Olcsóbbak lettek az albérletek Budapesten a járvány miatt
10 százalékkal csökkent a lakások átlagos havi bérleti díja, a kiadó lakások száma viszont rohamosan megnőtt. A Karaténinfó legújabb részében arról beszélgettünk, hogyan változtatta meg járvány a magyar ingatlanpiacot.
A koronavírusról és a hozzá kapcsolódó témákról beszélgetünk legújabb videósorozatunkban. A Karanténinfó első részében a magánegészségügyben elérhető tesztekről beszélgettünk. Két magánegészségügyi intézmény vezetőjét kérdeztük: dr. Börzsei-Knoll Veronikát, az Emineo Magánkórház vezetőjét, és dr. Székely Tamást, a Kelen Kórház vezetőjét.
Ahogy telik az idő, egyre több kérdés és téma merül fel a koronavírussal kapcsolatban. És nemcsak az egészségügyben, hanem a gazdaság terén is. A Karanténinfó legújabb részében arról beszélgettünk, hogy a járvány miatti helyzet hogyan változtatta meg a magyar ingatlanpiacot. Kérdéseinkre Balogh László az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője és Kovács Béla az Elefántteher költöztető cég vezetője válaszolt.
Az interjú során megtudhattuk, hogy az albérletpiacon teljesen eltérő dinamika rajzolódik ki az eladó lakások piacához képest. Az albérletpiac jelenleg hasonlóan alakul, mint az egyetemi ponthatárok kihirdetése idején. Nagyon megugrott a kínálat és a növekvő kínálat hatására az árak is csökkenni kezdtek.
A legnagyobb változás Budapesten figyelhető meg, itt ugyanis 20-25 százalékkal nőtt a kínálat az utóbbi hetekben, az árak pedig 10 százalékkal csökkentek. A budapesti átlagos havi bérleti díj a koronavírus-járvány előtti havi 165 ezer forintos szintről 150 ezer forintra csökkent.
A vidéki nagyvárosokban is hasonló a helyzet, ott viszont nincs nincs ilyen nagymértékű változás.
Videóinterjúnkban beszéltünk arról is, hogyan érinti az árcsökkenés a már meglévő bérleti szerződéseket, mi a helyzet a lakás- és házvásárlásokkal, érdemes-e építkezésbe vagy felújításba kezdeni. Azt is megtudhattuk, hogy mi a helyzet akkor, ha mégis költözni kell, hogyan bonyolítják le ezt ebben a helyzetben.
A koronavírusról és a hozzá kapcsolódó témákról beszélgetünk legújabb videósorozatunkban. A Karanténinfó első részében a magánegészségügyben elérhető tesztekről beszélgettünk. Két magánegészségügyi intézmény vezetőjét kérdeztük: dr. Börzsei-Knoll Veronikát, az Emineo Magánkórház vezetőjét, és dr. Székely Tamást, a Kelen Kórház vezetőjét.
Ahogy telik az idő, egyre több kérdés és téma merül fel a koronavírussal kapcsolatban. És nemcsak az egészségügyben, hanem a gazdaság terén is. A Karanténinfó legújabb részében arról beszélgettünk, hogy a járvány miatti helyzet hogyan változtatta meg a magyar ingatlanpiacot. Kérdéseinkre Balogh László az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője és Kovács Béla az Elefántteher költöztető cég vezetője válaszolt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Amit az országunkkal tettek, arra nincs bocsánat” - Kapitány István szerint 8–10 százalékkal erősebb lehetne a GDP
A gazdasági és energetikai miniszter egy Facebook-posztban fejtette ki, hogy a korrupciónak mérhető ára van. Szerinte enélkül ma 8–10 százalékkal is erősebb lehetne a magyar GDP, ezért elszámoltatást ígért.
Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter egy friss Facebook-posztban fejtette ki, miért vállalt politikai szerepet. Bejegyzését azzal kezdi, hogy Bujdosó Andrea frakcióvezető szavai fogalmazták meg a küldetését.
„Én is ezért vagyok itt. Azért, hogy megtisztítsuk a magyar politikát és gazdaságot a korrupciótól”
– írta.
Úgy fogalmazott, azért érkezett a politikába, mert volt egy korszak, amikor túl sokan hitték azt, hogy a közpénz magánvagyon, és a felelősség nem létezik.
Gazdasági és energetikai miniszterként úgy látja, ha az elmúlt években nem a korrupció, hanem a magyar érdek, a tisztességes verseny és a valódi teljesítmény lett volna az első, ma Magyarország GDP-je akár 8–10 százalékkal is erősebb lehetne.
„Ennek a korszaknak vége. Amit az országunkkal tettek, arra nincs bocsánat” – jelentette ki a miniszter, hozzátéve, hogy a magyar emberek április 12-én történelmi felhatalmazást adtak az elszámoltatásra, hogy aki meglopta a hazát, annak jogállami keretek között, a hatóságok előtt kelljen felelnie.
Kapitány sajnálatosnak nevezte, hogy a volt kormánypárti képviselők közül sokan még mindig egy alternatív valóságban élnek, ahol szerintük minden rendben volt, és Magyarország nem maradt le európai barátaihoz képest.
Ezért van szükség a „Tisztító Tűz műveletre”, hogy mindenkinek újra világos legyen: a közpénz a magyar embereké, a hatalom szolgálat, a felelősséget pedig senki nem kerülheti el.
„Ez a valódi rendszerváltás lényege. És mi erre kaptuk a felhatalmazást” – zárta bejegyzését.
A kormány június 9-én nyújtotta be azt a korrupcióellenes és átláthatósági törvénycsomagot, amely többek között a vagyonnyilatkozatok részletezését és az összeférhetetlenségi szabályok szigorítását célozza, és amelyhez múlt csütörtökön módosításokat is benyújtottak. Szintén június 9-én vitatta a parlament a Szuverenitásvédelmi Hivatalt megszüntető javaslatot, amelyet a kormányoldal „politikai bunkósbotnak” nevezett, míg a Fidesz szuverenitási aggályokat fogalmazott meg. Kapitány eközben a saját területén is lépett: június 11-én leváltotta a Magyar Fejlesztési Bank vezetőjét, és Gerendás Jánost nevezte ki, akinek első feladata egy átfogó audit levezénylése lesz.
Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter egy friss Facebook-posztban fejtette ki, miért vállalt politikai szerepet. Bejegyzését azzal kezdi, hogy Bujdosó Andrea frakcióvezető szavai fogalmazták meg a küldetését.
„Én is ezért vagyok itt. Azért, hogy megtisztítsuk a magyar politikát és gazdaságot a korrupciótól”
– írta.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megjelent a vagyonvisszaszerzési hivatalról szóló törvénytervezet: az is kiderült, milyen fizetést kaphatnak a hatóság vezetői
Miután Magyar Péter hétfőn részletesen beszélt róla, a kormány közzétette a vagyonvisszaszerzési hivatal létrehozásáról szóló törvényjavaslatát. Ebből kiderült, hogy a készülő szervezet széles jogkörökkel rendelkezne, és szinte bármely, közpénzt kezelő szervet vizsgálhatna, a minisztériumoktól az önkormányzatokon át az uniós projektekig.
Magyar Péter hétfőn a parlamentben és később egy sajtótájékoztatón is beszélt a Nemzeti Vagyonvisszaszaszerzési és Védelmi Hivatalról (NVVH), amelynek létrehozására már elkészült egy törvénytervezet, amit társadalmi egyeztetésre bocsátottak. A kormány hétfő este közzétette a jogszabálycsomagot, amelyből kiderülnek a részletek a felállítandó szuperhatóságról.
Összegezve a legfontosabbakat: a készülő szervezet széles jogkörökkel rendelkezne; betekinthetne bankszámlákba, hivatalos iratokba, adatokat menthetne le szerverekről, vezetői pedig az országgyűlési képviselőkkel azonos mentelmi jogot és milliós fizetést kapnának.
A dokumentum szerint a hivatal egy büntetőeljárást megelőző ügycsoportja kockázatelemzést végezne, amihez a rendőrség, az ügyészség és a NAV segítségét is igénybe vehetné.
A hivatal a gyanú természetétől függően közvagyonvédelmi és büntetőeljárást is indíthatna.
A NAV pontos tájékoztatást adna azokról a cégekről, amelyek éves árbevételének 75 százaléka közbeszerzésekből származik. A vizsgálható körbe tartozna szinte minden, ami közpénzhez köthető: a központi költségvetésből gazdálkodó szervek, az államháztartásból juttatott vagyon felhasználása, az önkormányzatok gazdálkodása, az állami tulajdonú cégek, valamint az uniós támogatásban részesülő projektek is.
Egy vizsgálat során a hivatal munkatársai beléphetnének a vizsgálat tárgyához kapcsolódó irodákba, irattárakba, szerverhelyiségekbe vagy raktárakba. Megtekinthetnének bármilyen iratot, szerződést vagy elektronikus adatállományt, és ezekről másolatot vagy elektronikus mentést készíthetnének.
Az érintettet a vizsgálatról legalább öt nappal korábban értesíteniük kell, kivéve, ha felmerül a veszélye, hogy a bizonyítékokat megsemmisítik vagy a vizsgálatot más módon meghiúsítják.
A hivatal élén egy elnök állna, akit az Országgyűlés választana hat évre, újraválasztás lehetősége nélkül. Munkáját négy elnökhelyettes segítené: egy közpénzügyi, egy nyomozati, egy vádemelésért felelős és egy fellebbviteli.
Szigorú összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznának rájuk: sem az elnök, sem a helyettesei nem lehetnek párttagok, és nem tölthettek be politikai tisztséget – például képviselői vagy polgármesteri pozíciót – a megválasztásukat megelőző hat évben.
Az elnök fizetése a bírói illetményalap hétszerese, helyetteseié az 5,5-szerese lenne, ami a jelenlegi állás szerint nagyjából 5 és 4 millió forintot jelent havonta.
Magyar Péter miniszterelnök már májusban jelezte, hogy a kormány egyik első döntése a hivatal felállítása lesz, majd a parlamentben meghirdette a "Tisztítótűz-műveletet", amelynek célja a közpénzek útjának feltárása. Az eredeti tervek szerint a jogszabályt már a múlt héten beterjesztették volna, ám szombaton a kormány váratlanul bejelentette, hogy a javaslatot előbb társadalmi egyeztetésre bocsátják.
Magyar Péter hétfőn a parlamentben és később egy sajtótájékoztatón is beszélt a Nemzeti Vagyonvisszaszaszerzési és Védelmi Hivatalról (NVVH), amelynek létrehozására már elkészült egy törvénytervezet, amit társadalmi egyeztetésre bocsátottak. A kormány hétfő este közzétette a jogszabálycsomagot, amelyből kiderülnek a részletek a felállítandó szuperhatóságról.
Összegezve a legfontosabbakat: a készülő szervezet széles jogkörökkel rendelkezne; betekinthetne bankszámlákba, hivatalos iratokba, adatokat menthetne le szerverekről, vezetői pedig az országgyűlési képviselőkkel azonos mentelmi jogot és milliós fizetést kapnának.
A dokumentum szerint a hivatal egy büntetőeljárást megelőző ügycsoportja kockázatelemzést végezne, amihez a rendőrség, az ügyészség és a NAV segítségét is igénybe vehetné.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Sulyok Tamás nem kommentálja a leváltását célzó javaslatot, de „óva int a közhatalom önkényes gyakorlásától”
A köztársasági elnök hivatala közleményt adott ki a hétfőn bejelentett Alaptörvény-módosítás javaslatára reagálva. Az államfő a jogállamiság elvének tiszteletben tartására és a hatalommal való visszaélés veszélyeire figyelmeztetnek.
Reagált a Sándor-palota azután, hogy Magyar Péter miniszterelnök hétfőn a Parlamentben bejelentette, kezdeményezik a jelenlegi köztársasági elnök megbízatásának megszüntetését.
Sulyok Tamás hivatala a Népszavának küldött közleményében azt írta:
„A köztársasági elnök egyelőre nem kommentálja a javaslatot. Mindazonáltal ismételten felhívja a figyelmet a jogállamiság elvének tiszteletben tartására és óva int a közhatalom önkényes gyakorlásától, valamint a kétharmados parlamenti többség adta lehetőségek korlátok nélküli érvényesítésétől”.
Ahogy arról beszámoltunk, a kormány a „Tisztítótűz-művelet” részeként, az Alaptörvény módosításával távolítaná el hivatalukból az „Orbán-báboknak” nevezett közjogi méltóságokat, köztük Sulyok Tamást és Polt Péter legfőbb ügyészt.
Magyar Péter a hétfői sajtótájékoztatón azt mondta, ha Sulyok Tamás nem írja alá a saját menesztését is tartalmazó alkotmánymódosítást, akkor az államfő szembemegy a hatályos Alaptörvénnyel, és megfosztási eljárást indítanak ellene. A jogszabályok szerint Sulyok mandátumának megszűnése után 30 napon belül kell új államfőt választani, ami Magyar szerint augusztus 20-a előtt meg is történhet.
Reagált a Sándor-palota azután, hogy Magyar Péter miniszterelnök hétfőn a Parlamentben bejelentette, kezdeményezik a jelenlegi köztársasági elnök megbízatásának megszüntetését.
Sulyok Tamás hivatala a Népszavának küldött közleményében azt írta:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Meghibásodott a klíma, át kellett ütemezni a műtéteket az Országos Onkológiai Intézetben
Az Országos Onkológiai Intézet a 3-as épület légkondicionáló rendszerének hibája miatt felfüggesztette a tervezett műtéti tevékenységet. A halaszthatatlan beavatkozásokat egy másik épületben, kétműszakos rendben végzik el reggel 6 és este 22 óra között.
Az Országos Onkológiai Intézet a Facebook-oldalán tájékoztatta betegeit és a nyilvánosságot, hogy a 3-as épület műtőiben tapasztalható légtechnikai és klimatizációs rendszerhiba, valamint a tartós hőhullám miatt átmenetileg módosítaniuk kellett a műtéti rendet.
Az intézmény közlése szerint „a műtők egy részében jelenleg nem biztosíthatók folyamatosan azok a hőmérsékleti és páratartalmi feltételek, amelyeket a szakmai, infekciókontroll- és betegbiztonsági előírások megkövetelnek.”
Emiatt az Orvosigazgatóság a betegbiztonságot szem előtt tartva a 3-as épületben a tervezett műtéti tevékenység átmeneti felfüggesztéséről döntött.
A halaszthatatlan beavatkozások biztosítása érdekében a 3/A épület műtőiben kétműszakos munkarendet vezettek be, ahol a műtétek reggel 6 órától este 22 óráig zajlanak. Az érintett betegeket az Intézet munkatársai közvetlenül keresik meg az új műtéti időpontok egyeztetése miatt.
A közlemény szerint a hűtési rendszer problémáit folyamatosan jelzik az üzemeltetésért felelős Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) felé, a hiba elhárítása folyamatban van. „Tisztában vagyunk azzal, hogy egy onkológiai műtét időpontjának módosítása jelentős aggodalmat okozhat a betegek és családtagjaik számára. Ezért minden érintettől türelmet és megértést kérünk, egyben biztosítjuk betegeinket arról, hogy döntéseinket kizárólag a biztonságos betegellátás érdekében hozzuk meg” – zárta bejegyzését az intézmény.
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter hétfő este azt közölte Facebook-oldalán, hogy
kedd reggel repülővel érkeznek a speciális alkatrészek, négy darab nyomástávadó az Országos Onkológiai Intézetbe.
„Ha minden jól alakul, akkor holnap elkezdődik a beépítése is és reméljük megoldódik a műszaki akadály. Köszönjük az Országos Onkológiai Intézet munkatársainak a segítséget, munkát és a betegeknek, hozzátartozóknak a türelmet” – írta.
A nyári hőhullámok idején visszatérő problémát jelentenek a kórházi hűtőrendszerek meghibásodásai. Május végén a veszprémi Csolnoky Ferenc Kórházban állt le a központi hűtés, ahol a működést ideiglenes, helyettesítő berendezéssel biztosították. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter szerint a kritikus kórházi helyiségeknek valójában csak a 48 százaléka megfelelően hűtött, miközben a kormány rendkívüli forrást biztosított a javításokra.
Az Országos Onkológiai Intézet a Facebook-oldalán tájékoztatta betegeit és a nyilvánosságot, hogy a 3-as épület műtőiben tapasztalható légtechnikai és klimatizációs rendszerhiba, valamint a tartós hőhullám miatt átmenetileg módosítaniuk kellett a műtéti rendet.
Az intézmény közlése szerint „a műtők egy részében jelenleg nem biztosíthatók folyamatosan azok a hőmérsékleti és páratartalmi feltételek, amelyeket a szakmai, infekciókontroll- és betegbiztonsági előírások megkövetelnek.”
Emiatt az Orvosigazgatóság a betegbiztonságot szem előtt tartva a 3-as épületben a tervezett műtéti tevékenység átmeneti felfüggesztéséről döntött.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
