KULT
A Rovatból

A kommentgyűjtő művész, aki graffitiket készít

Már a neve is azt jelzi hogy a képek közel állnak hozzá, nagyon közel: Nikon László, azaz Nikon One.
NeighbourART blog - szmo.hu
2014. május 21.



Ha újjászületne, a kalandor Thomas Edward Lawrence bőrébe bújna, gyűjti a netes kommenteket, a bolhapiacon vett Ikarosz szobor a kedvenc tárgya. Amikor senki nem figyel, lézerágyú hangokat ad ki a szájával, ha valami jó hírt hall.

Imádja a borús időt és a felhőket is. A stílusa szerinte félrealista, álomszerű, melankolikus, de semmiképpen sem depressziós.

nikon1

Nikon One asztala

1. Milyen típusú emlékek inspirálnak jobban: a jók vagy a rosszak?

A jók.

2. Ha újjászületnél egy ma élő vagy már halott művész személyében, kit választanál?

Minden kétséget kizáróan Thomas Edward Lawrence vagyis az Arábiai Lawrence lennék a legszívesebben. Ő nem művész volt, hanem egy katona, illetve kalandor, akinek rendkívül titokzatos és izgalmas élete volt. De Heinrich Harrer is lenné, aki a Hét év Tibetben szerzője és Őszentsége a Dalai Láma személyes jó barátja. Ha pedig művész akkor H.R. Giger lennék. Az Alien-t feltalálni a legmenőbb dolgok egyike ever!

nikon2 másolata

nikon3 másolata

3. Hogyan lendülsz túl az időszakos alkotói válságon?

Olyankor inkább nem csinálok semmit. Ha munkáról van szó, akkor pedig igyekszem azokkal a munkákkal foglalkozni, amikhez nem feltétlen kell ötletelnem, mert csak a kivitelezés a dolgom. Ezt az állapotot azzal magyarázom magamnak, hogy eddig épp eleget agyaltam valami extraságon, most megérdemlem a pihenést.

4. Kinek mutatod meg először az új munkádat/alkotásodat?

Legtöbbször egy-egy részletet megmutatok a fanpage–en vagy az Instagramon. Szóval, ebben az értelemben mindenkinek. Időnként pedig a barátnőmnek vagy a legközelebbi barátaimnak, de azt csak olyankor, ha éppen szó esik róla, önmagában valakinek külön nem szoktam megmutatni. Ha publikus, úgyis látja majd mindenki, aki kíváncsi rá.

Videó: alkotás közben 1.

nikon_ck2

5. Mi a legkedvesebb gyerekkori emléked?

Egy, a nagymamától 1980. december 24-én kapott “Hogyan győzte le a jaguárt a teknős” című mesekönyvem nézegetése, amihez Balogh Péter készített rajzokat. Ezek akkora hatással voltak rám, hogy a “Prérifarkas az ember teremtője” című meséhez tartozó illusztrációt nemrég fel is varrattam a felkaromra. Kábé életem első vizuális élménye volt.

A másik pedig, amikor Anyukám visz dolgozni magával kora este és kapok egy hotdogot az Astorián egy bódéból, ami már rég nem áll ott. Úgy négy vagy öt éves lehettem.

6. Mit érzel, amikor egy másik művész a tiédhez hasonló munkát készít?

Mosolygok.

NeighbourART blog sorozata

Ismerd meg a körülöttünk élő tehetségeket! Fiatal magyar művészek azonos kérdésekre adott, eltérő válaszait olvashatjátok életről, emlékekről és alkotásról hétfőnként portálunkon.

"Egy íróasztal, illetve az az asztal, amely a mindennapi életük része, sok mindent elárulhat…"

7. Mit szeretnél, hogy miről emlékezzenek majd rád?

A korrektségemről és a teljesítményemről. Mindkettőnek igyekszem maximálisan megfelelni.

8. Gyűjtesz valamit?

A netes kommenteket. Persze csak a hülyeségeket. Van már egy tekintélyes gyűjteményem, ami időnként bővül, de csak ritkán olvasom el a kommenteket, amikor azonban igen, legtöbbször mindig találok valamit. Talán egyszer majd mindet kiposztolom valahová.

9. Kedvenc budapesti pillanat?

Beérni az M1-esen Budaörsnél, legurulni a Telepre a barátaimhoz kora este, tavasszal átbringázni a Lánchídon, ősszel pedig Buda meg a hegyek…

Videó: alkotás közben 2.

10. Van olyan gyerekes szokásod, amit akkor csinálsz, amikor senki nem figyel?

Lézerágyú hangokat adok ki a számmal, amikor valami jó hírt hallok.

11. Mi volt a legnagyobb őrültség, amit eddig csináltál?

Abban a környezetben ahol én mozogtam, felnőttem a legtöbb dolog agyament őrültségnek számított. Kötélen másztunk le a metróba, órákat lapultunk a bokrokban, mire a vonathoz oda lehetett menni, hóviharokban fagyoskodtunk éjjel a mezőn, több napos vonatutak kamujeggyel, gettókba mászkálás, kóbor kutyafalkák kerülgetése, a leghülyébb helyekre be- vagy átmászni.

Állandó macska-egér játék az őrökkel, bujkálás a kamerák elől. Összességében a legnagyobb őrültség az volt, hogy elkezdtem graffitiket festeni és az ezzel járó életmód szerint élni. De megérte.

NÉVJEGY - Nikon László:

- 1977-ben született Budapesten

- in- és outdoor festő, grafikus, illusztrátor

nl

- reklámfilmek, kis és nagy filmprodukciók, színházi- és operaelőadások díszleteinek, háttereinek, illetve szórakozóhelyek, közösségi terek, éttermek, boltok, showroomok arculatának tervezésével és kivitelezésével foglalkozik, de együttműködött már ruhamárkákkal és más brandekkel, sőt volt egyéni és más művészekkel közös kiállítása is. Vagyis: „a nyitott gondolkodású alkotói életben való aktív részvétel az utcaművészetektől a galériákig” - vallja Laci a munkájáról.

Alkotásait megnézhetitek ITT, ITT és ITT.

12. Van-e napi rutinod?

Igen, de ez többnyire csak a nap első felére jellemző. A nap közepe és vége sokszor bizonytalan, de a reggeleket szeretem tartani.

13. Kedvenc tárgyad?

Az Ikarosz szobrom, ami egy számomra ismeretlen alkotás egy bolhapiacról. Egy ismerős lőtt egy fotót egy bácsi portékáiról a Deák téri Gödörnél a vasárnapi bolháról. Ahogy megláttam, felhívtam, hogy ez hol van, azonnal rohanjon és mondja meg, hogy nehogy eladja, úton vagyok oda. Gyönyörű alkotás, életem első szobra, alumíniumból van, fa a talapzata és négyezer forintba került.

14. Hogyan fogsz neki egy új munkának?

Átnézem, mi a feladat, ha szükséges forrásanyag után nézek, esetleg kutakodok más mit csinált abban a témakörben, leginkább azért, hogy véletlenül se legyen ugyanaz az én melóm. Zenét kapcsolok, tervezek, prezentálom, megegyezek, kivitelezem.

nikon5

nikon6

15. Van egy jól körülhatárolható hangulat, amikor könnyebb számodra az alkotás?

Az egyedüllét és a zene. A tervezés közben elengedhetetlen, sokszor pedig a kivitelezés alatt is nagyon hasznos. Akár mindkettő. A nyugalom és a zajmentesség - ez például egy készülő hely alakulása közben fontos, hiszen kinek nem gyötrelem szellemi munkát készíteni mondjuk folyamatos betonfúrás közben vagy állandó tahó vihorászás meg hülye kérdések közepette..

16. Sör vagy bor?

Mindkettő, mikor melyik.

17. Kutya vagy macska?

Kutya! Társ. Örül, akárhányszor hazaérsz, mindig ugyanúgy, vagy még jobban.

18. Mit szeretnél kifejezni az alkotásaidon keresztül?

Érzelmeket. Hangulatot. Azt, ahogyan és amit én látok a világból.

Videó: alkotás közben 3.

19. Milyen a te stílusod?

Fél-realista, álomszerű, melankolikus, de semmiképp sem depressziós. Ha graffiti, akkor a betűk lazák, old school mentalitás a 2000-es évek kivitelezésében.

20. Mi az, ami a leginkább feltölt?

A pozitív gondolkodás és egy finom kávé reggel.

21. Kedvenc város?

Budapest. Ez az otthonom. Ha pedig határon kívül, akkor New York, a kultúrában betöltött szerepe miatt.

22. Hol leszel 10 év múlva?

Remélem a családommal, a gyermekeimmel és a barátaimmal, egészségben, jólétben, boldogságban. Hogy helyileg hol, és hogy mit csinálok majd, az annyiból nem számít, hogy ha ezek a felsoroltak megvannak, akkor a többi úgyis mindegy.

nikon8

23. Kedvenc étel?

Halászlé - szegedi vegyes bensőséggel, haltepertő, tatár beefsteak, sushi. Van egy kedvenc-ételek-listám, vagy ötven tétel van rajta, de a felsoroltak mind viszik a serleget.

24. Kedvenc évszak?

Az ősz. Imádom a borús időt is és a felhőket. Van valami olyasmi depizés az őszben, ami nem szomorú, hanem inkább romantikus.

25. Mi a legrosszabb tulajdonságod?

Szerencsére ritkán betegeskedem, viszont sosem megyek orvoshoz semmivel, legfeljebb ha már leesett a karom, akkor megmutatom hogy „már egy ideje fáj”.

Imádok dőzsölni és költekezni. Persze ez nem azt jelenti, hogy mindig megtehetem, épp emiatt válik rossz tulajdonsággá.

nikon_ck1

26. Melyik korban élnél szívesen?

Szuper kérdés. A ‘30-as évek Magyarországán, vagy az ‘50-es, ‘60-as évek Amerikájában. A szivarok, brandyk, az elegancia és a belőtt hajak korában.

27. Van visszatérő álmod? Miről szól? Esetleg megjelenítetted már valamelyik alkotásodban?

Ritkán emlékszem rájuk, és akkor is csak a hülyeségekre. Az álmodozás már inkább… Olyat már csináltam.

28. Mi az az alkotás, amit mindenképpen meg kell csinálnod mielőtt meghalsz?

Egyedül megnyerni valami hatalmas és dicsőséges csatát.

29. Ha egyetlen tanácsot kellene adni más, esetleg még kezdő tehetségeknek, mi lenne az?

Ne eredeti akarj lenni, próbálj meg egyszerűen csak jó lenni.

Ha tetszettek Nikon One munkái, nyomj egy lájkot!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Elhunyt Simor András
Vasárnap, 88 éves korában meghalt Simor András költő, író és pedagógus. Életműve a spanyol és latin-amerikai líra magyarországi megismertetésében, valamint a magyar klasszikusok spanyolra ültetésében is kulcsfontosságú volt.


Életének 88. évében, vasárnap elhunyt Simor András költő, író, műfordító és pedagógus, a magyar–hispán irodalmi kapcsolatok egyik legfontosabb alakja – írta a Szombat Online. Munkássága a hazai kulturális élet és a folyóirat-kiadás több területén is meghatározó volt.

Simor András 1938. július 5-én született Budapesten.

Irodalmi pályája az 1960-as évek elején, a Tűz-tánc-antológiában indult, első verseskötete pedig 1962-ben jelent meg Tereld a felhőket címmel. Terjedelmes költői életműve mellett számos tanulmányt és esszét is írt, időnként pedig a szépirodalmi prózával is kísérletezett.

Pályájának későbbi szakaszaiban a szatírikus költészet nagymesterévé vált, amit a Z-füzetek sorozatában és önálló versesköteteiben publikált művei is bizonyítanak.

Irodalomszervező tevékenységének csúcsa az Ezredvég című folyóirat volt, amelynek főszerkesztőjeként szellemi műhelyt és publikációs felületet biztosított mind az idősebb, mind a pályakezdő írógenerációnak. A lapot mindvégig a kritikus, társadalomközpontú szellemiség jellemezte.

Kulcsszerepet játszott abban, hogy a magyar olvasók megismerhessék a spanyol nyelvű költészetet, de hatalmas munkát fektetett abba is, hogy a magyar klasszikusok verseit spanyolra ültesse át.

Műfordítóként a spanyol klasszikusok, valamint a huszadik századi spanyol és latin-amerikai líra egyik legjelentősebb hazai tolmácsolója volt. Kétirányú kultúraközvetítő tevékenységét nemzetközileg is elismerték, többek között a Kubai Írószövetség érdemrendjével, valamint a Venezuelai Köztársaság rangos érdemrendjével is kitüntették.

Pedagógusként több mint négy évtizeden át tanított spanyol nyelvet: 1962-től 1977-ig a Szinyei Merse Pál Gimnázium és Általános Iskolában, majd 2004-es nyugdíjba vonulásáig a Táncsics Mihály Gimnáziumban. Tankönyvírói munkássága, köztük a korszakos jelentőségű Spanyol nyelvkönyv, generációk számára számított alapműnek.

Gazdag életművét számos díjjal ismerték el. Megkapta a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet, a Táncsics-gyűrűt, a Nagy Lajos irodalmi díjat és az MSZOSZ-díjat is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
„Kicsit olyan, mintha a szádba hánynál” – Anya-fia csók csattant el a Sárkányok házában, még a főszereplők szerint is sokkoló a jelenet
A nézők igencsak kiakadtak a Sárkányok háza harmadik évadának premierjében látott jeleneten. Az Aemondot alakító színész, Ewan Mitchell és az Alicent karakterét megformáló Olivia Cooke is elmondta, mit gondolnak a polgárpukkasztó anya-fia csókról.


„Kicsit olyan érzést kelt, mintha a szádba hánynál” – így jellemezte az Aemond Targaryent alakító Ewan Mitchell azt a jelenetet a Sárkányok háza 3. évadának premierjében, amelyben karaktere szájon csókolja az édesanyját, Alicentet. A főszereplők a People magazin exkluzív interjújában reagáltak, miután a nézők igencsak kiakadtak a sorozat eddigi legmerészebb jelenetén.

A sorozat harmadik évadának vasárnapi amerikai premierjében Aegon király eltűnése utáni káoszban Aemond egy feszült beszélgetés során csókolja meg anyját. Mitchell szerint a jelenet „elég sokkoló” volt, ugyanakkor lehetőséget adott arra, hogy karakterét új oldaláról mutassa meg.

„Elég nehéz falat, nem? Szájon csókolni az anyádat, pláne így” – mondta a színész.

Úgy véli, Aemond torz szeretetkifejezése a gyermekkori elhanyagoltságban gyökerezik.

Az Alicentet alakító Olivia Cooke szerint a jelenetnek „ödipuszi aláfestése” van, amiről karaktere, Alicent mit sem sejt. A színésznő szerint a helyzet rendkívül veszélyes, mivel Aemond kiszámíthatatlan.

„Tudja, hogy egy rossz arckifejezés, egy vélt elutasítás az életébe kerülhet. Úgyhogy nagyon-nagyon óvatosan próbál lépkedni” – mondta Cooke.

Ewan Mitchell szerint Aemond anyja iránti rendíthetetlen hűsége az első évad egyik kulcsjelenetére vezethető vissza, amikor a fiú elvesztette a szemét, és egyedül Alicent állt ki mellette. „Azt a pillanatot biztosan soha nem fogja elfelejteni. Örökre hozzá van kötve” – fogalmazott a színész.

A sorozat ezzel a jelenettel rögtön beváltotta a korábbinál is kegyetlenebb évadra vonatkozó ígéreteket. Az események lassú építkezése nem új, hiszen már az első évadot is sokan egy hosszúra nyúlt bevezetőnek tartották. A történetet jegyző George R. R. Martin korábban úgy nyilatkozott, a teljes cselekmény elmeséléséhez legalább négy évadra lenne szükség.

A Sárkányok háza új részei Magyarországon hétfőtől láthatók az HBO-n és a Max streaming-szolgáltatón.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Meghalt a Jóbarátok rendezője, megható sorokkal búcsúzik tőle Ross és Joey
James Burrows, a legendás sitcom-rendező 85 éves korában elhunyt. A stábtagok, köztük David Schwimmer és Matt LeBlanc is, személyes hangvételű posztokban emlékeztek a pilotot is jegyző szakemberre.


Elhunyt James „Jimmy” Burrows, a 85 éves rendező, aki a Jóbarátok pilot epizódját is a pályára állította. A hírre a sorozat több főszereplője is reagált. A Ross-t játszó David Schwimmer egy apafiguraként emlékezett a rendezőre, aki mellett a stáb biztonságban érezhette magát.

„Melegség, alázat, nagylelkűség jellemezte. Biztonságban éreztük magunkat körülötte, mintha egy család lennénk” – írta Schwimmer.

Joey karakterét megformáló Matt LeBlanc az Instagramon köszönt el tőle. „Jimmy, szavakkal nem lehet kifejezni, mekkora hatással voltál ránk és mindenki másra, akit az a szerencse ért, hogy ismerhetett. Igazi ikon vagy, oly sok téren. Hiányozni fogsz. Isten áldjon.” Lisa Kudrow (Phoebe szerepében láthattuk) egy közös fotóval emlékezett egykori kollégájára az Instagramon – írta az Associated Press.

Burrows szerepe a sorozat indulásánál kulcsfontosságú volt. Ő rendezte a pilot epizódot, és a stábtagok szerint neki volt köszönhető az a tempó és kémia, ami a Jóbarátokat a kezdetektől sikeressé tette. A többkamerás sitcom-formátum mesterének számított, ami biztonságot adott a fiatal színészeknek.

A rendező családja a People magazinnak adott közleményében azt írta, Burrows pénteken, szerettei körében, békésen távozott.

Kiemelték, hogy ritka képessége volt arra, hogy mindenkit jobbá tegyen, és a stáb minden tagját névről ismerte.

Burrows a Cheers társalkotójaként írta be magát a tévétörténelembe, de a nevéhez fűződik a Taxi, a Frasier és a Will & Grace számos epizódja is. Pályafutása során több mint ezer sorozatrészt rendezett, munkáját tizenegy Emmy-díjjal ismerték el. 2016-ban az NBC külön gálaműsorral tisztelgett életműve előtt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Több mint 1400 világító selyemlámpás költözött Budapestre – ingyenesen látogatható a különleges koreai kiállítás
A lenyűgöző fényinstallációkon keresztül a látogatók megismerhetik a dél-koreai Csindzsu városának selyemkultúráját és világhírű lámpásfesztiválját.


A fénynek története van, a selyemnek pedig emlékezete. Legalábbis Dél-Korea egyik legismertebb kulturális városában, Csindzsuban, ahol évszázadok óta összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások különleges világa. Ennek az örökségnek egy látványos szelete érkezett most Budapestre: a „Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai” című kiállítás június 19. és szeptember 4. között várja a látogatókat a Koreai Kulturális Központban.

Egy dél-koreai város, amelyet a selyem és a fény tett híressé

Csindzsu Dél-Korea egyik legfontosabb kulturális központja, ahol évszázadok óta szorosan összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások világa. A most Budapestre érkezett kiállítás ezt az örökséget mutatja be látványos, kortárs formában.

A tárlat középpontjában olyan különleges installációk állnak, amelyek fényből és selyemből készültek.

Ezek az alkotások egy több mint ezeréves kulturális hagyományt fordítanak le a mai vizuális nyelvre, miközben megőrzik annak eredeti jelentését és hangulatát.

A kiállítótérben több mint 1400 selyemlámpás kapott helyet, amelyek szinte teljesen átalakítják a teret. A színes, világító alkotások között sétálva könnyű úgy érezni, mintha az ember egyszerre járna egy művészeti installációban és egy távoli koreai fesztiválon. A látvány különösen azok számára lehet emlékezetes, akik szeretik az olyan kiállításokat, ahol nemcsak nézni, hanem átélni is lehet a műveket.

Egy több száz éves történet, amely ma is él

A csindzsui lámpások története egészen az 1592-es Imdzsin-háborúig vezethető vissza.

A korabeli feljegyzések szerint a Nam folyón lebegő fényeket kommunikációs célokra használták, ugyanakkor reményt és üzeneteket is közvetítettek azok számára, akik a háború nehézségeivel néztek szembe.

Az évszázadok során a lámpások jelentése fokozatosan átalakult. Ma már a közösséghez tartozás, az emlékezés és a béke szimbólumaiként tekintenek rájuk. Ez a hagyomány ma is élő része Csindzsu mindennapjainak: a város minden évben megrendezi a világhírű Csindzsui Lebegő Lámpások Fesztiválját, amelynek idején több tízezer fény ragyogja be az utcákat és a folyópartot.

Ahol a selyem több mint textil

A kiállítás másik főszereplője a selyem. Csindzsu a világ egyik meghatározó selyemközpontjának számít, ahol több mint száz éve készülnek kiemelkedő minőségű selyemtermékek. A város azonban ma már nem csupán textilipari központként tekint önmagára.

A selymet a design, a képzőművészet és a városi identitás részeként értelmezik újra, így a hagyományos alapanyag kortárs kulturális eszközzé válik. A budapesti tárlat pontosan ezt a szemléletet mutatja meg: hogyan lehet egy történelmi örökséget úgy megőrizni, hogy közben a jelenhez is szóljon.

A világ több pontja után Budapestre érkezett

A kiállítás a KOFICE Traveling Korean Arts nemzetközi program részeként valósul meg, amely a koreai művészetet és kultúrát mutatja be a világ különböző országaiban.

A tárlat már Délkelet-Ázsiában és Németországban is sikeresen bemutatkozott, most pedig a magyar közönség is megtapasztalhatja ezt a különleges kulturális utazást.

A látogatók nemcsak a fényinstallációkat csodálhatják meg, hanem közelebb kerülhetnek Csindzsu történetéhez, selyemkultúrájához és ikonikus fényfesztiváljához is. A kiállítás egyszerre szól a múltról és a jelenről, a hagyományról és az innovációról, miközben olyan atmoszférát teremt, amelyből nehéz egyetlen fotóval visszaadni az élményt.

A Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai nemcsak azoknak lehet érdekes, akik rajonganak az ázsiai kultúráért, hanem mindenkinek, aki szeretne néhány órára egy másik világba csöppenni. Egy olyan világba, ahol a fény emlékeket őriz, a selyem történeteket mesél, és ahol a több száz éves hagyomány a jelenben talál új formát.

Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai

Koreai Kulturális Központ (1023 Budapest, Frankel Leó út 30–34.)

2026. június 19. – szeptember 4.

A belépés ingyenes, a Koreai Kulturális Központ nyitvatartási idejében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk