"Az orvos- és egészségtudományi képzés elképzelhetetlen gyakorlati oktatás nélkül, amikor a hallgatók a gyógyszertárakban, a betegágyak vagy sérült emberek mellett tanulnak és vesznek részt az ellátásban. Nem megengedhető és az elsősök fogadalomtételével összeegyeztethetetlen, ha veszélyeztetik kiszolgáltatott embertársaikat azzal, hogy nem tesznek meg mindent saját és környezetük védelme érdekében" – írja közleményében a Semmelweis Egyetem.
Hozzáteszik: amennyiben egy hallgató valamilyen megalapozott egészségügyi oknál fogva nem veheti fel az oltást (pl. első trimeszterben lévő kismamák), akkor az egyetem vállalja, hogy 5 naponta térítésmentesen antigéntesztet végez nála.
Azok a hallgatók viszont, akik valós, szakorvosi véleménnyel igazolt egészségügyi indok nélkül utasítják el az oltást, beiratkozhatnak a Semmelweis Egyetemre, de nem kezdhetik meg tanulmányaikat.
Az egyetem saját hatáskörben, soron kívül vállalja és vállalta a hallgatók vakcinációját, így a hallgatói körében közel száz százalékos az átoltottság – fogalmaz a közlemény.
Korábban a Debreceni Egyetem is kötelezővé tette az oltást egészségügyi hallgatói számára.
"Az orvos- és egészségtudományi képzés elképzelhetetlen gyakorlati oktatás nélkül, amikor a hallgatók a gyógyszertárakban, a betegágyak vagy sérült emberek mellett tanulnak és vesznek részt az ellátásban. Nem megengedhető és az elsősök fogadalomtételével összeegyeztethetetlen, ha veszélyeztetik kiszolgáltatott embertársaikat azzal, hogy nem tesznek meg mindent saját és környezetük védelme érdekében" – írja közleményében a Semmelweis Egyetem.
Hozzáteszik: amennyiben egy hallgató valamilyen megalapozott egészségügyi oknál fogva nem veheti fel az oltást (pl. első trimeszterben lévő kismamák), akkor az egyetem vállalja, hogy 5 naponta térítésmentesen antigéntesztet végez nála.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Momentum-elnök: Ha ez nem viszi át az ingerküszöböt, akkor itt a vége
A Momentum elnöke szerint az új törvényjavaslat padlóra küldené a független sajtót és civileket. Úgy érzi, most dől el, maradt-e még esély a demokráciára Magyarországon.
Ahogy arról korábban írtunk, kedd éjjel Halász János benyújtotta a parlamentnek A közélet átláthatóságáról című törvényjavaslatot. Ennek értelmében bármilyen, külföldről pénzt elfogadó civil szervezetet vagy sajtóterméket súlyos büntetéssel sújthatnak: elvehetik az adó 1%-os felajánlások lehetőségét, és a támogatás 25-szörösének azonnali visszafizetésére kötelezhetik az adott szervezetet.
Tompos Márton, a Momentum elnöke szerint Magyarország előtt most nagy próbatétel áll. A politikus Facebook-oldalán arról írt, hogy szerinte ez nemcsak egy újabb szabályozás, hanem „kivégzik MINDEN független magyar sajtóterméket, kivégezhetnek MINDEN kormányfüggetlen civil szervezetet, ami közügyekkel foglalkozik, és büntethetővé teszik az uniós pénzek felhasználását”.
Azt írta, a törvényjavaslat gyakorlatilag felszámolja a magyar nyilvánosság kormánytól független maradékát, a civil szféra közügyekben is aktív szereplőinek maradékát, valamint az uniós pénzek kormánytól független lehívásának és felhasználásának minden lehetőségét.
Tompos szerint a Fidesz ezzel megkezdte Orbán Viktor március 15-én beígért „tavaszi nagytakarítását”. A Momentum elnöke úgy fogalmazott, hogy a következő hetekben dől el, lehet-e még Magyarország demokrácia.
A Momentum minden pénzét, jogi tudását és politikai lehetőségét felhasználja majd, hogy ezt megakadályozza.
De felteszi a kérdést: mit tesz a magyar társadalom? Szerinte ha ez nem üti át az ingerküszöböt, „akkor itt a vége”.
Felidézte azt is, hogy korábban már szóltak, a gyülekezési törvény csak a kezdet volt. Úgy véli, a Tisza Párt akkor nem állt melléjük. Most megint figyelmeztet:
ha nem lépnek fel együtt, „akkor nem lesznek tiszta választások 2026-ban. Nem lesz, aki tudósít majd a csalásokról, fenyegetésekről, verésekről. Nem lesz, aki segít majd érvényt szerezni a jogaidnak, amikor a helyi erősember meghurcol vagy megzsarol. Nem lesz más, csak a Fidesz”.
Azt írta, most dől el, hogy a magyaroknak tényleg Mohács kell-e, vagy képesek saját kezükbe venni a sorsukat.
A Momentum az elmúlt héten azzal került be a hírekbe, hogy több egykori vezető politikusa is hátrébb lépett vagy erre szólított fel. Miután Orosz Annavisszaadta parlamenti mandátumát, a párt egykori elnöke, Fekete-Győr Andrásazt javasolta, hogy ne induljanak a 2026-os választáson. Korábban Hajnal Miklós, majd Tóth Endre és Gelencsér Ferenc képviselők már be is jelentették, hogy nem indulnak parlamenti mandátumért egyéniképviselő-jelöltként.
Ahogy arról korábban írtunk, kedd éjjel Halász János benyújtotta a parlamentnek A közélet átláthatóságáról című törvényjavaslatot. Ennek értelmében bármilyen, külföldről pénzt elfogadó civil szervezetet vagy sajtóterméket súlyos büntetéssel sújthatnak: elvehetik az adó 1%-os felajánlások lehetőségét, és a támogatás 25-szörösének azonnali visszafizetésére kötelezhetik az adott szervezetet.
Szerda délelőtt elindult Budapestről Magyar Péter Nagyváradra. A Tisza Párt elnöke azután vállalta be a 300 km-es távot, hogy Orbán Viktor május 9-én a Tihanyi Apátságban a korábban magyarellenes megnyilvánulásaival ismertséget szerző, szélsőjobboldali román elnökjelölt, George Simion szavait idézte egyetértően. Magyar hazaárulással vádolta Orbán Viktort, majd bejelentette, hogy szerdán gyalog indul Erdélybe.
A túra előtt beszédet is mondott a Szent István-bazilika előtt, ahol sokan gyűltek össze, hogy elkísérjék az indulásra.
A beszéd után útnak is indult a menet, Magyar Péter túrazsákkal a hátán egy kisebb tömeggel kezdte meg a sétát.
Szerda délelőtt elindult Budapestről Magyar Péter Nagyváradra. A Tisza Párt elnöke azután vállalta be a 300 km-es távot, hogy Orbán Viktor május 9-én a Tihanyi Apátságban a korábban magyarellenes megnyilvánulásaival ismertséget szerző, szélsőjobboldali román elnökjelölt, George Simion szavait idézte egyetértően. Magyar hazaárulással vádolta Orbán Viktort, majd bejelentette, hogy szerdán gyalog indul Erdélybe.
A túra előtt beszédet is mondott a Szent István-bazilika előtt, ahol sokan gyűltek össze, hogy elkísérjék az indulásra.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Tegnap a hatalom átlépett ismét a Rubiconon, minket vádolnak jó kommunista módjára azzal, amit ők tettek” – Magyar Péter megkezdte egymillió lépését Nagyvárad felé
A Tisza Párt elnöke a Szent István-bazilikától indult el szerda délelőtt. Útja előtt keményen üzent Orbán Viktornak, és megerősítette, hogy feljelentést is tett a miniszterelnök ellen.
Szerda délelőtt elindult Budapestről Magyar Péter, hogy gyalog tegye meg az utat Nagyváradra. A Tisza Párt elnöke a békéért és a nemzet egységéért vállalta a közel 300 kilométeres távot. A túra előtt beszédet mondott a Szent István-bazilika előtt, ahol sokan gyűltek össze, hogy elkísérjék az indulásra.
„Egymillió lépést teszünk, nem hagyjuk, hogy még jobban megosszák a magyar embereket, hogy még mélyebb árkokat ássanak” – hangsúlyozta a politikus, aki azt is elmondta, hogy útja során külhoni magyarokkal is szeretne találkozni.
Magyar Péter korábban közösségi oldalán jelentette be az akciót, és azt is hozzátette: „Szerdán elindulok és egymillió lépést teszek meg egy magyar nemzeti lobogóval a békéért és a magyar nemzet egységéért.” A politikus azt szeretné, ha minél többen csatlakoznának hozzá, akár csak néhány kilométerre is. A magyar-román határt egy kis, legfeljebb húszfős csapattal tervezi átlépni.
A gyaloglás apropóját az adta, hogy Orbán Viktor nemrég Tihanyban, a felújított apátság átadásán kijelentette: egyetért George Simion román politikussal, aki így fogalmazott: „Most a nemzetek Európájának, a keresztény Európának van itt az ideje, amelyben harcolni fogunk a jogunkért, hogy európai polgárok legyünk.” Magyar Péter ezt úgy értékelte, hogy „a tihanyi apátság csodálatos barokk oltára előtt állva árulta el a külhoni magyarságot, és ezzel a nemzetet”.
„Nem magyar áll szemben a magyarral, mi komolyan gondoljuk, hogy nincs jobb, nincs bal, csak magyar” – fogalmazott beszédében, és hozzátette: bárki, aki annak született vagy annak vallja magát, magyar.
A Tisza Párt elnöke a beszéd végén felolvasott egy nyilatkozatot is, amelyben arról beszélt, milyen feltételek mellett hajlandó válaszolni újságírói kérdésekre.
Mint mondta, azok tegyék meg vele legalább két napig az utat, élő adásban kérdezzenek, és előbb kérdezzék meg Orbán Viktort: „hogy jön ő ahhoz, hogy elárulja a magyar nemzetet”.
Orbán Viktor keddi szavaira reagálva Magyar Péter azt mondta: „Tegnap a hatalom átlépett ismét a Rubiconon, vádolnak minket jó kommunista módjára azzal, amit ők tettek.” Szerinte az Orbán-kormány „külföldi hatalmak kottájából játszik”, és bejelentette, hogy feljelenti a miniszterelnököt. A miniszterelnök szerint a Tisza Párt segít az ukránoknak”, és „tevékeny szerepet vállalt egy ukrán titkosszolgálati akcióban”.
Szerda délelőtt elindult Budapestről Magyar Péter, hogy gyalog tegye meg az utat Nagyváradra. A Tisza Párt elnöke a békéért és a nemzet egységéért vállalta a közel 300 kilométeres távot. A túra előtt beszédet mondott a Szent István-bazilika előtt, ahol sokan gyűltek össze, hogy elkísérjék az indulásra.
Kocsis Máté megnevezte a Magyarországról kiutasított ukrán hírszerzőket
A Fidesz frakcióvezetője szerint befolyásolási kísérlet is zajlik hazánk lejáratására. A tájékoztatón elhangzott az is, hogy vizsgálják Ruszin-Szendi Romulusz egykori tevékenységét is.
Kocsis Máté és Barthel-Rúzsa Zsolt közös sajtótájékoztatót tartott a Nemzetbiztonsági Bizottság szerdai ülését követően. Az ülés egyik témája a magyar-ukrán kémügy volt, amelyben Ukrajna először leplezett le egy magyar katonai hírszerzéshez tartozó ügynökhálózatot. Magyarország válaszul két ukrán kémet utasított ki.
Kocsis Máté szerint a magyar szolgálatok már régóta érzékelik az ukrán szolgálatok intenzív tevékenységeit. Azt mondta:
„A magyar fél ezzel szemben nem kezdeményezett aktív lépéseket. Az ukránok politikai célú lejáratókampányt végeznek. Nem egyeztettek a szolgálatok közötti csatornákon, ezért Magyarországot válaszlépésre kényszerítették. A válaszlépések a polgári szolgálatok információi alapján születtek.”
Kocsis arról is beszélt, hogy a Tisza Párt politikusai megtámadták a honvédelmi minisztert, miután nyilvánosságra hoztak egy felvételt, amelyen Szalay-Bobrovniczky Kristóf többek közt azt mondta: „szakítunk békementalitással, hogy átálljunk a háború felé vezető út nulladik fázisára”. Szerinte ezzel Ruszin-Szendi Romulusz (egykori vezérkari főnök) az ukránok kezére játszott, mert pár órával később az ukrán sajtó közzétette azt a felvételt, amit már egy hónappal korábban készítettek a magyar kémek elfogásáról.
Május 9-én, a videó megjelenése után a magyar titkosszolgálat összekötőjét behívták Kijevben, de Kocsis szerint nem kapott semmilyen tájékoztatást. Úgy fogalmazott, hogy ez példátlan a nemzetbiztonsági kapcsolatokban. Azt mondta: „A cél, hogy Magyarországot rossz fényben tüntessék fel a nemzetközi színtéren.”
Kocsis megnevezte a kiutasított hírszerzőket is: Juroj Kenicsit és Dmitro Kisfalusit.
Emellett megnevezte Szerhij Alexandronovot is. A Telex korábban írt arról, hogy egyikük célpontja az orosz Hilarion metropolita volt, aki a puytyinista és háborúpárti Kirill moszkvai pátriárka bizalmasa. Kirillt az EU szankcionálni akarta, de Orbán Viktor ezt megakadályozta a vallásszabadságra hivatkozva.
Kocsis közölte, hogy a kiutasítások után a magyar szolgálatok fokozni kezdték a felderítő tevékenységet. Szerinte a történtekkel egy befolyásolási kísérlet is összefügg.
Barthel-Rúzsa Zsolt, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ) irányításáért felelős államtitkár a sajtótájékoztatón elmondta, hogy elemzik Ruszin-Szendi ukrán kapcsolatrendszerét, és bekérték a NATO-tól az ülések anyagait. Ruszin-Szendi négy vezérkari főnöki ülésen képviselte Magyarországot. A vizsgálat három megállapítást tett:
Ruszin-Szendi ukránbarát álláspontot képviselt, nem képviselte a háborúellenes narratívát, és nem ismertette a magyar aggályokat.
Kocsis Máté és Barthel-Rúzsa Zsolt közös sajtótájékoztatót tartott a Nemzetbiztonsági Bizottság szerdai ülését követően. Az ülés egyik témája a magyar-ukrán kémügy volt, amelyben Ukrajna először leplezett le egy magyar katonai hírszerzéshez tartozó ügynökhálózatot. Magyarország válaszul két ukrán kémet utasított ki.
Kocsis Máté szerint a magyar szolgálatok már régóta érzékelik az ukrán szolgálatok intenzív tevékenységeit. Azt mondta:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
