MÚLT

Hajdani, ma is működő patinás szállodák Budapesten

Gazdag irodalmi, gasztronómiai vagy képzőművészeti múlttal bírnak. Kész csoda, hogy még ma is üzemelnek.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2015. december 16.

Az egykori legendás, és még ma is üzemelő irodalmi kávéházakat bemutató cikkünket sokan olvastátok. Most néhány olyan budapesti szálloda történetét elevenítjük fel, amelyek a nagy túlélők közé tartoznak. Évszázadok óta vagy éppen 100 éve állnak, Budapest ostroma, illetve az 1956-os események után mindet újjáépítették, és mindegyikük szállodaként működik a mai napig.

1. Astoria Szálló - Danubius Hotel Astoria

Izgalmas környéken épült, mivel a mai közlekedési csomópont helyén állt egykor a város keleti bejárata, a Hatvani kapu. Egy XV. századi kaputoronyból és egy XVI. századi rondellából állt. A törökök kiűzése után már nem volt rá szükség, a rondellát a XVIII. században bontották el, a kaputornyot 1808-ban. A torony lebontása után felszabadult telekre több ház is épült; a sarkon a Bekella-ház állt, amelyben 1824-ben Müller József vendégfogadót nyitott. A Zrínyi 1870-ig működött, aztán a ház egy patikuscsaládhoz került, végül néhány vállalkozó megvette és lebontatta a szomszédos épülettel együtt.

1912 és 1914 között itt épült fel az Astoria Szálló. Tervezői ügyeltek arra, hogy igényes, finom, leginkább a francia empire-re emlékeztető épületet alkossanak. A Britannia Szállóhoz hasonlóan korszerű és kényelmes volt: központi porszívó és központi fűtés működött az épületben, Applewhite és Chippendale bútorokkal rendezték be az éttermet.

1928-ban az akkori tulajdonosok átalakíttatták, ekkor kapott helyet a Magyar utca felőli részen a kávéház. Híres vendégei között volt például Krúdy Gyula, aki azért szerette a szállodát, mert délig senki sem háborgatta. Az alábbi fotók 1919-ben, 1931-ben és 1969-ben készültek (forrás: Fortepan.hu)

A II. világháborúban Budapest ostroma alatt jelentős károkat szenvedett el az épület. Másodszorra 1956-ban érte jelentős kár a szállót, mivel a környék a leghevesebb harcok egyik színhelye volt. Az 1980-as években hatalmas átalakítási munkák zajlottak az Astoriában, 1988-ban nyitott újra. A rendszerváltás után a Danubius Hotels Group vette át, a 2000-es évek elején jelentős felújítást végeztek az épületen. Kultúrtörténeti szempontból azért is jelentős hely, mert az Astoria Szálló halljából jelentkezett évtizedeken át a Magyar Rádió egyik legnépszerűbb műsora, a Ki nyer ma?, Czigány György vezetésével.

Az Astoria ma:

2. Britannia Szálló - Béke Szálló - Radisson Blu Béke Hotel

Kalandos sorsú, legendás budapesti szállodáink egyike. Épülete (1896) eredetileg bérház volt, ám 1912-ben szállodává alakíttatta és Britannia Szálló néven 1913. május 10-én nyitotta meg Fábri Henrik kávékereskedő. 102 éve üzemel kisebb megszakításokkal szállodaként.

Eleve luxuskategóriájúnak szánták, kora legmodernebb megoldásait alkalmazták: központi gőz- és vízfűtés volt, a szobákba hideg és meleg folyóvizet vezettek be. Rendelkezett központi porszívóval (akár az Astoria), önálló mosodával, de a legnagyobb szenzáció a szobahívó fényjelzés volt. Az első világháború azonban gazdaságilag megtépázta a vállalkozót, kénytelen volt eladni az épületet. Az új tulajdonos az 1920-as évek közepén a debreceni Arany Bika üzletvezetőjét, Németh Aladárt bízta meg a Britannia Szálló vezetésével.

Így nézett ki egykor a Britannia

Egy 1937-es díszvacsora a Britannia szállóban

Németh Aladárnak köszönhető egy sor újítás, átalakítás, és az, hogy a magyar irodalom és képzőművészet egyik fellegvárává tette a Britanniát. Kosztolányi, Karinthy, Babits, Móricz, Tersánszky Józsi Jenő, Csinszka, a Kassák-házaspár, Nagy Endre, Gellért Oszkár, Kodolányi János, Rózsahegyi Kálmány és megannyi híresség megfordult a falai között, és itt működött 1931-ben a Nyugat Barátok Köre.

A Britannia Szálló különlegességei

Németh Aladár tematikus termeket, például sörözőt, borozót és a földszinten kávéházat nyitott - mai utódja a szintén a földszinten működő Zsolnay-Kávéház. A szomszédban lakó Móra Ferenc annyi időt töltött a Britanniában, hogy külön szobát kapott, a falat pedig a műveihez szánt illusztrációk borították. Az összes tematikus terem és szoba belső dekorációját (az üvegablakoktól a freskókig) Haranghy Jenőr készítette, akit Németh még Debrecenből ismert.

Az egyik híres helyiség a Shakespeare-terem volt, ahol tizennégy Shakespeare mű egy-egy fatáblára festett jelenetét láthatták a vendégek. A velencei kalmár egyik alakjához Haranghy Jenő felesége állt modellt. Ez a festmény ma a Radisson Blu Béke Hotel első emeleti konferenciatermét díszíti.

A harmincas években nyílt a több mint ötszáz főre tervezett Kupolaterem, Budapest egyik legszebb és legmodernebb mulatóhelye. Ez azért számított kitűnő lépésnek, mert a közeli Royal (a mai Corinthia) bálterme akkoriban már rég moziként működött, és a környéken szükség volt nagy táncteremre. A Kupolateremben márvány kandallók voltak, márványoszlopok, a mennyezetet óriási és gyönyörű üvegkupola fedte - természetesen ez is Haranghy munkája. A kupolát gombnyomásra szét lehetett nyitni. A terem padlójának középső része is üvegből készült, és ha valaki lenézett, Budapest első mélygarázsát láthatta.

Az egykori Kupolaterem, amelyet a háború után sajnos úgy alakítottak át, hogy instabillá vált, ezért le kellett bontani

Haranghy Jenő egyik Shakespeare-festménye

A megmarad üvegkupola a Radisson Blu Béke Hotel első emeletén - bal oldalon egy Haranghy-üvegtábla látható, a háttérben az ablakokat is Haranghy munkái díszítik

Ilyen volt a Nótás terem Haranghy Jenő illusztrációival

A második világháború alatt az épületben sebesült katonákat láttak el, a sörözőt ideiglenesen műtővé alakították át. Az államosításkor egyik napról a másikra az utcára tették Németh Aladárt és családját - az épületben volt az otthonuk. 1949-ben a nagykörúti ingatlan már Béke Szállóként üzemelt tovább, majd 2009-ben vette fel ma is használatos nevét.

Béke Szállóként az Orfeumáról volt híres. Számos színész, zenész, táncos kezdte itt a pályáját, mivel a műsoros esteken szívesen szerződtettek a már gyakorlott, idősebb előadók mellett például frissen végzett színészeket. Bitskey Tibor, Bodrogi Gyula, Klapka György és Szulák Andrea is fellépett pályakezdőként az Orfeumban, de olyan már befutott előadókat is láthatott a közönség, mint Honthy Hanna vagy a Benkó Dixieland Band tagjai.

A szálloda ma:

3. Fortuna fogadó - Szent György fogadó

A Fortuna u. 4. szám alatt álló épület helyén a középkorban három másik ház állt. Többször is gazdát cseréltek, míg 1784-ben Buda városának tulajdonába kerültek. Ebben az időben nyílt a fogadó, kávéház és vendéglő, amely a Fortuna nevet kapta. (Később ez lett az utca neve is.)

A fogadó a budai társasági élet egyik igazi központja lett, sokan kockázni, billiárdozni és kártyázni jártak ide. A szabadságharc idején itt szállt meg Hentzi (Heinrich Hentzi von Arthurm császári és királyi vezérőrnagy), aki folyamatosan lövette a polgári célpontokat, hogy megfélemlítse Pest lakóit, a szabadságharcosok pedig ágyúval lőttek a fogadóra. Hentzi végül a Görgey által vezetett ostrom alatt esett el.

A Fortuna utca és a fogadó épülete (jobbra) 1953-ban - még láthatók a házakon a háborús belövések nyomai

1963-ban ilyen volt a Fortuna utca

A 19. század második felében a fogadó hanyatlásnak indult, mivel jelentősen visszaesett a vendégforgalom. Egy időben még börtönként is funkcionált. A 2. világháborúban megsérült az épület, 1959-ben állították helyre. 1966-tól a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum használta az ingatlant 2004-ig. Az épület jelenlegi tulajdonosai műemléki jellegének megőrzésével állíttatták helyre, a szálloda berendezésekor pedig korhű vagy legalábbis történelmi hangulatú belsőre törekedtek.

A belső, zöld udvaron egy, a szabadságharc idejéről származó ágyú látható, és megőriztek egy régi gesztenyefát, illetve két, legalább kétszáz éves védett szőlőtőkét is.

A fogadó épülete 2014-ben

A bejárat

A Szent György udvara egy 1848-49-es ágyúval és a 200 éves szőlőtőkékkel

Ezt a 3 szállodát sajnos már nem láthatjuk Budapesten

Az Erzsébet Királyné Szálloda 1872-ben nyílt a mi Károlyi Mihály utcában. A pincében 1927-től működött a János Vitéz Söröző 12, a művet illusztráló faliképpel. Állítólag később annyira leromlott az állapota hogy nem érte meg felújítani, így a hetvenes években bezárták, 1983 és 85 között pedig új szálloda épült a helyére, a mai Hotel Erzsébet City Center.

A "Vendégfogadó a Nádorhoz" egy 1810-es építésű házban nyílt meg. Az épületet többszöri tulajdonosváltás után 1876-ban lebontották. A helyén épült ház sem volt szerencsésebb, az ostrom alatt tönkrement. A telekre emelték az 1980-as években a Taverna Szállót, amely 2007 óta Taverna Hotel Mercure Budapest City Center néven üzemel.

A Duna-partra épült egykori Stein-ház helyén emelt Ritz is szomorú sorsra jutott. 1910-1913 között épült meg a 120 lakosztályos, ötemeletes, Grand Hotel Ritz, amely a kor minden luxusával el volt látva, és még tetőterasszal, illetve télikerttel is büszkélkedett. Híres vendégei között volt Rabindranath Tagore, Sir Livingstone és a későbbi III. Edward angol uralkodó. Az ostrom alatt is nyitva tartott, alagsorában lehetett étkezni, amikor a felsőbb szinteken már kilőtték az ablakokat. Végül bombatalálatot kapott, és az akkori szemtanúk szerint napokig égett... A helyére épült a Forum Szálló, a mai Hotel Intercontinental.

A Grand Hotel Ritz, a későbbi Dunapalota és a pesti rakpart a Lánchíd felől nézve. Balra Eötvös József szobra, a távolban jobbra az Erzsébet híd látható. A felvétel 1916-ban készült. A kép forrása: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.083

Társaság a Ritzben 1920-ban - a képen balról a második Magyar Elek, vagyis az Ínyesmester, a huszadik század első felének legjelentősebb gasztronómiai újságírója

4. Gellért Gyógyfürdő és Szálló - Danubius Hotel Gellért

Hihetetlennek tűnik, de a szálloda felépítésének egyik oka egészen az Árpád-korig nyúlik vissza. Abban az időben ugyanis a Kelen-hegy (Gellért-hegy) tövében már fürdőkhöz használták az itt feltörő meleg vizet. A török megszállás alatt Acsik ilidzse néven működött fürdő a forrás fölött. Az oszmán uralom után kincstári tulajdon lett, majd I. Lipót emeltetett új fürdőépületet, amit a Ferenc József (Szabadság) híd építése miatt 1894-ben lebontottak.

A századfordulós fejlődés eredményeként a főváros úgy határozott, hogy a gyógyforrás vizét kihasználva világvároshoz illő fürdőt és gyógyszállót építtet. Európa egyik legkorszerűbb komplexumát tervezte meg Hegedűs Ármin, Sebestyén Artúr és Sterk Izidor. Egy időben 3500 vendég befogadására volt alkalmas a Gellért Szálló fürdője, külön kórházában pedig harminc személy gyógyulhatott. A Gellért Szálló ma is jelentős gasztronómiai hírnevét 1927-ben alapozta meg, amikor az éttermei vezetését Gundel Károlyra bízta, aki úgy gondolta: "A kiválóság nem örökletes. A minőség nem veled született. Csak akkor lehetsz a legjobb, ha a legjobbakkal veszed fel a versenyt."

A Gellért Szálló 1940-ben...

...és 1941-ben

1945-ben ilyen látványt nyújtott Budapest egyik legszebb szállodája

A Gellért 1957-ben

A virágzás egészen a második világháborúig tartott. A pusztító ostrom a Gellértet sem kímélte, az épületben és a berendezésben is komoly károk keletkeztek. A háború után részeleges felújítás folyt, a Dunára néző oldalt 1961-ben renoválták. 1980-ban újabb átalakítást követően 138 egyágyas, 83 kétágyas szoba és 14 lakosztály várta a vendégeket.

A Danubius Hotel Gellértben Habsburg Ottó, Turay Ida, Páger Antal, Richard Nixon, Yehudi Menuhin, Andrew-Lloyd Webber és Maximillian Shell is gyakori vendég volt. Nevüket ma már egy-egy lakosztály viseli. Zsigmond Vilmos 2015. június 16-án ünnepelte 85. születésnapját, ebből az alkalomból, a hagyományt folytatva róla is elneveztek egy lakosztályt.

A Gellért 2014-ben - Pozsonyi Roland fotója

Rendezvény a Gellértben - Huszár Boglárka fotója

Zsigmond Vilmos lakosztály

Margitszigeti Nagyszálló - RAMADA Grand Hotel - Danubius Grand Hotel Margitsziget

"A gazdag múlttal rendelkező Margitszigeti Nagyszálló, közismert és közkedvelt szálloda 1873-ban épült Ybl Miklós, az egyik leghíresebb magyar építész tervei alapján. A húszas években Wälder Gyula tervei szerint bővítették, a harmincas években a magastető helyére harmadik emelet készült. Az 1965-ös árvíz hatásának már nem tudott ellenállni: 1966 januárjában - a szerencsére kiürített épület - egy része beomlott. Gazdasági megfontolásból a teljes korszerűsítés és helyreállítás mellett döntöttek. 1985 és 1987 között teljes felújításra került. A "lepényépület" a történelmi épülethez illő homlokzatot kapott, az épület visszakapta a sátortetőt is. Földalatti folyosó köti össze a Thermal szállodával." Forrás: Egykor.hu

"Az épület bejárata kezdetben a park felől nyílott. Ismételt átépítésekkel bővítették, és a Duna-part feltöltése után bejáratát a Duna felőli oldalon alakították ki. 1926-ban a déli oldalon Walder Gyula által tervezett szanatóriumi épületrésszel bővült. A II. világháború végére teljesen lepusztult, csak a fő falak maradtak meg" olvashatjuk a Műalkotások a Margitszigeten című tanulmányban.

A Nagyszálló 1890 körül

A Nagyszálló az ezredfordulón

A belső tér a pusztító II. világháború előtt...

...és a Margitszigeti Nagyszálló az ostrom után

A szálloda az 1950-es években

A Danubius Grand Hotel Margitsziget ma így néz ki - Fotó: Danubiushotels.com

A belső tér - Fotó: Booking.com

6. Grand Hotel Royal - Corinthia Hotel Budapest

A millenniumi ünnepségekre, Magyarország fennállásának ezredik évfordulójára épült fel a gyönyörű szálloda. 232 szoba és 20 külön lakosztály várta a vendégeket, a személyzet pedig a padlástéren kialakított szobákban lakott. Minden szempontból felső kategóriás hotelnak szánták, az épületben postahivatal, bank, fodrász, jegyiroda, két étterem, egy Gerbeaud cukrászda, egy kávéház, egy bár és egy élelmiszerüzlet működött. A nyugati főcsarnokban pálmakert volt, szórakozni a bálteremben lehetett.

A szálloda kávézójában az 1910-es években filmvetítést tartottak, végül 100 évvel ezelőtt, 1915-ben a bálterembe költözött az Apolló Mozi, amely a II. világháború után Vörös Csillag néven működött tovább.

"Udvarán szökőkút csobog, apró bizalmas teraszok néznek ki az utcára, fehér szobrok emelkednek ki egy-egy üvegházi részletből, neszfogó szőnyegeken enyészik el a léptek zaja, nehéz selyem, damaszt, brokát mindenütt. Az első emeleten a nagyterem: gyönyörű hatalmas arányokban. A falakon freskók, fehér és arany a többi. Dísztermében egymást érik a hangversenyek, bálok, előadóestek" írta Heltai Jenő a Royalról.

"1956-ban a forradalmárok foglalták el és rendezték be itt főhadiszállásukat. Az épület mindkét alkalommal súlyos károkat szenvedett az orosz csapatok támadásaitól, helyreállítása több évet vett igénybe" - írta Láng Dávid egy korábbi cikkünkben.

Az 1956-os utcai harcok alatt a szálloda kiégett

Egy másik '56-os fotó

1992-ben bezárták a szállodát, és több mint tíz évet kellett várni arra, hogy ismét élet költözzön a falak közé. Az épületet a máltai központú Corinthia csoport vásárolta meg; vállalták, hogy a műemléki szempontokat is figyelembe véve újítják fel. A Corinthia Hotel Budapest 2003 áprilisában nyitott újra, 414 szobával. Két évvel később 26 apartmannal is kiegészült a Hársfa utcai szárnyban. Pozsonyi Roland fotóin láthatjátok, milyen most az szálloda.

Ha érdekes volt az összeállítás, ajánld másoknak is!

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KULT

„Többet látott a természetből, mint bármelyik ember valaha” – A 100 éves David Attenborough 10 legnagyobb hatású filjmje

Több mint 70 éves karrier, több száz filmes kredit, több mint 330 forgatási helyszín 88 országban, szerte a világon. Felidézzük a ma 100 éves David Attenborough 10 legnagyobb hatású filmjét, amelyek puszta létezése jobb hellyé teszi ezt a világot, amelyben élünk.

KÉK HÍREK

„Balesetszerű esés” miatt halt meg Dudás Miklós a rendőrség szerint

A BRFK pénteken bejelentette, hogy a nyomozás arra jutott, baleset okozta a kajakos halálát. A boncolás után felmerült az idegenkezűség gyanúja, de végül semmi nem utalt bűncselekményre.

KULT

A függés és szabadság között őrlődik az Elefánt új dala: megérkezett a Kalitka

Két évvel Fonogram-díjas lemezük, a SEMMI után új dallal és klippel jelentkezett az Elefánt. A Kalitka egyszerre szól szerelemről, bezártságról, szabadságról és az egymáshoz való kötődés fájdalmas dilemmájáról – mindezt egy erős metaforán keresztül meséli el.

Címlapról ajánljuk

MÚLT

„Mindenkit megölünk!” – 27 éve történt a Columbine középiskolai mészárlás, az Egyesült Államok történelmének egyik legvéresebb iskolai ámokfutása

A hatóságok két és fél évtizeddel később emberölésnek minősítették Anne Marie Hochhalter halálát, aki 26 évvel élte túl a columbine-i lövöldözést. Az elkövetők a támadás során a könyvtárban azt kiabálták: „Minden sportoló álljon fel!”

DP, kép: Marc Piscotty/Getty Images - szmo.hu
2026. április 20.

1999. április 20-án a Columbine Gimnázium neve örökre egyet jelentett a modern kori iskolai erőszakkal – két és fél évtizeddel később pedig egy újabb áldozat halálával hivatalosan is átíródott a mérleg.

Aznap hunyt el Anne Marie Hochhalter, aki a 27 évvel ezelőtti lövöldözésben súlyosan megsebesült és deréktól lefelé lebénult. A halottkém a halál okát emberölésnek minősítette, mivel a támadáskor szerzett sérülései közvetlenül hozzájárultak a halálához. Ezzel a columbine-i áldozatok hivatalos száma 14-re emelkedett – írta az Associated Press.

A két elkövető, a 18 éves Eric Harris és a 17 éves Dylan Klebold eredetileg nem lövöldözést, hanem egy nagyszabású robbantást tervezett. Két, egyenként közel tíz kilós, PB-gázpalackból készült bombát helyeztek el az iskola menzáján, amelyeket helyi idő szerint 11:17-re időzítettek, amikor a legtöbb diák, nagyjából 500 fő tartózkodott ott.

A tervük az volt, hogy a robbanások után a menekülőket a parkolóból lövik le. A menzában elhelyezett bombák azonban a hibás vezetékezés miatt nem robbantak fel.

Miután a tervük kudarcot vallott, a két diák fegyverrel indult az iskola nyugati bejárata felé. Az első lövések 11:19-kor dördültek el, azonnal megölve egy diáklányt, Rachel Scottot. A helyszínen tartózkodó rendőr, Neil Gardner helyettes 11:22 körül kapott riasztást, és szinte azonnal tűzharcba keveredett az egyik támadóval.

Eközben a bent rekedt tanár, Dave Sanders diákok százait terelte biztonságba, amíg őt is halálos lövés nem érte.

A támadók 11:29-kor hatoltak be az iskola könyvtárába, ahol a legtöbb áldozatukkal végeztek. Szemtanúk szerint az egyik elkövető azt kiabálta:

„Minden sportoló álljon fel! Mindegyikőteket meg fogjuk ölni.”

A mészárlás a könyvtárban alig több mint hét percig tartott, ezalatt tíz diákot öltek meg. Az elkövetők 12:08-kor a könyvtárban öngyilkosságot követtek el.

A speciális egységek 12:06-kor hatoltak be az épületbe, kevesebb mint egy órával az első lövések után, a korabeli protokolloknak megfelelően azonban nem nyomultak be azonnal mélyebbre. A rendőrök nem voltak felkészülve egy ilyen szintű fegyveres támadásra.

A késlekedés miatt a súlyosan megsebesült Dave Sanders tanár délután három óra körül elvérzett, mielőtt a segítség elérhetett volna hozzá. Az eset alapjaiban változtatta meg az amerikai rendőrségi taktikát; ennek nyomán vezették be az azonnali behatolást előíró protokollt aktív lövöldöző esetén.

A tragédia után egy hónappal Bill Clinton akkori elnök és a first lady, Hillary Clinton a közösséghez szólt. „Amerika szívét átütötte” – mondta a first lady. Az elnök pedig a fegyvertartási és fegyvervásárlási rendszer hézagos szabályozására hívta fel a figyelmet.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Csendes ünneplést akart, de a világ máshogy döntött a 100 éves David Attenborough születésnapján

Sir David Attenborough meghatódva mondott köszönetet az embereknek, miután elárasztották a születésnapi jókívánságok a világ minden tájáról. Péntek este nagyszabású koncertet adnak a tiszteletére a londoni Royal Albert Hallban, melyen többek közt fellép a Bastille frontembere és az izlandi Sigur Rós zenekar is.

KÉK HÍREK

Vallomást tett a „Zsolti bácsi”-ügy koronatanúja, de az ügyészség arra kérte, ne hozza nyilvánosságra a nevet

Bangó Sándor vallomást tett az ügyészségen. A férfi a TikTokon közölte, hogy a hatóság a nyomozás érdekében arra kérte, ne beszéljen a történtekről.

KÉK HÍREK

Megdöbbentő videó: Így borult fel egy kavicsot szállító kamion az M7-esen

A kavicsot szállító kamion az oldalára borult, rakománya pedig beterítette a Budapest felé vezető oldalt. A borulást egy másik, a balesetben szintén érintett teherautó fedélzeti kamerája rögzítette.

MÚLT

Európa hősként ünnepelte, a bécsi udvar elárulta: egy vadkan végzett a magyar történelem egyik legnagyobb hadvezérével

Ötszázoldalas eposzt írt, ellenséges hídját égette fel a tél közepén, és egész nemzetet tanított önvédelemre: 406 éve, a ma elfogadott magyar szakirodalmi adat szerint 1620. május 3-án született Zrínyi Miklós, a költő-hadvezér, akinek életműve ma is egyszerre irodalmi és stratégiai iránytű.

Fehér Adél, Fotó: Wikipédia - szmo.hu
2026. május 03.

Zrínyi Miklós születésnapja nem csupán egy dátum a naptárban, hanem alkalom arra, hogy felmérjük, mit kezdünk ma egy olyan örökséggel, amely a kard és a toll egységére épült egy olyan korban, amikor a nemzet sorsa naponta forgott kockán.

Zrínyi Miklós főnemesi család sarjaként, többnyelvű műveltséggel felvértezve, itáliai és bécsi hatások között nevelkedett. Ez a kettős látásmód tette lehetővé számára, hogy egyszerre lásson rá a Habsburg-udvar finom politikai játszmáira és a magyar végvári világ kíméletlen realitására. Ez a háttér kovácsolta azzá a hadvezérré és gondolkodóvá, aki a tettekben és a szavakban egyaránt a legmagasabb szintet képviselte.

Pályája a végvárakban indult, ahol a mindennapos portyák és ostromok adták a gyakorlati leckét, de hamar túllépett a napi szintű hadviselésen. Reformtörekvései egy állandó, professzionális, „rendszeres hadsereg” felállítását célozták, felismerve, hogy a portyázó, alkalmi seregekkel nem lehet hosszú távú biztonságot garantálni.

Stratégiai gondolkodásának csúcspontja az 1664-es téli hadjárat volt, amely európai hírnevet szerzett neki.

A Dráva mentén, a tél kellős közepén, fagyos körülmények között mélyen benyomult az ellenséges területre, és felégette a török utánpótlás kulcsfontosságú láncszemét, a monumentális eszeki hidat. Ez a hadművelet nemcsak katonai bravúr volt, hanem politikai üzenet is Bécs és Európa felé: Magyarország képes és hajlandó a saját védelmében kezdeményezni. A merész vállalkozások mögött azonban nemcsak bátorság, hanem egy koherens politikai program is állt.

Zrínyi politikai írásaiban és levelezésében újra és újra visszatért a központi gondolathoz: az országnak a saját erejére kell támaszkodnia.

A „Ne bántsd a magyart!” röpiratától a hadtudományi munkákig mindenhol azt hangsúlyozta, hogy a külső segítség bizonytalan és feltételekhez kötött, a valódi biztonság záloga a belső erő és szervezettség. Folyamatosan egyensúlyozott a Habsburg-udvarral való együttműködés és a magyar érdekek képviselete között, ám tervei többször ütköztek a bécsi udvar döntéseivel.

Ezt a programot emelte elvont eszményből közösségi tapasztalattá tizenöt énekből álló eposza, a Szigeti veszedelem. A mű nem csupán a dédapa, Zrínyi Miklós szigetvári hős tetteinek megéneklése; valójában egy politikai-erkölcsi példázat. Az eposz a hősi önfeláldozáson keresztül mutatja be, hogy a közösségért hozott áldozat a legfőbb erény, és egy maroknyi, de elszánt sereg képes szembeszállni a túlerővel, ha a vezető és a katonák egységet alkotnak.

Zrínyi nyelvi erejével, barokk képeivel és feszültségteremtő dramaturgiájával a magyar irodalom egyik csúcsművét hozta létre, amely egyszerre volt imádság, haditerv és nemzeti program.

A hősi eszmény azonban nemcsak könyvlap, hanem cselekvés – és itt visszakanyarodunk a sorsfordító utolsó hónapokhoz. 1664 nyarán a szentgotthárdi csatában a keresztény seregek győzelmet arattak, de a császári győzelem után megkötött vasvári békét a magyar rendek rendkívül kedvezőtlennek tartották, ami óriási felháborodást keltett.

Ugyanezen év november 18.-án vadászni ment néhány főúrral a Csáktornya melletti erdőbe. Már hazafelé készülődtek, amikor Póka István fővadász horvátul odaszólt Zrínyinek, hogy megsebesített egy vadkant, követte a vérnyomát, és ha utánamennének, még elejthetnék.

Zrínyi nem sokat habozott. Magához vette rövid puskáját, lóra ült, és Póka, valamint egy savoyai fiatalember társaságában elindult a vadkan nyomába. Nem sokkal később Guzics kapitány öccse, Zrínyi olasz inasa és a lovásza is utánuk mentek.

Guzics tért vissza a hírrel, amely pillanatok alatt rémületté változtatta a vadászat végét: Zrínyit súlyos baj érte. A vadkan három sebet ejtett rajta, a lábán és a fején is megsérült, de a halálos seb a nyakán érte.

Bár a korabeli források balesetként írják le az esetet, a hirtelen és tragikus halál szinte azonnal táptalajt adott az összeesküvés-elméleteknek. A halál körüli bizonytalanság csak erősítette a kultuszt, amely a XIX–XXI. században is formálja közgondolkodásunkat.

Zrínyi Miklós egyszerre irodalmi mérték és stratégiai gondolkodó, aki arra tanít, hogy a nagy célokhoz szervezett erő, tiszta vízió és áldozatvállalás szükséges. A kérdés ma is ugyanaz, mint Zrínyi idejében: leszünk-e elég szervezettek és bölcsek ahhoz, hogy a közjót ne csak megénekeljük, hanem meg is védjük?

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Kényszerleszállást hajtott végre a Wizz Air Budapestről induló járata Berlinben

A Budapestről Koppenhágába tartó járat útját kellett megszakítani, mert egy utasnak sürgős orvosi ellátásra volt szüksége. A fedélzeti személyzet a landolásig ellátta a beteget, akit a leszállás után kórházba szállítottak.

KÉK HÍREK

Őrizetbe vették a Nemzeti Vagyonkezelő volt főigazgatóját

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egykori főigazgatóját csütörtökön vették őrizetbe különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával. Az ügy egy 2014-es, 8,15 millió eurós kölcsön körül forog, amit egy soha meg nem valósult romániai naperőmű-projektre adtak.

KULT

Még be sem mutatták, de az HBO máris berendelte a Harry Potter második évadát

A könyvsorozat adaptációja még a karácsonyi premier előtt megkapta a zöld lámpát a folytatásra. A készítők a lendület fenntartásával indokolták a lépést, és egy új társ-showrunnert is kineveztek.

MÚLT

„Rákosi pajtásnak köszönhetjük ezt is” – így indult a legendás Gyermekvasút

A korabeli Néplap cikke a pártot és a vezetőt éltette az 1950-es átadáson. 2015-ben a vonal bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe is.

DP, kép: fortepan.hu/Gyöngyi - szmo.hu
2026. április 11.

Amikor 78 éve, 1948. április 11-én a Széchenyi-hegy oldalában megfeszített munkával nekiláttak az Úttörővasút építésének, kevesen sejthették, hogy egyszer Guinness-rekorderré, nemzedékek közös élményévé, s a budai hegyek ikonikus attrakciójává válik.

Ma ugyanazon a pályán, immár Gyermekvasútként, gyerekek irányítják a forgalmat – felelősen, profin, mégis játékos örömmel.

A mai évfordulón ünnepeljük a kisvasutat, amelynek története maga a magyar huszadik század kicsiben, a Rákosi-korszak propagandájától a ma is virágzó közösségépítésig.

Az építkezés 1948. április 11-i megkezdését követően rekordsebességgel haladt a munka: az első, nagyjából három kilométeres szakaszt Széchenyi-hegy és az akkori Előre (ma Virágvölgy) állomás között már július 31-én átadták.

A korabeli sajtó szerint az első szerelvény „pontosan fél tíz órakor indult el”.

A következő év júniusában a vonal elérte Szépjuhásznét (akkor Ságváriliget), majd 1950. augusztus 20-án megindult a forgalom a teljes, Hűvösvölgyig tartó pályán. Bár egy várostörténeti forrás szerint április 11-én a nyomvonalat jelölték ki és a munka másnap indult, a hivatalos narratíva ezt a napot tekinti a kezdőpontnak.

A dátumok mögött azonban egyedülálló működési modell áll, amely a vasút igazi szívét jelenti.

A forgalmi és kereskedelmi feladatokat 10 és 14 év közötti gyermekvasutasok látják el, természetesen felnőtt állomásfőnökök és vasúti szakemberek felügyelete mellett.

A fiatalok komoly tanfolyamon vesznek részt, ahol elsajátítják a szolgálati napló vezetését, a jelzési és biztosítóberendezések kezelését, a váltóállítás szabályait és az utastájékoztatás fortélyait.

Ez a rendszer ma is él és virágzik, tavaly júniusban például 155 újonc tett fogadalmat Hűvösvölgyben.

2015-ben a budapesti Gyermekvasút hivatalosan is bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe mint a világ leghosszabb olyan vasútvonala, ahol a forgalmi és kereskedelmi szolgálatot gyermekek látják el.

A hitelesített hossz 11,7018 kilométer. A 760 milliméteres nyomtávú pálya a budai hegyekben kanyarog, 235 méteres szintkülönbséget küzd le, miközben a legnagyobb emelkedője eléri a 3,4 százalékot.

A vonal népszerűsége a hatvanas években érte el a csúcsát, 1961-ben például 800 ezer utast szállított. Ma a teljes menetidő a két végállomás között körülbelül 40-50 perc.

A vonalról csodálatos panorámák nyílnak a környező hegyekre, és számos turistaút csatlakozik az állomásokhoz.

A Gyermekvasút azonban több mint közlekedési eszköz; egyben korszakok lenyomata is. Az ötvenes években a szocialista nevelés és propaganda fontos eszköze volt.

Egy korabeli tudósítás érzékletesen tükrözi a korszak szellemét: „a Pártnak. Rákosi pajtásnak köszönhetjük ezt is!” - írta a Néplap a teljes vonal átadásakor.

Mára ez a narratíva teljesen átalakult. A vasút a közösségépítés, a felelősségvállalás és a pályaválasztás támogatásának színterévé vált, ahol a gyerekek játékosan tanulhatnak bele egy komoly szakmába.

Története tele van apró, érdekes részletekkel is. Kevesen tudják, hogy 1956 és 1973 között a hűvösvölgyi végállomáson mozgólépcső működött, amelyet vasár- és ünnepnapokon, a metró előtti időkben valóságos látványosságként üzemeltettek.

A járműpark is legendás: a „Kis Piri” néven ismert gőzmozdony ma is feltűnik a nosztalgiajáratokon, az egyik jellegzetes Mk45-ös dízelmozdonyt pedig „Bendegúz”-nak keresztelték.

A Gyermekvasút egyszerre időutazás és jövőiskola; a budai hegyek sínpárján 78 éve fut a történelem – ma is, a gyerekek biztos kezű irányításával.

Via MÁV-csoport

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Hátsó kertből indult, mára az „ország legkedvesebb minifesztiválja lett” - Zalában bulizva segíthetsz az állatokon

Egy hátsókertes házibuliból két év alatt nőtt ki az "ország legkedvesebb fesztiválja" Zalában. A Pankkutya Fesztivál három nap alatt 40 fellépőt és 50 programot ígér, miközben minden profitját egy állatmenhelynek adja.

KULT

Tiniként lebénult az arca, női cipőket árult, Magyarországon forgatta az első filmjét, és majdnem meghalt a motorján… kétszer is – George Clooney 65 éves

Egy jókora grizzly miatt érkezett a ’80-as évek elején hazánkba, de csalódnia kellett. Később Hollywood legnagyobb sztárja és legkelendőbb agglegénye lett… míg nem „szelídítették”.

KÉK HÍREK

Nyomozás indult a „fekete pufajkások” ellen az Orbán Viktor győri kampányeseményén történtek miatt

A rendőrség eljárást indított Pintér Bence győri polgármester feljelentése alapján ismeretlen tettesek ellen. Az ügy azokat a biztonságiakat érinti, akik Orbán Viktor márciusi kampányeseményén léptek fel a tüntetőkkel szemben.

MÚLT

A Titanic egyetlen magyar áldozata nem is arra a hajóra váltott jegyet: sztrájk pecsételte meg a sorsát

Weisz Lipót és felesége eredetileg az RMS Lusitania első osztályán utazott volna Kanadába, ám a Titanic másodosztályára irányították át őket.

Sz.E. Fotó: Wikipédia - szmo.hu
2026. április 10.

Egy bányászsztrájk miatt fordult tragédiába a Titanic egyetlen magyar utasának élete.

Eredetileg nem is a végzetes útra tartó óceánjáróra, hanem a Lusitaniára váltott jegyet.

Weisz Lipót, a tehetséges szobrász és felesége, a belga Mathilde Françoise Pëde Kanadában szeretett volna új életet kezdeni.

Szénhiány miatt végül a Titanic másodosztályán találták magukat.

Weisz Lipót magyar származását neve is sejteti, és bár a sírfelirata Pestet jelöli meg születési helyeként, a kutatások szerint Veszprémben látta meg a napvilágot.

A fiatalember 19 évesen Angliába emigrált, ahol a bromsgrove-i Iparművészeti Egyesületnél tanult. Itt ismerkedett meg a varrónőként és énekesnőként dolgozó Mathilde-dal, akit feleségül is vett – írta a Promotions.hu.

A tehetséges fafaragó 1911-ben már áthajózott az Atlanti-óceánon, és Montrealban kapott megbízást a helyi Szépművészeti Múzeumtól.

Később Edward Wren bízta meg azzal, hogy a Dominion Express Building homlokzatára kifaragja a korabeli Kanada kilenc tartományát jelképező kőpajzsokat.

Mivel úgy látta, Quebecben meg tud élni a művészetéből, visszautazott Angliába a feleségéért, hogy együtt kezdjék meg közös életüket a tengerentúlon.

Ám a sors közbeszólt.

A Lusitania első osztályára vettek jegyet, de a brit bányászok sztrájkja miatt a Lusitania nem tudott elindulni. Ezért a Weisz házaspárt átirányították a Southamptonból induló Titanicra, a másodosztályra.

A történet szerint Weisz Lipót felszállás előtt a kabátja bélésébe varrta a család teljes vagyonát: mintegy 15 ezer dollár értékű, 21 kilogramm súlyú aranyat.

1912. április 14-én éjjel, egy kései séta után a házaspár épp visszatért a kabinjába, amikor a hajó jéghegynek ütközött. Mathilde a 10-es számú mentőcsónakban kapott helyet, így megmenekült, ám férje a hajóval együtt a fagyos óceánba merült.

Az özvegy április 18-án, a Carpathia fedélzetén érkezett meg New Yorkba, ahol az a veszély fenyegette, hogy nincstelen bevándorlóként visszaküldik Angliába.

A holttestek után kutató Mackay-Bennett hajó azonban megtalálta a 293-as számmal jelölt, mentőmellényes testet, amit a felsőjébe hímzett „W.L.” monogram alapján azonosítottak Weisz Lipótként.

Előkerült az öltönybe rejtett arany is, amit visszaszolgáltattak az özvegyének. Mathilde végül Kanadában maradt, és később újra férjhez ment.

Weisz Lipótot a montréali Baron de Hirsch temetőben helyezték végső nyugalomra.

Sírja sokáig jelöletlen volt, a fejfát csak a katasztrófa századik évfordulóján, 2012 körül állították fel. A sírkövön ez a felirat olvasható: „Leopold Weisz, született 1880 körül Magyarországon, Pesten. 1912. április 15-én halt meg a Titanic katasztrófájában. Nemrég házasodott, és kezdett új életet Montréalban. Tehetséges és ígéretes szobrász, a bromsgrove-i ipartestület tagja, munkáira Montréalban és külföldön egyaránt csodálattal tekintenek.”