TUDOMÁNY

Több mint 500 új fajt azonosítottak brit kutatók idén

A leglátványosabb felismerés egy majomfaj felfedezése volt, ezt ugyanis korábban más fajokkal keverték össze. Egy mianmari kihunyt vulkán oldalában él, és csak 200-260 példány él belőle vadon.

Link másolása

Idén 503 új fajt azonosítottak a londoni Természettudományi Múzeum kutatói - írja a The Guardian online kiadásában.

Az új élőlények között a pillangóktól a majmokig a legkülönfélébb fajok képviseltetik magukat. Felfedeztek például egy mianmari majomfajt, egy ganajtúrófélét Új-Guineában és egy új hínárfajt a Falkland-szigeteken.

A múzeum munkatársai 2020-ban nevet adtak eddig ismeretlen zuzmóknak, darazsaknak, kacslábú rákoknak, apró tarantuláknak és tüdőtlen szalamandráknak.

"Egy olyan évben, amikor a biomassza globális tömege kisebb, mint az ember termelte tárgyak tömege, olyan, mintha azt kellene minél előbb dokumentálnunk, amit elveszítünk. Az 503 újonnan felfedezett faj emlékeztet minket arra, hogy egyetlen kíváncsi, rendkívüli hatalommal rendelkező faj vagyunk, mely kezében tartja sok más faj sorsát" - mondta Tim Littlewood, a múzeum tudományos igazgatója.

A szakértők eddig csaknem kétmillió különböző életformát ismertek meg a Földön, de valódi számuk a korábban becsült 8,7 milliónál jóval több is lehet. Az új DNS-elemzéses technikák révén ugyanis a látszólag hasonló élőlények különbözőségei is feltárhatóvá váltak.

A sors váratlan fordulatai is szerepet játszottak egy-egy felfedezésben. A Pseudoacanthocephalus goodmani nevű új parazita férget az Amietophrynus gutturalis nevű varangy ürülékében fedezték fel, miután a varangy véletlenül egy turista poggyászában eljutott Mauritiusról Cambridge-be. Még a mosógépet is megjárta a ruhákkal együtt, mielőtt észrevették volna az állatot.

A múzeum gyűjteményében lévő mintegy 80 millió példány is szolgált új felfedezésekkel. Az egyik új faj, az Oedipina ecuatoriana nevű tüdőtlen szalamandra egyetlen egyed alapján ismert, melyet több mint 100 éve gyűjtöttek be, azóta van a múzeum tulajdonában. Ezek a féregszerű kétéltűek az esőerdők talajába fúrva élnek, bőrükön keresztül lélegeznek.

A leglátványosabb felismerés a Trachypithecus popa (Popa langur) nevű majomfaj felfedezése volt, ezt ugyanis korábban más fajokkal keverték össze. Egy mianmari kihunyt vulkán oldalában él, de a múzeum gyűjteményében több mint 100 éve meglévő bőrök és csontok alapján azonosították. Súlyosan veszélyeztetettnek számít, mindössze 200-260 példány él belőle vadon.

"Reméljük, hogy a fajok elnevezése segíti védelmüket" - mondta a múzeum emlősökkel foglalkozó kurátora.

A legtöbb felfedezést a bogarak rendjében tették a kutatók: 170 új fajt azonosítottak, köztük egy Új-Guinea-i szkarabeuszbogarat, karmosbogárféléket Brazíliában és egy apró, mocsárkedvelő bogarat Malawiban.

A szakértők 70 új darázsfajt, három új méhfajt, 9 új éjjeli lepkét, hat új százlábút, kilenc laposférget, egy pillangót és 10 mohaállatkát azonosítottak.

A Természettudományi Múzeum munkatásai idén nevet adtak 122 új, fosszíliaként megismert fajnak és 10 új ásványnak, mely jelentős eredmény, mivel mindössze nagyjából 6000 ásványféle ismert.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
A Rovatból
Látványos csillaghullás lesz vasárnap hajnalban
2046-ig nem lesz hasonló jelenség. A koránkelők csíphetik el a legszebb látványt.
Fotó: Unsplash - szmo.hu
2024. május 02.


Link másolása

Az év egyik legszebb meteorraja, az Éta Aquaridák csillaghullása lesz látható vasárnap hajnalban.

A Svábhegyi Csillagvizsgáló közleményében azt írja, hogy

idénre a raj egy kisebb kitörését jósolják, amelyhez hasonló nem valószínű, hogy lesz 2046-ig.

A tájékoztatás szerint a leggazdagabb hullást a koránkelők csíphetik el, hajnal 3 és 4 óra között.

via MTI

Link másolása
KÖVESS MINKET:

TUDOMÁNY
A Rovatból
Megfejtették a négy lábon járó család titkát
Sokáig senki sem értette, hogy a törökországi Ulas család tagjai miért nem tudnak két lábon sétálni. Voltak tudósok, aki evolúciós visszafejlődésre gyanakodtak, ám kiderült, hogy más az ok.

Link másolása

Sikerült megfejteni, hogy a Törökországban élő Ulas család tagjai miért járnak négy lábon – írja a Unilad. A család rejtélye legalább azóta foglalkoztatja a kutatókat, hogy a BBC 2006-ban bemutatta a róluk szóló, A négy lábon járó család (The Family That Walks on All Fours) című dokumentumfilmet.

Az Ulas család 19 tagjából hat testvér csak négy lábon tudott járni.

Török kutatók úgy spekuláltak, hogy evolúciós visszafejlődésről lehet szó, ugyanakkor a család járása eltért attól, ahogy a főemlősök, vagy az előemberek jártak négy lábon: kezükön ugyanis nem az öklükre, hanem a tenyerükre támaszkodnak. Ilyen járást sehol máshol nem figyeltek még meg, ami csak fokozta a rejtélyt.

Végül az Aarhus Egyetem dán tudósainak sikerült bebizonyítania, hogy a család tagjainak életét egy nagyon ritka, örökletes tünetegyüttes nehezíti meg. A kisagyi ataxia, értelmi fogyatékosság és egyensúlyzavar szindróma (Cerebellar Ataxia, Mental Retardation and Dysequilibrium Syndrome, CAMRQ) kiváltó oka egy genetikai elváltozás, ami a szervezet proteinjeit a zsírok megfelelő elosztásában gátolja. Ennek következménye többek között a rossz egyensúly, ami miatt sokáig nem tudtak felegyenesedve járni a családtagok.

A család négy lábon járó gyerekei közül egy elhunyt, a többiek viszont mostanra fizioterápiás segítséggel megtanultak két lábon sétálni, noha az egyensúlyuk továbbra is rossz.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
Videóban mutatta be a NASA, milyen lehet átmenni egy fekete lyukon
A szimulációban láthatjuk a spagettizálódás folyamatát is. Az is kiderült, hogy inkább a szupermasszív fekete lyukba lenne jobb belezuhanni.
Maier Vilmos - szmo.hu
2024. május 08.


Link másolása

Szimulációt készített az amerikai űrhivatal arról, hogy milyen érzés lehet egyenesen egy fekete lyuk közepébe repülni.

Jeremy Schnittman, a NASA Goddard Űrrepülési Központjának asztrofizikusának videója azt mutatja be, hogyan nézhet ki, ha valaki átrepül a fekete lyuk eseményhorizontján. Ez az a pont, ahonnan már nincs visszaút, ugyanis a gravitációs vonzás már túl erős ahhoz, hogy menekülni lehessen.

A szimuláció során láthatjuk a spagettizálódás folyamatát is, amikor a fekete lyuk által beszippantott tárgy végtelen hosszúra nyúlik, végül pedig darabjaira hullik.

Schnittman azután döntött a videó elkészítése mellett, hogy rengetegen kérdezték arról, mi történhet a fekete lyukba repüléskor.

„Két különböző forgatókönyvet szimuláltam: az egyikben egy kamera - egy vakmerő űrhajós helyettesítője - épphogy csak elkerüli az eseményhorizontot, és visszacsapódik, a másikban azonban átlépi a határt, megpecsételve ezzel a sorsát”

– mondta a kutató.

A tudós kitért arra is, hogy ha már választani lehetne, akkor inkább a szuerpmasszív fekete lyukba lenne érdemes belezuhanni. Ugyan a túlélésre ebben sem lenne esély, de legalább gyorsabban bekövetkezne a vég.

A lenyűgöző szimulációt itt lehet megnézni:

via Unilad

Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
Geomágneses viharra figyelmeztetnek a szakértők, szombaton lesz a legintenzívebb
A csütörtöki napkitörés szele szombaton éri el a Földet. Ha még napkelte előtt ideér, akkor akár szabad szemmel is látható lesz a sarki fény.

Link másolása

A csütörtök reggeli X2.2-es intenzitású napkitörés az előzetes várakozásoknál hevesebb turbulenciákat okozhat majd a Föld mágneses terében. A NOAA űridőjárással foglalkozó osztálya, az SWPC friss előrejelzésében extrém, 8,33-as Kp indexet vár a szombat reggeli órákra – írja az idokep.hu.

G4-es erősségű geomágneses viharra adtak ki figyelmeztetést, amire legutóbb 2005-ben volt példa.

Hazánkból általában 5-6-os Kp index esetén hosszú expozíciós fényképezőgépekkel már látható a sarki fény, ennél magasabb érték esetén nem kizárt, hogy akár szabad szemmel is látható legyen a jelenség.

A legintenzívebb időszak szombaton reggel 8 és 11 óra között várható, de már az azt megelőző három órás időablakban is 7-es értéket várnak a szakemberek. A jelenség megfigyelésében így a korai napkelte lesz a legnagyobb akadály.

Ugyanis holnap Budapesten 5:12-kor kel a Nap, viszont körülbelül már másfél órával korábban világosodni kezd. Az égboltot ráadásul szórványos felhőzet is takarhatja.

Az ideális megfigyelőhely Amerikában lesz, de kis szerencsével már az éjjeli órákban látható lesz a jelenség hazánkból is.

A Nap péntek reggel újabb, X3.98-as kitörést produkált, így további turbulenciák várhatók a következő napokban a Föld mágneses terében.

A kitörésről látványos grafikát készített a HUXt napszél-modellje, amelyet itt lehet megnézni.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk