Hogyan készíts tökéletes gyógyteát? - szakértők árulták el a tuti módszert
Legtöbben gyógynövényekből is úgy készítenek teát, ahogyan fekete vagy zöld teából. Ez azt jelenti, hogy a gyógynövényt forróvízzel leöntik, és 5-6 perc elteltével kiveszik a folyadékból a filtert vagy leszűrik a teát. Ez a módszer azonban nem minden esetben jó. Gyógyászati célra nem feltétlenül egy növény levelét vagy virágát használjuk, hanem sokszor a gyökerét, a kérgét vagy a termését.
Ez utóbbiak ilyen rövid ideig tartó áztatás során nem puhulnak meg eléggé ahhoz, hogy a kellő mennyiségű hatóanyag kioldódhasson belőlük, ezért az így készült ital hatása elmarad a várttól. Más esetekben a forróvíz olyan anyagokat is kiold a növényből, amelyek kellemetlen ízűek, esetleg károsak. Szakszerűen eljárva, ezen a problémán is lehet segíteni. Szeretnénk ezért néhány hasznos tanácsot adni ahhoz, hogy miként kell hatásos gyógynövényteát készíteni.
A teakészítésnek három módja van, amely filteres vagy anélküli gyógynövény esetén is alkalmazható:
Forrázatot hőre bomló hatóanyagot, illóolajat tartalmazó növények (pl. menta, kakukkfű, kamilla) esetén készítünk a következő módon: a gyógynövényt forrásban lévő vízzel leöntjük, az előírt ideig kivonjuk, majd a folyadékot szűrjük.
Főzetet kemény állagú növényi részekből (pl. édesgyökér, tölgyfakéreg) érdemes készíteni az alábbiak szerint: a gyógynövényt vízben felfőzzük, az előírt ideig forraljuk, majd a folyadékot szűrjük.
Hidegvizes áztatást olyan növényeknél alkalmazunk, amelyekből melegvízzel nem kívánt anyagok is kioldódnak (orvosi ziliz gyökér – keményítő). Ennek módja: a gyógynövényt több óráig hidegvízben áztatjuk, a folyadékot szűrjük, majd a mikroorganizmusok elpusztítása céljából néhány percig forraljuk.
A teakeverékek sokszor olyan növényekből állnak, amelyekből más-más módszerrel kellene szakszerűen teát készíteni, ami persze nem lehetséges. Ezek esetében általában forrázat készítését javasolják a szakemberek. Ha a keverékben gyökér- vagy kéregdarabok vannak, akkor érdemes hosszabb idő után leszűrni a folyadékot, hogy a keményebb növényi részekből is ki tudjanak oldódni a hatóanyagok.
Ha a gyógynövény nyálkát tartalmaz (pl. hársfavirág, zilizlevél, kamilla), fontos, hogy szűréskor jó alaposan kinyomkodjuk a felpuhult növényi részeket, illetve a filtert, hogy az értékes nyálka is az italba kerüljön, hiszen sok növény esetén a nyálka gyulladáscsökkentő és bevonó tulajdonsága fontos szerepet játszik a növény jótékony hatásában.
Elterjedt az a nézet, hogy a gyógyteákat csak mézzel szabad ízesíteni. Ennek a tévhitnek semmi alapja, hiszen a cukor vagy az édesítőszerek nem befolyásolják vagy rontják a gyógyteák hatását. Cukorbetegek pedig semmi esetre se alkalmazzanak mézet, hiszen az is cukorterhelést jelent szervezetük számára!
Sajnos a hazánkban kapható gyógyteák csomagolásán sokszor egy minden tudományos alapot nélkülöző, általános adagolás szokott szerepelni, amely szerint egy filtert vagy egy kanál teát kell egy csésze vízhez adni. Fontos tudnunk, hogy amennyiben nem csupán kellemes íze miatt, hanem gyógyító célból iszunk teát, akkor a megfelelő mennyiségű gyógynövényt kell alkalmazni, és a gyógyszerekhez hasonlóan a tünetek megszűnéséig akár naponta 2-3 alkalommal.
A hatásos adagról szakkönyvekből (pl. Gyógynövénytár) tájékozódhatunk. Előfordul, hogy a gyártók a nagyobb haszon érdekében egy-egy filterbe a hatékony adagnál jóval kevesebb gyógynövényt tesznek, érdemes tehát alaposan elolvasni azt, hogy mi van a csomagolásra írva.
Nem mindegy a gyógynövény minősége sem. Ha a dobozon az szerepel, hogy "gyógyszerkönyvi minőségű" növény van benne, akkor biztosak lehetünk abban, hogy a benne lévő gyógynövény tartalmazza a szükséges hatóanyagmennyiséget, és a belőle készült tea valóban hatásos lesz. A "gyógyszerkönyvi minőség" garantálja továbbá, hogy a növényi rész nem szennyezett különféle, az egészségre káros anyagokkal (pl. nehézfémek, rovarirtószerek).
