„Mi vagyunk a Művészetek Völgye tudatalattija” – Távol van Kapolcs nyüzsgésétől, de épp ezért érdemes ellátogatni a Petendi Pajtába
„Kapolcs underground tánctere, ahol biztonsággal meg lehet idézni a hajnalt. A Szimpla Kertben bejáratott programokból kiindulva, a Zengető és az Önismereti Diszkó DJ-i gondoskodnak a Pajta zenei világáról, míg a Vad Art művészei hozzák el a korszellem táncát. Beszélgetések, befelé figyelős ambient, rajz workshop, koncertek és izgalmas DJ szettek sora viszi egyik napot a másikba.”
A fenti szavakkal jellemzik az idén július 19-28. között megrendezett fesztivál honlapján a Petendi Pajtát, amely a három résztvevő falu közül a legkevésbé zsúfoltban, Vigántpetenden várja a bulizni vágyókat. De mit jelent pontosan az Önismereti Diszkó, és miért csak 3 koncert lesz itt 10 nap alatt? Erről is beszélgettünk a budapesti éjszakában több mint két évtizede jelenlévő Latorczai Balázzsal.
– Hogy jött a zene az életedbe?
– A színháztól pártoltam át 20 éves korom környékén, mert valóságosabbnak éreztem, mint előadni darabokat. Az aktív zenélést aztán fokozatosan, nagyjából 2006-tól a koncertszervezés váltotta fel. Főleg fesztiválokon dolgoztam (például BabelSound, Tű Fokán, Mediawave, vagy a Gyüttment Fesztivál), valamint a Covidig a Szimpla Kert koncertszervezője voltam, és szinte kizárólag világzenével foglalkoztam.
A rezidens dj-ket pakolászon egyik teremből a másikba, valamint kisebb, spontán performanszokat szervezek, például légtornászokkal vagy artistákkal. Ezt kitűnő inkubátornak tudom használni: ha indul egy új művészeti projekt, a Szimplában spontán közönség előtt tudjuk kipróbálni, működik-e a gyakorlatban.
Az asztalnál jobbról a második Latorczai Balázs
– Mi az első emléked a Művészetek Völgyéről?
– Látogatóként 1999-ben vagy 2000-ben jártam ott először, ekkor alakult ki az a 18-20 évesekből álló baráti társaság, akikkel annyira megszerettük egymást, hogy a fesztivál végén együtt megszöktünk otthonról, és összeköltöztünk egy közös albérletbe.
Szervezőként 2017-ben lettem a csapat része, akkor csináltuk a Szimplában a Lemming Program nevű tehetségkutatót, és lehetőséget kaptunk ennek mintájára egy Lemming Udvart szervezni Kapolcson, ahol főleg az erre beválogatott zenekarokat léptettük fel. Itt is történelem alakult, mivel az Önismereti Diszkó jelenlegi, táncolós-dinamikus formája ekkor született meg, szintén spontán módon: amikor láttuk, hogy ott maradnak a fiatalok a koncertek végén, elkezdtük lekövetni az igényeiket a zenéinkkel.
– Mi teszi szerinted különlegessé a Völgyet más fesztiválokhoz képest?
– A Művészetek Völgye a legnyitottabb, amit ismerek: nem valami kicsi, eldugott, underground fesztivál, hanem tényleg össznépi. Úgy tudnám összefoglalni, hogy ha Magyarországon minden össznépi rendezvény ilyen lenne, a falu- és városnapokkal bezárólag, sokkal jobb hely volna ez az ország.
– Vigántpetend hol foglal helyet a fesztivál vérkeringésében?
– A többihez képest csendesebb falu, nincsen sok helyszín, azok viszont éppen ezért sokkal koncentráltabbak. Kicsit kevésbé szól a tömegről, és jóval nagyobb mértékben azokról a programoktól, amelyek valóban a közönségnek vannak. A Petendi Pajtát pedig úgy szoktuk jellemezni a programfüzetben, hogy ez a Művészetek Völgye tudatalattija.
– Hogyan indult a Petendi Pajta, miért pont ezt a helyszínt választottátok?
– Ez egy út volt a fesztiválon belül, amiért én nagyon hálás vagyok Natinak (Oszkó-Jakab Natália fesztiváligazgató – a szerk.), merthogy a Lemming Udvar után azonnal felismerte, mennyire hiánypótló az Önismereti Diszkó, és ragaszkodott hozzá, hogy vigyük tovább valamilyen formában. Így kerültünk Vigántpetendre, először 2018-ban a Cirque du Tókert színpadára záró műsorszámként, utána pedig a Petendi Pajtába, aminek a programszervezése is hozzám került.
Ők nem elsősorban az akadémista művésziskolákból jönnek, hanem önkéntes, önszerveződő fiatalok. Öt-hat fős a stáb, akik vegyesen szerveznek és tartanak is workshopokat, például elmélyülős, önismerettel kapcsolatos rajzolásokat, vagy éppen ékszerkészítést.
– Viszonylag kevés koncert lesz nálatok, összesen 3 zenekar lép fel 10 nap alatt. Tudatos-e ez a koncepció, és miért pont rájuk esett a választás?
– Mivel a Panoráma Színpad és a többi nagyobb helyszín amúgy is elszívják a közönséget főműsoridőben, mi igyekszünk kisebb, meghittebb programokat szervezni ebben az idősávban. A három élőzenei fellépő közül a Korai Electric és a Müller Péter Sziámi AndFriends egyaránt visszajárók, ők egyfajta példaképek is számunkra azzal, amit hosszú évtizedek óta képviselnek. Mondhatjuk, hogy ugyanezt az értékrendet visszük tovább mi is a deep house és pszichedelikus szettjeinkben. A harmadik koncert pedig egy friss formáció, Döbrösi Laura, Novan és Arulei egyelőre név nélküli, de nagyon ígéretes projektje. Én hiszek benne, hogy legalább annyi év áll előttük, mint amennyi a másik két zenekar mögött van már.
– A Tilos Rádió Budapest Eklektik című műsora portébeszélgetésekkel települ ki az udvarba. Ezek élőben fognak menni, vagy felvételről?
– Ez a mi csapatunk műsora, amelyben szervezőkkel, zenészekkel és gondolkodókkal szoktunk beszélgetni, hétfőnként hallható a Tiloson. Elsősorban a korszellemet tárgyaljuk ki, ideértve a klub- és fesztiváléletet, és mivel a Völgy-beli fellépőink is izgalmas rálátással rendelkeznek erre, adta magát, hogy velük is készítsünk néhány adást a helyszínen. Nem élőben fog menni a rádióban, mindent rögzítünk, és az igazán jól sikerült részeket adjuk majd le.
– Az Önismereti Diszkóról korábban külön interjút is közöltünk, szóval csak röviden: mivel csinálnál kedvet valakinek ahhoz, hogy nézzen be rá, aki még nem volt korábban?
– A rövid válaszom az szokott lenni, amikor megkérdezik, hogy mégis ez miről szól, hogy nem tudom, mert amit mondanék, az nem az ő önismerete lenne, hanem az enyém.
– Hányan csináljátok ezt?
– Három fős az alapcsapat, ketten dj-zünk Juhász Veronikával, aki civilben programozó, projektmenedzser és coach. A harmadik tag pedig Girincsi Fruzsina, ő profi zenész, a perpetuum zenekarból is lehet ismerni, nálunk énekel és szintizik. Általában 2-3 órás szettelet csinálunk, de 5-6 órásra is volt már példa.
– Van-e lehetőséged más helyszíneket is meglátogatni a fesztiválon? Ha igen, mit szeretnél mindenképp megnézni?
– Szívem szerint színházi előadásokra ülnék be, viszont mindig nagyon szorongok ott hagyni a helyszínemet negyed óránál tovább, mert biztosan akkor jönnének egyszerre nyolcan, hogy például szerezzek jegyet egy fellépőnek, megérkezett valamelyik zenekar, vagy épp összeomlott a technika. Azért remélem, valamire eljutok majd.
