4 tuti túrógombóc-lelőhely Budapesten, amit biztosan nem hagyhatsz ki
Nem mondhatnám, hogy a kedvenc ételem lett volna a túrógombóc gyerekként. Valószínűleg azért nem, mert az otthon, spórolás gyanánt gyártott golyókban legalább annyi búzadara is lapult, mint túró (ha nem több). Persze járt rá bőven porcukor meg tejföl, de amikor először ízleltem egy légiesnek nevezett és jócskán átgondolt mintapéldányt a fővárosban, merőben más véleményem lett erről az ételről. Tud ez a maga egyszerűségével nagyszerű is lenni. Ettől függetlenül magamnak jó ha kétszer vagy háromszor készítettem azóta ilyet, és éttermi kalandozásaim alkalmával sem rendelgettem gyakorta... mostanáig!
Történt ugyanis, hogy hosszú külföldi száműzetéséből most októberben végre hazatért Peti. És tudjátok, hogy mit akar egy gasztrobolond, aki fél évig pocsék angol menzakaján tengődött? Fel akarja falni a várost! A kedvenceit akarja! Jó magyar kajákat akar! (Csinálsz neki egy középszar rakott karfiolt és mosolyog. Hálás közönség.)
A jó magyar kaják között pedig nálunk foglalt helye van a túrógombócnak. Ráadásul azt csak úgy, mellesleg, desszert gyanánt hozzá lehet dobni a komplett vacsorához.
A sokadik túrógombócos impulzusrendelésünk után pedig rá kellett jönnünk arra, hogy a Magyarországot szeretők megérdemelnek egy tutibiztos budapesti válogatást, hogyha legközelebb messziről térnek haza, célirányosan indulhassanak elcsapni a hasukat.
Szóval kezdje csak Peti az ajánlgatást, a két személyes kedvencével, amelyek közül az első élből kakukktojás, de tulajdonképpen ez adta meg a löketet az igazi túrógombóc felkutatásához:
Great Bistro
A Stőhr Gréta, hivatalos vegán-tündér által működtetett Great Bistro a Bank utcában egy kicsit más tészta(túró). Itt ugyanis nulla állati alapanyagból dolgoznak, ergo a túró és a tejföl is ki van lőve. Túró nélküli túrógombóc? Igen! Kinézetre nincs különbség, de amikor az ember belemártja a villáját megnyílik előtte a kölesgombócok kéjbarlangja. Olyan puha, hogy egy szívószállal is kettévághatnánk. Belül krémesebbre veszi a témát a többi gombócnál, kicsit olyan mintha egy masszívabb tejbegríz bujkálna odabent. Van a kölesnek egy érdekes édeskés íze, ami alapjáraton király csavart tesz egy desszertbe, de a gombócok jófejségből még egy agavés-fahéjas mókában is fürdenek, ami totál bisztró szintre lövi őket. Tehát nem csak, hogy glutén, laktóz, hús, koffein, alkohol – minden mentes desszert, túró nélkül is lealázza a túrós kispajtásait. (690 Ft)
Fotó: Mentes Konyha
BESTIA
A Bestiások túllépve a Bazilika környéki étterem átkon remek kis afterwork helyet raktak össze és vígan működnek a téren, ahol eddig minden bezárt egy-két év után. Van Josperük, söröshordó piszoárjuk, kényelmes enteriőrjük és egy igazán tökös túrógombócuk. A klasszik vonalról pattintanak: sűrűbb, túrósabb és feszesebb, de mégis kellemesen lavírozik a krémesség és ultratúrósság vonalán. A Bestia gombóc egy felnőtt és komoly dolog, nem játék. Tekintélyét részben a panko morzsának is köszönheti, valamint annak, hogy a sorozatból ez áll legközelebb a lakossági túrógombócokhoz. (1250 Ft)
Tulajdonképpen ezzel a két tökéletes véglettel meg is elégedhetnénk, de én a most következő két helyen estem csak igazán hanyatt. Lelkem úrinő darabkája azonnal költözne is be hozzájuk:
Budapest Bisztró
Van olyan étel, amit nem feltétlenül kell újragondolni ahhoz, hogy érdekes és mai legyen. A túrógombóc például úgy jó ahogy van, és elég az alapanyagok minőségére nagyobb figyelmet fordítani ahhoz, hogy felejthetetlen élményt nyújtson.
A Budapest Bisztróra alapvetően jellemző az, hogy eredeti recepteket készítenek el, hibátlanul. A túrógombócuk titka például a házi túróban és a saját kenyerükből készült morzsában rejlik. Na meg abban, hogy a búzadara tényleg csak a kis gömbök összetartása végett kerül a masszába. Szóval semmi extra, elvileg. Aztán Molnár Gyula séf tálal egy olyat, hogy megremeg a lelkünk. Itt érzem azt először, hogy milyen csodaszép étel is ez a túrógombóc.
Ha a külföldi főnököd jön a városba, vagy az olasz nyaraláson megismert lány látogat el hozzád, és valami magyaros, ugyanakkor elegáns és kifinomult kell, akkor ide! Jó? (1650 Ft)
Robinson
A Hadzsala Krisztián-féle túrógombócról többen ódákat zengenek, és mi is az Ő lábnyomát követve jutottunk el a Robinsonba. Ez az a recept, ez az a gombóc! - állapítjuk meg, és a továbbiakról nehezen nyilatkozom. Annyira szívesen írnám, hogy „nincsenek szavak”, de azzal ti nem sokra mennétek. Viszont ha tetszik, ha nem, a Robinson elvarázsolt, és egy szerelembe esett nő érzéseit kibogozni nehéz. Listánk legborsosabb árú darabja minden forintot megér és tudom, határozottan állítom, hogy visszatérünk még érte jópárszor. És a sós-édes tejföltengerben úszó habkönnyű gombóckák pedig csak a jéghegy csúcsát jelentették, mert előtte már egy olyan orgazmusgenerátor menün estünk túl, hogy a „boldogság”, „szeretet”, „magasélet” kifejezéseken kívül az ég világon semmi más nem jött a szánkra. (1800 Ft)
Szóval mi ezeket a példányokat ajánljuk meleg szívvel, de ha nem bíznátok a szubjektív négyesünkben, a város még jó pár menő gombócos lelőhelyet tartogat:
Ha a város szívében kell egy megbízható, megfizethető, modern hely: MenzaHa igazi csárdahangulatban falatoznátok: Paprika Vendéglő
Ha a város legnagyobb gombócát választanátok: Náncsi Néni
Ha a budaiak kedvencével próbálkoznátok: Déryné Bisztró
Kit hagytunk ki? Ti tudtok tuti túrógombócozót?
Fotó: Csákvári Péter
Ha tetszett a cikk, kattints a megosztásra!
