Örömzenélt a régi-új Kispál és a Borz
A Kispál és a Borz huszonhárom évnyi zenélés után 2010-ben hangos búcsút intett közönségének a Sziget nulladik napján, Jutka, Pistike és Emese pedig csak a fejekben öregedhetett tovább. Mi szomorúan jöttünk el, tudván, ezúttal nincs Még egyszer, míg tavaly, év végén a zenekar bejelentette „visszatérését” a következő három évre. Ám, a hagyományos visszatérés ezúttal csak évi egy-egy Kispál ünneplést jelent, a Fishing On Orfű nulladik napjára, meg pár bemelegítő külföldi koncertet, ahol a ’87-es kezdéstől korszakonként lépkednek végig az életművön.
Így idén a Naphoz Holddal, a Föld, kaland, ilyesmi, az Ágy, asztal, tévé anyagát hallhatjuk, illetve néhány számot a Sika, kasza, lécről is. Az évszámnak megfelelően idén a kezdeti felállással lépnek színpadra, így Bräutigam Gábor dobol, Ózdi Rezső pedig basszusgitározik pár számban. Őket, ez alkalommal a Magyar Császári Pillanatművekből és a Kiscsillagból is ismert multiinstrumentalista virtuóz, Császári Gergely egészítette ki.
A közönség
Jönni fog egy lovas
A ’87-től előkeresett „ős” Kispál dalok az évek során egyáltalán nem porosodtak be, a zenekar az idők folyamán szinte a magyar folklór részévé vált. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az időnként megrendezésre kerülő Kispál-éneklések, vagy, hogy ma már nincs úgy hajnali részegség a körúton, hogy valamely éneklő társaság tagja ne próbálna meg Lovasi lenni. A banda hatását mutatja az is, hogy – bár rossz beidegződéssel – már-már műfaji kategóriaként emlegetjük a „kispálos zenekarokat”.
Tehát, a dalok a mai napig élőszervezetként működnek, generációkat összefogó hangulatok és jelszavak lettek, hangszerelésben is csak egy-két számon változtattak, mint például az Ágy, asztal, tévén. A zenekar pedig a nagy bejelentést követően több koncerthelyszínnel is kiegészítette az egyetlen orfűi mellett a koncertnaptárját, külföldi, úgynevezett „bejátszó bulikkal”. Megindítva ezzel az elvakultabb rajongók hadát Sepsiszentgyörgyre, Nagyváradra, sőt, londoni koncertjük napjára is már alig lehet repjegyet foglalni. Így jutottak el május 10-én a Bátorkeszi Borfesztiválra is a Felvidéken.
Zsákmányállat
A szőlőültetvények és tündéri borospincék közé ékelt fesztiválra nyolcezren vándoroltak el, s bár a finom borok is komoly húzóerőnek számítottak, azért a fő hangsúly mégis a szombat esti koncertre tolódott, hiszen a londoni kivételével ez volt az utolsó bejátszós koncertjük, ráadásul Budapesttől csupán 75 kilométernyi utat kellett megtenni.
A párkányi Jóvilágvan koncertje után, fél 10-kor végre színpadra lépett a Kispál és a Borz és a közönség egy emberként visított a viszontlátás örömétől. Lovasi kedélyes „egészségetekre, egyben szevasztok”-kal köszöntött minket, majd a Bársonyfüggönnyel elindították a kétórás dalörvényt és az első sorokban a pogót. A 60-as évek végén még arra is volt gondjuk, hogy megvárják, míg az első sorokból valaki megkeresi a leesett szemüvegét.
A zenekar
Dal teázáshoz
Ezúttal láthatóan nem csak a közönség érezte jól magát, hanem a zenekar is örömből és nem rutinból zenélt, így kifejezetten jót is tett nekik ez a hároméves szünet, Lovasi András például ismét lelkesen mesélt és mozgott a színpadon, jókedve pedig láthatóan nem csak a bátorkeszi bor érdeme. A Rétek halványak felvezetőjében isteni áldásként dicsérte a körülöttünk lévő tájat, s a dalt a helyi borászoknak küldte.
A vadnyugat története indiánszemmel alatt megemlékeztünk az indiánokról, a kezdő sorok előtti sikolyokra pedig meg is jegyezte Lovasi, milyen kollektív abszolút hallása van a közönségnek. A kedves élcelődés, hangulatkeltés ment végig, a zenekar nem akart pátoszos hangulatot kelteni, és nem voltak fátyolos szemű visszaemlékezések sem a régi időkre. És ez így van jól, ez mutatja, hogy a Kispál és a Borz nem vált nosztalgia-zenekarrá.
Rezervátom
„Olyan intelligensek vagyunk, hogy be tudjuk fejezni időben” – szólt a fáma, nem sokkal tizenegy után, háttérben egy 2015-ben folytatjuk felirat, ám szerencsére az Előre, illérit és a visszatapsot követően még visszajöttek a Hellóval, az estét végül Jutka történetével zárták.
A Kispál után a hatalmas koncerttér gyorsan kiürült, a színpadot dj vette át, a borz- és bormámoros közönség pedig hajnalig verhette a port. Találkozzunk Orfűn!
Nyomj egy lájkot, ha szereted a Kispált!
