hirdetés

SIKERSZTORIK
A Rovatból
hirdetés

Egyszerre tanítja filmkészítésre és a természet szeretetére a gyerekeket a Bright Generation

Öröm nézni, hogy a gyerekek fiatal koruk ellenére mennyire égnek a vágytól, hogy valamit megmutassanak magukból, és milyen csodás kisfilmek születnek - mondja az egyik alapító, Isztl Melanie.
Tomka Tivadar - szmo.hu
2021. november 13.


Link másolása

hirdetés

Rendezőként, vloggerként, operatőrként vagy akár vágóként is kipróbálhatják a gyerekek magukat a Bright Generation táboraiban és workshopjain. A kurzus alatt elsajátítják a videózás, szereplés csínját-bínját és a végén kisiflmeket alkotnak. A fő attrakció pedig, hogy a Bem Moziba levetítik, ami nagyon nagy dolog számukra, hiszen van, hogy valaki 8 évesen látja a nevét egy mozivásznon, miközben pörög a stáblista.

Fontosnak tartják, hogy a filmkészítés elsajátítása mellett a természet, kultúra, történelem és az építészet szeretetét, az egymás iránti elfogadás és érzékenység fontosságát is átadják a 8-14 éveseknek. Az egyik alapítóval, Isztl Melanie-val beszélgettünk, aki hosszú utat tett meg, mire megtalálta álmai munkáját. Mielőtt országos tévétársaságoknak dolgozott, az Operettszínházba is megfordult zenés-színészként. A színház és a televíziózás azonban csak munka volt számára. Amióta gyerekekkel foglalkozik azóta érzi, hogy megtalálta a hivatását.

– Ritka, hogy valaki a háttérországot szeretné megmutatni. Már, ami a televíziózást és a filmes világot illeti, főleg ennyi kis lurkóval.

– Számomra azért nem volt ez meglepetés, mert a kezdetekben a gimnázium elvégzése után rögtön felvételiztem a Budapesti Operettszínházba, ahol nagyon jól éreztem magam. Lehettek volna nagyratörő álmaim, küzdhettem volna olyan kiemelkedő szerepekért, amikben jól érzem magam, de a légkör, ami körülvett, már közel sem olyan volt, ahol önfeledten élvezhettem volna minden percét. Persze sokszor próbáltam megfelelni, jól teljesíteni a vizsgákon, de valahogy sosem éreztem legbelül azt, hogy ez az én utam. Olykor álltam a színpadon és nem éreztem semmit, amikor a közönség tapsolt.

Egy-két év után rájöttem, hogy ott kell hagynom azt az álmot, amire gyerekkorom óta vágytam. Nagyon nehéz lépés volt.

Évekig agyaltam rajta jól döntöttem-e. Mostanra már tudom, hogy igen. A színházi lét után azt éreztem kicsit el akarok bújni a világ elől és elmentem mosogatni egy kávézóba. Bár ez az elvonulás nem tartott sokáig. Két hónap után üzletvezető lettem, nagy felelősséggel. Majd egy év vendéglátás után egy nap alatt váltottam egy teljesen más irányba. Belekóstoltam a televíziózásba. Először még súgógép kezelő voltam, ahol Szellő István és Erős Antóniának szolgáltattam a szöveget, majd Baló György műsorába lettem felételvezető. A végén pedig a Hazahúzó című műsor egyik riportere, műsorvezetője lettem.

hirdetés
Isztl Melanie a Komlósi Stúdióban tanult újságírónak és riporternek. Első szakmai tapasztalatait a GLOBO Tv-nél szerezte, mint szerkesztő-riporter. Később az RTL Klubnál a Magyarul Balóval című műsorban dolgozott Baló György mellett. Legérdekesebb és egyben a legnagyobb kihívást jelentő munkájának a Hazahúzó című turisztikai műsor szerkesztését és vezetését tartja, amit az ATV-n és az ECHO TV-n is bemutattak.Több éven keresztül a Creative Science egyik fő pedagógusa volt, ahol dokumentumfilmkészítést tanított 8-12 éves gyerekeknek. Jelenleg a Szent Angéla Ferences Általános Iskola és Gimnázium kommunikációs munkatársa és pedagógusa. Több éve lelkes szervezője gyerekeknek szóló workshopoknak és táboroknak.

– Miért fordultál a gyerekek felé?

– Az életemnek volt egy időszaka, amikor abszolút a szórakozásnak, a buliknak éltem. Nem nagyon tudtam mit kezdjek az életemmel, nem voltak céljaim. Sodródtam. Akkoriban az egyik ilyen hangulatos este után fogalmazódott meg bennem, hogy a gyerekek mennyire közel állnak hozzám. Ott döntöttem el, hogy szeretnék nekik valamit adni, olyasvalamit megvalósítani, amivel ők többek lehetnek. Miután a filmek és a színjátszás világa közel állt hozzám, kézenfekvő volt, hogy forgatni szeretnék a gyerekekkel, olyasmit létrehozni, amire ők is büszkék lehetnek, és mindezek mellett a környezettudatosságra is nagy hangsúlyt fektetek.

Mielőtt belevágtam volna a terveimbe, körbenéztem, és azt láttam, hogy nagy a hiány ebből a piacon. Az első kurzusnál, amit meghirdettem, mégis meglepő volt, hogy mekkora érdeklődés van a tananyagaink iránt.

A forgatásokról, filmekről rengeteget beszélek, mesélek, és a gyerekek erre nagyon nyitottak voltak. Persze olyan tábori helyszínekben gondolkodtam, gondolkodtunk, ahol megelevenedik a történelem és az élő környezet, így a Budai Vár, vagy egy-egy erdő a főváros közelében ideálisnak tűntek.

A Bright Generation táborai közt volt öko tábor, ahol a gyerekeket a videókészítés mellett a fenntarthatóság, az okos város, az ökogazdálkodás, a hulladék-megoldások és a hulladékhasznosítás alapjaival is megismertetették. De volt olyan táboruk, amelyben a gyermekvasút játszott főszerepet, és olyan is, ahol a fotózás alapjait a Bükk, az Egri Vár, Érsekkert és Felsőtárkány csodás tájait járva tanították meg a gyerekeknek. Az elkészült videókat feltöltik a YouTube-ra, de olyan is volt, amikor a Bem moziban lehetett megnézni a végeredményt.

A gyerekek már a legelején olyan kreativitással álltak a csapatmunkához, hogy ez minket oktatókat is nagyon motivált. A képzéseinken egyébként mindent megtanítunk a számukra, ami a korosztálynak megfelelő, a filmezés világában: hogyan készítsenek vlogot, milyen az operatőri szem, mit rejt magában a vágás. Amikor az elkészült kisfilmeket végignézzük, és látom a sok, mosolygós arcot magam előtt, legyen az felnőtt vagy diák, visszaadhatatlan... annyira őszinte, annyira tiszta. Itt mindenki megtalálja önmagát, hiszen, ha szeretne szerepelni akkor megmutatja magát riporterként, ha inkább a háttérben szeretne kiteljesedni akkor vágóként vagy operatőrként méretteti meg magát.

– Ha jól értem, a gyermeki éned az, ami nap, mint nap adja neked az energiát, hogy gyerekeknek mutasd meg ezt a szakmát!

– Igen, de számomra a csapatmunka a legfontosabb. Öröm őket együtt nézni, öröm, amikor közösen találják ki, hogy mi legyen a kis történetük, boldogság, hogy azt látom és érzem, fontos nekik az, amit megalkotnak, és mi az, ami megérinti a gyermeki lelküket. Fiatal koruk ellenére égnek a vágytól, hogy valamit megmutassanak magukból. A végén legtöbbször egy olyan produktum születik, amit mindannyian megkönnyezünk.

VIDEÓ: Így dolgozik a Bright Generation

– A jövő és a következő generáció formálása a cél. Olyan áhítattal mesélsz róluk, hogy a szemem előtt az Oscar-díj lebeg, de a küldetés korántsem ez. A közös élmény?

– Mindenféleképpen. Egy olyan élmény, amire húsz év múlva is emlékezni fognak, és ami kitörölhetetlen lesz az emlékezetükből: legyen szó bármilyen feladatról, ami a filmes világot érinti, és ők helyt fognak állni, várostól, országtól függetlenül. Amikor a világ bármely részén ott állnak egy kamera előtt vagy mögött, remélem akkor is büszkék lesznek arra, hogy hol tanulták a mesterséget még gyerekként, a piciny fortélyokat, a produceri munkától az operatőrin át. Ha ekkor eszükbe jut, milyen utánozhatatlan élményeket szereztünk egymásnak, már nem volt hiábavaló a munkánk.

– Ez a motiváló erő?

– Ez. A szakmai tudásra is hallatlan hangsúlyt fektetünk, de mindezek mellett a gyerekek hangulata, jó közérzete is fontos. Szerintem csak jó hangulatban lehet eredményesen és a jövőbe mutató munkát végezni. Az egyik legjobb dolog, amikor gyerekek önfeledten nevetnek, és mestermunkákkal lepnek meg bennünket kisiskolásként vagy tizenévesekként. Ennél többet nem is kívánhatnék magamnak. A Bright Generation-nél hisszük, a jövő generációja nem csupán az új digitális korszak gyermekeinek gyűjtőneve. Hisszük, hogy ez a nemzedék nemcsak hogy készségszinten használja korunk digitális vívmányait: kommunikál, tanul, tájékozódik és otthon érzi magát a virtuális világban, hanem

a természet szeretete, az egymás iránti felelősség és érzékenység is jellemzi.

Nyitottságuk és érdeklődésük megmutatkozik egy régi és szép, ugyanakkor nap mint nap megújuló művészeti ág, a filmkészítés iránt is. E megújuló formanyelvű világ követeiként kreatívan és szabadon alkotva élik világukat. Hisszük, hogy bármire képesek! Magunk számára csupán egy dolgot látunk feladatként: tanítani, segíteni őket ebben.

A Bright Generation honlapját ITT találod, Facebook oldalukat ITT keresd.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
SIKERSZTORIK
Évek után újra bejutott egy magyar diák a Yale-re
A világ egyik legnevesebb egyetemére csaknem 47 ezren jelentkeztek tavaly, de kevesebb mint 5 százalékukat vették fel.
Címkép: m0229/Flickr - szmo.hu
2021. december 18.


Link másolása

hirdetés

"Tavaly végzett, hatosztályos képzésünket befejezett diákunk, Dörnyei Bendegúz bekerült a Yale-re" – közölte Facebook-oldalán a Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium.

"Sok év munkája van ebben, több száz óra jelentkezéssel töltött idő, kudarcok, de végül mindez beért. A felvétel mellett ráadásul a maximális, majdnem 98 százalékos ösztöndíjat is sikerült elnyernem, ami a jövő évre 86 300 dollárt jelent" - kommentálta a hírt Dörnyei Bendegúz Facebook-bejegyzésben.

A Telex telefonon elérte a diákot, aki azt nyilatkozta, hogy tavaly csaknem 47 ezren jelentkeztek a Yale-re, de csak 4,6 százalékukat vették fel. Dörnyei 2017 óta a második magyar, akit felvettek a neves amerikai egyetemre.

A négyéves képzés költségeinek szinte egészét fedezi az egyetem, legkorábban jövő ősszel kezdi meg a tanulmányait. Elmondása szerint azért választotta a Yale-t, mert rugalmas az oktatási rendszere.

"Egyéves alapképzés után ráérek eldönteni, hogy milyen szakon tanuljak tovább. Ráadásul további ambíciókat sem kell feladni, mert amellett, hogy nagyon támogatják a kiteljesedést a fő szakirányban, mellette akár egészen más jellegű kurzusokat is fel lehet venni, és a hallgató ahhoz is megkap minden erőforrást" - mondta.

Hozzátette: az egyetemen nem csak a kiváló tanulmányi eredményt várják el, hanem arra is kíváncsiak a felvételi során, hogy a diákoknak mi az értékrendje és mennyire tudják azt jól megfogalmazni.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
SIKERSZTORIK
Cápák között: Közel 750 milliót ígértek a Cápák a kutatónak, aki stressztűrő növényeket és magvakat szeretne a Marsra juttatni
Az RTL Klub üzleti showműsorának történelmében még sohasem ajánlottak ekkora összeget senki ötletéért. Az űrbizniszben végül három Cápa is lehetőséget látott.

Link másolása

hirdetés

A Cápák között eddigi legnagyobb befektetése körvonalazódott az RTL Klub üzleti showműsorának vasárnapi adásában.

Dr. Mátyás Bence 2 millió eurós, azaz közel 750 millió forintos befektetési igényével érkezett a Cápákhoz.

A kutató által képviselt vállalkozás stressztűrő növényeket és magvakat szeretne a Marsra juttatni starship űrhajókkal, hogy az emberi élethez szükséges atmoszférát megteremtse a vörös bolygón.

Dr. Mátyás Bence prezentációjában elmondta, ehhez azonban olyan eszközökre is szükség van, amik a növények állapotát figyelik, így hamarabb észreveszik, ha valami nincs rendben velük, minthogy annak látható jelei lennének.

Az űrbizniszben végül három Cápa is lehetőséget látott.

hirdetés
Moldován András, Balogh Péter és Balogh Levente fejenként 500 ezer euróval, több mint 180 millió forinttal terveznek részt venni az üzletben, továbbá a fennmaradó 500 ezer euro előteremtésére is keresnek megoldást.

Balogh Péter a Cápák között Facebook-oldalán egy kommentben azt írta: "Az eddigi legnagyobb tét a műsorban. Igyekszem mindent elolvasni a témában".

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SIKERSZTORIK
Egyedülálló, szimultán életmentő műtétet hajtottak végre egy 85 éves férfin szegedi orvosok
Világviszonylatban is csupán néhány a mostanihoz hasonló esetet ismertettek, Magyarországon pedig ilyen kombinált beavatkozást ezidáig még nem végeztek.
Fotó: SZTE SZAOK - szmo.hu
2021. december 20.


Link másolása

hirdetés

Egy 85 éves férfi beteg életét egy olyan szimultán műtéttel mentették meg a Szegedi Tudományegyetem orvosai, amilyet hazánkban még nem végeztek el korábban. Két szív-érrendszeri megbetegedésének bármelyikébe hónapokon belül belehalhatott volna a beteg. Világszinten is komoly hatása lehet az eredménynek.

Két önmagában sem túl gyakori, előrehaladott stádiumban lévő, beavatkozás nélkül már külön-külön is életet veszélyeztető betegséget diagnosztizáltak a férfinél. Az SZTE orvosai történelmi jelentőségű sikerrel végezték el a szimultán műtétet

- írják a közleményben.

Transzkatéteres aorta billentyű beültetést (TAVI) és hasi aorta aneurysma fedett stenttel való stentelését (EVAR) hajtotta végre a Szegedi Tudományegyetem kardio-vaszkuláris hibrid munkacsoportja. A Dr. Ruzsa Zoltán, Dr. Szűcsborús Tamás kardiológusok és Dr. Palásthy Zsolt, Dr. Nyilas Áron érsebészek által végzett beavatkozás számottevően csökkenti a megterhelést és a szövődmények kockázatát is.

Világviszonylatban is csupán néhány – a mostanihoz hasonló – esetismertetést közöltek, Magyarországon pedig ilyen kombinált beavatkozást ezidáig még nem végeztek.

"A Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központban az intervenciós kardiológiai és az érsebészeti munkacsoportok szoros együttműködése révén került sor a műtétre. Az előkészületek során végzett sürgős kardiológiai vizsgálat olyan súlyos aorta billentyű megbetegedést igazolt, amely önmagában is műtéti javallatot képezett. Az alapos előkészítést és tervezést követő műtét során előbb a kardiológiai munkacsoport implantálta a műbillentyűt, majd ezt követően az érsebészeti team végezte el a bifurcatios stent graft beültetését. A beavatkozás teljes egészében percután (metszés nélküli) technikával történt" – mondta Dr. Med Hab Ruzsa Zoltán részlegvezető főorvos.

A szegedi orvostudomány mindig az éllovasa volt a gyógyítás fejlődésének. Harminc évvel ezelőtt, a minimális megterhelést jelentő beavatkozások elterjedésében játszott kulcsszerepet, de számos esetben elsőként alkalmazott úttörő eljárásokat, honosított meg új módszereket. Pontosan ebbe a sorba illeszkedik a mostani műtét is, amelynek a feltételei nagyon kevés helyen adottak.

hirdetés

"A Szegedi Tudományegyetem Sebészeti és Kardiológiai klinikái is az ország vezető intézetei közé tartoznak, ahol már hosszú ideje a betegeik számára legkisebb megterheléssel járó eljárásokat alkalmazzák, melyekben munkatársaink napjainkra komoly tapasztalatra tettek szert. A TIOP program keretében megvalósult új klinikai tömbben található az ország egyik legmagasabb szintű kardiológiai és sebészeti központja. A műtő és a műszerek a 21. század legmodernebb eszközeit jelentik. Érsebészeink egy évtizede tudatosan hajtottak végre metodikai váltást, a hagyományos, nyitott érműtétek helyett rutinszerűen kezdték alkalmazni az akkor idehaza még újdonságnak számító katéteres eljárásokat. Az így megszerzett tapasztalattal felvértezve egyre több ritka és nagy szakmai kihívást jelentő, különleges eset kezelése vált lehetővé. Az itt rendelkezésre álló eszközpark, infrastruktúra valamint a mindkét szakterületen rendelkezésre álló tapasztalat és tehetség, együttesen tette lehetővé ezt az egyedülálló sikeres beavatkozást" – emelte ki Prof. Dr. Lázár György, az SZTE Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar dékánja.

A Szegedi Tudományegyetemen a társszakmák munkacsoportjainak magasszintű együttműködése figyelhető meg.

"A perifériás erek gyógyászatában különösen fontos, sőt megkerülhetetlen a különböző munkacsoportok együttműködése. Jónéhány szakterület képviselőinek kell kooperálnia ahhoz, hogy sikeresen menthessük meg a betegeink életét vagy éppen végtagjait. 85 éves páciensünk számára ez bizonyosan vállalhatatlan lett volna. Az általunk alkalmazott „kettő az egyben” megoldás tehát betegünknek nem csupán előnyös volt a megterhelés és a szövődmények kockázatának csökkentése révén, hanem számára ez az életben maradás egyetlen esélyét is jelentette" – mondta el Dr. Palásthy Zsolt érsebészeti profilvezető főorvos.

Világszinten is komoly hatása lehet a most elvégzett műtétnek, mivel egy olyan speciális helyzetet oldottak meg a szegedi orvosok, amelynek operatív és klinikai tapasztalatait megosztva, más kollégákkal ennek a műtétnek a rizikója is tovább csökkenthető.

"A mostanihoz hasonlóak lesznek a jövő beavatkozásai. Célunk, hogy ezen a téren is jelentős előrelépésnek legyen iránymutatója a Szegedi Tudományegyetem. Ehhez egy komplex, kardiovaszkuláris kiválósági centrumot szeretnénk kialakítani a közeljövőben, amely lehetővé fogja tenni, hogy az SZTE Klinikáin rutinszerűen történjenek majd ezek a most még egyedi és különleges beavatkozások, a reményeink szerint rövidesen megvalósuló kardiovaszkuláris hibrid műtő adta lehetőségek kiaknázása révén" – nyilatkozta Prof. Dr. Varga Albert, tanszékvezető egyetemi tanár, a Belgyógyászati Klinika Kardiológiai Centrumának a vezetője.

A siker reménysugarat jelenthet a korábban gyakran menthetetlennek tartott betegek gyógyulására.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk

hirdetés
SIKERSZTORIK
A Rovatból
hirdetés
Negyedszer lett Guinness-rekorder a dinnyési Várpark – megmutatjuk az újdonságokat is
Sehol máshol nem található ilyen vármakett-park, ahol 44 régi építmény áll, a kornak megfelelő építőanyagokból – kőből és fából – elkészítve.

Link másolása

hirdetés

Évek óta kísérjük figyelemmel a Velencei-tó mellett, Dinnyésen található Várpark fejlődését és sikereit. Alekszi Zoltán nem mindennapi birodalma folyamatosan bővül és újabb meglepetésekkel szolgál. A Várpark megálmodója és megvalósítója minden betérő látogatót nagy szeretettel fogad és lelkesen mesél a várak és a park történetéről.

A fővárosból vidékre költözött, a minivárak építésének titkát menet közben elsajátító „várkapitány” munkáját eddig már három Guinness-rekord oklevéllel is elismerték. Mikor nemrégiben újra felhívott, sejtettem, hogy újabb jó hírt hallhatok. Nem csalódtam, Zoltán ugyanis arról számolt be, hogy

negyedik alkalommal is világrekorder lett.

Az erről szóló tanúsítványt a napokban kapta kézhez, és a Szeretlek Magyarországnak mutatja meg először.

A mostani díj azt igazolja, hogy

sehol máshol nem található ilyen vármakett-park, ahol 44 régi építmény áll, a kornak megfelelő építőanyagokból - kőből és fából - elkészítve.

hirdetés

Az új várak, amelyekkel a park bővült:

Léta vára

Az Erdélyben, Torda-Aranyos vármegyében, Magyarlétán állt vár, a „Castrum Léta” királyi vár volt kezdettől fogva, és az erdélyi vajda irányítása alatt állt. A vár építésének ideje nem ismeretes, de 1324-ben már említik. Több tulajdonosa is volt, többek között Corvin János, majd Balassa Menyhért birtoka lett. A 16. században Balassa szembeszállt János Zsigmond fejedelemmel, aki megostromolta a várat. Ekkor a várőrség fellázadt és a várat feladták. Mikor a fejedelem csapatai bevonultak a várba, a föld alatti kamrákban elrejtett lőpor felrobbant és a vár összeomlott. Ötven katona és parancsnokuk veszett oda. A romos építményt Ghiczy János kormányzó helyreállította, így róla nevezték el Géczi-várnak. Utána is több tulajdonos váltotta egymást, míg végül, a feltételezések szerint 1711 után lerombolták. Valószínűleg a Rákóczi-szabadságharcot követő szatmári béke után robbanthatták fel, hasonlóan az ország sok más várához.

Diód Vára

Az Erdélyben, Alsó-Fehér vármegyében, Diódon állt vár elődjét a Diódi család építette a 13. század második felében. Később 1445 körül Hunyadi János megerősítette az építményt, amit 1562-ben János Zsigmond ostromolt meg, és végül leromboltatta a várat.

Breáza vára

A feltáráskor előkerült leletek szerint a várat egy dák vár helyén emelték a 13-14. században szintén Erdélyben, Fogaras vármegyében, Breázában. A legenda szerint Radu Negru havasalföldi államalapító építette. Valószínűleg a 15. században kezdett el lepusztulni az épület.

Bágy vára

Keveset tudni az Erdélyben, Udvarhely vármegyében, Bágyon állt várról. Keletkezését 1662-re teszik, a pusztulásának okai nem ismertek. A vár az 856 méter magas Várhegyen épült fel a környék hat falujának összefogásával a török és tatár támadások elleni védelemre. Hat bástyáját egy-egy falu építette és egyben az ő menedékhelyük is volt. Mindegyik a saját faluja felé nézett, így megfigyelhették a térséget. Vész – ellenség vagy tűz – esetén figyelmezették a környéken élőket. A várat a feljegyzések szerint nem ostromolták, az elhagyott épület köveit a falu házainak építéséhez használták fel.

Székesfehérvár, Fekete-hegy vára

Az Árpád-kori erődítmény a leírásokban nem szerepelt. Ám 1988-89-ben egy terepbejáráson találták meg nyomait a régészek. A szakértők szerint a régen mocsaras, sík területen álló vár földsánca 90 centiméterre emelkedett ki, melyet egy 40 méter átmérőjű árok vett körül. A vár 29-30 méteres, az árka 4-6 méter széles lehetett, mely a bejáratot kivéve, kör alakban fogta körbe az építményt. Az épület nyomait nem találták meg, és a pontos építési módot is homály fedi, ezért a dinnyési palánkvár boronafallal épült fel.

Zoltán már korábban elmesélte, hogy nagy vágya, hogy 70 várat építsen fel a kertjében. A rá jellemző alapossággal, szisztematikusan előkészít mindent. Utánajár a vár történetének, régészekkel beszél, ásatásokra jár, átnézi a fellelhető dokumentumokat. Megkeresi a korhű anyagokat, és utána áll neki a munkának. Emellett a Várparkban Skanzent is épített és több más érdekességgel is találkozhatnak a látogatók. A jövőről is beszélgettünk, annyit már elárulhatunk, hogy idén egy szenzációval készül, amelyhez foghatót nemigen találni sehol máshol.

A Várparkról és Skanzenről bővebb információk ITT olvashatók.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: