KULT
A Rovatból

Több szórakozóhely már az utolsó tartalékait éli fel – fogalmuk sincs, mikor tarthatnak újra koncerteket

Fővárosi és vidéki klubok tulajdonosai mesélték el, milyen helyzetben vannak három hónappal a teljes lezárás és lassan egy évvel az első korlátozások bevezetése után.


November 11. óta teljes rendezvénytilalom van érvényben Magyarországon, így koncerteket és bulikat sem lehet tartani. De a szórakoztatóipar gondjai valójában már közel egy éve tartanak, hiszen 500 fő feletti közönség utoljára tavaly márciusban gyűlhetett össze egy helyen.

Arról kérdeztük két budapesti és három vidéki szórakozóhely szervezőit, mire volt elég a június-október közti „csökkentett mód”, mivel telt az elmúlt három hónapjuk, milyen anyagi helyzetben vannak, illetve mennyire bizakodóak az újranyitás időpontjával kapcsolatban.

Budapest Park (Pálffy András alapító, vezérigazgató)

„Az 500 fős korlát nekünk azt jelentette, hogy a kapacitásunk kevesebb mint 4%-át tudtuk kihasználni. A 2019-es közel 600 ezer látogató helyett 2020-ban összesen alig több mint 70 ezer koncert, afterbuli vagy az ingyenes ParkKert vendégünk volt, a jegyárbevételünk a 2019-esnek kevesebb mint 5%-a volt. A Park - méretéből adódóan - infrastrukturálisan nem ilyen nézőszámra van kalibrálva. Viszont azt mindenképp pozitívumként éljük meg, hogy az élő zenére szomjazó közönségünknek egy kis kikapcsolódást, a zenekaroknak pedig fellépési lehetőséget tudtunk biztosítani, főleg ilyen gondterhelt időkben. Ráadásul több olyan előadó is fellépett nálunk, akit már hosszú évek óta nem lehetett elcsípni kis klubkoncerteken, ez pedig még különlegesebbé varázsolta mindannyiunk számára az élményt.

Az idei holtszezon abban mindenképp különbözik az eddigiektől, hogy az elhalasztott koncerteknek köszönhetően már októberben 85%-ban készen volt az idei programterv – erre még nem volt példa. Mivel korábban elképzelhetetlen volt, hogy ilyen kislétszámú koncertek valósulhassanak meg nálunk, a tavalyi év ilyen szempontból is sok tanulsággal járt, és ezen a téren is több tapasztalattal, illetve forgatókönyvvel vágunk neki a jubileumi 10. szezonunknak.

A járványhelyzet kialakulása óta minden erőnkkel azon voltunk, hogy stábunk létszámán ne kelljen változtatni. Tavaly tavasszal az óraszámokat minimálisan csökkentettük, és bíztunk abban, hogy 2020. augusztus 15-e után a nagykoncertjeinket pótolni tudjuk, ez azonban nem valósulhatott meg. Tekintve, hogy a legjobb esetben is áprilisban tudunk visszaállni a normális működésünkre, sajnos további intézkedésekre volt szükség. Állandó munkavállalóinkkal egyesével egyeztetve kerestük meg a legjobb megoldást, de átmenetileg további óraszámcsökkentések, esetenként fizetés nélküli szabadságolások történtek. Ezt részben az is magyarázza, hogy míg normális esetben az októbertől kezdődő időszakban a következő szezon előkészítése zajlik, most – ahogy említettük is – a szezon programja már októberben 85%-osan készen állt.

A Punnany Massif egyik 500 fős klubkoncertje augusztusban – fotó: Rosta Márk / Budapest Park Facebook

Szeretnénk hangsúlyozni, hogy ezekre az intézkedésekre a hosszútávú fenntarthatóság miatt van szükség. A Park teljes stábja egy nagyon összetartó csapat, akiknek lelkesedése és szaktudása elengedhetetlen ahhoz, hogy a megszokott színvonalon nyithassunk ki, ezért keressük mindenkivel egyedileg azt a megoldást, amivel ezek a nehéz idők mindannyiunk számára átvészelhetőek.

A mi csapatunkra jellemző az örök optimizmus, de ha a realitás talaján maradunk, a mostani esetszámok mellett sajnos egyre valószerűtlenebb, hogy teljes kapacitásunkat kihasználva nyissunk ki áprilisban. Ahogy említettük, éppen ezért több forgatókönyvvel készülünk. Rengeteg számítást végeztünk az elmúlt időszakban, és arra jutottunk, hogy a kapacitásunk 30%-os kihasználtságánál – a lehető legalacsonyabb működési költségek mellett – jön el az a pont, ahol már nem termelünk további veszteségeket.

Bízunk abban, hogy ez mielőbb megvalósulhat, hatalmas segítség lenne. Az viszont, hogy mikorra térhet vissza a forgalom a 2019-es szintre, sajnos rengeteg, rajtunk kívülálló tényező függvénye. A programunk nagy részét tavalyról halasztottuk idénre, a korábban megvásárolt jegyek az új dátumra érvényesek. Ez azt is jelenti, hogy a koncertekre idén kevesebb jegyet tudunk értékesíteni, tehát ez a forgalmunkra biztosan kihat.

Kérdéses a kapacitás korlátozása mellett az is, hogy a közönség mennyire mer majd tömegrendezvényekre járni, illetve mennyire élte fel tartalékait, mennyire tud az elkövetkező időszakban szórakozásra, koncertekre költeni. De mi nagyon bízunk benne, hogy amennyiben a vírushelyzet engedi, szívesen jönnek majd hozzánk a vendégeink bulizni! Úgy gondoljuk, hogy a látogatószám akár már idén is visszaállhat a 2019-es szintre, hiszen rengetegen várják, hogy újra teljes életet élhessenek.”

Barba Negra (Szűcs Mihály)

„Az elmúlt 3 hónap tervezéssel telt. Készülünk a 2021-es nyárra, és persze folyamatosan a nemzetközi szereplőkkel melózunk az új dátumok áthelyezésén. A nyitás időpontjával kapcsolatban a saját véleményünket írhatjuk le, hiszen nem vagyunk orvosok.

Április közepén bízunk a szabadtér bizonyos szabályok melletti nyitásában. A zárt térre várni kell még, és csak reménykedünk, hogy szeptember végén, szabályozások mellett az is nyithat. Ne felejtsük el, kevés tapasztalat van a világban a vakcinákkal kapcsolatban: nem tudni, meddig tart a védettség, egy téli szezonnál mennyire stabil védettséget biztosítanak.

A Barba Negra anyagi helyzete stabil. A közel 12 hónapból 2.5 hónapot voltunk nyitva és közben építkeztünk is, így természetesen nem mondható, hogy jól esett ez az időszak, de senkit nem küldtünk el a központi csapatból. Nekünk az a célunk, hogy nyitásra ugyanazok a kollégáink legyenek velünk, akikkel eddig is dolgoztunk. Biztos, hogy ez így is lesz. Nem gondolkozunk abban a forgatókönyvben, ahol "komoly baj" lehet. Optimisták vagyunk és bízunk abban, hogy a vírus nem győzhet. Nem lehet úgy jelen, hogy a korlátozások sokáig az életünk részei legyenek.

Ami a jövőt illeti: fontos, hogy a nemzetközi szereplők a kockázatukat mérsékelve tudjanak tervezni. A logisztikai cégek zökkenőmentesen talpra álljanak és az egészségügyi helyzet stabil legyen: folyamatos legyen a vakcina-ellátás. Ez a helyzet a 2022-es nyár elejére realizálódhat. Akkor a szabadtér reményeink szerint már korlátozások nélkül mehet.”

Pécs, Nappali Bár (Szép Tamás)

„A megnövekedett belföldi turizmusnak és a megszokottnál jóval élénkebb nyári pécsi életnek köszönhetően nagyon szép nyarat zártunk,

sikerült egy kis tartalékot felhalmozni. Kicsit felkészültebben szaladtunk neki a második hullámnak, de azt nem gondoltuk, hogy ilyen sokáig zárva kell majd lennünk. A Nappalit novemberben teljesen bezártuk, csak a minimális karbantartásokat, javításokat végeztük el időközben, és készülünk a mielőbbi nyitásra. Ezalatt finomhangolásokat végzünk a kínálaton, szervezzük a tavaszi/őszi programjainkat, koncertjeinket.

Anyagi helyzetünk az idő előrehaladtával egyre rosszabb, fix kiadásaink vannak, bevételünk pedig jelenleg nulla. Cégünk üzemelteti a szomszédos Reggeli Éttermet, ahol kiszállításra és elvitelre nyitva vagyunk, de ez a bevétel sajnos nagyon eltörpül a kiadásokhoz képest. A szerződéses munkatársainkat megtartottuk, a diák és alkalmi munkavállalóink pedig arra várnak, hogy kinyissunk, és újra be tudjuk őket osztani munkára.

Kubalibre koncert a Nappaliban 2019-ben – forrás: Facebook

Bízunk benne, hogy talán márciusban a teraszok nyitását engedélyezni fogják, és áprilisra remélhető egy részleges belső nyitás. Az, hogy mikor áll vissza teljesen a régi rend, és mikortól szervezhetünk koncerteket, rendezvényeket azt nehéz lenne megmondani, de május-júniusnál előbb semmiképp.

Anyagilag már most komoly bajban vagyunk, tetemes veszteséget halmoztunk fel az elmúlt hónapokban. Ha március-áprilisban nem nyithatunk, akkor aggasztóvá válik a helyzet. Nyugat-európai példákhoz képest az állami segítség nálunk elenyésző, így komoly károkat fogunk mi is és az egész szektor elszenvedni. Nagyon reméljük, hogy ősszel már teljes lendülettel tudunk majd működni, de egészében véve talán a 2022-es év lesz hasonlítható 2019-hez.”

Székesfehérvár, Fezen Klub / Petőfi Kultúrtanszék (Kovács Antal)

„Nem az elmúlt 3 hónap volt a drámai, hanem a tavaly március óta tartó, majdnem permanens állapot. Volt egy drámai tavaszunk, sok lelki mélyponttal. Nem is az volt a legnagyobb baj, hogy egy 80%-ban már elővételes teltházas szezont kellett törölnünk, hanem a teljes bizonytalanság és az, hogy hogyan tartsuk fenn magunkat, a kollégáinkat. Az elmúlt 3 hónapunk már eléggé aktív, fejlesztjük a klubokat, tervezzük a fesztivált.

Kiborító, hogy leszervezel egy szezont, elengeded, megint leszervezel egy újabbat, megint elengeded. Ez azért ad elég feladatot, csak kevés a siker... Az 500 fős lehetőség arra mindenképpen jó volt, hogy az alap működési költségeink egy részét fedezte, de sajnos nekünk ez a limit nagyjából a napi üzemelés költségeihez elegendő, veszteségeket kompenzálni ebből nem lehet.

hiperkarma a Petőfi Kultúrtanszéken 2017-ben – forrás: Facebook

Nagy szerencsénkre mindkét klubunk nyert pályázati forrásokat, így vissza tudtuk venni a technikus kollégákat. Sajnos őket novemberben el kellett engednünk, de addig tudtuk tartani őket önerőből, legalább készenléti díjon. A pályázatokkal van egy kis fény az alagút végén. Én szívből remélem, hogy húsvétkor már üzemelhetünk, legalább korlátozásokkal. Most, hogy én is a 10 millió virológus közé tartozom, úgy kalkulálok, hogy április elején lesz lazítás és, ha nem romlanak a számok, akkor talán pünkösd környékén egy újabb. Tippelni sem tudom, hogy mikor üzemelhetünk majd teljes kapacitással.

Ha március végéig nem jön egzakt infó a nyárról, akkor bizonytalanná válik a Fezen fesztivál megszervezhetősége. A klubok szerintem őszig elvegetálnak. Ha akkor sem lesz rendes üzemelési lehetőség, akkor át kell gondolnunk a hogyan továbbot.

Ahogy figyelem a nemzetközi folyamatokat, külföldi zenekarok turnéit és halasztásait, és párhuzamba teszem a hazai intézkedésekkel, szerintem 2022 tavasza a legkorábbi időpont, amikor helyreállhat a járvány előtti állapot. Ha ennél hamarabb bekövetkezik, akkor vagy mindenki oltatja magát, lesz is hozzá oltóanyag, vagy isteni csoda és megszűnik magától a járvány.”

Debrecen, Nagyerdei Víztorony / Lovarda / HALL (Süli András)

„A nyári 'csökkentett mód' folyamán elsősorban a nagy szabadtéri kapacitással rendelkező Nagyerdei Víztoronyban támadt fel az élet, itt kifejezetten jó volt a forgalom és az érintett időszak alatt meg tudtunk valósítani 20-25 koncertet is. Természetesen az egész évet ez nem tudta egyenesbe hozni, de mindenképp fontos volt számunkra, lelkileg és mentálisan is.

Szerencsére a cégnek viszonylag kiterjedt tevékenységi köre van, olyan projektjeink is futnak, amelyeket nem érintenek a lezárások. Ezen kívül konkrétan a járványhelyzethez is kapcsolódva számos pályázatot írtunk vagy éppen már korábban elnyert pályázatok adminisztrációjával foglalkoztunk. És természetesen terveket készítünk a 2021-es évre, méghozzá többfélét, hiszen folyamatosan alkalmazkodnunk kell majd a körülményekhez.

A Debreceni Campus Nonprofit Kft-vel több klubot is működtetünk (Nagyerdei Víztorony, Lovarda, HALL), szerencsére az ezek üzemeltetésében részt vevő kollégáktól egyáltalán nem kellett megválnunk. Természetesen a klubok veszteséget termelnek ebben az időszakban, hiszen valamennyi működési költség így, zárva tartás mellett is felmerül, de a lehetőségekhez mérten sikerült optimalizálnunk a helyzetet.

A 2020-as év megtanított bennünket arra, hogy sem a jóslásoknak, sem az éterben keringő híreszteléseknek nincs túl sok értelmük. Mi elsősorban a nyárra készülünk, de természetesen folyamatosan figyelemmel kísérjük a járványhelyzetet, az intézkedéseket és eleve többféle forgatókönyvvel készülünk.

Az a jelen helyzetben nem igazán tudom megmondani, mi az a pont, ami után már komoly bajban leszünk, ha maradnak a korlátozások.

Nem szabad elfelejtkezni róla, hogy a "korábbi élet" visszanyerése nem csak annak a függvénye, hogy mikor szorul vissza maga a járvány érdemben, nagyon keveset tudunk arról, hogy mennyiben változtatta meg az emberek preferenciáit, mennyiben alakított ki esetleg a nagyobb tömeget vonzó rendezvényektől egyfajta félelmet és – nem utolsósorban – hogyan hatott az emberek anyagi helyzetére a pandémiás időszak. Éppen ezért nem tudjuk a választ, de én személy szerint valószínűsítem, hogy ez nem 2021-ben fog bekövetkezni.

A Campus Fesztiválra ettől függetlenül idén is készülünk, az időpont nyilvános és a jegyek is elérhetőek, a zenei és kulturális program szervezése pedig éppen folyamatban van. Bizakodunk.”

Hasonló témájú cikkünk 2020 májusából:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Amikor a múlt színpadra lép: így kel új életre Cseh Tamás és Bereményi Géza klasszikusa
Cseh Tamás és Bereményi Géza közel félévszázados, helykereső albuma, a Frontátvonulás fiatal színházcsinálók kezei között született újjá – a különleges előadás július 28-án látható a Városmajori Szabadtéri Színpadon.


Az, hogy egyelőre viszonylag kevesen ismerik a Sicc Production nevét, véletlenül sem az általuk készített előadások minőségéről, sokkal inkább arról tanúskodik, hogy milyen nehéz ma a minket körülvevő zajban kiszűrni a tiszta hangokat.

Aki ugyanis már látta és hallotta a Színház- és Filmművészeti Egyetemen Novák Eszter és Selmeczi György irányítása mellett 2024-ben végzett zenés színészosztály valamelyik produkcióját, az azonnal függő lesz.

És bár első ránézésre a tegnaphoz mintha több közük lenne, mint a mához, jegyezzük meg jól a nevüket, mert valójában ők a jövő.

Kapkodás nélkül, ütemesen épül a repertoárjuk. Eddig bemutatták Nagy Feró kis híján elfeledett, punk-rockoperaként emlegetett Hamletjét, illetve Majd, ha fagy! címmel neoreneszánsz rallyt vezényeltek, éles párhuzamot vonva többek között a százévekkel ezelőtti London és a mai Budapest között. És ha nem is épp Shakespeare korához, de azért a mából szemlélve erősen a régi időkhöz látszik kötődni a 2024 nyarán bemutatott, azóta folyamatosan játszott, fesztiváljáró Frontátvonulás is.

Koncert, színház, koncertszínház a műfaj: Cseh Tamás és Bereményi Géza azonos című albuma jelenti a kiindulópontot a delikát találkozáshoz. Ha már találkozás: Ecsedi a pesti flaszteren futkos fel s alá, hogy rátaláljon barátjára, Vizire, aki két liter kávélikőr elfogyasztása után megvilágosodik, és a Keleti pályaudvarra megy, ami azonban csak egy álpályaudvar, ahova és ahonnan „nem érkeznek és nem is indulnak” vonatok... A játszók szülei (óvatosan mondjuk: nagyszülei...) generációjának jól ismert a létező szocializmusban, a hetvenes évek legvégén fogant kerettörténet, de vajon mi közük mindehhez a mai pesti srácoknak?

Krasznai Vilmos zene- és szövegérzékeny, a muzikális helyzeteket színházivá emelő rendezésében hat fiatalember kelti életre az összes karaktert. Kerek Dávid, Liber Ágoston, Fülöp Kristóf (egyben az előadás zenei vezetője), Turi Péter, Sas Zoltán és Vatamány Atanáz magabiztosan teremt néhány gesztussal és minimális számú kellékkel hiánytalan világot, ami véletlenül sem másolja a nyolcvanas évek egyszerre áporodott és kedélyes hétköznapjait. A frissdiplomás színészek ennél vakmerőbbek, de nagyon is jól teszik, hogy mernek kockáztatni: a mai magyar fiatalok kilátástalansága, reményvesztettsége, a sokakat nyomasztó politikai és társadalmi légkör nem erőszakolt üzenetként, hanem megélt tapasztalatként jelenik meg a színen.

Cseh Tamás-estet sokat láttunk már, fogunk is még, de a Sicc Production Frontátvonulása nem áll be a sorba:

egyes dalokat teljesen újrahangszereltek, másoknak a vokális előadásmódját változtatták meg, és az egész zenei világot szigorú dramaturgiai megfontolások mentén gondolták tovább.

Céljuk egyértelmű: ez az est nem az üres tiszteletről, hanem az emblematikus album és mondanivalója mély értéséről és feltétel nélküli szeretetéről szól. A hat szereplő kézről kézre adja a nyolc hangszert, már csak azért is, mert a szűk, de átjárható cellákból épült jelzésszerű díszlet összezárja őket. És épp ez a lényeg, vagyis az, hogy ők is szorosan összezárnak, és így néznek kihívóan a holnap szemébe.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Túl gyorsan lopott, imád hokizni, és nem volt hajlandó levetkőzni a Playboynak – 35 dolog, amit nem tudtál a 35 éves Margot Robbie-ról
Ő játszotta az első biszexuális karaktert az ausztrál tévében, és egy partin összetévesztette Harry herceget Ed Sheerannel – ilyen és ehhez hasonló érdekességekkel ünnepeljük a színésznőt.


1. 1990. július 2-án, hétfőn, reggel 7:45-kor született Ausztráliában, a queenslandi Dalbyban Margot Elise Robbie néven.

2. A Focus – A látszat csal című filmben játszott szerepéhez trükköket tanult a tanácsadó Apollo Robbinstól, aki „úri tolvajnak” nevezi magát. Robbins olyan jól tanította őt, hogy a produkció azt kérte Margot-tól, hogy lassabban csinálja, mert a kamerák nem csípik el, ahogy más szereplőktől lop.

3. Szeret leveleket és képeslapokat küldeni a barátainak és a családtagjainak a világ minden tájáról, ahol épp forgat, mert úgy gondolja, hogy az emberek nem kapnak elég levelet, vagy legalábbis olyat, ami nem számla.

4. A Wall Street farkasa (2013) című filmért kapott gázsijának (347 ezer dollár) egy részét az anyja házán lévő jelzálogkölcsön törlesztésére fordította.

5. Tíz évvel később, a 2023-as Barbie-ért már 50 millió dollárt kapott az alapgázsival és a bevételi bónuszokkal együtt.

6. A hatalmas vagyona ellenére Robbie állítólag nem költ sokat, és míg nem volt férjnél, inkább szobatársakkal élt, hogy ezzel is pénzt takarítson meg. Azt állítja, hogy gyerekkori élményei, amikor nem volt mindenhez hozzáférése, örök életére alázatossá tették.

7. Nem volt hajlandó lefogyni Jane Porter szerepéért a Tarzan legendája (2016) című filmben, és azt mondta, hogy inkább az egészségére koncentrál, mint a karcsúságra.

8. A Suicide Squad – Öngyilkos osztag (2016) című filmben a kaszkadőrmunkák nagy részét ő maga végezte. A rendező, David Ayer elmondta, hogy a dublőre több időt töltött a lakókocsiban, mint a forgatáson, mert Robbie mindent maga akart csinálni.

9. Londonban részt vett egy partin jó barátnője, Cara Delevingne társaságában, és közös képeket készített egy fotóautomatában Harry herceggel. Csak Margot nem tudta, hogy az Harry volt, ugyanis összetévesztette őt a brit énekes-dalszerző Ed Sheerannel.

10. 8 éves korában Ausztráliában cirkuszórákat vett, és trapézoklevelet szerzett. A Suicide Squad – Öngyilkos osztagban Harley Quinn szerepéhez újra elővehette ezt a tudását.

11. Miután otthagyta a Neighbours, azaz a Szomszédok című ausztrál szappanoperát (2008 és 2011 között szerepelt benne), azt akarta, hogy a karakterét drámai módon megöljék. A sorozat írói azonban úgy döntöttek, csak főiskolára küldik, így lehetőséget adva Robbie-nak, hogy visszatérjen a sorozatba, ha nem jön össze a hollywoodi karrierje.

12. Mint tudjuk, nagyon is összejött a karrier Margot-nak, aki ettől függetlenül 2022-ben egy epizód (a 8903.) erejéig mégis visszatért a Neighboursbe Donna Freedmanként, aki egyébként az első biszexuális karakter volt az ausztrál tévézés történelmében.

13. Lehúzott egymás után három tequilát, mielőtt leforgatta a szexjeleneteit Leonardo DiCaprióval A Wall Street farkasában.

14. Elutasította a Playboy magazin ajánlatát, hogy pózoljon nekik, mondván, ő csak művészi célból vetkőzik meztelenre (erre egyébként eddig csak A Wall Street farkasa kedvéért volt hajlandó).

15. Három hónapig tanult korcsolyázni, hogy eljátszhassa Tonya Hardingot az Én, Tonya (2017) című filmben. Mivel dublőrökre sem lehetett számítani, hiszen a történelem során csupán 8 nőnek sikerült versenyen tripla axel ugrást végrehajtania, CGI-t, azaz számítógépes animációt használtak a jelenet megalkotásához.

16. A természetes hajszíne a barna, de szőkére festette azt a karrierje elején, miután rájött, hogy a filmipar a szőke színésznőket részesíti előnyben.

17. Robbie épp egy hátizsákos utazáson volt Európában, amikor jött a hívás, hogy részt vehet egy Will Smith-szel közös utolsó meghallgatáson a Focus – A látszat csalhoz. 48 óra alatt ért át a horvátországi Hvar szigetéről Párizsba, majd onnan New Yorkba, és alig pár órával a meghallgatás kezdete előtt ért oda. A légitársaság útközben elvesztette a poggyászát, így új ruhákat kellett vásárolnia a castingra.

18. Allergiás a csirke tojásának fehérjére. A Ragadozó madarak (és egy bizonyos Harley Quinn csodasztikus felszabadulása) (2020) című filmben, ahol Harley Quinn tojásos szendvicset eszik, a produkciónak kacsatojást kellett biztosítania neki, hogy elkerüljék az allergiás reakciót.

19. 2013-ban a Francia szvit (2014) című háborús dráma forgatásán ismerkedett meg Tom Ackerley-vel, aki harmadik asszisztens rendezőként dolgozott a filmen. 2016. december 19-én házasodtak össze az ausztráliai Byron Bayben.

20. Imádja a hokit, az Egyesült Államokba való költözése után csatlakozott is egy amatőr jégkorongligához. Gyerekkora óta rajong e sportért, amióta látta a Kerge kacsák (1992) című filmet, de Ausztráliában, a lakóhelye környékén nem volt jégpálya, ahol gyakorolhatott volna.

21. A queenslandi Somerset College-ban tanult, miközben három állásban is dolgozott: titkárnő volt, szörfdeszkákat árult, és szendvicseket készített a Subwayben. 17 évesen, miután leérettségizett, Melbourne-be költözött, hogy teljes munkaidőben színészkedjen.

22. A Suicide Squad – Öngyilkos osztag forgatása alatt kezdett el érdeklődni a tetoválások iránt. A felvételek közben megnyitotta a Harley's Tattoo Parlour nevű tetoválószalont, ahol a többi színésznek, a stáb tagjainak és a rendezőnek, David Ayernek is csinált tetoválást, illetve egyet magának is. Will Smith-nek és Jared Letónak nem.

23. A rajongótáborát „Robbersnek” (rablóknak) nevezi.

24. Az Édesanyja, Sarie kísérte őt az oltár elé, mivel az apjától, Dougtól régen elhidegült a család. A nővére, Anya volt a koszorúslánya.

25. Az öccse, Cameron a nővére sikereit látva úgy döntött, hogy ő is színész lesz. A bátyja, Lachlan pedig szintén a filmiparban dolgozik, ő kaszkadőrként.

26. Elutasította Sam Thomson szerepét a Birdman avagy (A mellőzés meglepő ereje) (2014) című, később a legjobb film Oscar-díját is elnyerő filmben. A szerepet végül Emma Stone kapta, aki ezzel kiérdemelte az első Oscar-jelölését.

27. Mindig magával hordja az anyjától kapott kvarcot, mert szerinte szerencsét hoz neki, és állítása szerint még mindig a gyerekkori játék nyuszijával alszik.

28. Sokan fiús lányként hivatkoznak rá, mert szeret szörfözni, motorozni és barkácsolni.

29. A filmek közül az egyik legnagyobb kedvence a Tony Scott által rendezett 1993-as Tiszta románc. Jó választás.

30. A saját nevét „furcsa, formális, öregasszonyos névnek” tartja.

31. Már a 30. születésnapja előtt két színészi Oscar-jelölése volt: az Én, Tonyáért és a Botrányért (2020). Azóta begyűjtött még egyet, csak produceri minőségében a Barbie-ért.

32. Skót és német származású.

33. Margot ADHD-s, ezért 6 éves kora óta Ritalint szed. A hiperaktív-impulzív típusú rendellenességben szenved.

34. Josh Trank rendező első választása volt Sue Storm szerepére a Fantasztikus négyes (2015) című filmben, de a stúdió végül Kate Marát választotta. Utólag már tudjuk, hogy Robbie járt jól.

35. 2024. október 17-én lett először anya, egy kisfiút hozott a világra. Az apa a férje, Tom Ackerley.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Ezt még Scarlett Johansson sem menthette meg: miért bukik el a Jurassic World: Újjászületés?
A Jurassic World: Újjászületés nem megújulás, hanem egy kaotikus, ötlettelen lehúzás, amelyből hiányzik minden kreativitás. Ez a film nem megidézi az eredeti Jurassic Park varázsát, hanem fájdalmasan emlékeztet arra, milyen mélyre süllyedt a franchise.
B.M.; Fotók: imdb.com - szmo.hu
2025. július 02.



A Jurassic World: Újjászületés pontosan az a film, amely után az ember elgondolkodik, vajon miért is ülte végig ezt a több mint kétórás mozgóképes szenvedést.

Ez nem újrafelfedezés, nem tisztelgés az eredeti előtt, hanem az egyik legnagyobb összevisszaság, színtelen-szagtalan lehúzás a franchise történetében.

Érezni a stúdió kézlenyomatát az egész projekten, látni minden jegyzetet, amit a producerek rákényszerítettek a rendezőre: ide kell egy gyerekkarakter, itt muszáj egy Jeep-es rész, ha már itt vagyunk, hol vannak a raptorok? T-Rex is van, Űber Homlok Rex is van, mi kell még?

A történet akár egy közepesen érdektelen videojáték küldetéslistája is lehetne. Egy gyógyszergyártó cég titkos megbízással küldi ki a „teljesen megbízható” reprezentánsát (Rupert Friend), hogy három DNS-mintát szerezzen nekik. Erre egy korszakalkotó gyógyszer miatt van szükség, mellyel megelőzik a szívbetegségeket. A halott dinoszauruszvér már „nem jó” a film saját lehetetlen, körmönfont logikája szerint.

Kapunk egy nagy adag tudományos blablát, magyarázatnak álcázott hülyeséget, ami egy pillanatig sem hihető, hogy miért kell élő dinókból vér.

Az eredeti Jurassic Park történet azért is volt félelmetes, mert meglepően reálisnak tűnt. Nem volt az, csak annak tűnt. Itt semmi ilyet nem érzünk, ez gyakorlatilag videojáték története. Felbérelnek tehát egy zsoldost, Zorát (ténylegen egy órával a vetítés után rá kellett keresnem a neten, mi volt a főszereplő neve, annyira jellegtelen volt – Scarlett Johansson), hogy szervezzen meg egy elit alakulatot, akivel nekivághat a feladatnak. Persze nem lehet egyszerű a küldetés: a legnagyobb szárazföldi, vízi és repülő dinoszaurusz élő példányából kell kinyerni az említett mintát.

A nagy tervhez csatlakozik Dr. Loomis (igen, szerintem is egy Halloween utalás a neve - Jonathan Bailey), aki megalkot egy csodamódszert a vérlecsapolásra.

Mellette Duncan (Mahershala Ali), a vén tengeri róka is elkíséri a csapatot, aki eljuttat mindenkit a tiltott, ki tudja hányadik „új” dinószigetre, ahol persze mindent ellepnek a mutáns szörnydinók.

Mert ezek már nem egyszerű őshüllők, hanem genetikai förmedvények: potrohos-tokanyakú repülőszatyor raptorivadékok, vagy éppen a Bucihomlokú MegaRex, amelyek látványterve ugyan érdekes, akár egy újabb Godzilla-filmből is szabadulhattak volna, de ez nem dícséret, az összkép így is kiábrándító.

A készítők egyszerre akarták folytatni az eredeti Jurassic Park örökségét, és közben minden egyes sikeres klisét felhasználni, amit csak engedett a költségvetés. Ez látszik a mellékküldetésen (mert ilyen is van): egy apuka két lányával, valamint a nagyobb lány együgyű fiújával (nem orvosi diagnózis, csak szimplán rendkívül idegesítően buta) sodródtak bele a történetbe, miután vízi dinoszauruszok támadják meg vitorlásukat.

Az alkotók döntéshelyzet elé állítják a „szupercsapatot”: vagy hagyják meghalni a családot, ezzel tovább növelve nézői ellenszenvet, vagy – és itt jön a „briliáns” dramaturgiai húzás – megmentik a családot a biztos haláltól, hogy legalább legyen valakikért szorítani a film alatt.

Mintha kötelező lenne gyereket írni egy Jurassic-sztoriba, mert az első Jurassic Parkban is volt, tehát a produceri logika szerint itt is kell. Minden filmben volt, itt is kell, ennyi a magyarázat.

A film egyszerűen sértő a közönség intelligenciájára nézve. David Koepp forgatókönyvíró karrierjében voltak zseniális szövegkönyvei, de ezúttal az Indiana Jones és a sors tárcsája szintjén alkotott: ötlettelenül, rutinból, legnagyobb alkotói eszköze a káosz volt.

Újra felhasznált jelenetekkel próbál a nézőre hatni, például a konyhás raptoros rész a Jurassic Parkból CTRL+C, CTRL+V módszerrel került át csak a helyszín és a szörnyek mások picit.

Nincs nosztalgiaértéke, csak üres másolat. Az akciójelenetek sokszor követhetetlenek, a CGI olcsó hatású, mosott textúrák, vértelen leszámolások, nincs valódi tét, nem is értem a 16-os besorolást.

Pedig Gareth Edwards rendező elvileg a hatalmas szörnyek bemutatásának specialistája. A 2014-es Godzilla és a Zsivány egyes után azt hihetnénk, ha valaki, akkor ő majd képes feledhetetlenné tenni a dinoszauruszok látványát. Ehelyett egy alultervezett és rendezetlen látványkavalkádot kapunk, amelyből hiányzik a grandiózusság és a földhözragadtság.

Az olcsóság ott is észrevehető, hogy nincs IMAX-verzió, nem invesztált bele a stúdió. Olyan, mintha a stúdió pénzt akart volna spórolni a konverzión és a felvételi technikán.

Bár azt hozzá kell tenni, hogy Edwards forgatási szokásaihoz nem illik egy batár nagy IMAX kamera. Ő tényleg megmutatta már, hogy képes minimál költségvetésből is maximális képi világot bemutatni, mint például a 2023-as Az alkotóban. Hát itt ez nagyon nem sikerült.

A film legnagyobb hibája mégsem a látvány vagy a rendezés, hanem a karakterek és a történet. Egyszerűen nincs kiért izgulni. A zsoldosok sablonfigurák, a család idegesítő, a Don Juan comic relief srácot pedig a néző már az első veszélyes jelenetnél sorsára hagyta volna.

Vannak feszült jelenetek a filmben, például a gumicsónakos rész, amelyet Michael Crichton eredeti Jurassic Park regényéből emeltek át.

Ez a szcéna képes hozni az igazi klasszikus hangulatot, de ez is csak emlékeztet, hogy milyen minőségű lehetne az egész film, ha van mögötte valódi vízió, és tartják a forgatókönyvi fegyelmet. Érdekesség, hogy amikor nem akciójelenet van, hanem a feszültség dominál, akkor tényleg működik Edwards-mozija – lehet, hogy tényleg kéne már egy 18+-os Jurassic-horror.

A zene szintén csalódás: legalább John Williams klasszikus témái megmentik, amikor felcsendülnek, de az új dallamok teljesen feledhetők. A film egészét áthatja a kapkodás, a kreatív döntések hiánya, a sablonos dramaturgia és a stúdiókapzsiság fojtogató szaga. Ez a Jurassic World-rész nem újjászületés, hanem egy kétségbeesett pénzlehúzási kísérlet. Az eredeti 1993-as Jurassic Park óta egyetlen folytatás sem tudott valódi, méltó utódja lenni Spielberg klasszikusának, és ez a film sem fogja megváltoztatni ezt a tényt.

Az első Jurassic World legalább a klasszikus nosztalgiát visszaadta a nézőnek, de ezen kívül tényleg semmit sem tudok mondani a franchise mellett.

Scarlett Johansson kedves mosolya nem éri meg a mozijegy borsos árát. A Jurassic World: Újjászületés túl hosszú, kaotikus, felesleges alkotás, amelyből hiányzik a lélek. A legnagyobb bűne azonban nem az, hogy rossz – hanem az, hogy unalmas és kiszámítható, igazi elvesztegetett potenciál.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Amikor a múlt színpadra lép: így kel új életre Cseh Tamás és Bereményi Géza klasszikusa
Cseh Tamás és Bereményi Géza közel félévszázados, helykereső albuma, a Frontátvonulás fiatal színházcsinálók kezei között született újjá – a különleges előadás július 28-án látható a Városmajori Szabadtéri Színpadon.


Az, hogy egyelőre viszonylag kevesen ismerik a Sicc Production nevét, véletlenül sem az általuk készített előadások minőségéről, sokkal inkább arról tanúskodik, hogy milyen nehéz ma a minket körülvevő zajban kiszűrni a tiszta hangokat.

Aki ugyanis már látta és hallotta a Színház- és Filmművészeti Egyetemen Novák Eszter és Selmeczi György irányítása mellett 2024-ben végzett zenés színészosztály valamelyik produkcióját, az azonnal függő lesz.

És bár első ránézésre a tegnaphoz mintha több közük lenne, mint a mához, jegyezzük meg jól a nevüket, mert valójában ők a jövő.

Kapkodás nélkül, ütemesen épül a repertoárjuk. Eddig bemutatták Nagy Feró kis híján elfeledett, punk-rockoperaként emlegetett Hamletjét, illetve Majd, ha fagy! címmel neoreneszánsz rallyt vezényeltek, éles párhuzamot vonva többek között a százévekkel ezelőtti London és a mai Budapest között. És ha nem is épp Shakespeare korához, de azért a mából szemlélve erősen a régi időkhöz látszik kötődni a 2024 nyarán bemutatott, azóta folyamatosan játszott, fesztiváljáró Frontátvonulás is.

Koncert, színház, koncertszínház a műfaj: Cseh Tamás és Bereményi Géza azonos című albuma jelenti a kiindulópontot a delikát találkozáshoz. Ha már találkozás: Ecsedi a pesti flaszteren futkos fel s alá, hogy rátaláljon barátjára, Vizire, aki két liter kávélikőr elfogyasztása után megvilágosodik, és a Keleti pályaudvarra megy, ami azonban csak egy álpályaudvar, ahova és ahonnan „nem érkeznek és nem is indulnak” vonatok... A játszók szülei (óvatosan mondjuk: nagyszülei...) generációjának jól ismert a létező szocializmusban, a hetvenes évek legvégén fogant kerettörténet, de vajon mi közük mindehhez a mai pesti srácoknak?

Krasznai Vilmos zene- és szövegérzékeny, a muzikális helyzeteket színházivá emelő rendezésében hat fiatalember kelti életre az összes karaktert. Kerek Dávid, Liber Ágoston, Fülöp Kristóf (egyben az előadás zenei vezetője), Turi Péter, Sas Zoltán és Vatamány Atanáz magabiztosan teremt néhány gesztussal és minimális számú kellékkel hiánytalan világot, ami véletlenül sem másolja a nyolcvanas évek egyszerre áporodott és kedélyes hétköznapjait. A frissdiplomás színészek ennél vakmerőbbek, de nagyon is jól teszik, hogy mernek kockáztatni: a mai magyar fiatalok kilátástalansága, reményvesztettsége, a sokakat nyomasztó politikai és társadalmi légkör nem erőszakolt üzenetként, hanem megélt tapasztalatként jelenik meg a színen.

Cseh Tamás-estet sokat láttunk már, fogunk is még, de a Sicc Production Frontátvonulása nem áll be a sorba:

egyes dalokat teljesen újrahangszereltek, másoknak a vokális előadásmódját változtatták meg, és az egész zenei világot szigorú dramaturgiai megfontolások mentén gondolták tovább.

Céljuk egyértelmű: ez az est nem az üres tiszteletről, hanem az emblematikus album és mondanivalója mély értéséről és feltétel nélküli szeretetéről szól. A hat szereplő kézről kézre adja a nyolc hangszert, már csak azért is, mert a szűk, de átjárható cellákból épült jelzésszerű díszlet összezárja őket. És épp ez a lényeg, vagyis az, hogy ők is szorosan összezárnak, és így néznek kihívóan a holnap szemébe.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk