KÖZÖSSÉG
A Rovatból

Borzasztó körülmények között mentette meg háborús sérültek életét két héten át egy ukrán idegsebész és gyerekorvos felesége

A Kijev mellett Bucha kórházában rekedtek, ahová folyamatosan érkeztek a megsérült emberek. Végül sikerült kimenekülniük a betegekkel együtt, mielőtt az oroszok elfoglalták volna a kórházat.


Számos ember életét mentette meg egy kijevi idegsebész és gyermekorvos felesége az ukrán fővárostól 24 kilométerre lévő Bucha kórházában - számolt be róla a Daily Mail.

Andrij Szviszt, a kijevi Romodanov Idegsebészeti Intézet specialistája és gyermekorvos felesége konzultációk miatt utaztak a fővárosból Buchába, ahonnan aztán nem is tudtak hazatérni két hétig a harcok és a rengeteg háborús sérült miatt. Legközelebbi barátaikat arra kérték, ha esetleg nem élnék túl, fogadják örökbe 5 és 2 éves gyerekeiket.

Ha már ottragadtak, igyekeztek minden tőlük telhetőt megtenni a Központi Irpen Kórházba érkező sebesültekért. A 35 éves Olga segített a sérülések diagnosztizálásában, a sebek ellátásában, a 47 éves Andij pedig komolyabb műtéteket végzett.

Ő mentette meg például egy hétéves kislány életét, aki súlyos fejsérülést szenvedett egy orosz támadásban. A Kijev külvárosában élő családja kocsival menekült a harcok elől, de belefutottak a lövöldözésbe. Csak az apa úszta meg sértetlenül, a kislány fejébe szilánkok fúródtak, bátyja és édesanyja pedig olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy már nem tudták megmenteni az életüket. A kislány azonban Svisztnek köszönhetően életben maradhatott egy nehéz, háromórás műtét után.

"Nagyon súlyos, életveszélyes sérülés volt. Örülök, hogy túlélte. Szörnyű megfelelő orvosi felszerelés nélkül, folyamatos bombázás közben embereket műteni"

- mondta az idegsebész.

A kórházban egyáltalán nem voltak ideális körülmények az ilyen súlyos betegek ellátásához. Volt, hogy nem volt víz, kannából kellett vizet önteniük, hogy kezet tudjanak mosni, és sokszor az áram is elment. A bent lévők folyamatosan hallották a repülőgépek hangját és a rakétakilövéseket az épület felett. A személyzet nyílt tűzön főzött ételt, és fáklyákkal világítottak, hogy energiát spóroljanak a kórházi generátoroknak. Volt, hogy a CT-vizsgálatokhoz sem volt elég áram, ezért Szvisztnek a röntgenfelvételekre és saját képességeire kellett hagyatkoznia.

"Néha abban a helyiségben aludtunk a padlón, ahol műtöttünk. De volt, hogy nem is tudtunk aludni a közeli robbanások miatt. Olyan volt, mintha a frontvonalban lettünk volna: amikor lefekszel, nem tudod, hogy felébredsz-e"

- mondta.

Feleségével együtt megfogadták, hogy a legsúlyosabban sérült gyerekek nélkül nem fogják elhagyni a buchai kórházat. Végül 19 gyerekkel együtt menekültek ki onnan mindössze két nappal azelőtt, hogy az oroszok elfoglalták a kórházat.

"Nem dicsekszem, de mindenkit megmentettünk, akit meg tudtunk menteni, ez hatalmas eredmény. Senki sem hitte, hogy ezek a komoly fejsérülést szenvedett emberek túlélhetik ezt, de mindannyiuknak sikerült"

- mondta az idegsebész.

Csak egyetlen sérült halt meg, egy férfi, akit géppuskával lőttek meg, egy golyó pedig a gerincvelejébe fúródott. Három nappal később jutott el buchai kórházba, ahol már nem tudtak segíteni rajta. Szviszt szerint egy tűzoltó életének megmentése volt a legnehezebb feladat, aki a közeli Hosztomelben sérült meg, amikor az oroszok állítólag a megsebesült katasztrófavédelmi dolgozókat akarták megölni. A férfit is meglőtték, egy golyó a karjában, egy pedig a fejében volt. Végül egy ötórás műtéttel sikerült megmenteni, de továbbra is kórházi kezelésre szorul, és hosszú rehabilitáció vár rá.

Az a fiatal lány is életben maradt, aki súlyos fejsérülést szenvedett, de csak két nap múlva sikerült eljutnia a kórházba. Húgával együtt indultak el, de ő olyan rossz állapotban volt, hogy útközben meghalt. Nővére is már majdnem haldoklott, amikor beért a kórházba, vérátömlesztésre volt szüksége, de szerencsére túlélte.

Az idegsebész és kollégái mentették meg azt a 9 éves kislányt is, akinek a fotója már bejárta a világsajtót. Mi is megírtuk, hogy a kis Sashát meglőtték a karján, amikor családjával együtt kocsival akartak elmenekülni Hosztomelből, de útközben tüzet nyitottak rájuk az orosz katonák. Az apa meghalt, az anya és két lánya pedig két napig egy pincében rejtőzködtek, mielőtt egy férfi segített volna nekik eljutni a kórházba. A kislány karja akkor már nagyon rossz állapotban volt.

"Azonnal a műtőbe vittük Sashát. Mondtam az édesanyjának, hogy nem biztos, hogy meg tudjuk menteni a lánya karját. Ő pedig nyugodt, csendes hangon csak annyit mondott: 'mentse meg a lányom életét'. Se könnyek, se pánik"

- mesélte Olga.

Sasha karját végül amputálni kellett, de az életét megmentették. A történtek után is azt mondta: "Nem tudom, miért lőttek meg az oroszok. Remélem baleset volt, és nem akartak bántani."

Öt nappal a műtétje után sikerült kimenekíteni a sérülteket és az orvosi személyzetet a kórházból. Két busszal vitték őket, a legsúlyosabb sérülteket a padlóra fektették a hétórás út alatt.

"A gyerekek sírtak, mert féltek a fegyverropogástól. Mi meg azért féltünk, mert nem tudtuk, hogy élve el tudjuk-e vinni őket egy biztonságos helyre"

- mondta Szviszt.

Végül szerencsésen eljutottak egy ukrán ellenőrzőponthoz, ahol a katonák alig akarták elhinni, hogy épségben el tudtak jönni odáig Buchából, a heves harcok ellenére. A betegeket kijevi kórházakba szállították. A kis Sasha pedig Olaszországba ment a családjával, ahol ismét megműtötték, már lábadozik.

Az idegsebész azt mondta, félelmetes volt számára ez a két hét. Nagyon haragszik az oroszokra, akik ennyi szenvedést okoznak Ukrajnának.

"Embertelen módszereket alkalmaznak. Ez nem háború, ezek nem katonák - az igazi katonák nem viselkednek így. Ők az orvosokat, a mentősöket is célba veszik, civileket ölnek. A holttestek az utcákon hevernek, mert nem engedik, hogy eltemessék őket. Nem engedik az embereknek, hogy autót használjanak, gyaloglásra kényszerítik őket. Annyira gyűlölöm őket, mindannyiukat rács mögé kellene zárni"

- jelentette ki.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
„Képtelen vagyok ezt kifizetni” – 370 ezres villanyszámlát kapott a bohócdoktor
A számla egy új szabályozás miatt érkezett, pedig Ádi bohóc csak nemrég költözött be a rossz állapotú házába, amit nemrég vásárolt. Még a részletfizetést sem engedélyeztek.


Kovács István Ádám, az Egy tábla szeretet alapítvány bohócdoktora 371 333 forintos áramszámlát kapott, írja a Blikk. A számla teljesen lesújtotta, mivel átalányban fizet havi 70 ezer forintot, és úgy érezte, ez az összeg teljesen váratlanul érte.

„Képtelen vagyok ezt kifizetni”

– mondta Ádi bohóc.

Miután megkapta a csekket, felkereste az áramszolgáltató ügyfélszolgálatát, bízva abban, hogy valamilyen félreértés történt, vagy legalább részletfizetést kérhet. Ott azonban elmagyarázták neki, hogy a követelés jogszerű. Egy januári kormányrendelet értelmében, ha egy háztartás bármely évben túllépi az 5 ezer kWh éves áramfogyasztást, kötelező új mérőórát felszerelni, amelyet távolról is le lehet olvasni. Ennek ára 251 ezer forint, a fennmaradó összeg pedig az áramszámla különbözete.

A szolgáltató azt is közölte, hogy

részletfizetést azért nem tudnak biztosítani, mert az ingatlan kevesebb mint egy éve van Ádám nevére írva.
Kovács Ádám István/Facebook

A bohócdoktor szerint a magas fogyasztás még azelőtt keletkezett, hogy ténylegesen beköltözhetett volna, mivel a házvásárlás hónapokig elhúzódott egy hagyatéki eljárás miatt. A mérőóra viszont már az ő nevén szerepelt.

Ádám két munkahelyen dolgozik, hogy biztosítani tudja a megélhetését és az alapítvány munkáját. Az Egy tábla szeretet alapítvány nevében rendszeresen látogatja a kórházakat, ahol beteg gyermekeknek segít mosolyt csalni az arcára

– és egy tábla csokit is ad nekik. Bár arra törekszik, hogy a gyerekek ebből semmit se vegyenek észre, sokszor nehéz elrejtenie a mögöttes feszültséget.

Egy korábbi orvosi műhiba miatt fél tüdejét el kellett távolítani. Ennek ellenére nemrégiben sikerült saját házat vásárolnia a Mátrában. Az ingatlan rossz állapotban volt, de munka mellett fokozatosan rendbe hozta.

Ha segíteni szeretnél a bohócdoktoron, az alábbi számlaszámon megteheted:

Megyesi Krisztián

OTP BANK

11773449-02829621-00000000


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Eldőlt, hogy melyik az ország legjobb iskolája - egy kisvárosi suli vitte haza a díjat
Összesen 44 jelölés érkezett az ország különféle pontjairól, amelyek közül ötöt választott ki a szakértői zsűri. Egy újszászi suli lett végül a győztes.


Idén először hirdették meg Az ország legjobb iskolája díjat, amelynek győztese közönségszavazással dőlt el. Az elismerést az Újszászi Vörösmarty Mihály Általános Iskola nyerte el a Telexen lebonyolított szavazáson.

A pályázatot még márciusban indította az Együttnevelés Szövetség, amely szülőkből, pedagógusokból és oktatási szakértőkből áll. Összesen 44 jelölés érkezett különböző intézményektől, ezek közül választotta ki a szakértői zsűri azt az öt iskolát, amelyek bejutottak a döntőbe.

A zsűri tagjai között volt Berényi Eszter, Derdák Tibor, Ercse Krisztina, Németh Szilvia és Radó Péter is. A döntőbe jutott intézmények a következők:

  • Szent Pál Marista Általános Iskola, Karcag
  • Kondor Béla Általános Iskola, Budapest
  • Sári Gusztáv Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, Kaba
  • Újszászi Vörösmarty Mihály Általános Iskola, Újszász
  • Nézsai Mikszáth Kálmán Szlovák Nemzetiségi Általános Iskola, Nézsa

A zsűri olyan iskolákat választott ki, amelyek bár nem a kompetenciamérések élmezőnyében szerepelnek, mégis kiemelkedő munkát végeznek. A tanárok odafigyelnek a diákokra, támogatják őket, ha nehézségeik vannak, és bátorítják őket, ha valamiben tehetségesek. Fontos szempont volt az is, hogy ezekben az intézményekben otthonos, elfogadó környezet várja a gyerekeket, ahol biztonságban érezhetik magukat. Emellett a szülőkkel való kapcsolat is közvetlen, a közösségek pedig összetartók.

Az ilyen iskolák nem válogatnak, hanem lehetőséget adnak minden gyereknek.

Az Újszászi Vörösmarty Mihály Általános Iskoláról készült kisfilm elérhető a YouTube-on.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Berohant a tűzbe, és kivezette a csikókat – a 16 éves Blanka mentette meg a lovakat a biztos haláltól Szarvason
A díjugrató versenyről hazatérő tinédzser nem habozott, amikor meglátta a füstöt. A tanya gazdája szerint 20 év munkája égett le, de az állatok túlélték.


Hazafelé tartott egy díjugrató versenyről a 16 éves Blanka és édesanyja, Lestyán Réka, amikor szokatlan látvány fogadta őket a szarvasi tanyavilágban. Sűrű, fekete füst gomolygott az égen – egy tanya lángokban állt. Blanka épp aludt az autóban, de amikor anyukája felébresztette, azonnal tudta, hogy baj van, írja a Blikk.

„Egyértelmű volt, hogy valakinek ég a birtoka. Félrehúzódtam, felébresztettem a lányom, aki nem kérdezett semmit, látta, mi a helyzet. Rohantunk a kertek alatt, bokrokon, árkokon, trágyadombokon át segíteni”

– idézte fel az édesanya.

A helyszínre érve látták, hogy lángol egy szénatároló. A forróság szinte elviselhetetlen volt, a lángok akár négy méter magasra is felcsaptak. A káosz közepette Blanka észrevette, hogy az egyik istállóban lovak rekedtek bent, és senki nem mert bemenni hozzájuk.

A tinilány nem habozott: félrelökte az embereket, és elindult az épület felé. Egyesével nyitotta ki a boxokat, majd kivezette a rémült állatokat. Mire a tűzoltók megérkeztek, mindegyik ló biztonságban volt.

„Mire észrevettem, mire készül Blanka, már nem tudtam visszatartani. Féltettem, de éreztem, hogy nem lesz baja, nem lehet baja, pontosan tudja, mit csinál” – mesélte meghatottan Réka.

„Ott állt a lányom, kormosan, izzadtan, de büszkén, és már nemcsak egy kislány volt, hanem egy igaz ember. Ott volt benne az édesapja öröksége, tartása, csendes ereje. Amit tett, nem puszta bátorság volt, hanem egy hatalmas, mély, emberi teljesítmény, ösztönös, valódi hősiesség.”

A tanya porig égett, de a gazda, Zsolt nem a veszteséget emelte ki, hanem azt, amit Blanka tett.

„A tanya a miénk, és a család nevében is szeretném megköszönni Blankának az önzetlen segítséget. Az életét kockáztatva segített a lovakon, ennél bátrabb dolgot még soha sem láttam. A lovaknak nem lett bajuk, de a pajta sajnos leégett. Ám ez, amit itt láttunk, tartást ad ahhoz, hogy ne keseregjünk, hanem takarítsuk el a romokat és építsünk új istállót a lovainknak, hiszen ők megmaradtak.”

Blanka gyerekkora óta lovagol, otthon is ő felel a hátasokért, és már olyan makacs lovat is megszelídített, akivel a tapasztaltabb idomárok is kudarcot vallottak. A hétvégén az országos bajnokságra készül a Kincsem Parkban.

A helyiek is tisztelettel beszélnek róla. Egy szarvasi lovas, Gábor így fogalmazott: „Nagyon jó látni, hogy ilyen gyerekek is vannak a telefonjukat nyomkodó korosztályban. Itt a tűzoltók is tisztelegtek tegnapelőtt egy csepp lánynak, aki viszont szerényen elhárított minden dicséretet, nyilatkozatot, csak annyit mondott, ki kellett hoznia a lovakat. Egy gyerek öntött belénk erőt, hitet, ez maga a csoda.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Életmentő kettős szervátültetésen esett át Franciaországban a 11 éves Olivér – két év után térhetett haza
A kolozsvári kisfiút két évig kezelték Franciaországban, miután itthon lemondtak róla. Egy fertőzés is megtámadta a szervezetét, ő azonban most örül, hogy iskolába járhatott, és hogy nemsokára ötödikes lesz.


Olivér mindössze néhány éves volt, amikor kiderült, hogy súlyos betegséggel kell megküzdenie. Először Miskolcon vizsgálták, majd Budapestre került, ahol a család a lehető legtöbb szakemberrel konzultált. A vizsgálatok eredménye azonban lesújtó volt: kiderült, hogy a kisfiú vesetágulata rosszabbodott, ráadásul a mája is súlyosan károsodott. Az orvosok kimondták: csak egy vese- és májátültetés adhat esélyt – írja a Blikk.

Romániában, ahol a család él, egyik orvos sem vállalta el a beavatkozást. Azt mondták, túl nagy a kockázat, és azt sem hallgatták el, hogy szerintük a kisfiúnak már csak egy éve van hátra. A szülők azonban nem adták fel a reményt: végül sikerült kijutniuk Franciaországba, Lyonba, ahol 2023. június 18-án elvégezték az életmentő műtétet.

A műtét után hosszú felépülési időszak következett.

Olivért két éven keresztül kezelték a lyoni kórházban. Több komplikáció is nehezítette a gyógyulást, többek között fertőzések és betegségek. A fiúnak a mai napig rendszeres kezelésekre van szüksége.

Május végén azonban végre hazatérhetett az édesanyjával együtt. „Május 21-én engedtek haza minket” – mesélte Boros Lídia, Olivér édesanyja a portálnak. „Egy hónapot kaptunk, és már utazunk is vissza Lyonba, hiszen a kezeléseket folytatni kell.”

Olivért közben egy kórokozó is megtámadta, ami miatt mintát kell venni a veséjéből. Egy olyan vírusról van szó, amely normál esetben minden ember szervezetében jelen van, de nála – a kilökődésgátló szerek miatt – felerősödött. A gyógyszereket emiatt le kellett állítani, ami azzal jár, hogy a szervezete elkezdett antitesteket termelni a beültetett vesével szemben.

Az elmúlt hónap azonban különleges volt Olivér számára. Végre nem csak a kórház és a kezelések határozták meg a napjait – iskolába járhatott, és olyan dolgokkal foglalkozhatott, mint a többi gyerek. „Talán ő az egyetlen, aki az osztályából tényleg szereti a sulit” – mesélte az édesanyja. Bár Lídia így sem tud teljesen elszakadni a betegségtől: kétóránként be kell mennie az iskolába, hogy katéterezze a kisfiát.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk