agresszor Oroszország ellen a szerdai lengyelországi drónincidens után.
Megmagyarázta a kormány, hogy Orbán meccsnézését miért fizette az állam az adófizetők pénzéből
Az ír külügy magánlátogatásról beszélt, hiszen egy politikussal sem találkozott Orbán, a magyar kormány viszont hivatalos útnak tekinti a meccsnézést. A költségekről egyelőre nem adtak tájékoztatást.
Orbán Viktor a múlt hétvégén Dublinba utazott, hogy a helyszínen nézze meg az ír–magyar világbajnoki selejtezőt. A Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) szerint a látogatás hivatalos útnak számít.
Az ír külügyminisztérium ezzel szemben az Irish Timesnak úgy nyilatkozott, hogy a magyar miniszterelnök magáncéllal érkezett, kizárólag a meccs miatt, és „nincsenek tervezett hivatalos események”. Orbán nem találkozott egyetlen ír politikussal sem – írja a 24.hu.
A KTK azt írta, ha a kormányfőt nemzeti vagy nemzetközi sportszervezet hívja meg, az hivatalos útnak számít, és az állam szervezi, valamint fizeti az utazást.
Orbán az Öt YouTube-csatornának adott interjúban elmondta: ilyen esetekben a magyar állam állja a költségeket, mert a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) meghívására utazik. Hozzátette, hogy a parlament ezt a rendszert már megtárgyalta, és elfogadta. A KTK közölte, hogy erről „parlamenti döntés van”, de részleteket nem árultak el, és arra sem válaszoltak, mennyibe került az út.
A KTK korábban azt írta: „Orbán Viktor az ír–magyar meccsre a szokásoknak megfelelően az MLSZ elnökével utazott el, és vele is utazott haza”.
Az OTP általánosságban közölte, hogy „az állami vezetők minden esetben térítés ellenében, piaci áron használják az Air-Invest szolgáltatásait”, de a pontos összeget nem árulták el.
Az Air-Invest két business jetet üzemeltet – egy 22 milliárd forintos Dassault Falcon 8x-et és egy 11 milliárdos Falcon 900LX-et. A cég működtetése az elmúlt öt évben folyamatosan veszteséges volt, összesen több mint 4 milliárd forintos mínusszal.
Orbán Viktor a múlt hétvégén Dublinba utazott, hogy a helyszínen nézze meg az ír–magyar világbajnoki selejtezőt. A Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) szerint a látogatás hivatalos útnak számít.
Az ír külügyminisztérium ezzel szemben az Irish Timesnak úgy nyilatkozott, hogy a magyar miniszterelnök magáncéllal érkezett, kizárólag a meccs miatt, és „nincsenek tervezett hivatalos események”. Orbán nem találkozott egyetlen ír politikussal sem – írja a 24.hu.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: Orbán Viktor háromszor buktatta le magát, ebből egy is elég lenne ahhoz, hogy megbukjon egy kormány
Egyebek közt azt említette, hogy Orbán szerinte „beismerte, hogy a korábbi hazugságaival szemben a magyar adófizetők pénzén utazgat milliárdos magánrepülőkön (meccsre vagy éppen jachtozni).”
Orbán Viktor ismét az ÖT stúdiójában járt, az ott elhangzottakra reagált Magyar Péter is szerda délután:
"Orbán Viktor háromszor buktatta le magát a legfrissebb propaganda interjújában:
1. Beismerte, hogy teljesen törvénytelen módon újabb tízmilliárdnyi adófizetői pénzt fognak aljas, hazug pártpolitikai lejáratásra költeni, nemzeti konzultációnak hazudva azt.
2. Beismerte, hogy a korábbi hazugságaival szemben a magyar adófizetők pénzén utazgat milliárdos magánrepülőkön (meccsre vagy éppen jachtozni).
3. Beismerte, hogy a Fidesz elutasítja a milliárdos oligarchák ötmilliárd forint feletti vagyonának a megadóztatását.
Bármelyik európai országban akár egy is elég lenne a fentiekből ahhoz, hogy megbukjon egy kormány.
Szerencsére itt is meg fog. Legkésőbb jövő áprilisban."
Orbán Viktor ismét az ÖT stúdiójában járt, az ott elhangzottakra reagált Magyar Péter is szerda délután:
"Orbán Viktor háromszor buktatta le magát a legfrissebb propaganda interjújában:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
