A szakemberek szerint a mindkét dózissal beoltott emberek többsége megfelelően védett lesz az oltások időzítésétől függetlenül, ugyanakkor a késleltetve megkapott második adag meghosszabbíthatja a védettség idejét.
Három és félszer magasabb volt a Sars-CoV-2 vírus elleni antitestek mennyisége azoknál a 80 éven felüli embereknél, akik három-négy helyett 12 hét után kapták meg a Pfizer/BioNTech-vakcina második adagját
- derült ki a Birminghami Egyetem és az angliai közegészségügyi szolgálat (Public Health England, PHE) kutatóinak közös tanulmányából.
A szakemberek szerint a mindkét dózissal beoltott emberek többsége megfelelően védett lesz az oltások időzítésétől függetlenül, ugyanakkor a késleltetve megkapott második adag meghosszabbíthatja a védettség idejét, mivel az antitestek jelenléte természetes módon csökken idővel - írja a The Guardian című brit napilap online kiadása.
"Megállapítottuk, hogy a maximális antitestválasz rendkívül felerősödik az idős emberekben a második Pfizer-oltást követően, ha arra 11-12 hét elteltével kerül sor" - mondta Helen Parry, az egyetem munkatársa.
Az oltási program első heteiben Nagy-Britannia azt a döntést hozta, hogy késlelteti a második adag vakcina beadását, hogy minél több idős és sebezhető ember mihamarabb megkaphassa az első dózist.
A lépést sokan vitatták, mivel a hatóságok olyan klinikai tesztek nyomán hagyták jóvá a Pfizer/BioNTech- és Oxford/AstraZeneca-vakcinák alkalmazását, amelyek során mindössze 3-4 hét telt el a két adag beadása között.
Az Oxfordi Egyetem kutatói már februárban kimutatták, hogy az antitestválasz több mint kétszer erősebb a 12 hét elteltelével beadott második oltásdózis esetén. A mostani tanulmány azonban elsőként vetette össze a különböző időintervallumok után beadott második Pfizer/BioNTech-oltások nyomán tapasztalható immunválaszokat.
A szakemberek 175, nyolcvan éven felüli ember vérmintáját elemezték az első dózis, majd két-három héttel a második dózis beadását követően. A résztvevők közül 99-en három hét, 73-an 12 hét után kapták meg a második oltásdózist. A második adagot követően mindkét csoport tagjainál kimutathatóak voltak a vírus elleni antitestek, ám a késleltetve beoltottaknál 3,5-ször nagyobb mennyiségben.
A szakemberek ezt követően a sejtes immunválasz működésében kulcsszerepet játszó T-sejteket is megvizsgálták. Megállapították, hogy a T-sejt-válasz gyengébb volt a késleltetve beadott második dózis esetében, de több mint három hónappal az első oltást követően kiegyenlítődött a két csoport tagjainál.
Három és félszer magasabb volt a Sars-CoV-2 vírus elleni antitestek mennyisége azoknál a 80 éven felüli embereknél, akik három-négy helyett 12 hét után kapták meg a Pfizer/BioNTech-vakcina második adagját
- derült ki a Birminghami Egyetem és az angliai közegészségügyi szolgálat (Public Health England, PHE) kutatóinak közös tanulmányából.
A szakemberek szerint a mindkét dózissal beoltott emberek többsége megfelelően védett lesz az oltások időzítésétől függetlenül, ugyanakkor a késleltetve megkapott második adag meghosszabbíthatja a védettség idejét, mivel az antitestek jelenléte természetes módon csökken idővel - írja a The Guardian című brit napilap online kiadása.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A demencia 5 éven belül akár 1 millió embert is érinthet - te hogyan ne tartozz közéjük?
A Diagnózis podcast legújabb epizódjában nemcsak arra a kérdésre kaphatsz választ, hogy mi is a demencia és milyen tünetekről lehet felismerni, hanem azt is megtudhatod, hogy mit tehetsz azért már most, hogy ne tartozz később az érintettek közé.
Ha valakiről a környezetünkben kiderül, hogy feledékeny, könnyen rávágjuk: „Biztos kezdődő demencia.” A "vén demens" pedig már egyfajta szitokszóval vált. Akik ilyen mondatokat használnak, valószínűleg nem tudják, hogy a demencia nem egy ártalmatlan „időskori memóriazavar”, hanem komplex idegrendszeri folyamat, amely az érzelmi életet, a gondolkodást és a viselkedést is fokozatosan átalakítja.
Miért kell a demenciáról beszélnünk?
És mielőtt legyintenénk, hogy „ez még minket nem érint", érdemes tudni: rossz szokásokkal, nem megfelelő életmóddal már fiatalon is növelhetjük a demencia kialakulásának kockázatát. Ahogy egyre tovább élünk, úgy válik egyre valószínűbbé, hogy ez a betegség minden családot érinteni fog – közvetlenül vagy közvetve.
A demencia nem egyetlen betegség, hanem tünetek összessége, amely az érzelmi életet, a gondolkodást és a viselkedést egyaránt érinti.
Magyarországon 200–500 ezer ember él demenciával, és az előrejelzések szerint öt éven belül megduplázódhat ez a szám.
A kérdés tehát nem az, hogy érint-e bennünket a téma – hanem az, mikor és hogyan.
A Diagnózis egészségpodcast új epizódjában a műsorvezető, Ganzler Orsolya dr. Kázár Ágnes háziorvossal, a Feledhetetlen Alapítvány alapítójával és Stoiber Vivien gyógytornásszal, a „Demenciáról érthetően” információs oldal szerzőjével beszélget. Szó esik többek között arról, hogy mit tehetünk a megelőzésért, hogyan ismerhetjük fel időben a tüneteket, és milyen terhet ró a hozzátartozókra, ha valaki demenciával él a családban.
A demencia általában alattomosan kezdődik: először csak apró feledékenység, eltévedés vagy viselkedésbeli változás jelentkezik, amit könnyű a korral vagy fáradtsággal magyarázni. Mire azonban egy családtag felismeri, hogy baj van, évek telhetnek el, és gyakran ekkorra már előrehaladott állapotról beszélhetünk.
Dr. Kázár Ágnes, aki édesanyja betegségét is végigkísérte, arról mesél az epizódban, hogyan élte meg a kettős szerepet: orvosként és hozzátartozóként egyszerre jelen lenni az anyukája mellett.
Hivatása révén pontosan tudja, mi áll a demencia hátterében és mi következhet az állapot rosszabbodásával – de családtagként, érzelmileg bevonódva ezt feldolgozni egészen más.
Nem is csoda, hogy jó ideig ő maga sem gondolta komolyan, hogy édesanyjának demenciája lenne.
Tehetünk-e bármit a demencia megelőzéséért?
Stoiber Vivien Svájcban dolgozik egy idősotthonban, ahol nap mint nap megtapasztalja, hogy apró lépésekben lehet változást elérni a demenseknél is. Ezzel együtt arra figyelmeztet minden közvetett érintettet, hogy a demencia egy folyamatosan romló állapotot eredményez, hiú ábránd lenne gyógyulásban, tartós javulásban reménykedni.
Amiben azonban teljes joggal reménykedhetünk: mi magunk is tehetünk azért, hogy elkerüljük a demenciát.
Már egész fiatalon fontos pilléreket rakhatunk le a megelőzésben, például azzal, hogy tanulunk, fejlesztjük képességeinket.
Később a megfelelő mozgás, a tudatos táplálkozás, a rendszeres alvás és mentális jóllét mind olyan tényezőkké válnak, amelyek segíthetnek abban, hogy ne legyen dolgunk a demenciával.
A beszélgetésben konkrétabb tippeket is kapunk: Ágnes vitaminokat, táplálékkiegészítőket is említ, amelyek szerepet játszhatnak a demencia megelőzésében, valamint a mozgás szerepére is kitér, Vivien pedig bemutat olyan kognitív képességekre ható gyakorlatot, amelyet mi magunk is betanulhatunk, hogy trenírozzuk agyunkat.
Az epizód egyik legfőbb tanulsága, hogy mindenképpen akkor járunk jól, ha mihamarabb begyűjtjük a betegséggel kapcsolatos szükséges információkat, és nemcsak akkor kezdünk el tájékozódni, amikor már szembesülnünk kell egy diagnózissal, vagy megtapasztaljuk a mindennapi életben a demencia okozta nehézségeket.
Hallgasd meg a teljes beszélgetést, ha kíváncsi vagy arra, hogy ...
Melyek a demencia korai tünetei?
Hogyan támogathatja a család a beteg mindennapjait?
Mikor jön el az a pont, amikor idősek otthonának segítségére van szükség?
És tényleg lassítható-e a folyamat az életmódunkkal
Ha valakiről a környezetünkben kiderül, hogy feledékeny, könnyen rávágjuk: „Biztos kezdődő demencia.” A "vén demens" pedig már egyfajta szitokszóval vált. Akik ilyen mondatokat használnak, valószínűleg nem tudják, hogy a demencia nem egy ártalmatlan „időskori memóriazavar”, hanem komplex idegrendszeri folyamat, amely az érzelmi életet, a gondolkodást és a viselkedést is fokozatosan átalakítja.
Miért kell a demenciáról beszélnünk?
És mielőtt legyintenénk, hogy „ez még minket nem érint", érdemes tudni: rossz szokásokkal, nem megfelelő életmóddal már fiatalon is növelhetjük a demencia kialakulásának kockázatát. Ahogy egyre tovább élünk, úgy válik egyre valószínűbbé, hogy ez a betegség minden családot érinteni fog – közvetlenül vagy közvetve.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ritka betegség alakult ki egy 60 éves férfinál, miután a ChatGPT-vel próbált egészségesebb étrendet összeállítani. Három hónapig követte a mesterséges intelligencia tanácsait, majd a sürgősségin kötött ki paranoiával és hallucinációkkal – írta a Live Science alapján a 24.hu.
A vizsgálatok során kiderült, hogy bromizmusban szenvedett, amit a bróm tartós fogyasztása okoz. A ChatGPT azt javasolta neki, hogy a sót nátrium-bromiddal helyettesítse.
Régen a bromizmus jóval gyakoribb volt, mert a 19–20. században sok gyógyszer tartalmazott brómot. Később rájöttek, hogy mérgező, ezért kivonták a használatból. A betegség tévképzeteket, memóriazavart és pszichózist is okozhat.
A férfi azért ment kórházba, mert félt, hogy a szomszédja mérgezi. Az orvosok kezelés alatt tartották, de állapota romlott, hallucinációi lettek és erős paranoiája alakult ki. Még a kórházból is megpróbált megszökni.
Amikor jobban lett, elmondta, hogy a ChatGPT tanácsait követte. Piros kiütéseket is talált a testén, ami szintén a bromizmus egyik tünete. Három hétig kezelték a kórházban, mire stabilizálódott, és a hazabocsátása után a tünetei nem tértek vissza.
A ChatGPT-t fejlesztő OpenAI hangsúlyozta a Live Science-nek, hogy a szolgáltatás tanácsait nem szabad szakértői véleményként kezelni, és nem lehet egyedüli forrásként használni tényszerű információkhoz.
Ritka betegség alakult ki egy 60 éves férfinál, miután a ChatGPT-vel próbált egészségesebb étrendet összeállítani. Három hónapig követte a mesterséges intelligencia tanácsait, majd a sürgősségin kötött ki paranoiával és hallucinációkkal – írta a Live Science alapján a 24.hu.
A vizsgálatok során kiderült, hogy bromizmusban szenvedett, amit a bróm tartós fogyasztása okoz. A ChatGPT azt javasolta neki, hogy a sót nátrium-bromiddal helyettesítse.
Régen a bromizmus jóval gyakoribb volt, mert a 19–20. században sok gyógyszer tartalmazott brómot. Később rájöttek, hogy mérgező, ezért kivonták a használatból. A betegség tévképzeteket, memóriazavart és pszichózist is okozhat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az elmúlt hetekben egyre többen panaszkodnak köhögésre, torokfájásra, náthás tünetekre – mindeközben a Covid új variánsa, a Nimbus is megjelent Magyarországon. Az új koronavírus-változatok miatt nő a fertőzésszám, ezért sokakban felmerül a kérdés: vajon koronavírusról, influenzáról vagy egyszerű megfázásról van szó?
A tünetek között több az átfedés, de vannak olyan jelek, amelyek segíthetnek a különbségtételben.
A koronavírus-fertőzés legjellemzőbb tünetei közé tartozik az orrdugulás, az orrfolyás, a száraz köhögés, az íz- és szaglás hirtelen elvesztése, valamint a fáradtság.
Az újabb variánsok emellett néhány szokatlan tünetet is okozhatnak: sokan számolnak be rekedtségről és erős torokfájásról, amely „olyan érzés, mintha borotvapengék lennének a torokban”. Emellett izomfájdalmak és rendkívüli fáradtság is jelentkezhetnek.
A szakemberek arra kérnek mindenkit, hogy aki ilyen tüneteket tapasztal, maradjon otthon, és forduljon háziorvosához.
Az influenza általában hirtelen, erőteljes tünetekkel kezdődik, szemben a megfázással, amely fokozatosan alakul ki.
A legjellemzőbb tünetei a magas láz, a súlyos izomfájdalom, a fejfájás, a száraz, fájdalmas köhögés és az erős fáradtság.
A betegség jellemzően a téli hónapokban terjed, a hideg időjárás ugyanis kedvez az influenzavírus terjedésének. Ha valaki hirtelen belázasodik, izom- és végtagfájdalmai vannak, és gyorsan romlik az általános közérzete, érdemes orvoshoz fordulnia.
A megfázás – a három betegség közül a legenyhébb – általában lassabban alakul ki, és a tünetei is enyhébbek.
Ezek közé tartozik az orrfolyás vagy orrdugulás, a torokfájás, az enyhe köhögés, valamint az alkalmi, enyhe láz. A megfázás jellemzően néhány napon belül magától elmúlik, de fontos a pihenés és a regeneráció.
A koronavírus kimutatására jelenleg is a PCR-teszt és az antigén gyorsteszt a legmegbízhatóbb módszer. Ezeket orrból vagy torokból vett mintából végzik.
Az influenza kimutatására is létezik teszt, de sokszor a tünetek alapján is felállítható a diagnózis. A megfázást a legtöbb esetben nem szükséges külön vizsgálattal igazolni, mivel enyhe lefolyású és magától is javul.
Enyhébb panaszok esetén otthoni módszerek is segíthetnek.
A mézes fekete retek jól ismert természetes köhögéscsillapító. A közepét ki kell vájni, mézet tenni bele, majd hűvös helyen körülbelül 10 órát állni hagyni. Ezután a mézet ki lehet kanalazni, majd újra megtölteni a retket.
A gyömbér gyulladáscsökkentő hatású, emellett támogatja az immunrendszert. A legjobb frissen felvágva teát készíteni belőle, de por formában is kapható, amit forró vízben lehet feloldani.
A kamillatea szintén jótékony hatású: gyulladáscsökkentő, antibakteriális, nyugtató, valamint segíti a légutak tisztulását. Inhalálással is alkalmazható köhögés esetén.
Az elmúlt hetekben egyre többen panaszkodnak köhögésre, torokfájásra, náthás tünetekre – mindeközben a Covid új variánsa, a Nimbus is megjelent Magyarországon. Az új koronavírus-változatok miatt nő a fertőzésszám, ezért sokakban felmerül a kérdés: vajon koronavírusról, influenzáról vagy egyszerű megfázásról van szó?
A tünetek között több az átfedés, de vannak olyan jelek, amelyek segíthetnek a különbségtételben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ezért van szükséged kollagénre – és ezért nem mindegy, hogyan pótolod
Kapszula, por, ital vagy kozmetikum – vajon melyik kollagénforma működik tényleg? A BioTechUSA szakértői segítenek eligazodni a tények és mítoszok között.
A kollagén hosszú időn át észrevétlenül végezte a munkáját a testünkben, mostanra viszont az egészség és a szépség egyik legnagyobb sztárjává vált. Sokan a fiatalos külső és az energikus mindennapok titkát látják benne – nem véletlen, hogy ma már kapszula, por, ital, krém, sőt injekció formájában is elérhető. De vajon tényleg ennyire sokoldalú? Mit tud a tudomány igazolni, és hol van szó inkább marketingfogásról? A BioTechUSA szakértői utánajártak.
Miért nélkülözhetetlen a kollagén?
Ez a fehérje testünk egyik legfontosabb építőköve: jelen van a bőrben, az ízületekben, a csontokban és még a belső szervekben is.
Elképzelhetjük úgy, mint egy erős kötélhálózatot, amely megtartja a szöveteket, miközben rugalmasan követi mozgásukat.
Fiatalabb korban a szervezetünk gond nélkül pótolja, amit lebont – ám az évek előrehaladtával a termelődés lassul. Ehhez jön még a stressz, a dohányzás, a rossz étrend vagy akár a túl intenzív sportterhelés, amelyek mind felgyorsítják a kollagénvesztést. Ilyenkor érdemes külső támogatást is bevetni.
Hogyan pótolhatjuk?
Ma már rengeteg lehetőség van: ital, por vagy kapszula formájában is elérhető a kollagént, például a BioTechUSA kínálatában – ráadásul többféle ízben (például barackos ice tea, eper–vörösáfonya, limonádé vagy fekete málna), így mindenki megtalálhatja a számára legkényelmesebb megoldást.
Érdekesség, hogy nemcsak marha- és sertésalapú termékek léteznek, hanem hal- és csirkeeredetűek is. Így az étkezési szokásokhoz vagy diétás irányelvekhez igazodva bárki választhat.
Van olyan italpor is, amelyik hialuronsavval, aminosavakkal, ásványi anyagokkal és vitaminokkal is kiegészített.
Mítosz vagy valóság?
Kozmetikumokban: jól hangzik, hogy kollagént tartalmaznak, de a molekulák túl nagyok ahhoz, hogy átjussanak a bőrön. Ezek inkább hidratálnak, de a mélyebb rétegeket nem befolyásolják.
Étrend-kiegészítőkben: a hidrolizált, vagyis előemésztett kollagénpeptidek jól felszívódnak, és a kutatások szerint rendszeres fogyasztás mellett (kb. 6–12 hét alatt) látható javulást hozhatnak a bőr hidratáltságában és rugalmasságában, sőt a finom ráncok csökkenésében is.
És mi a helyzet a konyhával?
Sokan a csontlevest tartják a természet egyik legjobb kollagénforrásának. Valóban sok értékes anyag oldódik ki belőle a főzés során, de fontos tudni: a kollagén bármilyen formában is kerül a szervezetbe, először aminosavakra bomlik. Akkor tud igazán beépülni, ha van hozzá elég „segítő”: például C-vitamin, cink, és egy kiegyensúlyozott, gyulladásmentes szervezet.
Tudatosság a kulcs
A kollagén kétségkívül fontos szereplője testünk működésének – de nem mindegy, hogyan pótoljuk. Nem minden ígéret mögött áll valós hatás, ezért a tudatos választás elengedhetetlen. A szépség és egészség felé vezető úton a legjobb, ha a kiegyensúlyozott étrend és az egészséges életmód mellé választunk jól felszívódó kollagénkészítményt.
A kollagén hosszú időn át észrevétlenül végezte a munkáját a testünkben, mostanra viszont az egészség és a szépség egyik legnagyobb sztárjává vált. Sokan a fiatalos külső és az energikus mindennapok titkát látják benne – nem véletlen, hogy ma már kapszula, por, ital, krém, sőt injekció formájában is elérhető. De vajon tényleg ennyire sokoldalú? Mit tud a tudomány igazolni, és hol van szó inkább marketingfogásról? A BioTechUSA szakértői utánajártak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
