A legendás épület, ahol több hónapos várólistával dolgozott az utolsó királyi és császári fotós
Fényképezős puttót, múltszázadi fényképezőgépet és hatalmas ablakú napfényműtermet is láttunk Budapest egyik legrégebbi és legkülönlegesebb műteremházában. A Mai Manó Ház épületsétáján megismertünk a ház izgalmas múltját, bepillantást nyertünk a korabeli fényképészeti stúdió működésébe. Ráadásul megtudtuk azt is, milyen különlegességet fedtek évtizedekig a tapétái.
Mai Manó császári és királyi udvari fényképész feleségével 1892-ben 35 ezer forintért vásárolta meg a Nagymező utca 20. szám alatti telket. Az itt álló egy emeletes lakóházat elbontották, és Nay Rezső tervei alapján felépíttették műteremházukat.
Mai Manó felvétele a műteremházáról, a felépítést követő első évben.1895. albumin, kabinetportré, magántulajdon - Forrás: maimanohaz.blog.hu
Az épület külső homlokzatát nézve csak kapkodjuk a tekintetünket. A neoreneszánsz, historizáló stílus gazdag díszítőelemei között láthatunk zöld és sárga Zsolnay burkolatot, freskókat, illetve gyönyörű domborműveket is a festészet és a fényképészet allegorikus nőalakjaival. Az alábbi fényképezőgépet tartó puttó pedig alighanem a legaranyosabb mesterségjegyes épületdísz a fővárosban
Köztérkép - Göröntsér Vera fotói
Köztérkép - Kotricz Tünde fotója
A Mai Manó Ház érdekessége, hogy tudatosan fényképészeti stúdiónak szánták. A kívülről három emeletesnek tűnő épület valójában nyolc szintet rejt, ami napfényes tereivel magába foglalta a fényképészet színtereit is.
A műteremház utcai szárnyában voltak a nagy világosságot igénylő terek: a műterem és a fényképek sokszorosítására szolgáló helyiségek. Illetve itt kapott helyet a tulajdonos lakása is.
Mai Manó
Mai Manó nem egy felvett művésznév, hanem a császári és királyi udvari fényképész születési neve. A fotográfus főként gyermek fényképészként vált híressé. Munkáiért a párizsi világkiállításon aranyérmet is kapott.
Műterme felső kategóriás fotóstúdiónak számított. Megrendelőinek 2-3 hónapos várólistára kellett iratkozniuk, ha a mesternél akarták lefotóztatni magukat. Mai Manót az utolsó királyi és császári fotósnak szokták nevezni, mert a monarchiával egy időben 1917-ben hunyt el.
Az műteremház fénykorában az előcsarnok vezetett a - már beépített - udvar és a főlépcsőház felé. A lépcsőház oldalfalában ma is megnézhetjük a díszes kirakatszekrényeket, amelyben Mai Manó legjobban sikerült fotográfiáit helyezték el. A híres társasági személyekről, elegáns dámákról és bájos gyermekekről készült fotók nem csak reklámot csináltak a művésznek, hanem katalógusként is szolgáltak: a megrendelő egyúttal választhatott is a hátterek, beállítások, kellékek és világítások közül.
Az előcsarnokból márványlépcső vezet a félemeletre. Kovácsoltvas korlátjában a szemfülesek egyből kiszúrhatják az MM monogramot. Fejünk felett pedig Albert Raudnitz bécsi festő, aranyozott keretbe foglalt olaj táblaképének puttói tekintenek le ránk.
A félemeleti irodában eredeti velencei tükör díszeleg. A megrendelő itt beszélhette meg a fogadókisasszonyokkal a fotózás részleteit, úgy mint: milyen, hány darab, mekkora fotót szeretne.
Innen faragott lépcsőn jutunk a második emeleti fogadótermébe, ahová gyönyörű, színes Róth Miksa üvegablakon át szűrődik be a fény. A fogadóterem igazi szalonnak volt berendezve: dívány, dohányzóasztal, szőnyegek, függönyök, könyvespolc, szobrok, virágok szolgálták a várakozók kényelmét. A falakon és az asztalra elhelyezett albumokban és képtartókban pedig természetesen a művész munkáit lehetett megcsodálni. A fogadóteremhez öltözők, toalett szobák kapcsolódtak, ahol a megrendelők a felvétel előtt rendbe hozhatták ruhájukat, illetve frizurájukat.
Az egykori szalonból léphetünk az épület szívébe, az utcára néző világos napfényműterembe, amelynek üvegtetejét egykor a fényviszonyoktól függően fekete, sárga vagy kék vásznakkal takarták el. A műterem két végfalán freskókat láthatunk, amelyek nemcsak díszítik a helyiséget, hanem konkrét háttérként is szolgáltak a készülő képekhez. A megrendelő választhatott, hogy szabadtéri, vagy palotabelső hátteret kíván-e portréjához. A legenda szerint az eredeti freskók egy véletlen során kerültek elő, amikor az egyik felújítás során a 90-es években leszedték a tapétákat.
Egy emelettel feljebb ma irodákat és a Pécsi József nevét viselő fotográfiai szakkönyvtárat találjuk. Egykor itt kaptak helyet a technikai helységek. Sajnos csak eddig a szintig látogathattuk meg az épületet, egykor azonban a legfelső két szinten is izgalmas munka folyt.
Az utca felé néző sokszorosító helyiségben zajlott az előhívott negatívok kontramásolása és a nagyítás. Itt volt a festészeti műterem is, ahol az eredetileg barna képeket kérésre kiszínezték, a retusteremben pedig plasztikai műtét nélkül válhattak szebbé és karcsúbbá a lefotózott dámák. A laboratóriumi és a másoló helyiségek e termek mögött kaptak helyet, az emeleteket pedig keskeny képküldő lift kötötte össze.
Forrás: Fortepan
"...az első és fő kellék, hogy legelőször és mindenek felett jó fényképészek legyünk, de másodsorban szükséges amaz intelligencia is, mely az elsővel együtt jár, s ha kitartással mindig a közönség érdekét figyelembe vevő körültekintéssel működünk, akkor az erkölcsi sikert kíséri az anyagi siker is, és nem oly nehéz megszerezni egy háromemeletes házat, mit figyelmes és szíves hallgatóimnak egyenként külön-külön szívből kívánok, de azon megjegyzésemmel, hogy ne legyen rajta adósság!"
.
/Mai Manó: Tapasztalataimból - Magyar Fényképészek Lapja, 1899.03.20./
Köztérkép - Göröntsér Vera fotója
Mai Manó halála után az épület sokféle funkcióval bírt. Itt üzemelt a híres Arizona Mulató, volt tánciskola, lakóház és működött benne az Autóklub is. Az épület mára azonban ismét visszatalált eredeti szerepéhez, vagy legalábbis fontos szerepet tölt a fotóművészetben. Jelenleg a Magyar Fotográfusok Háza működik az épületben. A szervezet rekonstruálta az egykori fotóműtermet, sőt tulajdonképpen Mai Manó munkásságát is azzal, hogy az épületben teret ad kortárs és történeti fotókiállításoknak és állandó fotográfiai szakkönyvtárnak.
.
Forrás: Mai Manó Ház, Lasdbudapestet.blogspot.hu, Urbanista, Köztérkép, Fortepan,
