Damniczki cukrászda: a triplacsokis fagylaltmennyország
Pisztácia is van, csoki is van. Nem is egyféle! Remélhetőleg Bud Spencer is ilyen fagyit nyalogat egy bolyhos felhőn, a hagymásbab után. A Damniczki Budapest cukrászmanufaktúra olyan minőséget képvisel, ami az első kóstolás után térdre kényszerít bárkit.


Nem vagyok nagy fagyis (tényleg minden alkalommal a számat húzom, ha kóstolni megyek valahova), úgyhogy csacsogó, vigyorgó barátnőmmel karöltve indultam el a Hercegprímás utca irányába, nagyjából két nappal azután, amikorra vártak. Eszegetünk, bólogatunk, dumálunk, jó lesz az. Már a fagylaltos pult előtt Damniczki Balázsba botlottunk, aki aztán belénk beszélte a portékáját. Annyira klassz lenne, ha minden betérő vendég vele találkozna először, és csak negyed órát kapnának abból az energiából, amivel ő mesél a hivatásáról!



Kóstoltat, elemez, közben lába alatt szaladgál a két gyerek. A háromévesforma valószínűleg DJ lesz vagy hangmérnök. Igen, ez már most látszik rajta, ami ebben a családban nem is csoda, mert apuka meg állítólag már a nagyi mellett, krémkavargatás közben elkötelezte magát a cukrászmesterség iránt. Ezen információk birtokában én nagyon remélem, hogy a másik csemete továbbviszi a hagyatékot, mert ez a név nem állhat meg egy generációnál.
Balázs 1992-ben, Székesfehérváron nyitotta meg első üzletét. Ha ma azt mondom nektek, hogy hozzáadott színezék, habosító és aroma nélkül kínálja a fagyit, akkor egy laza fejbólintással nyugtázhatjátok, hogy mi sem természetesebb, meg hogy ez így trendi manapság. De 24 évvel ezelőtt, ezen elvek mentén elindulni még nem lehetett annyira egyszerű feladat. Ugyanis amiből nem spórolod ki a gyümölcsöt, az értelemszerűen drágább, és amit nem színezel hupikékre, az nehezebben kelti fel a figyelmet. De a dolog beérett, az emberek megértek a minőségre, és a pult így sem szürke. A fagyinak meg jót tesz, hogy eperízű helyett valóban eper.





Nagyjából 48-féle fagylalt közül lehet egyszerre válogatni. Ezek közül kettőt vagy hármat kiemelni komoly feladat. Tejjel készült verzióból nagyjából annyit kóstolhatsz, mint a laktózmentes szorbetekből, és a rend kedvéért azért cukormentes is akad.

Sztracsatella, puncs, málna, ananász, szilva. Szépen sorakoznak az alapok, de nem állnak meg ezeknél és könyörgöm ti se legyetek szégyenlősek. Szarvasgombás csokit kell kérni, meg sütőtökös narancsot. Esetleg sós vajas kukoricát, kapros uborkát vagy bazsalikomos céklát. Egyszer élünk! Nehogy már fagyiból ne merjünk beválasztani valami eredetit!
Személyes kedvencem az almás pite és a csipkebogyó lett. Rusztikusabb, darabosabb, de így tökéletes. Nem kell bizonygatni, hogy ez tényleg gyümölcs, mert érzed. Sós vajas borsó nélkül meg nem lett volna jó meghalni, az annyira furcsa, mégis üdítő élmény.
Közben fél füllel elkaptam, hogy a jázminos ízűről pont lemaradtam, és hogy talán legközelebb még több virágot kell majd beledolgozni, mert nem mindenki érezte ki belőle. Közvéleménykutatnak megállás nélkül, a vársárlóik között is. Olyan szép ez.




Miután betegre ettem (zabáltam) magam fagylaltból, azért nem feledkeztem meg a kedvenc kekeckedő kérdésemről, hogy ugyan mi lesz velük télen, de mivel csak Budapesten újak ők, a válasz készen volt, a rendszer már bejáratott.
Lesznek és vannak sütemények, amiket most nyilvánvaló okokból meg sem mertem kóstolni, de olyan gyönyörűek, hogy nézegetni is öröm. Ja, és „hobbiból” azért még szaloncukrot is készítenek az ünnepek előtt. Zselés szaloncukrot! A fagylaltjaikat megidéző, masszívan gyümölcsös szaloncukrot! Szóval aggodalomra nincs ok, amikor kint fagy, akkor is ide járunk majd.





Az enteriőrről még annyit, szuper tudományosan, hogy hagyja érvényesülni a terméket. Nagypolgári, városi életérzés, de abszolút nem tolakodó módon.


Balázs úgy bocsátott utunkra minket, hogy azért erre a húsz gombócra még egy órán belül ne gurítsunk le azonnal egy korsó sört, de például az utca végén még kóstolhatnánk egy másik fagyizóban másik fagyit. Mert ő tényleg kíváncsi lenne rá, hogy a pasztából készült, erősen mű termék, hogy esne ezután. Kell a fenének az -gondoltam-, majd hazamentem és vörösboros málnával, meg áfonyával álmodtam.
Ha te is megkóstolnád a különleges fagyikat, nyomj egy lájkot!