Szentendrei Skanzen: Egy hely, ahol beleshetsz a régi vidéki életbe, miközben jót sétálhatsz és programokon is részt vehetsz
Még tart az ősz, még akadnak szép, kirándulásra alkalmas napok, így érdemes kihasználni ezt az időszakot is egy akár családi, akár baráti, akár csak egyedül bóklászós kirándulásra. Ehhez pedig remek helyszín a szentendrei Skanzen, amely még október-novemberben is látogatható. Sőt, sok érdekes látnivalót, programot is kínál.
Mi történik, ha "csak úgy", nézelődve járnád be a hatalmas területet? Érdemes jó pár órát rászánni. Betérni a házakba, elolvasni a történeteket, megnézni a vetítéseket, kipróbálni a vonatot, vagy megpihenni, miközben a pékség vagy az étterem finomságait kóstolod. De van még egy tippem: hallgasd meg az egyes épületeknél téged váró "tanítót", "boltost", "postást" vagy "patikust", mert érdekes történeteket mesélnek el, amikkel még inkább beleképzelheted magad a régi korokba, a házakban élő, vagy ott dolgozók életébe.
Képgaléria: Séta a Skanzenben (Fotókért kattints a képre)
Tudtad, hogy
Ráadásul különlegesség is, mert a közel nyolcvanhektáros területen az országban egyedüliként a magyar nyelvterület népi építészete, lakáskultúrája, gazdálkodása és mindennapi élete elevenedik meg itt. A kiállítás eredeti, áttelepített és hiteles másolatban épített házakkal, gazdasági épületekkel, malmokkal és templomokkal mutatja be, hogyan éltek a vidéki emberek a 18. és a 20. század között.
A múzeum különleges természeti környezetben, a Duna–Ipoly Nemzeti Park részeként, a Sztaravoda-patak völgyében található. Itt nem csak az épületegyüttes, hanem a táj is védett érték. A tájegységek között sétálva hol mezőn, hol fasoron vezet az út, igazán jó kis séta, közben játszótérrel, pihenőkkel.
A skanzenek története egészen 1891-ig nyúlik vissza, amikor Artur Hazelius Svédországban megnyitotta az első ilyen múzeumot. Az ő célja az volt, hogy eredeti épületekkel és használati tárgyakkal mutassa be a vidéki életet, nemcsak kiállításként, hanem élményként is, ahol a tanulás és a szórakozás együtt valósul meg.
A "skanzen" szó a stockholmi Skansen nevű helyről származik. Eredetileg egy sánc volt, és később itt épült meg az első szabadtéri néprajzi múzeum. A név később nemzetközi fogalommá vált. A magyar nyelv is innen vette át a szabadtéri falumúzeumok megnevezésére.
Képgaléria: Séta a Skanzenben (Fotókért kattints a képre)
Magyarországon először 1896-ban, a millenniumi ünnepségek idején épült fel a Városligetben a Néprajzi Falu, amely az első szabadtéri kiállításnak számított. A magyar Skanzen gondolata ezt követően hosszú évtizedeken át formálódott kutatók, építészek és szakemberek együttműködésével. A megvalósításában a legnagyobb szerepe Vargha László építész és egyetemi tanárnak volt. Már 1937-ben megírta elképzeléseit a „magyar Skansenről”. Ő dolgozta ki a múzeum építési módszertanát is.
Képgaléria: Séta a Skanzenben (Fotókért kattints a képre)
A hatvanas években a hagyományos falusi épületek gyors pusztulása felgyorsította a múzeum létrehozását, és végül 1965-ben engedélyezték a Szabadtéri Néprajzi Múzeum tervét, és elindulhatott a megvalósítás.
Mivel a Skanzen rengeteg látnivalót kínál, így most csak egy részét mutattuk meg, jön majd még kedvcsináló folytatás.
Bővebb információk ITT
