hirdetés

SIKERSZTORIK
A Rovatból
hirdetés

Megválasztották az év gyógyszerészét és az ország kedvenc patikáját

A győztes pályamunkát beadó gyógyszerész és a legtöbb szavazatott kapott győztes patika, egy kortárs műalkotást is magáénak tudhat, mely méltóképpen jelzi az elért eredményt a patikalátogatók számára.

Link másolása

hirdetés

Az Év Gyógyszerésze díjat a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége, és a Roche Magyarország Kft. hozták létre, és ehhez csatlakozott a Magyar Gyógyszerészi Kamara és a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság, így állt össze a szakmai zsűri, amely minden évben elbírálja a szakmai pályázatokat. A pályázatok elbírálása, mint eddig mindig anonim módon történik, melyet a szervező Nero Solution kft. biztosít. A győztes pályamunkát beadó gyógyszerész és a legtöbb szavazatott kapott győztes patika, egy kortárs műalkotást is magáénak tudhat, mely méltóképpen jelzi az elért eredményt a patikalátogatók számára.

Dr. Mikola Bálint (A Magángyógyszerészek Országos Szövetségének alapító elnöke) ismertette az 2021-es Év Gyógyszerésze I. helyezett pályamunkáinak témáit, elmondta, hogy nagyon meglepődtek, hogy Kovácsné dr. Nagy Andrea két pályaművet is beadott, és mindkettő nagyon magas színvonalú volt. Jövőre bővülni fog a szakmai zsűri prof. dr. Csóka Ildikóval, aki a Szegedi egyetem tanára, és intézetvezető gyógyszerész, és nemzetközi szinten elismert szaktekintély. Az Év Gyógyszerésze pályázat mellett idén is megrendezésre került a Kedvenc Patikám pályázat is, ami a lakosság vélemény nyilvánítása a gyógyszertárak munkájáról, milyennek érzik a segítséget, plusz szolgáltatásokat, amit a gyógyszertárban kapnak. Szerinte a gyógyszerésztársadalom presztízse megnőtt a COVID19 alatt. A korábbi alapellátás orvosi megkeresések ötszöröse volt a gyógyszertári kontaktusok száma, ez a koronavírus alatti időszakban megduplázódott. Ebben a szituációban még fontosabb, hogy a lakosság részéről visszajelzés érkezzen a patikák munkájáról.

2021 Kedvenc Patikája a Menta Patika lett, Szekszárdról, közel 5000 szavazatot sikerült összegyűjteniük, ami az elmúlt évek szavazat számaihoz képest kiemelkedően sok. 2. helyezett SIPO Patika (Vásárcsarnok), Pécsről, és a 3. helyezett Szent Sebestyén Patika, Nagykovácsiból.

Kovácsné dr. Nagy Andrea (2021 Év Gyógyszerésze 1. helyezett) alig hitte el, hogy méltó lehet egy ilyen lehetőségre, és hogy még helyezett is lett. Két téma volt, ami a kiírt témakörökben nagyon megfogta, a „Lakossági gyógyszerellátás a COVID19 helyzetben” és a „Védőoltásokkal kapcsolatos edukáció”, ezért úgy döntött, mindkét témát feldolgozza, és két pályamunkát nyújt be.

„Lakossági gyógyszerellátás a COVID19 helyzetben” c. pályamunkája a gyógyszertárban átélt mindennapjaikat mutatja be, hogy hogyan dolgoztak, és látták el a betegeiket a gyógyszertárban. Az a tapasztalata, hogy ezalatt az időszak alatt felértékelődött a gyógyszerészek munkája, szerinte sokan nem voltak tisztában a tudásukkal, és hogy hogyan tudják ők elősegíteni az emberek gyógyulását. Másik pályamunkájában a „Védőoltásokkal kapcsolatos edukáció”-ban igyekezett kifejteni a COVID19 védőoltásokkal kapcsolatos alapvető tudnivalókat, és a piacon megjelent különböző tesztekről az információkat is összefoglalta, többek közt hogy mi a különbség az IgM és IgG között, mit jelent az egyes tesztek eredménye stb.

Dr. Vágány Attila (gyógyszerész, Menta Patika vezetője, 2021 Kedvenc Patikám 1. helyezett) nagyon örül, hogy idén első helyezést értek el. Tavaly második helyezést értek el a pályázaton és annak is nagyon örültek. Patikájuk inkább családias környezetű, Szekszárd egy hegyoldali lakótelepi részén helyezkedik el. Körülbelül 3-4 éve vette át a gyógyszertár vezetését, de kolleganői már előtte is ott dolgoztak, és szerinte a siker nagy részben nekik köszönhető, hiszen a pacientúra már régebbről ismeri őket, és elégedettek a munkájukkal. A vásárlóközönségük vegyes korosztály, hiszen 2 háziorvos, és 2 gyermekorvos is dolgozik a mellettük lévő rendelőben. Ők maguk tájékoztatták szóban is a betegeket a Kedvenc Patikám keretén belüli véleménynyilvánítás lehetőségéről, és az információs plakátot is kihelyezték, ezúton is köszöni, hogy éltek a lehetőséggel és szavaztak rájuk.

Dr. Samu Antal (A Gyógyszerészi Gondozás Szakmai Bizottságának alapító elnöke) szerint a beteg tud legtöbbet tenni önmagáért, hiszen magának méri a vérnyomását, vércukrát, ő tudja beszedni vagy nem beszedni a gyógyszerét, ha nincs meg ez az együttműködő készség, akkor sajnos komoly problémák adódhatnak. Ezért fontosnak tartja a gyógyszerellátás edukációs részét többek közt a biztonságos gyógyszerfelhasználásról. Több mint a fele a betegeknek nem úgy szedi a gyógyszereit, ahogy az elő van írva, ennek kétféle következménye van az egyik egy egészségügyi, hogy az állapota tovább romolhat. Az alapbetegségére rárakodhatnak egyéb megbetegedések, vagyis a betegség szövődményei hamarabb jelennek meg, pl. diabétesz esetében szív és érrendszeri megbetegedés, hipertónia. A másik következménye gazdasági, hiszen rengeteg kidobott pénzt költ el arra, amit nem vesz be, valamint az ilyen beteg ellátása többe is fog kerülni. Fontos szem előtt tartani a gyógyszerek milyen hatással vannak egymásra, hiszen előfordulhat, hogy a háziorvos felír egy fajta gyógyszert és a reumatológus egy másik fajtát, és ezek interaktálnak egymással, aminek következtében kiolthatják egymást, esetleg valamely toxikus hatás léphet fel. Ezért hirdették meg a farmakoterápiás programjukat, aminek a célja, hogy ezeket az eseteket megelőzzék. A pályázatok többsége a COVID19 helyzetre reagált, hiszen nyilvánvalóan a kialakult pandémia miatt ehhez kellett a munkájukat igazítani. Többek közt a gyógyszerészek feladata volt meggyőzni a betegeket a vakcinációról. A COVID19 kiszélesítette a patikusok szerepkörét, már nem csak a fejfájás orvoslásában fordulnak a gyógyszerészekhez, hiszen a korlátozások miatt sokszor a betegek nem tudták elérni orvosaikat, ezért a patikában dolgozókra hárult a feladat, hogy tanáccsal lássák el őket.

hirdetés

Dr. Hodossy Lajos (Roche Magyarország Kft.) azért elkötelezett támogatói ennek az ügynek, mert hisznek a személyre szabott gyógyításban, hogy hosszú távon az lesz a megoldás. Abban hisznek, hogy a patika egy egészségügyi egység és emellett van valami gazdasági vonzata, fontos szemmel tartani, hogy épp ezért a gyógyszerészek inkább szakmailag elhivatottak, mint gazdaságilag. Ha egy patika egy vízióért dolgozik, ott gazdasági fellendülés is várható, hiszen a betegek szívesen járnak vissza olyan helyre, ahol törődnek velük. Az elmúlt 11 év kampányaival kapcsolatos tapasztalatai alapján, úgy gondolja, hogy gondolkodásmódot és szemléletet lehet változtatni, csak nagyon kitartó és nagyon szisztematikus munka kell hozzá, valamint sok idő és sok türelem.

Torjai Gábor (Nero Solution Kft. ügyvezetője) ismertette az adatokat, miszerint az idei Kedvenc Patikám szavazatok 70%-a már online érkezett be, és nagyon örül, hogy egyre szélesebb körben lesznek ismertek a pályázatok. Az eddigi tizenegy év pályamunkáiból a zsűri tagjaival közösen egy válogatást terveznek összeállítani, felkérve a szerzőket a pályamunkájuk aktualizálására, melyet könyv és e-book formában a jövő évi gyógyszerész kongresszuson terveznek bemutatni. Bíznak benne, hogy ezzel nem csak az eddig összegyűlt kiváló tudásanyagot tudják megosztani a gyógyszerészekkel, hanem további inspirációt adni munkájukhoz, esetleg a pályázaton való sikeres szerepléshez.

A gyógyszertár a gyógyítási stratégia kiemelt egysége, amely egy kereskedelmi körülmények között működő egészségügyi intézmény. Fontos hangsúlyozni, hogy a gyógyszert a gyógyszertárból kell beszerezni, ahol az ott dolgozó szakemberek a készítményekkel kapcsolatos mindenfajta hiteles információt tudnak biztosítani. A jövőt illető fontos kérdés, hogy melyik patikában milyen extra szolgáltatást kaphat a beteg a gyógyszere mellé.

A pályázatok kulcsüzenete, hogy a gyógyszerészeknek egyfajta új köztes szerepet kell betöltenie az egészség támogatása, a betegségek megelőzése területén, és mint a gyógyszeres terápia szakértőinek olyan dokumentált szolgáltatásokat kell biztosítani amelyek célja – a páciensek bevonásával és az egészségügyi ellátás többi szereplőivel együttműködésben – a hatásos, biztonságos és költség-hatékony gyógyszeres terápia elősegítése, a megfelelő gyógyszerhasználat szakmai segítése, a betegek együttműködő készségének növelése, az egészségtudatos életvitel kialakításának elősegítése, az életminőség javítása.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
SIKERSZTORIK
Évek után újra bejutott egy magyar diák a Yale-re
A világ egyik legnevesebb egyetemére csaknem 47 ezren jelentkeztek tavaly, de kevesebb mint 5 százalékukat vették fel.
Címkép: m0229/Flickr - szmo.hu
2021. december 18.


Link másolása

hirdetés

"Tavaly végzett, hatosztályos képzésünket befejezett diákunk, Dörnyei Bendegúz bekerült a Yale-re" – közölte Facebook-oldalán a Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium.

"Sok év munkája van ebben, több száz óra jelentkezéssel töltött idő, kudarcok, de végül mindez beért. A felvétel mellett ráadásul a maximális, majdnem 98 százalékos ösztöndíjat is sikerült elnyernem, ami a jövő évre 86 300 dollárt jelent" - kommentálta a hírt Dörnyei Bendegúz Facebook-bejegyzésben.

A Telex telefonon elérte a diákot, aki azt nyilatkozta, hogy tavaly csaknem 47 ezren jelentkeztek a Yale-re, de csak 4,6 százalékukat vették fel. Dörnyei 2017 óta a második magyar, akit felvettek a neves amerikai egyetemre.

A négyéves képzés költségeinek szinte egészét fedezi az egyetem, legkorábban jövő ősszel kezdi meg a tanulmányait. Elmondása szerint azért választotta a Yale-t, mert rugalmas az oktatási rendszere.

"Egyéves alapképzés után ráérek eldönteni, hogy milyen szakon tanuljak tovább. Ráadásul további ambíciókat sem kell feladni, mert amellett, hogy nagyon támogatják a kiteljesedést a fő szakirányban, mellette akár egészen más jellegű kurzusokat is fel lehet venni, és a hallgató ahhoz is megkap minden erőforrást" - mondta.

Hozzátette: az egyetemen nem csak a kiváló tanulmányi eredményt várják el, hanem arra is kíváncsiak a felvételi során, hogy a diákoknak mi az értékrendje és mennyire tudják azt jól megfogalmazni.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
SIKERSZTORIK
Cápák között: Közel 750 milliót ígértek a Cápák a kutatónak, aki stressztűrő növényeket és magvakat szeretne a Marsra juttatni
Az RTL Klub üzleti showműsorának történelmében még sohasem ajánlottak ekkora összeget senki ötletéért. Az űrbizniszben végül három Cápa is lehetőséget látott.

Link másolása

hirdetés

A Cápák között eddigi legnagyobb befektetése körvonalazódott az RTL Klub üzleti showműsorának vasárnapi adásában.

Dr. Mátyás Bence 2 millió eurós, azaz közel 750 millió forintos befektetési igényével érkezett a Cápákhoz.

A kutató által képviselt vállalkozás stressztűrő növényeket és magvakat szeretne a Marsra juttatni starship űrhajókkal, hogy az emberi élethez szükséges atmoszférát megteremtse a vörös bolygón.

Dr. Mátyás Bence prezentációjában elmondta, ehhez azonban olyan eszközökre is szükség van, amik a növények állapotát figyelik, így hamarabb észreveszik, ha valami nincs rendben velük, minthogy annak látható jelei lennének.

Az űrbizniszben végül három Cápa is lehetőséget látott.

hirdetés
Moldován András, Balogh Péter és Balogh Levente fejenként 500 ezer euróval, több mint 180 millió forinttal terveznek részt venni az üzletben, továbbá a fennmaradó 500 ezer euro előteremtésére is keresnek megoldást.

Balogh Péter a Cápák között Facebook-oldalán egy kommentben azt írta: "Az eddigi legnagyobb tét a műsorban. Igyekszem mindent elolvasni a témában".

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SIKERSZTORIK
Egyedülálló, szimultán életmentő műtétet hajtottak végre egy 85 éves férfin szegedi orvosok
Világviszonylatban is csupán néhány a mostanihoz hasonló esetet ismertettek, Magyarországon pedig ilyen kombinált beavatkozást ezidáig még nem végeztek.
Fotó: SZTE SZAOK - szmo.hu
2021. december 20.


Link másolása

hirdetés

Egy 85 éves férfi beteg életét egy olyan szimultán műtéttel mentették meg a Szegedi Tudományegyetem orvosai, amilyet hazánkban még nem végeztek el korábban. Két szív-érrendszeri megbetegedésének bármelyikébe hónapokon belül belehalhatott volna a beteg. Világszinten is komoly hatása lehet az eredménynek.

Két önmagában sem túl gyakori, előrehaladott stádiumban lévő, beavatkozás nélkül már külön-külön is életet veszélyeztető betegséget diagnosztizáltak a férfinél. Az SZTE orvosai történelmi jelentőségű sikerrel végezték el a szimultán műtétet

- írják a közleményben.

Transzkatéteres aorta billentyű beültetést (TAVI) és hasi aorta aneurysma fedett stenttel való stentelését (EVAR) hajtotta végre a Szegedi Tudományegyetem kardio-vaszkuláris hibrid munkacsoportja. A Dr. Ruzsa Zoltán, Dr. Szűcsborús Tamás kardiológusok és Dr. Palásthy Zsolt, Dr. Nyilas Áron érsebészek által végzett beavatkozás számottevően csökkenti a megterhelést és a szövődmények kockázatát is.

Világviszonylatban is csupán néhány – a mostanihoz hasonló – esetismertetést közöltek, Magyarországon pedig ilyen kombinált beavatkozást ezidáig még nem végeztek.

"A Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központban az intervenciós kardiológiai és az érsebészeti munkacsoportok szoros együttműködése révén került sor a műtétre. Az előkészületek során végzett sürgős kardiológiai vizsgálat olyan súlyos aorta billentyű megbetegedést igazolt, amely önmagában is műtéti javallatot képezett. Az alapos előkészítést és tervezést követő műtét során előbb a kardiológiai munkacsoport implantálta a műbillentyűt, majd ezt követően az érsebészeti team végezte el a bifurcatios stent graft beültetését. A beavatkozás teljes egészében percután (metszés nélküli) technikával történt" – mondta Dr. Med Hab Ruzsa Zoltán részlegvezető főorvos.

A szegedi orvostudomány mindig az éllovasa volt a gyógyítás fejlődésének. Harminc évvel ezelőtt, a minimális megterhelést jelentő beavatkozások elterjedésében játszott kulcsszerepet, de számos esetben elsőként alkalmazott úttörő eljárásokat, honosított meg új módszereket. Pontosan ebbe a sorba illeszkedik a mostani műtét is, amelynek a feltételei nagyon kevés helyen adottak.

hirdetés

"A Szegedi Tudományegyetem Sebészeti és Kardiológiai klinikái is az ország vezető intézetei közé tartoznak, ahol már hosszú ideje a betegeik számára legkisebb megterheléssel járó eljárásokat alkalmazzák, melyekben munkatársaink napjainkra komoly tapasztalatra tettek szert. A TIOP program keretében megvalósult új klinikai tömbben található az ország egyik legmagasabb szintű kardiológiai és sebészeti központja. A műtő és a műszerek a 21. század legmodernebb eszközeit jelentik. Érsebészeink egy évtizede tudatosan hajtottak végre metodikai váltást, a hagyományos, nyitott érműtétek helyett rutinszerűen kezdték alkalmazni az akkor idehaza még újdonságnak számító katéteres eljárásokat. Az így megszerzett tapasztalattal felvértezve egyre több ritka és nagy szakmai kihívást jelentő, különleges eset kezelése vált lehetővé. Az itt rendelkezésre álló eszközpark, infrastruktúra valamint a mindkét szakterületen rendelkezésre álló tapasztalat és tehetség, együttesen tette lehetővé ezt az egyedülálló sikeres beavatkozást" – emelte ki Prof. Dr. Lázár György, az SZTE Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar dékánja.

A Szegedi Tudományegyetemen a társszakmák munkacsoportjainak magasszintű együttműködése figyelhető meg.

"A perifériás erek gyógyászatában különösen fontos, sőt megkerülhetetlen a különböző munkacsoportok együttműködése. Jónéhány szakterület képviselőinek kell kooperálnia ahhoz, hogy sikeresen menthessük meg a betegeink életét vagy éppen végtagjait. 85 éves páciensünk számára ez bizonyosan vállalhatatlan lett volna. Az általunk alkalmazott „kettő az egyben” megoldás tehát betegünknek nem csupán előnyös volt a megterhelés és a szövődmények kockázatának csökkentése révén, hanem számára ez az életben maradás egyetlen esélyét is jelentette" – mondta el Dr. Palásthy Zsolt érsebészeti profilvezető főorvos.

Világszinten is komoly hatása lehet a most elvégzett műtétnek, mivel egy olyan speciális helyzetet oldottak meg a szegedi orvosok, amelynek operatív és klinikai tapasztalatait megosztva, más kollégákkal ennek a műtétnek a rizikója is tovább csökkenthető.

"A mostanihoz hasonlóak lesznek a jövő beavatkozásai. Célunk, hogy ezen a téren is jelentős előrelépésnek legyen iránymutatója a Szegedi Tudományegyetem. Ehhez egy komplex, kardiovaszkuláris kiválósági centrumot szeretnénk kialakítani a közeljövőben, amely lehetővé fogja tenni, hogy az SZTE Klinikáin rutinszerűen történjenek majd ezek a most még egyedi és különleges beavatkozások, a reményeink szerint rövidesen megvalósuló kardiovaszkuláris hibrid műtő adta lehetőségek kiaknázása révén" – nyilatkozta Prof. Dr. Varga Albert, tanszékvezető egyetemi tanár, a Belgyógyászati Klinika Kardiológiai Centrumának a vezetője.

A siker reménysugarat jelenthet a korábban gyakran menthetetlennek tartott betegek gyógyulására.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SIKERSZTORIK
A Rovatból
hirdetés
Negyedszer lett Guinness-rekorder a dinnyési Várpark – megmutatjuk az újdonságokat is
Sehol máshol nem található ilyen vármakett-park, ahol 44 régi építmény áll, a kornak megfelelő építőanyagokból – kőből és fából – elkészítve.

Link másolása

hirdetés

Évek óta kísérjük figyelemmel a Velencei-tó mellett, Dinnyésen található Várpark fejlődését és sikereit. Alekszi Zoltán nem mindennapi birodalma folyamatosan bővül és újabb meglepetésekkel szolgál. A Várpark megálmodója és megvalósítója minden betérő látogatót nagy szeretettel fogad és lelkesen mesél a várak és a park történetéről.

A fővárosból vidékre költözött, a minivárak építésének titkát menet közben elsajátító „várkapitány” munkáját eddig már három Guinness-rekord oklevéllel is elismerték. Mikor nemrégiben újra felhívott, sejtettem, hogy újabb jó hírt hallhatok. Nem csalódtam, Zoltán ugyanis arról számolt be, hogy

negyedik alkalommal is világrekorder lett.

Az erről szóló tanúsítványt a napokban kapta kézhez, és a Szeretlek Magyarországnak mutatja meg először.

A mostani díj azt igazolja, hogy

sehol máshol nem található ilyen vármakett-park, ahol 44 régi építmény áll, a kornak megfelelő építőanyagokból - kőből és fából - elkészítve.

hirdetés

Az új várak, amelyekkel a park bővült:

Léta vára

Az Erdélyben, Torda-Aranyos vármegyében, Magyarlétán állt vár, a „Castrum Léta” királyi vár volt kezdettől fogva, és az erdélyi vajda irányítása alatt állt. A vár építésének ideje nem ismeretes, de 1324-ben már említik. Több tulajdonosa is volt, többek között Corvin János, majd Balassa Menyhért birtoka lett. A 16. században Balassa szembeszállt János Zsigmond fejedelemmel, aki megostromolta a várat. Ekkor a várőrség fellázadt és a várat feladták. Mikor a fejedelem csapatai bevonultak a várba, a föld alatti kamrákban elrejtett lőpor felrobbant és a vár összeomlott. Ötven katona és parancsnokuk veszett oda. A romos építményt Ghiczy János kormányzó helyreállította, így róla nevezték el Géczi-várnak. Utána is több tulajdonos váltotta egymást, míg végül, a feltételezések szerint 1711 után lerombolták. Valószínűleg a Rákóczi-szabadságharcot követő szatmári béke után robbanthatták fel, hasonlóan az ország sok más várához.

Diód Vára

Az Erdélyben, Alsó-Fehér vármegyében, Diódon állt vár elődjét a Diódi család építette a 13. század második felében. Később 1445 körül Hunyadi János megerősítette az építményt, amit 1562-ben János Zsigmond ostromolt meg, és végül leromboltatta a várat.

Breáza vára

A feltáráskor előkerült leletek szerint a várat egy dák vár helyén emelték a 13-14. században szintén Erdélyben, Fogaras vármegyében, Breázában. A legenda szerint Radu Negru havasalföldi államalapító építette. Valószínűleg a 15. században kezdett el lepusztulni az épület.

Bágy vára

Keveset tudni az Erdélyben, Udvarhely vármegyében, Bágyon állt várról. Keletkezését 1662-re teszik, a pusztulásának okai nem ismertek. A vár az 856 méter magas Várhegyen épült fel a környék hat falujának összefogásával a török és tatár támadások elleni védelemre. Hat bástyáját egy-egy falu építette és egyben az ő menedékhelyük is volt. Mindegyik a saját faluja felé nézett, így megfigyelhették a térséget. Vész – ellenség vagy tűz – esetén figyelmezették a környéken élőket. A várat a feljegyzések szerint nem ostromolták, az elhagyott épület köveit a falu házainak építéséhez használták fel.

Székesfehérvár, Fekete-hegy vára

Az Árpád-kori erődítmény a leírásokban nem szerepelt. Ám 1988-89-ben egy terepbejáráson találták meg nyomait a régészek. A szakértők szerint a régen mocsaras, sík területen álló vár földsánca 90 centiméterre emelkedett ki, melyet egy 40 méter átmérőjű árok vett körül. A vár 29-30 méteres, az árka 4-6 méter széles lehetett, mely a bejáratot kivéve, kör alakban fogta körbe az építményt. Az épület nyomait nem találták meg, és a pontos építési módot is homály fedi, ezért a dinnyési palánkvár boronafallal épült fel.

Zoltán már korábban elmesélte, hogy nagy vágya, hogy 70 várat építsen fel a kertjében. A rá jellemző alapossággal, szisztematikusan előkészít mindent. Utánajár a vár történetének, régészekkel beszél, ásatásokra jár, átnézi a fellelhető dokumentumokat. Megkeresi a korhű anyagokat, és utána áll neki a munkának. Emellett a Várparkban Skanzent is épített és több más érdekességgel is találkozhatnak a látogatók. A jövőről is beszélgettünk, annyit már elárulhatunk, hogy idén egy szenzációval készül, amelyhez foghatót nemigen találni sehol máshol.

A Várparkról és Skanzenről bővebb információk ITT olvashatók.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: