BUDAPEST
A Rovatból

Most már tudjuk, mivel kell színezni a bort és hová került a Danubius-kút maradványa

Nézz be velünk a belváros titkos kertjeibe és legzöldebb tereire!
Orosz Emese cikke - szmo.hu
2021. szeptember 14.



A Titkos kertek és terek a belvárosban városnéző túrával már régóta szemeztem. Ugyanis kisebb-nagyobb változtatásokkal már több mint tíz éve szervezi ezt a népszerű programot az ImagineBudapest.

Ebben a sétában az a fantasztikus, hogy a belváros kertjeit csodálva nem csak izgalmas várostörténeti sztorikat hallhattunk. Túravezetőnk, Szekeres Júlia tájépítészként botanikai érdekességeket is mesélt nekünk az udvarokban, tereken, parkokban megbújó fákról és virágokról.

Sétánkat az V. kerületi Kammermayer téren kezdtük. A békés kis háromszög alakú tér, régi épületeivel még ma is a barokk kisvárosnak számító Budapest hangulatát idézi. Első állomásunk az innen nyíló Vitkovics utca 12. szám alatti ház volt, amit az 1780-as években építettek. Az utcát akkor még Sarkantyú utcának hívták, mert sarkantyúkészítők lakták, szóval simán elképzelhető, hogy a Hadik felé sétálva Petőfi maga is megcsodálta a ház kirakatát.

A házban nem a klasszikus értelembe vett kert van, hanem sok-sok cserepes növény a kis belsőudvaron, többek közt kigyószakáll, kukoricalevél, datolyapálma és japán naspolya. A ház régi kútja is megvan, igaz már elvesztette eredeti funkcióját, és többször is áthelyezték, de szépen felújítva ma alkalmi borkútként is használhatják a ház lakói.

Következő állomásunk a Dreher-palota volt. Ennek udvarára te is bármikor betérhetsz, ha a Kossuth Lajos utcán sétálsz. Az óriási bérpalota sötét földszinti és első emeleti lakásaiban ugyanis ma helyes kis butikok működnek. Füvesített kertről itt sincs szó, de kellemes illattal csapta meg orrunkat az épp virágzó árnyékliliom.

A fekete bogyós borfestőt is megcsodálhattuk itt. Erről a növényről megtudtuk, hogy nagyanyáink még ételfestékként használták bordó nedvét. Sőt, amikor az Amerikába érkező konkvisztádorok felfedezték ezt a növényt,

élénk színű levét a bor hamisítására is használták.

A Reáltanoda utca felé átsétáltunk a First Site Hotel belső udvarán, ahol az Úttörő Áruház egykori díszkútjának már csak hűlt helyét találtuk, illetve archív képen nézhettük meg. Kár, mert Kovács Margit “világtérképe” érdekes képet fest az 50-es évek erősen szovjet hatású világnézetéről.

A Reáltanoda utcában ma már csak egyetlen díszkörtefa árválkodik. Éppen ezért érdekes tény, hogy anno Zöldkert utcának nevezték, és régen istállók is helyet kaptak itt.

Budapesti versenyei alkalmával itt lakott a híres csodaló, Kincsem is.

Blaskovich Ernőnek ugyanis az utcában volt palotája. Sétavezetőnk elmesélte, hogy a filmmel ellentétben Blaskovich közel sem volt olyan fess férfi, mint a mozifilmben őt játszó Nagy Ervin. Sőt olyannyira nem, hogy az alacsony Blaskovich, és 16 éves élettársa, a két fejjel magasabb Szabó Karolina együtt sosem lépett ki az utcára.

Az Egyetem tér zsúfolt, zsibongó hangulata után igazi béke szállt meg bennünket, a pálos kolostornak épített papneveldében. Ráadásul, mint egy isteni jelre, pont akkor szólaltak meg a harangok, amikor beléptünk a papi szeminárium kerengőjébe. Hihetetlen élmény volt, ahogy az áhítatos csendet felváltotta a harangzúgás, és hirtelen feltárult előttünk sétánk első igazi kertje. A fű, a falakon égbe futó vadszőlő, az örökzöldek, muskátlik, hortenziák és a középen csobogó kút, a hatalmas madonna szoborcsoporttal igazi paradicsomi hangulatot idézett. Úgy gondolom, pusztán emiatt az egy helyszín miatt is megéri részt venni a sétán.

A belváros egyetlen főúri kertjén is átsétáltunk, de itt ne gondolj semmi exkluzívra. Az V. kerület legnépszerűbb és legnagyobb zöldterülete, a Károli-kert valaha a Károli-palotához tartozott, amit ma Petőfi Irodalmi Múzeum néven ismerünk. Jó ötlet volt két irányból is megnézni a kertet, mert furcsamód eddig nem raktam össze, hogy az egyik kedvenc múzeumom udvara a múltban gyerekkorom egyik kedvenc játszóterének helyszínében folytatódott.

A palota udvarán nem csak most állnak autók, anno is ide parkoltak le a hintókkal. Az kapunál pedig még most is az eredeti faburkolaton lépkedhettünk. Júlia elmondta, hogy a látszat ellenére ezek nem csempék, hanem hosszan a föld alá nyúló farudak, amiket homokba szúrtak le, és a közéjük folyatott szurokkal tettek igazán tartóssá.

Sétavezetőnk a Károli-kert egykori alaprajzát is megmutatta nekünk. A mai elrendezéssel ellentétben, egykor itt minden utat és ágyást vonalzóval húztak. Ezzel szemben ma már inkább egy angol kert benyomását kelti. Az óriási platánokkal és juharokkal körülölelt kert a belvárosi gyerekek egyik legkedveltebb helye a sok játszótér, és az itt lakó nyuszi miatt. A gondos tervezésnek hála a kert azonban meg tudta őrizni főúri hangulatát is. A szökőkút és a középen elterülő virágágyás emlékeztet rá, hogy egy egykori kastélyparkban járunk.

Találhatunk itt egy ginkgo biloba fát is, amiről szintén sok érdekességet mesélt Júlia. A fajt sokáig kihaltnak hitték, Távol-Keleten azonban egész erdőket találtak belőle. Nincs természetes ellensége, és szép levele miatt Európában is újra népszerű lett. Egyetlen szépséghibája, hogy nagyon büdös termést hoz. Ráadásul hiába ültetnek csak hím példányokat, (a kormánypropaganda ellenére)

a fa nemváltásra is képes, ha egynemű környezetben találja magát.

A Károli-kert után a Nemzeti Múzeum kertjén is átsétáltunk, amit pár éve szépen felújítottak. Itt megtudtuk, hogy a múzeum építésekor a környék olyannyira külvárosnak számított, hogy lépcsőjén eleinte disznók és tyúkok szaladgáltak. Csak az 1860-as években kezdte felvásárolni az itteni telkeket a gazdag arisztokrácia, és vált mágnásfertállyá a mai múzeumnegyed.

A meglátogatott helyszínek közül a Bródy Sándor u. 22. volt az egyetlen olyan lakóház amihez valódi belső keret tartozott, ráadásul nem is akármilyen. Közben besötétedett, de így is láttuk, ahogy

az általában 6-8 méter magasra megnövő júdásfák itt húsz méter magasan törtek az ég felé.

Lenyűgöző látvány lehet az is, amikor virágzás idején pink virágok jelennek meg a törzsén. A lépcsőház különlegessége a kapu fölötti gyönyörűen metszett üvegablak is, amin egy golyónyom és repedés emlékeztet az ‘56-os eseményekre. Állítólag a forradalom első áldozata épp ez előtt a ház előtt esett el.

Utolsó állomásunk a Kálvin téren álló egykori Két Oroszlán fogadó belső kertje volt. A helyen most is étteremként üzemel, ahol limonádéval vendégelték meg kis csapatunkat. A sétát itt fejeztük be egy eperfa alatt iszogatva.

A sötétben már nem láttuk jól, de sétavezetőnk felhívta rá a figyelmet, hogy

a kertben bújik meg az eredeti Danubius-kút egyetlen épen maradt alakja.

A gyönyörű kútra ‘44-ben célba lőttek az oroszok. Csak Száva szobra maradt meg viszonylag épségben, amit később idehoztak.

A séta fárasztó volt, majdnem három óra hosszú, és közben sajnos ránk is esteledett, így a végén már nem láttunk jól minden részletet, de megérte végigjárni ezt a zöld útvonalat. Igaz, kevés olyan kertet láttunk, ami egyszerre titkos is és igazi kert is, de Szekeres Júlia szakértelemmel mesélt történetei az épületekről, illetve növényekről így is lebilincselők és szórakoztatóak voltak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


BUDAPEST
A Rovatból
Tavaszváró bakancslista Budapesten - 5+1 élmény, ami kimozdít a téli szürkeségből
Ha már eleged van a bezártságból, de a nagy tavaszi kiruccanások még váratnak magukra, ez a lista neked szól.


Február végére - március elejére a legtöbben ugyanott tartunk: elegünk van a réteges öltözködésből, a korai sötétedésből és abból, hogy a hétköznapok nagy része zárt térben telik. A tavasz még nem robbant be teljes erővel, de már érezni, hogy közeledik a jó idő. Ilyenkor különösen jól jön egy konkrét terv, amelyek segítenek kiszakadni a téli szürkeségből.

A tavaszvárás nem feltétlenül nagy kirándulásokról szól. Néha elég egy jó előadás, egy fürdőzés a szabad ég alatt, egy délután, amikor új dolgokat próbálsz ki, vagy egyszerűen csak végigsétálsz a városon úgy, hogy nem sietsz sehová. Budapest szerencsére tele van olyan helyekkel, amelyek pont ezt a fajta átmeneti időszakot teszik izgalmassá. Ebben a válogatásban öt olyan programot találsz, amelyek segítenek kiszakadni a napi rutinból.

A Csodák Palotája interaktív tereiben újra felfedezheted a kíváncsiságod, és játék közben kapcsolódhatsz ki. A Duna Művészegyüttes „A Duna balladái” című előadása a Duna menti történeteken és táncokon keresztül érzelmileg hangol rá a megújulásra a Nemzeti Színház színpadán. A Széchenyi Gyógyfürdő kültéri medencéiben a gőzölgő víz és a friss levegő találkozása igazi szezonnyitó élmény, ahol testben is átállhatsz a könnyedebb hónapokra. A Tropicarium egzotikus világa egy délutánra messzire repít a városi hétköznapokból, és előkóstolót ad a nyár hangulatából. A Magyar Nemzeti Múzeum nagyszabású Attila-kiállítása történelmi utazásra hív, ahol 1600 év története elevenedik meg a vitrinek mögött. A Városliget pedig egy nagy sétára, egy utolsó korcsolyázásra vagy akár egy hőlégballonos emelkedésre hív, hogy új nézőpontból nézhess rá a lassan tavaszba öltöző városra.

Csodák Palotája

A felfedezéshez nem kell megvárni a tavaszt. Elég belépni a Csodák Palotája ajtaján, és máris új nézőpontból láthatod a világot. A négy emeletnyi térben interaktív eszközök, játékos kísérletek és kipróbálható tudományos jelenségek várnak, ha nemcsak nézni szeretnéd a világ működését, hanem átélni is. Ez a tudományos élményközpont nemcsak gyerekeknek, hanem felnőtteknek is emlékezetes kaland: itt mindenki élvezettel merülhet el a fizika, kémia, biológia és az univerzum titkaiban. Itt nem az a kérdés, hogy „szabad-e hozzányúlni?”, hanem hogy „melyikkel kezdjük?”.

Passzív nézelődés itt nem opció: egyik élményből sodródtok a másikba, miközben mindent meg lehet fogni, kipróbálni, működésbe hozni. Optikai játékok, erőhatások, látványos jelenségek segítenek megérteni olyan dolgokat, amelyek nap mint nap körülvesznek minket, mégis ritkán gondolunk bele, hogyan működnek.

A napi négy tudományos show kifejezetten látványos, a Richter Gedeon labor kísérletei garantáltan lekötik a figyelmet. Jó látni, amikor egy-egy kísérletnél egyszerre hallatszik a meglepett reakció és ez felnőttként épp olyan felszabadító, mint gyerekként. A tudomány itt játékos, mégis érthető formában válik közös élménnyé minden korosztály számára.

Ráadásul nincs két egyforma látogatás: évszakonként új tematikus programokkal és extra állomásokkal készülnek, így mindig van miért visszatérni.

Ez az a program, amit bátran fel lehet írni a bakancslistára családi kiruccanásként, baráti délutánként vagy akár egy kreatív randiként is. Ha idén nemcsak programot, hanem élményt keresel a szezon elején, itt jó helyen jársz. Csoda, amit átélsz. Tudás, amit hazaviszel.

Duna Művészegyüttes

Ha nemcsak feltöltődésre, hanem valami igazán mély és szívből jövő élményre vágysz, akkor egy este a Duna Művészegyüttessel biztosan telitalálat lesz.

A közel 70 éves múltú hivatásos néptáncegyüttes az ország egyik legismertebb és leginspirálóbb társulata, akik nemcsak a hagyományos néptáncot viszik színpadra, hanem a kortárs művészet formanyelvén keresztül is megszólítanak. Előadásaik igazi vizuális és érzelmi élmények, amelyek egyszerre hagyományőrzők és megújítók. Céljuk, hogy a néptánc iránt érdeklődőket közelebb vigyék a színházi élményhez, a színházrajongókat pedig bevezessék a néptánc világába. A repertoárjukban klasszikus és kortárs táncszínházi produkciók, valamint gyermek- és ifjúsági előadások is helyet kapnak, így a család minden tagja találhat magának élményt.

Ebbe a sokszínű világba illeszkedik a Duna Művészegyüttes 65 éves jubileumi évének zárására készült produkció is: a március 14-én 19 órakor, a Nemzeti Színház színpadán látható A Duna balladái – Táncok és imák a Duna mentén.

Az előadás a Duna mentén élő népek zenéiből és táncaiból merít, így nem egyetlen hagyományt emel ki, hanem egy egész térség közös tapasztalatát sűríti színpadra. A mozdulatokon keresztül a dunai ember életérzése, a nagy folyamhoz kötődő ünnepek és rítusok is megelevenednek. A Duna itt nem csupán földrajzi fogalom, hanem élő, lüktető jelkép: múlt és jelen tanúja, híd kelet és nyugat között, erőt adó forrás, amely évszázadok óta formálja a partján élők kultúráját. Ebben a munkában fontos szerepe van a zenének is. A Duna Művészegyüttes mellett a Göncöl Zenekar működik közre, ami végig erős, sodró alapot ad a táncnak. A produkcióban továbbá a StEfrem férfikar is szerepet kap, akik különleges hangszínt és mélységet adnak az előadásnak.

Egy olyan estét élhetsz át, ahol a zene, a ritmus és a mozdulatok egyszerre simogatják a lelket, és ahol a magyar kultúra legszebb arcával találkozhatsz. Ahogy haladsz előre az előadásban, egyre inkább érzed, hogy nem kívülről figyeled, hanem kapcsolódsz hozzá. És amikor kilépsz az utcára, talán egy pillanatra megállsz a Duna-parton is, mert hirtelen személyesebbnek tűnik az, ami addig csak városi háttér volt.

Széchenyi Gyógyfürdő

Van az a pont a tél végén, amikor már szívesen lennél a szabadban, de még jól esik a meleg. A Széchenyi Gyógyfürdő ilyenkor különösen jó választás. Budapest, sőt Európa egyik legnagyobb fürdőkomplexumáról van szó, ahol összesen 21 medence közül választhatsz, így tényleg mindenki megtalálhatja a saját tempóját.

A kültéri termálmedencék egész évben nyitva tartanak, így a forró vízben ülve akkor is élvezheted a friss levegőt, amikor még csak közeledik a tavasz.

Az élménymedencében sodrófolyosó, víz alatti pezsegtetés, nyakzuhany és az ülőpadokba rejtett, hátat masszírozó vízsugarak működnek, így ha egy kicsit aktívabb kikapcsolódásra vágysz, itt azt is megkapod. A gyógyvizes medencék inkább a csendesebb, elmélyülőbb pihenést szolgálják – a víz összetétele kopásos jellegű ízületi és gerincproblémák, krónikus gyulladások vagy műtétek utáni rehabilitáció esetén is ajánlott.

A fürdőzés azonban nem áll meg a medencéknél. Hat szauna és négy gőzkamra vár, a belépő pedig számos wellness szolgáltatást is tartalmaz, például konditerem-használatot, vízi tornát vagy aerobikot. Ha még tovább mennél, különböző masszázsok és gyógykezelések közül választhatsz, sőt a sörfürdőt is kipróbálhatod. Az ivócsarnokban gyógyvizet is kóstolhatsz, amely bizonyos belgyógyászati problémák kezelésére alkalmas.

A fürdő egyik különleges része a Pálmaház, ahol trópusi növények, függőágyak és koktélok között lehet megpihenni. Itt tényleg az az érzésed támad, mintha egy rövid időre kiszakadtál volna a városból.

A tél vége felé azért különösen jó ide jönni, mert fizikailag és mentálisan is feltölt. A meleg víz ellazít, a kinti levegő felébreszt, a hosszabb szaunázás vagy egy masszázs pedig segít kiszakadni a mindennapokból. Nem kell hozzá utazás vagy nagy szervezés – csak egy délután, amikor tényleg magadra figyelsz, és hagyod, hogy a tested utolérje a közelgő évszakváltást.

Tropicarium

Amikor már nagyon vágysz a napsütésre és a zöldre, de a valódi tavasz még csak készülődik, a Tropicarium jó alternatíva lehet. Közép-Európa egyik legnagyobb tengeri akváriuma a Campona bevásárlóközpontban található, fedett kialakításának köszönhetően pedig az év bármely napján látogatható, így akkor is trópusi hangulatba csöppenhetsz, amikor odakint még hidegebb arcát mutatja az idő.

A 3000 négyzetméteres területen több tájegység és éghajlati öv élővilága jelenik meg.

Nemcsak cápákat láthatsz, hanem aligátorokat, hüllőket, kétéltűeket, madarakat, majmokat és több ezer halfajt is.

A tér úgy van kialakítva, hogy tényleg végigsétálhatsz az esőerdők és a vizek világán. Az esőerdős rész külön élmény. A párás levegő, a buja növényzet és az időről időre érkező, negyedóránként „leszakadó” trópusi eső egészen más hangulatot teremt. Közben szabadon repkedő madarak és ugrándozó majmok között haladhatsz el, és nem messze tőled egy hatalmas aligátor pihen.

A Tropicarium legikonikusabb része a 12 méter hosszú látványalagút, ahol a cápák néhány méterre úsznak el melletted vagy épp a fejed fölött. A különleges akvárium biztonságos, mégis olyan közelséget ad, amit máshol ritkán tapasztal az ember. Az üvegfalon túl nemcsak az állatokat, hanem a víz alatti növényvilág részleteit is megfigyelheted.

Ha szeretnél még többet látni, érdemes a látványetetési időpontokra is figyelni, mert ilyenkor igazán közelről láthatod az állatok reakcióit és viselkedését. A Koi pontyokat akár te magad is megetetheted a helyben vásárolt táppal, a kijárat közelében pedig rájasimogató akvárium vár, ahol - ha elég bátor vagy - meg is érintheted az állatokat. Időnként még szelíd kígyót is kézbe lehet venni, ami különösen emlékezetes élmény.

Tavaszváráskor azért működik jól ez a program, mert előrehozza a melegebb hónapok hangulatát. Nem a szürke utcák vesznek körül, hanem zöld növények, víz és egzotikus élőlények. Egy-két órára tényleg máshol érzed magad és mire kilépsz, már kevésbé türelmetlenül várod a valódi jó időt.

Magyar Nemzeti Múzeum

Ha szeretnél egy olyan programot, ami nemcsak kimozdít, hanem kicsit mélyebbre is visz, a Magyar Nemzeti Múzeum jó választás lehet. Az 1847-ben megnyílt, Pollack Mihály tervezte klasszicista épület nemcsak Budapest egyik ikonikus pontja, hanem a magyar történelem egyik legfontosabb őrzője is. A hatalmas oszlopcsarnok, a díszlépcsőház és a tágas termek önmagukban is adnak egyfajta ünnepélyes keretet a látogatásnak.

Az állandó kiállítások végigvezetnek a magyar történelem fontos korszakain, a koronázási jelvények másolatától kezdve a szabadságharc emlékein át egészen a 20. századig. De most különösen nagy figyelmet kap az új időszaki tárlat, az Attila című kiállítás, amely a hun uralkodó alakját és örökségét mutatja be.

Az elmúlt évtizedek egyik legjelentősebb hazai tárlatáról van szó: 13 ország 64 múzeumából érkezett mintegy 400 műtárgy idézi meg Attila korát és a róla kialakult képet. A József nádor termek teljesen átalakultak a kiállítás kedvéért, különleges vizuális és technikai megoldásokkal segítve, hogy ne csak nézd, hanem át is éld a történetet.

Láthatók felbecsülhetetlen értékű ékszerek, fegyverek, hun üstök, előkelő sírokból származó leletek, sőt torzított koponyák is, amelyek a korabeli testmódosítás emlékei. A domagnano-i kincs darabjai Abu-Dhabiból és Londonból érkeztek, Üzbegisztánból orlati lemezek, Azerbajdzsánból diadém, Észak-Macedóniából előkelő síregyüttes – olyan nemzetközi anyag állt össze, amely ritkán látható ilyen átfogó formában.

A kiállítás különlegessége, hogy nemcsak a történeti Attilát mutatja be, hanem azt is, hogyan alakult a róla szóló emlékezet az elmúlt 1600 évben. Megismerheted, hogyan élt tovább Attila alakja a keleti és nyugati kultúrákban, és hogyan vált a magyar emlékezet egyik meghatározó figurájává.

A tárlat 2026. január 23. és július 12. között látogatható, és kísérőprogramok is kapcsolódnak hozzá: előadások, beszélgetések, családi foglalkozások, múzeumpedagógiai programok és élő zenei események várják az érdeklődőket. A múzeum boltjában pedig a hun kori ékszerek és viseletek rekonstrukciói közül is választhatsz, ha valamit emlékbe hazavinnél.

Egy ilyen látogatás után nemcsak több tudással jössz ki, hanem egy kicsit más perspektívával is. Néha pont egy kis történelem kell ahhoz, hogy új lendületet kapjon a saját jelenünk.

Városliget

A Városliget az a hely Budapesten, ahol egyetlen délutánba többféle program is belefér. Február végéig még nyitva van a Városligeti Műjégpálya, így akár egy utolsó korcsolyázással is lezárhatod a szezont. A hatalmas, szabadtéri pályán csúszni mindig külön élmény, főleg úgy, hogy közben ott a park tágas tere és a város egyik legszebb környezete.

Ha inkább a nyugodtabb tempó vonz, egy hosszabb séta is bőven elég program. A tó környéke, a széles sétányok és a padok mind arra hívnak, hogy tölts el a szabadban egy kis időt. Nem kell hozzá külön terv, elég egy beszélgetés útközben, egy kis nézelődés, vagy csak az, hogy hagyod, hogy vezessen a sétány.

A Liget azonban nemcsak a szabadtéri élményekről szól. Az elmúlt években igazi kulturális központtá vált: itt találod a modern épületével is látványos Néprajzi Múzeumot és a különleges formavilágú Magyar Zene Házát, ahol interaktív kiállítások és koncertek is várnak. A klasszikus vonalat pedig a Szépművészeti Múzeum és a Műcsarnok képviseli, így ha a séta mellé kiállítást vagy egy komolyabb kulturális élményt is beiktatnál, arra is bőven van lehetőség.

A séta vagy korcsolyázás előtt és után ráadásul nem kell messzire menni, ha beülnétek valahova. A Ligetben és a környékén több kávézó és étterem is vár, így könnyen lehet a programból egy hosszabb, kényelmes délután.

Ha szeretnél egy plusz élményt, a ligeti hőlégballonról felülről is megnézheted a várost. A lassú emelkedés közben fokozatosan tárul fel Budapest panorámája, és egészen más perspektívából látod a parkot és a környező városrészt.

A Városliget azért jó választás, mert tényleg többféle élményt kínál egy helyen: lehet aktív, lehet kulturális, lehet lazább vagy éppen tartalmasabb program – attól függően, mire van éppen szükséged.

A szezonváltás nem egyik napról a másikra történik. Néha apró programokból, közös élményekből és tudatosan kiválasztott délutánokból áll össze az az érzés, hogy már máshogy indul a hét. Ha most beírsz egyet ezek közül a naptáradba, könnyen lehet, hogy a tél vége már nem várakozásról, hanem élményekről szól majd!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
BUDAPEST
A Rovatból
Budapest tele van szerencsehozó szobrokkal
Ezeket a szobrokat simogassátok, ha nem jött be a szilveszteri lencse!


Minden városnak megvannak a legendái, és minden városnak megvannak a maga szerencsehozónak vélt szobrai.

Budapest sem kivétel. Lehet, hogy a különféle hiedelmekről nem feltétlenül hallotok, mégis könnyen felismerhetitek ezeket az alkotásokat arról, hogy bizonyos részeik fényesre koptak a szerencsehozó érintésektől.

Nézzünk most öt olyan szobrot, amelyekről makacsul tartja magát a babona, hogy valahogyan szerencsét hoznak.

Hadik lova

Hadik lovát csak akkor simogassátok, ha nem vagytok túl szemérmesek. E hős paripáját ugyanis egy igen illetlen helyen kell megérintenie annak a diáknak, aki át akar menni a vizsgákon.

A babona a Budapesti Műszaki Egyetem diákjai között terjedt el, akik úgy tartják, szerencsét hoz, ha a vizsgaidőszak előtt megérintik ennek a lónak azt a bizonyos testrészét.

Lovast és lovát a Budai Várban az Úri utcában találjátok meg, és már jó messziről látni fogjátok, melyik az a részlete a bronz szobornak, amit nem színez zöldes patina, nem is “négylevelű”, és mégis szerencsét hoz.

@mysecretbudapest Hadik András lovának tökei a babona szerint szerencsét hoznak, ezért fényesre koptatta az emberek keze. Főkeg a Műegyetem végzősei jártak ide szerencséért, ez hagyomány volt. #lofax #hadik #szobor #mysecretbudapest #budapest #budapesten #budapesthungary #magyar #magyartiktok #magyartiktokker #lovas #lovasok #titok #legenda #horsesoftiktok ♬ Funky Beat - Aleksei Guz

Kálvin téri kőmacska

Kálvin téri aluljáróban ülő kőmacska farkának simogatása is szerencsét hoz. Az alkotó saját Maci nevű cicájáról mintázta a Vörösmárvány dombormű mellett ücsörgő állatot.

A mű egyébként a “megállíthatatlan terjeszkedés, a fejlődés allegorikus megfogalmazása”, bár a városlakók többsége egész más jellegű szimbólumot lát a falon tátongó szűk résben. Akárhogy is, úgy tűnik, a cica farkát szeretik simogatni a járókelők, mert a kívánságok teljesülésének reményében már az is fényesre kopott.

@mysecretbudapest Illés Gyula 1983-as domborműve a középkori pesti városfal kapujának állít emléket, de ahogyan kinéz, akad, aki obszcén neveken emlegeti. A szobor érdekessége, hogy a szobrász macskája látható rajta. #budapest #mysecretbudapest #nekedbelegyen #nekedbe #basszadbeforyouba #basszadkinekedbe #budapesthungary #nekedbelegyen❤️ #kálvintér #aluljaro ♬ PHONK BRASILEIRO FRESCO - DJ MOIGUS & DJ FKU

Az igazi Abigél

Abigél legendáját mindenki ismeri, aki olvasta Szabó Magda regényét, vagy látta a tévéfilmet. Azt azonban kevesebben tudják, hogy Abigél szobra és legendája nem csak a filmen létezik. A valójában “Korsós nő” névre hallgató szobrot egy V. kerületi ház udvaráról kérték kölcsön a filmhez, ahová vissza is került a forgatás után.

Ám nem csak a film lett népszerű, hanem az Abigélt “játszó” szobor is: korsójában elkezdtek megjelenni a valódi kívánságlevelek. A történet ugyanis arról szól, hogy a leánynevelde udvarán álló Abigél kőszobor teljesíti a hozzá levélben eljuttatott kívánságokat. Sajnos azonban nem biztos, hogy érdemes zaklatnotok a “kőszínésznőt” és a ház lakóit, ugyanis Szabó Magda elárulta annak idején, hogy az egész babonát ő találta ki, és nincs semmilyen alapja.

@mysecretbudapest Te láttad a sorozatot? Abigél szobrát ebből az V. kerületi udvarról szállították a forgatás helyszínére annak idején. #mysecretbudapest #budapest #magyartiktok #magyarorszag #magyartiktokker #legenda #abigel #abigail #abigél #magyarfilm #filmek #sorozat #sorozatok #szabomagda #szabómagda ♬ Emotional Cinematic Sad Violin and Piano - ISAo

Anonymus tolla

Anonymus szobra a Városligetben sokak kedvence az egyszerre félelmetes és titokzatos “arc nélküli” kinézete miatt. Ő volt az a névtelen krónikaíró, aki a XII. században az első történelmi könyvet írta az ősmagyarokról, bár történetei leginkább legendákon alapulnak.

A Vajdahunyad Vára mellett látható szobrához azonban szintén kötődik egy legenda. Állítólag, ha megérintitek a szobor tollát, az szerencsét hoz. Egy másik hiedelem szerint pedig a toll megérintése ihletet ad az íróknak, ezért ha esetleg írói válságban szenvedtek, mindenképp látogassátok meg Anonymust a Városligetben!

@mysecretbudapest A magát P. mesternek nevező, ismeretlen krónikás szobrának elkészítésére Ligeti Miklóst kérték fel az 1900-as évek elején. Művét Strobl Alajos felháborítónsk nevezte, Fadrusz János viszont remekműnek tartotta. Az 1903-ban felállított szobrot alkotója is annyira szerette, hogy utolsó kívánsága az volt: temessék alá halála után. De Ligeti Miklós kívánságát nem teljesítették, a Kerepesi temetőben helyezték végső nyugalomra. #magyartiktok #magyar #anonymus #legenda #medievaltiktok ♬ Legend - Tevvez

Mátyás kútja

Ahogy Abigél korsójába a papírfecniket, úgy dobálják Mátyás kútjába az érméket a visszavágyó turisták. A Várnegyedben található impozáns kút ugyanis a mi saját “Trevi-kutunk”: a legenda szerint - olasz társához hasonlóan - ha pénzt dobtok a kútba, akkor életetek során egyszer még biztosan visszatértek ide. A szoborcsoporttal kapcsolatos másik érdekesség, hogy a középső vadászkutya 1945-ben elpusztult, a másolat viszont lényegesen rosszabb minőségben készült, ezért ez a kutya feltűnően különbözik két társától. Sőt a háború után a kutyák pórázát sem állították helyre.

@mysecretbudapest A Mátyás-kút 3 vadászkutya figurája közül a középső veszett el annak idején. #mysecretbudapest #budapest #budaivar #neked #nekedbelegyen #magyar #magyartiktok #magyartiktokker #történelem #szökőkút #fontana #fountain #mátyás #matthias ♬ Música Jazz Clássica - bitchbaby

Ha tudsz még szerencsehozó szobrot Budapesten, írd le kommentbe!


Link másolása
KÖVESS MINKET:


BUDAPEST
A Rovatból
Képgaléria: Ilyen vidám volt a hógolyócsata a Blaha Lujza téren
A szervezők javaslatára sok fiatal érkezett, akik egy felszabadult, laza estét töltöttek együtt pénteken a havas fővárosban.


Sokan gyűltek össze pénteken egy kiadós hógólyó csatára Budapesten a Blaha Lujza téren. A közösségi oldalon meghirdetett programról a szervezők azt írták, hogy ez nem egy előre megrendezett gyülekezés, hanem aki szeretne, az csatlakozhat hozzájuk.

Végül aki elment, az jól érezte magát, egy igazi, felszabadult, vidám közös estét töltöttek együtt.

Képgaléria: Hógolyó csata a Blaha Lujza téren

(Fotókért kattints a képre)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

BUDAPEST
A Rovatból
Fotók: ilyen a havas Budapest felülről – Ebben a látványban gyönyörködhetnek a madarak a főváros felett
Igazán hangulatos drónképek készültek a hólepte fővárosról. Miközben az utcákon folyik a hóeltakarítás, fentről olyan a város, mint egy szép makett.


A tartós havazás után egész Budapestet is belepte a hó. Bár az utak eltakarításán dolgoznak, de a magasból mégis olyan, mintha mindent fehér lepel borítana be. Igazán hangulatos képek készültek a főváros egyik kedvelt részéről, a Dunapartról.

Képgaléria: A Dunapart a magasból

A drónnal készült felvételen a behavazott budapesti Szent István park, a Dunapart, a Margitsziget, Margit híd egy-egy részlete.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk