TUDOMÁNY
A Rovatból

Ultrahangos sisak jelenthet megoldást a Marsra tartó űrhajósok átmeneti hibernálására

A vadonatúj módszer a súlyos betegek kezelésében is hasznos lehet. Az emberek régóta irigylik az állatok téli hibernációs képességét, most egy lépéssel közelebb jutottak a titkához.


Kutatók ultrahanggal kezelték egerek és patkányok agyát, hogy hibernációhoz hasonló állapotba hozzák őket. A technikát reményeik szerint később kritikus állapotban lévő sérülteken vagy hosszú űrutazásra induló asztronautákon is alkalmazhatják.

A módszer lényege, hogy az ultrahangot az agy anyagcseréért és a testhőmérsékletért felelős részére irányították. A rágcsálók testhőmérsékletét ily módon akár 3,5 Celsius fokkal is csökkentették, miközben lassították a szívverésüket, és mérsékelték az oxigénfelhasználásukat is.

Az állatkísérlet eredménye hozzásegítheti a kutatókat emberek hibernációszerű állapotba hozásához, biztonságosan és kíméletesen.

A módszernek jelentős szerepe lehetne a gyógyításban, különösen olyan életveszélyes állapotokban, mint a stroke vagy a szívinfarktus – mondta a kutatás vezetője, a Washingtoni Egyetem professzora, Hong Csen. Hozzátette, hogy egy úgynevezett torporhoz hasonló állapot előidézése ezeknél a betegeknél meghosszabbíthatja a kezelésre rendelkezésre álló időt, és növelheti a túlélés esélyét.

A torpor a téli álom előszobája

Amikor kevés az élelem és nagy a hideg, néhány emlős, madár, rovar, kétéltű és hal úgy óvja az energiáit, hogy önkéntelenül torporba, egy titokzatos és átmeneti állapotba merül, amelynek legfőbb jellemzője az anyagcsere drasztikus visszaesése. Ebben a kábult állapotban az állatok testhőmérséklete és szívverése drámaian lecsökken, vérük áramlása lassul.

A hibernáció vagy téli álom idején – ami már nem önkéntelen – a torpor elmélyül és tartóssá válik: az állatok percenként százas nagyságrendről öt-tízre lassítják a szívverésüket, tízpercenként csak egyszer vesznek levegőt, és az agyi aktivitásukat fokozatosan az észrevehetetlen szintig csökkentik.

A torporban jelentkező mély fiziológiai változások drasztikusan mérséklik az életben maradáshoz szükséges energia mennyiségét.

Nem véletlen tehát, hogy a tudósok hosszú ideje próbálnak rájönni arra, hogy ez a rendkívül előnyös állapot hogyan lehetne az ember számára is elérhető.

Fotó: Hong Csen

A hipotermia jó is lehet

A hipotermiának, vagyis a testhőmérséklet normál esetben kóros csökkenésének a gyógyászatban való felhasználása már az ókori egyiptomiak fantáziáját is izgatta. A napóleoni háborúk idején, a 19. század elején pedig Baron de Larrey sebész a roncsolt lábú katonák végtagját amputálás előtt jéggel hűtötte, és megfigyelte, hogy a sebesültek a tűz melege mellett hamarabb meghaltak, mint azok, akik hűvösben voltak. A sebészek napjainkban a hipotermiás állapotot a páciens túlélési esélyének növelésére használják szív- és agyműtétek alatt.

De az, hogy az embereknél természetes úton nem jelentkező torpor állapotokat biztonsággal elő lehet-e idézni, továbbra is nyitott kérdés maradt.

Egerek ultrahangos sisakban

A mostani kutatásban apró ultrahangos fejfedőket készítettek, amelyeket az egerek fejéhez erősítettek. A szerkezet ultrahangos hullámokat küldött a hipotalamusz megfelelő részébe, ha beindították. Az egerek azonnal a torporhoz hasonló állapotba kerültek: testhőmérsékletük, szívverésük, oxigénfelvételük csökkent, mozgásuk lelassult, és jelentősen kevesebb táplálékot vettek magukhoz.

Minden alkalommal, amikor az állatok testhőmérséklete a kívánatos fölé emelkedett, megismételték az ultrahangos kezelést.

Ezzel a módszerrel 24 órán át is torporszerű állapotban tudták tartani az állatokat, anélkül, hogy bármilyen sérülésre vagy kellemetlenségre utaló jelet fedeztek volna fel náluk.

Amikor az ultrahangos fejfedőt lekapcsolták, az egerek 90 percen belül ismét a régi, aktív önmaguk voltak.

Patkány és ember

Miután patkányokkal is megismételték a kísérletet, kiderült, hogy az eszköz náluk is csökkentette a testhőmérsékletet, de kisebb mértékben, csupán 2 Celsius fokkal. A kutatók szerint ez azt jelentheti, hogy a fejfedő azoknál az emlősöknél is működne, akiknél természetes úton nem jelentkezik a torpor állapot.

További vizsgálatokra van szükség ahhoz, hogy megállapítsák, a módszer biztonságosan alkalmazható-e embereken, de a kutatók már látják maguk előtt az űrhajósokat ezzel a sisakszerű eszközzel a fejükön, amint torporszerű kábulatba esnek.

(Forrás: Live Science, Nature Metabolism)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
A Rovatból
25 éven belül mind meghalunk - jósolja a neves tudós, és azt is elárulja, miért gondolja így
A Cambridge-i Egyetem kutatója szerint civilizációnk önpusztító úton jár. Ha ez nem lenne elég, a Földet űrből érkező fenyegetések is káoszba sodorhatják 2050-re.


Luke Kemp, a Cambridge-i Egyetem kutatója szerint a világ 25 éven belül véget érhet. A tudós az Egzisztenciális Kockázatokat Vizsgáló Központ munkatársa a neves intézményben, ahol korábbi civilizációk pusztulását tanulmányozza, arra keresve a választ, hogy a jövőben mi történhet a ma élő társadalommal.

Kemp legutóbb a The Great Simplification podcastben beszélt az elméletéről. „Tragikus, hogy gyakorlatilag egyetlen amerikai választás sem a jelölt nukleáris fegyverekkel kapcsolatos politikája alapján dőlt el. Pedig a legpusztítóbb dolog, ami valaha történhet, az Egyesült Államok nukleáris csapása – és erről egyetlen ember dönthet, az elnök. És ez soha, semmilyen módon nem játszik szerepet a választásokban” - osztotta meg a feltételezését.

A tudós a témáról írt egy könyvet is, amiben kifejti: minden mára eltűnt civilizáció végül az önpusztító életmódja miatt bukott el. Erről korábban a Guardiannek azt mondta,

„ahogy az elit egyre több vagyont szív ki az emberekből és a földből, a társadalmak egyre törékenyebbé válnak, ami belharcokhoz, korrupcióhoz, a tömegek elszegényedéséhez, egészségtelenebb emberekhez, túlterjeszkedéshez, környezetpusztuláshoz és egy kis oligarchia rossz döntéseihez vezet. A kiüresedett társadalmi vázat végül olyan sokkok törik össze, mint a járványok, a háború vagy a klímaváltozás.”

Kemp szerint 2050-re egy napkitörés is elpusztíthatja a világ elektromos rendszereit. Az 1859-es Carrington-eseményhez (az írott történelem legintenzívebb, a távíróvezetékekben magas feszültséget indukáló, majd hatalmas tüzeket és kommunikációs összeomlást okozó geomágneses viharához) hasonló jelenség ma egy csapásra tönkretenné a számítógépeket, a bankrendszert, az internetet és a műholdakat is, ami káoszba taszítaná az egész bolygót.

A kutató úgy számol, hogy egy ilyen apokaliptikus esemény esélye évtizedről évtizedre 20,3 százalékkal nő, és 2050-re eléri az 50 százalékot.

„Egy teljes iparág épül megerősített, luxus bunkervillákra medencékkel, borospincékkel, mesterséges napozókertekkel és föld alatti hidroponikus farmokkal, Texastól egészen Csehországig” – fűzte hozzá célzásképpen, hogy a jól értesült és vagyonos felső tízezer talán nem véletlenül készül a világvégére.

(LadBible)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
TUDOMÁNY
A Rovatból
Újabb világjárvány kialakulására figyelmeztetnek: a Mpox vírus új módon és különösen gyorsan terjed emberről emberre
Az Egészségügyi Világszervezet a héten nemzetközi vészhelyzetet hirdetett, az Európai Betegségmegelőzési Központ pedig megerősítette, hogy a vírus terjedése felgyorsult.


Az Mpox nevű - a majomhimlőként emlegetett, modern vírusváltozat - újabb mutánsai egyre több európai országban jelennek meg, és nagyon gyorsan terjednek.

A fertőzés elsősorban közvetlen fizikai érintkezéssel adódik át, és leginkább a 15–34 éves korosztály érintett. A betegség magas lázzal, bőrön és intim területeken jelentkező sérülésekkel járhat.

Berlinben a nyár közepén figyelmeztetést adtak ki, mert az év eleje óta több mint négyszer annyi fertőzést regisztráltak, mint az előző két évben összesen. A helyi egészségügyi hatóságok szerint ebben szerepet játszhattak a nagy nemzetközi rendezvények és fesztiválok is.

Az Mpox ugyanabba a víruscsaládba tartozik, mint a korábbi évtizedekben világszerte rettegett himlő, amely ellen az 1980-as évek oltási kampányai hoztak megoldást. A betegséget eredetileg Nyugat- és Közép-Afrikában írták le, és idén tavasszal brit kutatók arra figyelmeztettek, hogy globális egészségügyi fenyegetést jelenthet. A Frankfurter Rundschau szerint azt mondták, hogy a világjárvány pontos időpontja nem látható előre, de a kockázat nagyon magas.

Az Egészségügyi Világszervezet a héten nemzetközi vészhelyzetet hirdetett, az Európai Betegségmegelőzési Központ pedig megerősítette, hogy a vírus terjedése felgyorsult. Kína emiatt szigorúbb határellenőrzést vezetett be, és a fertőzés Svédország után már Nagy-Britanniában és Németországban is gyorsan terjed.

A német Robert Koch Intézet kiemelte, hogy az Mpox állatoktól indult, de emberről emberre a IIb klad nevű variáns terjed a legkönnyebben. A betegség jellemző tünetei közé tartozik a láz, a testi fájdalom és a himlőszerű, gennyes bőrelváltozások. Bár általában enyhébb lefolyású, mint a himlő, előfordulhatnak súlyos esetek és halálesetek is.

Az intézet arra figyelmeztet, hogy zsúfolt helyeken, strandokon és szabadtéri programokon érdemes kerülni a bőrkontaktust, valamint nem szabad mások kiütéseit vagy sebeit megérinteni. A nemi úton történő fertőzés kockázata óvszer használatával csökkenthető. Különösen óvatosnak kell lenni olyan helyeken, ahol kevés ruhát viselnek az emberek, például edzőtermek öltözőiben vagy szaunákban.

A dpa német hírügynökség szerint a dán Bavarian Nordic már jelezte, hogy több mint 500 ezer adag Mpox elleni oltóanyag elérhető, és az idén összesen akár tízmillió adagot is le tudnak gyártani.

Forrás: economx


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TUDOMÁNY
A Rovatból
Elképesztő titokra derült fény: így készíti a szervezetünk a kakit
Az emésztés folyamata a szájban indul, a vékonybélben folytatódik, majd a vastagbélben ér véget. Ebből is jól látható, hogy testünk minden része részt vesz a tápanyagok feldolgozásában.


A beleidben több trillió baktérium él, amelyek segítik az emésztést, és hozzájárulnak ahhoz is, hogy a széklet jellegzetes szagot és állagot kapjon – írja a Sciencealert. A kutatások már rég bebizonyították, hogy a kaki vízből, emésztetlen növényi rostokból, elhalt bélsejtekből és nagyrészt baktériumokból áll.

Az étel útja a szájban kezdődik:

a fogak felaprítják, miközben a nyálban található amiláz enzim már a keményítőt is bontani kezdi. Ezután a falat a nyelőcsövön keresztül lejut a gyomorba, ahol a sósav és az enzimek apró részekre bontják a szénhidrátokat és fehérjéket.

Néhány órával később az étel a vékonybélbe kerül, amely több mint 6 méter hosszú, és a belső felszínét bélbolyhok milliói borítják. Ezek hatalmas felszívófelületet biztosítanak, így a véráram könnyen felveszi a lebontott tápanyagokat, energiát és építőanyagot juttatva a sejtekhez. A vékonybélben baktériumok és enzimek segítik a további lebontást, a máj és az epehólyag epét, a hasnyálmirigy pedig enzimeket ad a folyamat támogatásához.

Ezt követően a béltartalom a vastagbélbe kerül, amely nagyjából 1,5 méter hosszú. Itt a fő feladat a víz visszaszívása. A vékonybél szintén elvon vizet, amely a vesékhez kerül a vizelet képződéséhez.

A vastagbélben a folyamat lassan zajlik, akár három napig is eltarthat. Ekkorra a béltartalom megszilárdul, és a baktériumok átalakítják az epét, így a színe zöldről barnára változik.

Egy orvos úgy fogalmazott: „Néhány páciensnek problémát okoz a tápanyagok felszívódása az ételből, mások pedig túl gyakran vagy épp túl ritkán van székletük.” Az emésztőrendszer minden része fontos szerepet tölt be: együtt biztosítják, hogy a szervezet felvegye a szükséges energiát és vizet, miközben eltávolítja mindazt, amire nincs szüksége.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
Magyar állatorvosi bravúr: a világon elsőként végeztek szürkehályog-műtétet egy parlagi sason
Speciális lencsét kapott, és hamarosan a másik szemét is megműtik. A cél az, hogy a madár élesen lásson, és akár újra szabadon élhessen.


A világon elsőként Magyarországon végeztek szürkehályog-műtétet egy parlagi sason. A műtétet egy hat fős - állatorvosokból és asszisztensekből álló - csapat felügyelte.

A madár azt követően került a Hortobágyi Madárkórházba, hogy három éve egy autó elütötte. Előbb a szárnyait hozták helyre, majd észrevették, hogy nem lát a sas. Ezért a jobb szemén szemlencse műtét hajtottak végre. Hamarosan a másik szemét is megoperálják.

A beavatkozás világszinten is egyedülálló. A műtét Szentesen végezték el a parlagi sason. A

páciens sem volt mindennapos, és a műtét sem volt szokványos. A végén például egy ásványvizes palackból készült speciális gallért adtak a madárra, hogy ne piszkálja a sebet.

A szemlencse-csere a humán gyógyászatban már rutinműtét, de a műtétet vezető orvos szerint sason a világon először hajtottak végre ilyet.

Dobos András állatorvos, szemsebészeti specialista elmondta: "A fény nem jutott le a retinához. Ezt a szemlencsét, a tokból egy speciális géppel eltávolítottuk az elszürkült maganyagot és megfelelő méretű, 40 dioptriás lencsét behelyeztük".

Az extrém erős látásjavítóra azért volt szükség, mert már szinte csak elmosódott foltokat észlelt a madár. Ráadásul a sasok látása nyolcszor élesebb az emberinél. Ezért ha gyengébb látássegítőt kap, akkor a vadonban könnyen belőle lenne préda.

A műtét után a szemhéjakat összevarrták, hogy nehogy véletlenül kikarmolja. A madár jól tűri, ha kézben tartják, főleg ha olyan, akit már ismer. A Hortobágyi Madárkórház állatorvosa korábban a szárnyait mentette meg.

Déri János kórházigazgató elmondta: "A szeme is sérült mind a kettő, és hát sajnálatos módon ez a sérülés azt követően, hogy ő belevakart, szennyeződött, fertőződött". Ez súlyos szemgyullaást okoztt, és a két szemére szinte megvakult. A két műtét után a cél az, hogy újra élesen lásson, és ha sikerül, akkor a sas megint szabad lehet.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója


Link másolása
KÖVESS MINKET: