hirdetés

PÉCS
A Rovatból
hirdetés

Egy járvány után épült Pécs egyik legismertebb temploma, a havihegyi Havas Boldogasszony-templom

A templom előtt áll az Év fájának megválasztott híres mandulafa is, amely tavasszal csodás virágpompával köszönti a látogatókat.
Fotók: Németh Zsolt - szmo.hu
2021. március 22.

hirdetés

A Mecsek sziklás déli oldaláról, a Havihegyről nyílik az egyik legszebb kilátás az alatta elterülő városra. Itt áll Pécs egyik legismertebb temploma a Havas Boldogasszony-templom.

Története az 1690-es pestisjárványhoz nyúlik vissza. A város lakói ekkor fogadták meg, hogy a járvány végén kápolnát emelnek a Kokas-dombon. Fogadalmuk szerint a meredek hegyoldalban kézzel, hátukon, vállukon hordták fel hozzá az építőanyagot.

Az épület több mint 800 – akkori – forintba került úgy is, hogy a pécsiek igen sok munkát ingyen elvégeztek.

Az építkezést a helyi német hitszónok, P. Ullmann domonkosrendi szerzetespap irányította. A kis parasztbarokk templomot 1697-ben szentelték fel. A korábbi Kokas-domb elnevezést pedig lassan átvette a Havihegy megnevezés.

A templom 1711-ben egy tűzvész következtében megsérült. Két év múlva, a helyreállítás során bővült egy 66 font súlyú haranggal, majd 1724-ben egy orgonával is. Ám 1780-ban újra tűz pusztította, ezért a korábbi fatorony helyett fehér, kőből készült tornyot kapott, piros kupolával.

XVI. Gergely pápának köszönhetően 1844-ben búcsúkiváltságot kapott, azóta minden év augusztus ötödikén tartják a búcsújárást Havas Boldogasszony tiszteletére.

1878-ban került a Piéta-kereszt a templom mellé, míg a feszületet 1900-ban készítették el.

hirdetés

A templom belseje is érdekes. Oltárképe a római Santa Maria Maggiore-bazilika oltárképének hiteles másolata. Két oldalán a pestis ellen védő Szent Rókus illetve a zarándokok védőszentje, compostellai Szent Jakab szobra áll. A két mellékoltáron Szent Flórián képe, illetve Szent Sebestyén festett faszobra látható.

A szentély barokk főoltárán látható olajfestményen a Havas Boldogasszonyt ábrázolja, karján Jézussal, aki a Szentírást tartja a kezében. A képet elkészülte után hozzáérintették az eredeti – Rómában látható - kegyképhez. Ezt tanúsítja a festmény jobb alsó sarkában lévő, bíborszínű pecsét is. Az olajképet gróf Zichy Gyula pécsi megyéspüspök adományozta a kápolnának.

Az oltár mellett kétoldalt angyalfejekkel díszített bronz gyertyatartók állnak, melyek a bécsi Damminger műhelyében készültek, és a pécsi Székesegyház 1891. évi átépítése során kerültek ide.

A hegy és a templom környezete is híres, hiszen itt áll a több mint száz éves, 6 méteres, csavarodott törzsű mandulafa, amely 2018-ban a magyar, míg következő évben Európa Év fája címet nyerte el. A fát az 1880-as filoxéra-járvány után, a szőlők pusztulása nyomán ültették ide. Egy 1910-es írás már megemlékezik a hegy mandulafáiról.

A mandulafa, az örök megújulás szimbóluma

Már több mint 135 éve áll a Havas Boldogasszony-templom előtt a mandulafa. A mandulavirágzás Janus Pannonius püspök 1466-ban, egy mandulafáról írt verse óta az örök megújulás és a műveltség szimbóluma is. A fehér sziklákon álló, szelekkel dacoló matuzsálemről már 100 éve is szeretettel írtak. Az innen élvezhető panoráma, a környező táj, a történelmi múlt sokakat csábít ide.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
PÉCS

Megérkezett a hó, mesés világgá varázsolta Pécset

Ha neked nem jutott most a hóból, akkor tarts velünk, megmutatjuk milyen fantasztikusan változott át a táj a Dél-Dunántúlon.
Fotók: Kiefer Béla - szmo.hu
2021. január 11.

hirdetés

Sokan várták már, hogy végre megérkezzen a hó, és fehérre fesse a tájat. Egészen más a didergős szürkeség után a ragyogó fehérségben élvezni a jeges időt. Pécs és környéke pedig különösen festői ilyenkor.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
PÉCS

Itt van hazánk legmagasabb építménye és az egyik leghíresebb szelídgesztenye-liget is – 10 érdekesség a Mecsekről

Megtudhatod, hány barlangja van, miért különleges az élővilága és a mondák szerint miért zeng a Zengő.
Fotók: Kiefer Béla - szmo.hu
2021. március 15.

hirdetés

Hazánk egyik legszebb hegyvidéki része a Mecsek, sokak kedvelt kirándulóhelye. A Pécstől északra elterülő tájhoz számos érdekesség is kapcsolódik. Tudtad, hogy híres a szelídgesztenyéséről vagy a különleges növény- és állatvilágáról is?

1.

A Mecsek legmagasabb csúcsa a 682 m-es Zengő. Számos népmonda, legenda is kapcsolódik hozzá. Az egyik szerint onnan kapta a Zengő nevet, mert a hegy belsejében rekedt kincskeresők kiabálásától "zeng", mások szerint viszont a hegy erdein és völgyein keresztül zenélő szél hangja lehet a név eredete.

2.

A Zengő oldalán,

hirdetés
a híres zengővárkonyi szelídgesztenyésben van Rockenbauer Pál természetjáró, televíziós szerkesztő sírja. Ez az ország egyik legnagyobb és leghíresebb szelídgesztenye ligeterdeje, több száz éves példányokkal.

3.

A Mecsek 545 négyzetkilométernyi területéből a tényleges hegyvidék 335 km2. Jelentős ásványkincsei a mészkő, a szén és az uránérc. Legmagasabb csúcsai a Zengő után a Tubes (612 m), Hármashegy (604 m), Jakab-hegy (602 m).

4.

A Mecsekben a mediterrán és kontinentális klíma is érvényesül, ezért jellemző rá, hogy az északi és déli lejtők között jelentős éghajlati különbség alakult ki. Az északi ill. magasabb területeken az éves csapadék mennyisége 800, a többi részen 700 mm. A napfényes órák száma évente 2000–2100, az évi középhőmérséklet 9–12 fok.

5.

A Mecsekben több tucat olyan növényfaj él, amely a Kárpát-medencében máshol nem található. A hegységben száznál több védett és fokozottan védett növényfaj is megtalálható. Az egyik legnevezetesebb a fokozottan védett, kiemelt természeti érték, a bánáti bazsarózsa.

6.

Az állatvilága is különleges. Az itt élő kétéltűek és hüllők minden faja védett. A hegységen átvezető autóutak mentén néhol terelőhálókkal védik őket az elgázolástól.

7.

A Mecsekben közel száz barlang található, de vannak szurdokvölgyek, sorba rendeződött, tölcsér alakú, mély víznyelők és igazi karsztforrások is.

A mecseki barlangok többségének járatai szűkek, aknáik kacskaringósak. Ismertebbek az Abaligeti-barlang, a Mánfai-kőlyuk, a Mészégető-források barlangja, az Orfűi Vízfő-barlang és a Spirál-víznyelő, melyek fokozottan védettek.

8.

A Kelet-Mecsek kis falvai népszerű turisztikai célpontok, a természeti és épített szépségei és hagyományai miatt ma is gyakran nevezik Kun Lajos egykori kárászi plébános szavaival „Kis Svájcnak”.

9.

A Pécs fölé magasodó 535 méter magas Misina legismertebb látványossága az 1973-ban megnyílt 197 méter magas pécsi tévétorony, amely 18.500 tonna vasbetonból épült. Eredetileg 191 méteres volt, de egy 1995-ös antennacserét követően, 6 méterrel lett magasabb, 197 méteres magasságával jelenleg is hazánk legmagasabb épülete.

10.

A Tubesen található a Rotary-körsétány, amely az egyik legszebb Pécs-környéki tanösvény. Az 1930-as éves elején Ereth Ede magánadományából épült meg. 4 km hosszú, megkerüli a Nagy-Tubes és a Kis-Tubes hegyeket. Jelenleg a tanösvény 24 állomásból áll, turistajele: sárga körösvény.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
PÉCS

Több mint 250 műemléke van! – 11 érdekesség Pécsről Mátyás királytól a Zsolnay-kútig

Kiderül, mi köze van a Barbakánnak Kinizsihez, vagy megtudhatod ki alapította az első magyar egyetemet.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. február 08.

hirdetés

Pécs az egyik legkedveltebb magyar városunk. A különleges természeti környezetének, számtalan történelmi emlékének, kulturális lehetőségeinek is köszönhetően igen népszerű úti cél is. Most néhány érdekességet is megtudhatsz róla, így ha utad a Mecsek lábánál elterülő városba visz, talán más szemmel nézel majd szét a hangulatos utcákat járva.

1.

A püspökséget 1009-ben Szent István király, az ország első egyetemét 1367-ben Nagy Lajos király alapította a városban.

2.

Pécs 1998-ban elnyerte az UNESCO Városok a békéért-díját, amit a kisebbségi kultúrák ápolása, valamint a délszláv háború menekültjei iránt tanúsított befogadó, toleráns hozzáállása miatt adományoztak a városnak.

hirdetés

3.

Szívesen tartózkodott a városban Mátyás király és fia, Corvin János herceg is. 1459-ben Janus Pannonius humanista költő lett Pécs püspöke, aki tovább erősítette a város kulturális jellegét.

4.

Pécs leghíresebb terméke a Zsolnay-porcelán. A legkülönlegesebb változata az eozin máznak köszönheti jellegzetes fémes színét és csillogását. A századfordulón a kerámiaedények mellett leghíresebb gyártmánya az épületkerámia volt, amelyet a bécsi és pesti szecesszió előszeretettel alkalmazott. Zsolnay épületkerámiák sokfelé megtalálhatók máig a volt Osztrák-Magyar birodalom területén.

5.

Zsolnay Vilmos addig kísérletezett különféle agyag- és mázfajtákkal, amíg az ország első művészi kerámiát gyártó üzemévé nem fejlesztette az egykori kisüzemet. A gyár első elismerését az európai kerámia seregszemléjének tekintett 1873-as bécsi világkiállításon érte el. Zsolnay Vilmost az uralkodó Ferenc József-renddel tüntette ki, emellett bronzérmet és elismerő oklevelet nyert.

6.

A Zsolnay-kút Pécs egyik leghíresebb kútja a Széchenyi tér déli részén. Zsolnay Vilmos emlékére fia, Zsolnay Miklós 1908-ban felajánlotta, hogy díszkutat ajándékoz a városnak. A kút elkészítésével 1909-ben Pilch Andort bízták meg, amely 1912-ben készült el a Zsolnay Gyárban. A kutat azonban nem tudták felállítani az első világháború és elhelyezési gondok miatt, így 18 éven át egy raktárépületben tárolták. 1930-ban állították fel végül az irgalmas rendiek temploma előtti téren arra a helyre, ahol a törökök idején az ún. „kádi csorgója” állt. A kút kávájának peremén a következő felirat olvasható: „Zsolnay Vilmos emlékkútja legyen örök szemtanúja Pécs város virulásának lakói boldogságának”.

7.

Pécsett jelenleg több mint 250 műemlék található.

8.

A Tettye Pécs városának egyik legfestőibb tája parkkal, romokkal, barlanggal és arborétummal. A belvárostól északkeletre fekszik, 200-300 méter tengerszint feletti magasságon.

9.

Csontváry Múzeum Csontváry Kosztka Tivadar (1853-1919) munkásságát mutatja be Pécs belvárosában, a pécsi székesegyház és a világörökséghez tartozó ókeresztény sírkamrák közvetlen közelségében. A képek csak csodával határos módon kerülték el a véget, a művész halála után ugyanis árverésre kerültek. Gerlóczy Gedeon építész közbenjárása kellett ahhoz, hogy a képek egyszer eljuthattak Pécsre.

10.

A Victor Vasarely Múzeum Pécs egyik legjelentősebb múzeuma. Victor Vasarely (Vásárhelyi Győző, 1906-1997) világhírű művész több művét Pécsnek adományozta, múzeuma 1976-ban nyílt meg a házban, ahol élete első éveit töltötte. Láthatók itt a nemzetközi geometrikus, kinetikus, koncept művészet más alkotóinak munkái is.

11.

A pécsi Barbakán egy gótikus stílusú barbakán, azaz előretolt kapuerőd, amely Pécs városának egyik szimbóluma, a belvárost körülvevő középkori várfal északnyugati sarkánál. A 15. századi kör alaprajzú bástya a hajdani püspökvár falrendszerének része volt. A történészek Kinizsi Pál hadvezér Pécsett tartózkodásához kötik a Barbakán megépülését. A lőrésekkel tagolt magas várfal nyugati sarkán elhelyezkedő építmény tetejéről páratlan kilátás nyílik a belvárosra.

Forrás: Wikipédia, fotók: Kiefer Béla, Wikipédia

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
PÉCS

Pécsvárad: a Zengő lábánál álló vár igazából egy monostor, amely több mint ezer év eseményeiről mesél

István király alapította a Szent Benedek-rendi apátságot, melynek első apátja Asztrik volt. 1000-ben őt küldte Rómába II. Szilveszter pápához koronáért és áldásért.
Fotók: Németh Zsolt - szmo.hu
2021. február 22.

hirdetés

Baranya megye egyik szép vidékén található Pécsvárad. A Kelet-Mecsek déli oldalán, a Mecsek legmagasabb pontján (681 méter) a Zengő lábánál fekszik.

A hely szépsége és elhelyezkedése miatt már korán lakott volt. István király itt alapította 1015-ben a pécsváradi Szent Benedek-rendi apátságot. Ennek első apátja Asztrik volt, őt kérte meg István, hogy menjen el a pápához, hogy koronát kérjen számára.

1212-ben már Várad néven említik, a Pécsvárad nevet pedig 1316-ban írták egy levélben, 1333-ban pedig már városként jelzik. 1778-ban Mária Terézia rendeletével közalapítványi uradalommá vált.

A virágos, gondozott település mára kedvelt turista célpont, a vár, a katolikus templom és a városka számos látnivalót kínál. Ráadásul a környéke is gyönyörű, így túrázásra is csábítja az idelátogatókat. A környező szőlők és a szelidgesztenye-erdő is remek sétálós hely.

A pécsváradi vár igazából sosem volt vár. A falai, bástyái ugyan a bent élőket védték a rablótámadástól, de igazi csata, ostrom nem zajlott a falainál, arra nem is lett volna alkalmas. Eredetileg egy megerősített monostor volt, melyet 998-ban alapított István király,

Koppány legyőzése után, Asztrik vezetésével. Ez volt Magyarország második bencés rendháza. A cél akkoriban a vidék pogány lakosságának megtérítése volt. Ugyanakkor fontos volt, hogy a bencés rend, mint dolgozó rend a mezőgazdasági kultúrát is terjesztette.

hirdetés

A monostorhoz 41 falu tartozott, és a szerzetesek vagyona később is tovább gyarapodott. Az épületet egy 12. századi tűzvész pusztítása után a helyreállításkor kibővítették. A 13. században épült egy gótikus templom, majd később egy udvar, kerengővel, étkezde és lakótorony is.

A helyet több korabeli neves személyiség is meglátogatta, többek között felkereste Szent Gellért, de élt itt Vak Béla (Álmos herceg megvakított fia, aki II. Béla néven Magyarország királya lett) is.

A monostor hiteles hely is volt, azaz számos okiratot írtak hivatalos szerveknek, de magánszemélyeknek is.

A török időkben a szerzetesek elmenekültek Pécsváradról, de mivel a vár épülete nem volt elég erős katonai célokra, a falakat a katonák megrongálták, hogy a törökök ne használhassák. A törökök elvonulása után a romos helyre németeket telepítettek a 18. században. Ők építették újjá és alakították át. Szállodaként is hasznosították, a nagyon rossz részeket pedig lebontották és az anyagát felhasználták más építkezésen.

Ugyan az apátság nem működött, de a jövedelme megmaradt. Ezért Mária Terézia úgy döntött, hogy az uradalom bevétele az akkor létrehozott Közalapítványi Uradalmat illeti, és a Budai Tudományos Egyetem fenntartása lett a feladata. A közalapítvány központja pedig a várban kapott helyet.

Végül 1945-ben az állami erdészet központja lett a birtokközpont. 1957-ben indultak meg a régészeti kutatások, melyek harminc éven át tartottak. Számos régi emlék került elő, restaurálták a 10. századi épületet, kápolnát, kőtárat csináltak, majd 1980-ban éttermet és szállodát is kialakítottak. Végül 1988-ban adták át a látogatóknak.

A várban látható a kápolna, kovácsműhely, látványkonyha, gyógynövénykert, Vak Béla trónja, kőtár és Kígyós Sándor kiállítás is.

Bővebb információk ITT

Ha Pécsváradon jársz, kihagyhatatlan még a 18. századi Nagyboldogasszony-templom, benne a rokokó oltárok, szószék és berendezés is szép látnivaló. A Mindenszentek-kápolna a 12. századból, míg a református templom 1785-ből való. A Városháza 1857-ben épült neogótikus stílusban. Szépek a német parasztházak és a régi Kossuth téri épületek.

A környékre csodás kilátást biztosít egy nemrégiben átadott kilátó:


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: