HÍREK
A Rovatból

Hegedűs Zsolt: A kritikus kórházi helyiségeknek csak a 48 százaléka megfelelően hűtött

Az egészségügyi miniszter konkrét számokkal vázolta fel, milyen jelenlegi klímahelyzet a kórházakban. Magyar Péter a szerdai kormányülés után bejelentette, 3,4 milliárd forint rendkívüli forrást adnak a kórházi klímaberendezések azonnali javítására és karbantartására.


Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a Facebook-oldalán tájékoztatott arról, hogy megszületett az a kormányhatározat, amely a kórházi hűtési program 2026-os, első prioritású beavatkozásainak forrását biztosítja. Erről további részleteket a délelőtti kormányszóvivői tájékoztatón mondanak majd, de addig is konkrét számokkal részletezte a jelenlegi helyzetet.

„Az aktuális állapot szerint a betegellátás biztonsága szempontjából kritikus területeken:

a) 402 db helyiség megfelelő hűtéssel rendelkezik (48%),

b) 303 db helyiségben elégtelen kapacitású klímaberendezés található (36%),

c) 110 db (13%) helyiség hűtése javítás alatt áll.”

Mint írja, „az 1. prioritású helyszínek és a hűtésrekonstrukciós program 2026. évre vonatkozó becsült forrásigénye összesen 3,668 milliárd forint.” Hozzátette: az idei évi beavatkozások és fejlesztések elvégzéséhez szükséges, hogy a kormány a forrást kormányhatározat útján biztosítsa.

Hegedűs már május végén arról kommunikált, hogy a kritikus helyiségek kevesebb mint fele rendelkezik megfelelő hűtéssel, miközben jelentős arányban alulméretezett berendezések működnek vagy éppen javítás alatt állnak. A most bejelentett, 3,668 milliárd forintos forrás az 1. prioritású helyszínek 2026-os beavatkozásait fedezi.

Magyar Péter a szerdai kormányülés után jelentette be, hogy a kabinet fontos döntéseket hozott, egyebek mellett arról, hogy 3,4 milliárd forint rendkívüli forrást adnak a kórházi klímaberendezések azonnali javítására és karbantartására. A részletekről a 11 órakor kezdődő kormányszóvivői sajtótájékoztatón számolnak be.

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Fotók – Kiadós jégeső verte el Vas megyét: volt, ahol annyi esett, hogy fehér lepel borította a kerteket
Szerda este egy heves zivatarrendszer haladt át az országon, jelentős csapadékot hagyva maga után. Míg az ország keleti felén a víz hömpölygött az utcákon, Vas megyében és a Balaton környékén jég hullott az égből.


Szerda késő este egy heves zivatarrendszer robogott át az országon, amely sokfelé hozott kiadós esőt és látványos villámokat.

Az ország keleti felén, a Nyírségben és Debrecen környékén jött először az égi áldás, ott vízözönszerű esőzés kezdődött, az utcákon hömpölygött a víz.

Az Időkép beszámolója szerint

az Őrségben kiadós jég esett, Rátóton pedig a lehullott csapadék olyan vastag réteget képzett, hogy a kertek egy téli havazás nyomait mutatták. Körmenden is hasonló látványt nyújtott a lehullott jég.

A viharrendszer ezután a Balaton felé haladt tovább, a térségben szintén több helyen hullott jég.

Fotókon a nyugati jégeső:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Sűrű jégeső, óriási villámok – Képeken a szerdai vihar leglátványosabb pillanatai
A zivatarok kiadós esővel, sokfelé jégesővel és mindent megvilágító villámokkal csaptak le szerda este és éjjel. Sokan látványos képeken örökítették meg a vihar különböző fázisait – mutatjuk a legjobbakat.


Szerda este heves zivatarrendszer söpört végig az országon, amely sokfelé hozott kiadós esőt. A Nyírségben és Debrecen környékén annyi csapadék esett egyszerre, hogy az utcán hömpölygött a víz. Vas és Zala megyékben viszont a jég esett olyan sűrűn, hogy volt, ahol mintha havazott volna, fehér lepelként borította be a kerteket. A Balaton sem úszta meg a jégesőt, a térségből is több helyről érkeztek fotók kisebb jégdarabokról az Időképhez.

A vihar félelmetes felhőkkel és óriási, mindent megvilágító villámokkal járta be az országot, sokan ezeket a pillanatokat örökítették meg.

Galériában mutatjuk a legjobb viharfotókat:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Elismerte a Tények: valótlanul állították Magyar Péter apjáról, hogy „lopott, csalt, sikkasztott és közokiratot hamisított”
A TV2 Tények szerda esti adásában olvastak fel egy helyreigazítást egy 2025-ös riportjukkal kapcsolatban. Az eredeti anyagban elhangzott vádakat, miszerint Magyar István lopott és csalt, a csatorna most valótlan híresztelésnek minősítette.
DKA - szmo.hu
2026. június 11.



Élő adásban ismerte be a Tények, hogy korábban valótlan állításokat közölt Magyar Péter édesapjáról. A TV2 hírműsorának szerdai adásában hangzott el a helyreigazítás, amit az a Varga Attila olvasott fel, aki a választás előtt még a Fideszre való szavazásra buzdított – számolt be róla a 24.hu.

A csatorna elismerte, hogy a 2025. augusztus 31-i adásukban valótlanságokat híreszteltek. A helyreigazító szöveg szerint a Tények valótlanul állította, hogy dr. Magyar István bűncselekményeket követett volna el.

„A Tények 2025. augusztus 31. napján sugárzott esti adásában valótlanul híreszteltük, hogy Dr. Magyar István, Magyar Péter édesapja lopott, csalt, sikkasztott és közokiratot hamisított” – hangzott el a műsorban.

A korrekció kitért arra is, hogy a csatorna tévesen híresztelte, hogy Magyar Péter édesapja és nagybátyja, Magyar József „a Molnár Miklós által a Magyar-Molnár Pálinkaház Kft-be fektetett több mint 80 millió forintot, a saját kezére játszotta”.

Az eredeti, „Kitálalt Magyar Péterről egy családtag” című anyagot Andor Éva vezette fel tavaly augusztusban. A hírolvasó a felvezetőben úgy fogalmazott:

„A Magyar család lopott, csalt, sikkasztott és közokiratot hamisított, erről vallott a Tisza Párt elnökének egyik közeli rokona”.

A helyreigazítás tényét különösen érdekessé teszi, hogy azt Varga Attila olvasta fel. A hírolvasó a választás előtt szerepelt abban a videóban, amelyben a Tények munkatársai a Fideszre és Orbán Viktorra való szavazásra buzdítottak, majd a választás után ezeket a tartalmakat törölte a közösségi oldalairól.

A TV2 a helyreigazítás ellenére a 2025. augusztus 31-i, vitatott anyagot továbbra is elérhetővé teszi a saját felületén.

Magyar Péter a Facebookon kommentálta a helyreigazítást.

„Kis színes estére. A sokat látott szakértő televíziójában zajlik az élet. Pár év múlva bizonyára médiatörténelem lesz a TV2 ocsmánysága és hazugságcunamija” – írta a kormányfő sírva nevetős emojik kíséretében.

A Tények az elmúlt években többször kényszerült bírósági ítélet nyomán helyreigazításra ellenzéki politikusokról közölt valótlan állítások miatt. A csatorna vezetése május elején jelentette be, hogy a Tények jelenlegi formájában megszűnik, bár az utolsó adás időpontját nem közölték. Új hírmárkák bevezetésével és a szerkesztőségi struktúra átalakításával ígérik a szakmai normák megerősítését.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Brüsszel még rá sem bólintott, a kormány máris kiírt egy 540 milliárdos pályázatot a helyreállítási tervből
A kormány energetikai hálózatfejlesztésre és okosmérőkre írt ki pályázatot az uniós helyreállítási alapból. A brüsszeli döntés a forrásokat biztosító tervről azonban csak júliusban várható.


Miközben Brüsszel még csak most kezdi értékelni a frissített magyar helyreállítási tervet, a kormány már egy 540 milliárd forintos energetikai pályázati csomagot indított el, amelyre a jelentkezőknek alig egy hónapjuk lesz. A nagyobb pályázaton csak egy szűk, előre meghatározott kör, a hálózati engedélyesek vehetnek részt.

A kormány szerdán bocsátott társadalmi egyeztetésre két, uniós helyreállítási alapból (RRF) finanszírozott pályázatot, miközben az alapul szolgáló módosított tervet épp csak elküldte az Európai Bizottságnak – írta a 444.hu.

A nagyobbik, 486 milliárd forintos program célja a villamosenergia-hálózat fejlesztése, hogy az jobban tudja kezelni a megújuló energiaforrások, főként a napelemes rendszerek által okozott terhelést

Egy másik, 54 milliárd forintos keretből okos villanyórákat szereznének be és telepítenének országszerte.

A kiírások ütemezése rendkívül feszes: a társadalmi egyeztetés még ezen a héten lezárul, a pályázatokat pedig június 19. és július 20. között lehet beadni.

A pályázatokra csak az áramhálózati engedélyesek, vagyis a MAVIR és a területi elosztótársaságok, köztük az E.ON, az OPUS TITÁSZ, az ELMŰ és az MVM hálózati vállalatai jelentkezhetnek.

A hálózatfejlesztéshez önerőt is biztosítaniuk kell, a támogatás mértéke az elosztók esetében legfeljebb 75, a MAVIR-nál pedig 90 százalék lehet. Az okosmérők telepítését ezzel szemben teljes egészében állami forrásból finanszíroznák

- írja a lap.

A sietség oka, hogy az RRF-források felhasználására szigorú határidők vonatkoznak, a jellemzően hosszú előkészítést igénylő energetikai fejlesztéseket pedig a kormány minél előbb elindítaná.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk