HÍREK
A Rovatból

Reagált az Élelmiszerbank a kormány tervére, ami egy állami szervet hozna létre az övékkel szinte megegyező tevékenységi körrel

A 16 éve sikeresen működő karitatív szervezetet szerint sok operatív kérdést kell még tisztázni, de partnerként tekintenek az állami Élelmiszermentő Központra.


Hétfőn írtuk meg, hogy alakulóban van egy törvény, melynek értelmében nagyáruházaknak a lejárathoz közeli termékeket be kellene szolgáltatniuk az állam részére.

Azóta már nemcsak benyújtották, hanem meg is szavazták a javaslatot, aminek lényege, hogy a legnagyobb áruházaknak februártól kötelező felajánlaniuk az élelmiszereket a minőségmegőrzési idő lejárta előtt legalább 48 órával az Élelmiszermentő Központ Nonprofit Kft. (ÉMK) részére. A módosítás azokat a kereskedőket érinti, amelyek éves nettó árbevétele meghaladja a 100 milliárd forintot.

Az eredeti tervekből nem volt világos, mi lesz a pékáruk sorsa, ezeknek a terméknek ugyanis 24 órás a minőségmegőrzése, vagyis amint kijönnek a kemencéből, elvileg azonnal be kellett volna szolgáltatni őket. A végleges verzió azonban már tartalmaz egy olyan kitételt, hogy a 48 óránál rövidebb minőségmegőrzési idővel rendelkező élelmiszerekre nem vonatkozik a szabályozás.

Megkérdeztük a Magyar Élelmiszerbank Egyesületet, akik 2005 óta foglalkoznak lejárathoz közeli, de még fogyasztható élelmiszerek mentésével, mit szólnak a törvényhez.

Cseh Balázstól, a szervezet elnökétől megtudtuk, hogy részt vettek ugyan egy előzetes egyeztetésen, de ezen csak általánosságban vázolták fel nekik, miről van szó, ezért ők is még csak ismerkednek a jogszabállyal.

„A feladatunk, hogy amint feláll az Élelmiszermentő Központ, felvegyük velük a kapcsolatot és tisztázzuk azt a rengeteg részletkérdést, amelyek az operatív oldalon felmerülnek, de a törvényben egyelőre még nincsenek tisztázva” – fogalmazott.

Ilyen kérdés például, hogy az ÉMK és a karitatív szervezetek közötti megállapodások mit fognak tartalmazni, és hogyan fog megvalósulni az érintett élelmiszerek logisztikája. A törvény ugyanis ezekre nem tér ki a jelenlegi formájában.

A javaslatban szerepelnek a karitatív szervezetek is, ezért reményeink szerint lehetséges egy olyan felállás, ahol egymást erősítjük, nem gyengítjük. Azt viszont, hogyan fog megvalósulni ez a gyakorlatban, egyelőre nagyon nehéz megjósolni

– mondja Cseh Balázs, hozzátéve: bíznak benne, hogy az új rendszer segíteni fogja a munkájukat, és jól össze lehet majd hangolni vele.

Kérdés az is, mi lesz azokkal az élelmiszerekkel, amelyek a gyártónál ragadnak be, így a kereskedelemig el se jutnak, mire lejár a minőségmegőrzési idejük. A törvénytervezet értelmében önkéntes alapon mostantól ezeket is át lehet adni karitatív céllal az Élelmiszerbank vagy hasonló profilú más szervezetek számára.

„A törvény alapján nem lehet egyértelműen állást foglalni, üdvözöljük-e a koncepciót vagy nem, mivel a mi működésünk szempontjából legfontosabb kérdéseket nem válaszolja meg, például jelenleg nincsenek információink, adataink arra vonatkozólag sem, hogy összességében mekkora volumenű élelmiszert fog érinteni a jogszabály” – összegez.

Az Élelmiszerbank mindenesetre nem konkurenciaként, hanem inkább potenciális partnerként tekint az ÉMK-ra: próbálnak konstruktívan hozzáállni és együttműködni mindenkivel, aki hozzájuk hasonlóan az élelmiszerpazarlás ellen küzd.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
A Fidesz-frakció fele távozhat a parlamentből, ha 12 évben maximalizálják a képviselők mandátumát
Magyar Péter hétfőn jelentette be az országgyűlési képviselői mandátumkorlát maximalizálásáról szóló javaslatot. Ez a Fidesz-frakció több mint felét, 25 politikust érintene, köztük a rendszerváltás óta politizálókat is.


Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlés ülésén bejelentette, hogy 12 évben maximalizálnák az országgyűlési képviselők mandátumát. A javaslat alapjaiban rajzolná át a parlamentet, és tömeges cserét eredményezne különösen a Fidesz–KDNP padsoraiban. A jelenlegi frakciók összetételét vizsgáló adatok szerint a volt kormánypárti frakciókban jelentős azok aránya, akik már rég túllépték ezt a határt.

A 44 tagú Fidesz-frakciónak 25 tagját, a nyolc tagú KDNP-frakciónak hat tagját érintené egy ilyen intézkedés a jövőben

– mutat rá a 24.hu.

A Fideszben több olyan politikus is van, akik már a rendszerváltás óta tagjai az Országgyűlésnek. Németh Zsolt 1990 óta folyamatosan képviselő, míg Horváth László mandátumában voltak megszakítások.

A kilencvenes évek végén kezdők – köztük Balla György, Balla Mihály, Bencsik János, Vitányi István, V. Németh Zsolt és Zsigó Róbert – 1998 óta, esetenként megszakításokkal parlamenti tagok.

A kétezres évek elején indult generáció szintén érintett: Lázár János és Szijjártó Péter 2002 óta, Ágh Péter, Gyopáros Alpár és Tilki Attila pedig 2006 óta képviselők.

Gulyás Gergely, Pócs János és Budai Gyula 2010-ben kerültek a parlamentbe, Kocsis Máté mandátuma pedig nem volt folyamatos azóta.

A KDNP frakciója kisebb, de hasonló mintázatot mutat. Simicskó István és Hargitai János 1998 óta parlamenti képviselők, Rétvári Bence 2008-ban, Seszták Miklós pedig 2010-ben kezdte képviselői pályafutását.

A Mi Hazánk frakciójában Apáti István, Dúró Dóra és Novák Előd is 2010-ben szereztek először mandátumot, de mandátumaik azóta nem voltak folyamatosak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Havasi Bertalan: Magyar Péternek elment az esze
A Fidesz kommunikációs igazgatója szerint ma ezt az egész ország végérvényesen megtudhatta. A párt nevében felszólította a kormányfőt, illetve a mögötte álló parlamenti többséget, hogy hagyják abba a Rákosi-korszakot idéző fenyegetőzést és a félelemkeltést.
F. O. - szmo.hu
2026. június 22.



„A Fidesz felszólítja a kormányfőt, illetve a mögötte álló parlamenti többséget, hogy a Rákosi-korszakot idéző fenyegetőzést és a félelemkeltést hagyják abba, és térjenek vissza a Magyarországhoz méltó, higgadt, nyugodt polgári kormányzás gyakorlatához” – írta a Havasi Bertalan, az ellenzéki párt kommunikációs igazgatója hétfőn.

Havasi Bertalan az MTI-hez eljuttatott közleményben úgy fogalmazott:

a mai napon az egész ország végérvényesen megtudhatta és megláthatta, hogy „a miniszterelnöknek elment az esze”.

A kommunikációs igazgató szerint ennek jelei már eddig is sokakat aggasztottak. „De ma bizonyossá vált, hogy a kormány élén egy önmagán uralkodni képtelen, erőszakos, és Magyarország polgárait nyakló nélkül fenyegető miniszterelnök áll” – jelentette ki.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Már közel ezren küldték el véleményüket az Alaptörvény-módosításról
A miniszterelnök délutáni sajtótájékoztatóján beszélt arról, hogy máris nagy az érdeklődés a társadalmi egyeztetés iránt. Azt is mondta, sokan örülnek annak, hogy nem százmilliárdokba kerülő nemzeti konzultációt indított a kormány.
F. O. - szmo.hu
2026. június 22.



Már csaknem ezer vélemény érkezett magyar emberektől a társadalmi egyeztetésre bocsátott Alaptörvény-módosításról, mondta hétfő délutáni sajtótájékoztatóján Magyar Péter. A miniszterelnök hozzátette: sok olyan visszajelzést kaptak, milyen jó, hogy nem nemzeti konzultációt indított a kormány százmilliárdokból, hanem ténylegesen kikérik az emberek véleményét.

A kormányfő kifogásolta, hogy az ellenzéki képviselők nem tartották fontosnak, hogy az ország valaha volt legnagyobb közjogi törvénycsomagjáról és Európa legszigorúbb korrupcióellenes hivataláról beszéljenek az Országgyűlésben.

A társadalmi egyeztetés után már jövő héten az Országgyűlés elé terjesztik az Alaptörvény módosítását.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Itt nézheted élőben Magyar Péter sajtótájékoztatóját a Tisztítótűz-műveletről
A miniszterelnök a parlamenti beszédében bejelentett Tisztítótűz-művelet részleteiről beszél bővebben a délutáni sajtótájékoztatóján. Kövesd velünk élőben!


Magyar Péter hétfőn kora délután a parlamentben szólalt fel, ahol bejelentette az úgynevezett Tisztítótűz-műveletet. Elmondása szerint ez egy átfogó jogi, politikai és gazdasági akció lesz, melynek célja Magyarország megszabadítása az „orbáni maffia” szorításáról. Ennek egyik eleme lesz a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal létrehozása, amihez legalább 47 jogszabályt kell módosítani. Egy másik része pedig a közjogi méltóságok eltávolítása.

A kormányfő most sajtótájékoztatón ismerteti az erről szóló részleteket, itt követheted élőben:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk