Hazavihetjük-e saját dobozban az ételt az étteremből? Igen, de ez ennél sokkal bonyolultabb...

„Egy politikai maffia degeszre keresi magát” – Dobrev Klára hétfőn ezzel a mondattal adott élt a magyar jogállamiságról szóló vitának az Európai Parlamentben, ahol ma, november 25-én arról szavaznak a képviselők, hogy tovább szigorítsák-e az uniós fellépést a magyar kormánnyal szemben.

A tegnapi strasbourgi plenáris ülés vitája egy holland zöldpárti képviselő, Tineke Strik által jegyzett dokumentum körül forgott, amely a 7. cikk szerinti eljárás folytatását és a Tanács határozottabb fellépését sürgeti. A szavazást követően a jelentéstevő délután sajtótájékoztatót is tart.

Az Európai Parlament hivatalos második időközi jelentéseként jegyzett, a vita alapját adó dokumentum súlyos megállapításokat tartalmaz.

A jelentést, amelyet az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság november 5-én 51 igen, 21 nem szavazat és 2 tartózkodás mellett fogadott el, azt is rögzíti, hogy a Tanács eddigi tétlensége önmagában is sértheti a jogállamiság elvét.

A mostani vita egy 2018-ban indult folyamat újabb állomása. Az Európai Parlament akkor kezdeményezte Magyarországgal szemben a 7. cikk szerinti eljárást az uniós alapértékek rendszerszintű megsértésének kockázata miatt. Azóta a tagállamok minisztereit tömörítő Tanács kilenc alkalommal tartott meghallgatást a témában, de a folyamat következő szakaszába, amely már konkrét ajánlások megfogalmazását jelentené, eddig nem lépett tovább. Ehhez a tagállamok négyötödös többségére lenne szükség, ami mindeddig hiányzott. A parlamenti jelentés és a mai szavazás célja éppen az, hogy politikai nyomást gyakoroljon a Tanácsra a cselekvés érdekében.

A jogállamisági eljárásnak komoly pénzügyi következményei is vannak. Michael McGrath, az Európai Bizottság demokráciáért és jogállamiságért felelős biztosa a vitában megerősítette, hogy körülbelül 18 milliárd eurónyi, Magyarországnak szánt uniós támogatás továbbra is fel van függesztve. Ez a novemberi középárfolyamon számolva megközelítőleg 6930 milliárd forintot jelent. A biztos hozzátette, hogy ebből az összegből mintegy 1 milliárd euró, vagyis nagyjából 385 milliárd forint már „határozottan elveszett”. A hivatalos parlamenti jelentés is kimondja: „több mint 1 milliárd euró kohéziós pénz már visszavonhatatlanul elveszett.”

A dokumentum felszólítja az Európai Bizottságot és a Tanácsot, hogy használják ki a rendelkezésükre álló teljes eszköztárat, beleértve a költségvetési feltételességi mechanizmust és a kötelezettségszegési eljárásokat is.

A hétfői eszmecserén élesen ütköztek a politikai álláspontok. A jelentéstevő, Tineke Strik szerint hét év telt el az eljárás megindítása óta, és a helyzet csak rosszabbodott.

– jelentette ki.

Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke és európai parlamenti képviselője a vitában úgy fogalmazott: „Orbán Viktor rendszere maga a leplezetlen önkény, a korlátok nélküli hatalom.” A 24.hu tudósítása szerint a képviselő azt is mondta:

Daniel Freund, egy másik zöldpárti képviselő arról beszélt, hogy a korrupció látható nyomokat hagy az országon: „Ha Magyarországon utazgat az ember, és meglátogatja a szomszéd országokat, akkor láthatja, hogy a városképben is megjelenik a korrupció Magyarországon.” Moritz Körner, a liberális Renew Europe frakció képviselője a Tanácsot szólította fel cselekvésre: „Itt az ideje, hogy a tanács a tettek mezejére lépjen, és megvédjük a demokráciát Magyarországon.”

A kormányoldal és szövetségesei politikai boszorkányüldözésről és kettős mércéről beszéltek. Gál Kinga, a Fidesz–KDNP európai parlamenti delegációjának vezetője szerint a jelentés tele van valótlanságokkal.

– fogalmazott a Telex tudósítása szerint.

Georgiana Teodorescu, a román AUR párt képviselője az Európai Konzervatívok és Reformerek nevében arról beszélt, hogy a vita valójában nem az uniós értékekről szól. „Ez a vita politikai fegyverré vált egy adott kormány ellen. Az egyetlen cél, hogy megvonják Magyarország szavazati jogát a tanácsban.” Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk Mozgalom képviselője szintén kritikusan szólalt fel, de nem a magyar kormány védelmében, hanem az uniós intézmények korrupciójára utalva, „a kámforrá vált sms-ek és aranyvécék árnyékában” tartott vitáról beszélt.

Michael McGrath biztos a vitában összegezte a Bizottság álláspontját: a kilenc tanácsi meghallgatás ellenére a nyolc vizsgált területből csupán egyben látszik előrelépés. Amíg a jogállamisági kockázatok fennállnak, a pénzügyi korlátozások fenntartása indokolt.

A keddi szavazás tétje tehát nagy. Ha a Parlament nagy többséggel fogadja el a jelentést, azzal tovább növeli a nyomást a Tanácson, hogy lépjen tovább a 7. cikk szerinti eljárásban. Ha a Tanács továbbra sem cselekszik, az a Parlament szerint már önmagában is a jogállamiság sérelmét jelenti. A következő napokban érdemes lesz figyelni a szavazás pontos arányaira, a délutáni sajtótájékoztatón elhangzó következő lépésekre, valamint a magyar kormány hivatalos reakciójára.

Futótűzként terjedt az a rémhír az interneten, hogy New York frissen megválasztott, muszlim vallású polgármestere, Zohran Mamdani kötelezővé tenné az arab számok oktatását a város általános iskoláiban. A lavinát egy múlt héten közzétett X-bejegyzés indította el, amelyet több millióan láttak.

„Zohran Mamdani megköveteli, hogy minden New York-i általános iskolás megtanulja az arab számokat” – közölte a Polymarket nevű amerikai pénzügyi cég. Ugyanilyen posztot osztott meg Derrick Evans amerikai politikus is.

A rendszer Indiából származik, de arab tudósok közvetítésével terjedt el Európában és a világon, innen ered a neve.

Bár a posztot viccnek szánták, a kommentelők és a hírt továbbosztók egy jelentős része valós fenyegetésként értelmezte. A felháborodást jobboldali politikusok is felerősítették. Derrick Evans, Nyugat-Virginia állam egyik képviselője szinte szóról szóra ugyanazt a szöveget tette közzé saját oldalán, szintén sürgős figyelmeztetésként beállítva. „SÜRGŐS: Várhatóan Zohran Mamdani megköveteli, hogy MINDEN New York-i általános iskolás megtanulja az arab számokat” – írta a politikus.

A kommentelők között is akadtak, akik komolyan aggódtak az amerikai oktatás jövőjéért. Miközben a felháborodás egyre csak nőtt, a másik oldalon megjelent a gúny is. Sokan, akik értették a bejegyzés ironikus élét, az esetet egyfajta intelligenciatesztnek fogták fel. A kommentelők között többen is arról írtak, hogy a reakciók tökéletesen megmutatják, ki mennyire tájékozott.

„Hogyan reagálsz erre, az pontosan megmutatja, mennyire vagy okos” – fogalmazott az egyik hozzászóló.

Egy másik felhasználó pedig így vélekedett: „A kedvenc címsorsztorijaim azok, amelyek egyszerre IQ-tesztek is.” A botrány végül elült, de a történet tanulságos példája maradt annak, hogyan válhat egyetlen félreértett mondatból országos vita a közösségi média korában.

– fogalmazott egy újabb kommentelő.

Zohran Mamdani a november 4-i polgármester-választást megnyerve lett New York első muszlim és dél-ázsiai származású vezetője. Személye és politikai nézetei már a kampány alatt is megosztóak voltak, így a győzelme utáni hetekben a politikai légkör különösen feszültté vált. A félrevezető hír éppen ebbe a helyzetbe robbant be, kihasználva a kulturális és identitáspolitikai feszültségeket.

A jelenség nem teljesen új, egy régi internetes mém újbóli felmelegítéséről van szó. A Snopes tényellenőrző oldal már évekkel ezelőtt beszámolt egy hasonló esetről, amely egy 2019-es felmérésen alapult. Akkor a Civic Science közvélemény-kutató cég azt a kérdést tette fel az amerikaiaknak, hogy szerintük kellene-e tanítani az arab számokat az iskolákban. A válaszadók 56 százaléka mondott nemet, vélhetően a kifejezés félreértése miatt. A mostani eset ismét rávilágított arra, hogy a fogalmi tájékozatlanságra építő álhírek milyen könnyen képesek elterjedni, különösen, ha egy politikailag megosztó személyhez köthetők.

A botrány végül elült, de a történet tanulságos példája maradt annak, hogyan válhat egyetlen félreértett mondatból országos vita a közösségi média korában.

Via Newsweek

Magyar Péter a Facebook-oldalán jelentette be, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) megszüntette az ellene bennfentes kereskedelem és piacbefolyásolás gyanúja miatt indított eljárásokat. A Tisza Párt elnöke szerint az MNB kimondta, hogy „a fideszes hazugságokkal ellentétben sem bennfentes kereskedelmet, sem piacbefolyásolást nem követtem el.”

Bejegyzésében úgy fogalmazott:

Az ellenzéki politikus szerint ezzel „ismét kiderült, hogy Orbán Viktor, valamint a fideszes bűntársai és propagandistái hónapokig hazudoztak a magyar embereknek és minden alap nélkül vádoltak bűncselekmények elkövetésével.”

Magyar Péter úgy véli, hogy

A politikus hozzátette: „Most már csak a Nemzeti Bankból ellopott 650 milliárd forintot kellene megtalálni.”

Posztja végén pedig Varga Mihálynak is üzent.

– írta Magyar.

Az ügy előzménye, hogy a Magyar Nemzeti Bank 2025 tavaszán jelentette be, hogy bennfentes kereskedelem gyanúja miatt piacfelügyeleti eljárást indított több személlyel szemben. A vizsgálat az Opus Global Nyrt. 2023. júliusi részvény-visszavásárlási bejelentését megelőző időszakra fókuszált. Az MNB egy áprilisi közleményében azt is jelezte, hogy egy „politikai párt vezetője” indulatos telefonhívásban kifogásolta a határidőket és a kérdéssort, a sajtó ezt a személyt széles körben Magyar Péterrel azonosította. A jegybank az ügyben más érintettekkel szemben már korábban is szabott ki bírságot bennfentes kereskedelem miatt. A Mészáros Lőrinchez köthető Opus Global Nyrt. mellett a szereplők között van Orbán Viktor miniszterelnök és Varga Mihály, aki 2025 márciusától a Magyar Nemzeti Bank elnöke.

Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a Facebookon írt arról, hogy szerinte a szekszárdi fideszes országgyűlési képviselő, Horváth István hogyan játssza ki a politikai reklámokra vonatkozó szabályokat.

– fogalmazott Hadházy, aki szerint a fideszes képviselőnek „magát tilos lenne reklámozni, de hát miért ne reklámozhatná, hogy meglátogatott egy ő talpát nyaló, vagy csak tőle függő fazekast, vendéglőst, cukrászt?”

– írja Hadházy.

A képviselő szerint ez a viselkedés ugyanakkor „nem meglepő egy olyan embertől, akinek cége ellen csalás miatt nyomoznak most is és akinek feketén vágott disznóival etetik a szekszárdi gyerekeket”.

A bejegyzés végén Hadházy arra a következtetésre jut, hogy „érdemes újra és újra tudatosítani magunkban: az évi százmilliárdokból zajlik az állami propaganda a nyílt választási csalással egyenlő.” Hozzáteszi, hogy bár „az EU ugyan legalább az internetes hirdetések terén megpróbálta részben visszahozni a demokráciát, az egyenlő feltételeket, de ez a kis példa is mutatja, hogy ez korántsem egyszerű.” A politikus szerint „a problémáink megoldását nem várhatjuk az EU-tól, mert egyszerűen nincsen rá elég eszköze.”

A politikai hirdetésekkel kapcsolatban az Európai Unió 2024-ben fogadta el a politikai hirdetések átláthatóságáról és célzásáról szóló rendeletet (TTPA), amely 2025 októberétől ír elő kötelezettségeket a hirdetőknek és az online platformoknak. Ennek nyomán a Meta 2025 júliusában bejelentette, hogy az EU-ban leállítja a politikai és választási hirdetések fizetett futtatását, bár az organikus közzétételüket továbbra is engedélyezi. A Google már korábban hasonló lépést tett, ezzel jelentősen szűkítve a fizetett online politikai reklámok terét.