Erotika a mitológiában: 16+-os kiállítás nyílt a Szépművészetiben
A Szépművészeti Múzeum Isteni csábítás című kamarakiállításán olyan műveket csodálhatsz meg, amiket a ókori görögök szenvedélytől és erotikától fűtött mítoszai inspiráltak.
Mi már láttuk az “Isteni csábítás. Az Erotika és szenvedély öt évszázad mitológiai ábrázolásain” című kiállítást. Mutatjuk a legbujább képeket.
Fiatal korom óta rajongok a görög mitológiáért. Az istenek, félistenek és halandók szerelmi történetei pedig kifejezetten lenyűgöztek. E mítoszok ugyanis tele vannak érzéki kalandokkal és varázslatos átváltozásokkal. Éppen ezért izgatottan vártam a Szépmű új időszaki kiállítását.
Miért népszerű téma a görög mitológia a művészetben?
Az ókori görögök valódi emberi tulajdonságokkal ruházták fel isteneiket és istennőiket, így bárki könnyen azonosulhatott velük. A vonzalom, a csábítás, a beteljesült vagy viszonzatlan szerelem mind örök témák az emberi életben, így a művészetben is. Éppen ezért az olümposziak vehemens érzéseit megjelenítő alkotásokkal ma is ugyanúgy együttérezhetünk, mint elődeink.
A tárlatot hét kisebb szekció alkotja, például: Határtalan vágyak, Zabolátlan érzelmek, vagy A beteljesülés. Mivel azonban e témák nem válnak el élesen egymástól, nem meglepő, hogy egy-egy történet szereplőivel több szekcióban is találkoztunk. Danaé és a hozzá aranyeső formájában közeledő Zeusz is számos alkotáson visszaköszönt.
Igazán különleges élmény volt megnézni ugyanazon történetek különböző feldolgozásait. Annál is inkább, mert a művek nem csak stílusban, hanem sok esetben az érzékiség mértékében is erősen eltérnek egymástól. Egyes alkotásokon még a keblek is fedve voltak, azonban
A múzeum fel is hívja a figyelmet, hogy a tárlat megtekintését 16 éven aluli látogatóknak csak szülői felügyelettel ajánlják. Hozzáteszem azonban, hogy egyáltalán nincsenek túlsúlyban a közösülést kendőzetlenül mutató alkotások. A kiállításon szereplő művek általában "csak" gyönyörű aktok.
Nagy kedvencem volt a kiállításon Daumier Nárcisza. A művészettörténet egyik legzseniálisabb karikatúristájának litográfiáján a szépségéről híres félistenből idétlenül pózoló, vézna férfi lett. Ehhez képest Benczúr Gyula Nárcisza tényleg olyan gyönyörű, hogy a festményt nézve, szinte mi is beleszerettünk.
A tárlaton egyébként sok esetben szerepeltek egymás mellett azonos témájú művek. Léda és a hattyú története Székely Bertalan festményén és Moiret Ödön domborműves érmén is egyaránt magával ragadó.
A tárlaton párba állítva láthattuk magyar és külföldi művészek hasonló műveit is. Nagyon szép példa erre a Ferenczy Béni által alkotott Danaé-szobor és Aristide Maillol híres bronz Lédája, ami ugyanilyen technikával és hasonló méretben készült.
A kiállítás egyik különlegessége Luca Giordano köre: Venus és Vulcanus festménye, amelyet erre az alkalomra restaurálták a múzeum munkatársai. A képről sokáig azt hitték, Jupiter és Antiope történetét ábrázolja. A restaurálás nyomán azonban nem csak a kép ragyogó eredeti színvilága tárult fel, hanem a háttérben egy kovácsműhely is.
A kiállításban a mitológiai alakok közti eligazodást két információs tábla is segíti. Az egyik röviden ismerteti a mítoszok és szereplőik történetét. A másik pedig számba veszi a “szerelmespárok” görög és latin névváltozatait. Nagyon hasznos és lényegretörő segítség, ha az ember nincs képben a teljes görög és római mitológiával.
A szerelmespár szót azért raktam idézőjelbe, mert valljuk be, a képeket ihlető mondákban legtöbb esetben szó sincs szerelemről. E történetek sokkal inkább szólnak elrablásról, elkábításról, becsapásról és megerőszakolásról - az isteni csábításról, vagyis Zeusz és társai bevett módszereiről.
A kamarakiállítás könnyen befogadható. Összesen 32 mitológiai témájú művet mutat be, amik a 16-20. században, Európa különböző területein születtek. A kiállítást színesíti, hogy a festmények mellett több metszetet, érmet és szobrot is megcsodálhatsz.
Az Isteni csábítás tárlatot április 17-ig nézheted meg a Michelangelo-teremben. Részletek a Szépművészeti Múzeum honlapján.
