Asztmásan jutott fel a Mount Everestre – 7 kontinens legmagasabb csúcsából már hatot teljesített a magyar extrém sportoló
- Mit jelent az Ön számára kitűzni a magyar zászlót egy hegycsúcsra?
- Fontos, hogy számomra ez az egész sport. Olyan sport, amelyben nekünk, magyaroknak egyszerűen nincsen vesztenivalónk. Ha sikerül egy csúcs, az javítja Magyarország és a magyarok megítélését a hegyek világában. Ha pedig nem sikerül, az mégsem olyan, mint amikor egy népszerű sportágban kikap a magyar csapat; a hegymászásban ugyanis nem vereséget szenvedünk, hanem ilyenkor csupán nem most öregbítjük a hazánk hírnevét, de szégyent sem hozunk rá.
Amikor sikerül feljutnom egy hegycsúcsra, úgy érzem, mindezért egy kicsit most tettem is, és újabb lehetőséget adtam arra, hogy bárki, akár egy hétköznapi, irodában dolgozó ember is ezzel a történettel, másként lássa a hétköznapjait. Erősíthetem azt, hogy mi, asztmások és hétköznapi emberek, ha rendszerezetten éljük az életünket, mennyi mindent érhetünk el. Lehet, hogy valaki ezáltal a munkájában ér el nagy eredményt és ott mássza meg a maga "Everestjét", mert elhiszi, hogy lehetséges.
Az általam nagyra tartott hegymászók és köztem az a jelentős különbség, hogy nem a hegyeknek, hanem az extrém magaslatoknak, annak az összhatásnak a szerelmese vagyok, amit ebben a környezetben túl kell élni és ott természetesen létezni. Kihangsúlyozom, hogy mindemellett imádom a hegyeket és nagyon tisztelem őket.
Egy igazi hegymászó az én értékrendemben, tőlem eltérően, ugyanazt a hegyet azonos útvonalon sokszor meg akarja mászni, mert ez újabb élményeket ad neki. Én pedig inkább felfedező vagyok: annyi minden van még a világban, ahova el lehet jutni, ha van ott egy hegy, megnézzük, fel lehet-e jutni a csúcsára, de azonos útvonalon és módon ezt egyszer fogom megtenni.
- Miben nehezebb vagy más az Antarktisz, illetve az Antarktiszon a Mount Vinson megmászása, mint a többi helyszín?
- Képzeljük el csak a pszichés oldaláról: ott egy földrész, ami kétszer akkora, mint Ausztrália, 800 fős az állandó kutatói lakossága, és legfeljebb négyezren fordulnak meg rajta egy évben. A magunkra hagyottság érzése tudattalanul is jelen van. Nagyon nagy hideg. Minden évben előfordul, hogy pár sportoló elveszíti ott az orrát vagy az ujjait. És ehhez mégis annyira változatos is az idő, hogy miközben nagy a hideg, elfordul, hogy túl vagyunk öltözve, annyira izzadunk, hogy rengeteg folyadékot veszít a szervezetünk.
Az Antarktisz olyan földrész, amelyen elég kevés alkalommal fordulnak meg magyarok, de a különböző extrém teljesítmények hatására a teljesen spanyol ajkú személyzet is magyarul köszöntött, amikor ott voltam. És ez nem csak azért történt, mert ebben a szezonban járt ott más magyar is rajtam kívül, hanem utánanéztek, hogy a magyarok mit keresnek ott, és vették a fáradságot, hogy megtanuljanak néhány kifejezést magyarul. Nem lettünk a világ legjobb hegymászói sem extrém sportolói, nem lettünk a sarkvidék legnagyobb meghódítói, de már számolnak velünk, tisztelnek bennünket.
- Az Antarktiszra is külön készülnie kellett?
- Folyamatosan edzésben vagyok, oda az elegendő volt. Ha sorba állítom nehézségi fokok szerint, a hegycsúcsokat, az Everest a legnehezebb, főleg az északi oldallal, a Denali pedig a második legnehezebb. Harmadik helyen áll számomra a dél-amerikai Aconcagua és az antarktiszi Vinson.
- Igaz, hogy sok mindent meg lehet tudni az emberekről és a barátainkról, ha elmegyünk velük hegyet mászni, felvisszük őket valamilyen magas helyre?
- Fontos, hogy barátainkkal extrém magaslatba ne másszunk fel. Olyanokkal másszunk közösen magas hegyet, akikkel mászás közben barátkoztunk össze. Módosult tudatállapotban ismerjük meg az illetőt, tehát az ő módosult tudatállapotában, így el tudjuk dönteni, hogy arra kíváncsiak vagyunk-e máskor is. Akik tengerszinten barátok, erre rámehet a barátságuk a hegyen egy közös mászáson.
Extrém magaslaton, amikor baj van, a helyes priorizálást negatívan befolyásolhatják az érzelmek. Baj esetén, mentési helyzetben legobjektívebb gondolkodásra van szükség. Majdnem minden mászásom alkalmával kellette menteni valaki mást, ilyenkor rendszerint én vagyok a leghiggadtabb, de nem vagyok biztos benne, hogy ha jó barátom, hozzátartozóim volnának ott, akkor is ilyen higgadt tudnék maradni.
Ezért ismétlődő mászásaimon olyanokkal megyek, akikkel már másztam valahol, vagy akikről tudom, hogy extrém magaslati tapasztalatokkal rendelkeznek.
VIDEÓ: Vinson Expedíció zenés klip - 7 Summits
- Munka mellett hogyan lehet felkészülni a hegymászásra?
- A kulcs a rendszeresség, és az, ha az ember a konkrét cél érdekében nem adja fel az edzéstervét. Amikor az Everestre készültem bő három és fél éven át, akkor reggel másfél órát edzettem, utána ügyvédi feladatok következtek, majd este ismét másfél óra edzés zárta a napot.
Ha valaki ragaszkodik az edzéstervéhez, mert az Everestre készül, ahol a túlélés a cél, akkor döbben rá olyan csodálatos dolgokra, hogy az a munka-feladat, ami este váratlanul csúszik be, és amiről korábban azt hitte, hogy akkor lehet megcsinálni, az másnap reggel is elvégezhető, és nem kell emiatt kihagyni az aznapi edzést. Megnéztem az ügylezárási statisztikáimat, semmivel nem csúsztam el az Everestre való felkészülés idején az edzések mellett. Amikor másoknak segítek üzleti tanácsokkal, vagy tanítom őket helyesen priorizálni, akkor például ilyen pontokra tudok rámutatni a gyakorlati tapasztalatomból.
- Mi a legnehezebb a hegymászásban?
- Az állandó várakozás állapotában vagyunk az időjárás miatt. Az biztos, hogy fent hideg lesz, a kérdés az, hogy lesz-e hozzá a vihar. Onnantól ugyanis lehet, hogy 15 napot kell várni arra, hogy valaki felfelé vagy lefelé indulhasson, mondjuk 5200 méteren a Denalin. Közben pedig fogy az élelme, a havat sem tudja mivel olvassza egy idő után, mert ekkora magasságban sokat fogyaszt a berendezés, hogy vize legyen. Ez mind olyan, ami nehézséget okozhat.
A démonaimmal, azokkal mindig szembenézek.