Most ingyenesen tervezhetjük meg álmaink otthonát

A kerti szezon nem áprilisban kezdődik. Most dől el. A március első napjaiban a földbe kerülő magok hetekkel előbb hoznak termést, mint a későn ébredők veteménye.

Aki viszont a naptár helyett a talajra figyel, és ismeri a helyes sorrendet, az behozhatatlan előnyre tesz szert. A kulcs a talaj hőmérséklete és a helyi fagyveszély pontos ismerete. A borsó már 4-5 Celsius-fokos talajban csírázásnak indul, a spenót akár 2-3 fokon is, de a paradicsom vagy a paprika számára a 15 fok alatti közeg végzetes lehet. Az egyik legnagyobb hiba, ha túl korán ültetünk.

Az első dekád, vagyis a hónap első tíz napja a hidegtűrő növényeké, feltéve, hogy a talaj már „munkára fogható”: morzsálódik, nem ragad a csizmára, és hőmérséklete stabilan 5-7 Celsius-fok felett van.

Ilyenkor kell elvetni a borsót 4-5 centiméter mélyre, a hónapos retket, a spenótot és a korai salátaféléket pedig sekélyebben, 1-2 centiméterre, valamint a póréhagyma magját és a dughagymát. A fűszerkertben a metélőhagyma, a koriander, a zsázsa és a turbolya vetésének jött el az ideje, akár balkonládába, akár szabadföldbe.

A virágoskertben a hidegtűrő egynyáriak, mint a körömvirág, a búzavirág vagy a nigella kaphatnak zöld utat. Mindeközben a benti, védett ablakpárkányon megkezdődik a melegigényes növények palántanevelése: a paradicsom, a paprika, a padlizsán és a zeller magjai most kerülnek a szaporítóládákba, hogy a májusi fagyok után megerősödve költözhessenek ki.

A retekből, spenótból és salátából kéthetente földbe kerülő újabb adag biztosítja, hogy ne egyszerre ömöljön a nyakunkba a termés, hanem heteken át folyamatosan szedhessük a friss zöldségeket. Az enyhébb fekvésű kertekben megkezdődhet a korai burgonya ültetése is, de a fő szabály, hogy vizes, hideg talajba soha ne tegyük.

A fűszernövények sora a kaporral és a petrezselyemmel bővül. A virágoknál jöhet egy újabb kör a hidegtűrő egynyáriakból, míg a melegkedvelőket, mint a napraforgót vagy a pillangóvirágot, továbbra is érdemesebb bentről indítani palántaként.

Március utolsó harmada, 21. és 31. között, a gyökérzöldségek fő vetési ideje. A sárgarépa és a pasztinák különösen rosszul tűri az átültetést, ezért a siker kulcsa a helybe vetés.

A dughagymákat úgy kell elhelyezni, hogy a csúcsuk körülbelül 2,5 centiméterrel a talajfelszín alatt legyen. A virágoskertben ez az utolsó lehetőség a hidegtűrő egynyáriak márciusi vetésére, és ekkor van itt az ideje az évelő növények tőosztásának is, amivel megfiatalíthatjuk és szaporíthatjuk őket.

Via SokszínűVidék

Egy szegedi panelház kilencedik emeletéről figyelt egy platánfát, ami végül az egész életét meghatározta.

A fiatal kertésszel a Kultúra.hu készített interjút.

A kertészkedéshez vezető úton nem egy személy, hanem egy fa indította el.

– emlékezett vissza Mészáros Zsolt, aki az első gyakorlati fortélyokat a nagyszüleitől leste el, amikor egy levágott fűzfaágat gyökereztettek ki és ültettek el.

Bár a kertészeket sokan idősebbnek képzelik, a fiatalember előnyének a nyitottságát tartja. „Nyitott vagyok, és többféle megoldást látok, és kétségtelen, hogy nem ragaszkodom feltétlenül a szokásokhoz” – mondta, majd hozzátette, hogy a tapasztalat terén az idősebb korosztály előnyben van.

A februárban induló tavaszi szezon kapcsán elárulta, hogy hamarosan induló sorozatában olyan témákról lesz szó, mint a rózsa, a levendula és a málna metszése.

A kertészetben is léteznek vitás kérdések, ilyen például a téli ültetés.

– vallja, bár elismeri, sokan a régi idők tapasztalataira hivatkozva ezt nem teszik meg.

Mészáros Zsolt küldetésének a szemléletformálást tartja, szeretné, ha az emberek élőlénytársként tekintenének a fákra.

A kör pedig bezárult, amikor a gyerekkorát meghatározó fa sorsa a saját kertjében folytatódott. „Annak a platánfának a csemetéjét tavaly szenteste ültettem el a kertembe, így kijelenthetem, hogy a gyermeke nálunk lakik.”

@zsolt1125 A selyemfenyő. ?? #fyp #tree #garden #fenyő #természet ♬ eredeti hang - Kertészkedés minden szezonra

A teljes interjú erre a linkre kattintva olvasható.

Miközben te aludtál, egy csendes, nyálkás hadsereg megkezdte tavaszi offenzíváját a kertedben. Most indul az a néhány kritikus hét, amikor a spanyol csupaszcsigák frissen kikelt, falánk lárvái napok alatt képesek eltüntetni a gondosan nevelt palántákat és a földből épp csak kibújó vetéseket.

Ezért kell ma lépni, nem holnap.

A nyár végén és ősszel lerakott, áttelelt petékből éppen most kelnek ki az első, rendkívül éhes generációk. Ezek az apró, alig pár centis egyedek a legveszélyesebbek, mert a zsenge, sérülékeny csírákat és a frissen kiültetett palántákat célozzák, amelyeknek még nincs elegendő erejük egy ilyen támadás kivédésére. A tavaszi első hullám megelőzése nagyságrendekkel könnyebb, mint a nyárra kialakuló, robbanásszerű túlszaporodás kezelése.

„Ha településeken nagyméretű, narancssárga vagy barna meztelencsigát találunk, nagy biztonsággal azonosíthatjuk idegenhonos spanyolként” – mondta a 24.hu-nak Turóci Ágnes, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének tudományos segédmunkatársa. A faj tudományos neve Arion vulgaris; a korábban tévesen használt Arion lusitanicus egy másik, Portugáliában őshonos fajt jelöl. Az 1985 körül Magyarországon először Sopronban észlelt inváziós faj mára országosan elterjedt, különösen a csapadékosabb Dunántúlon okozva súlyos károkat.

Az első és leghatékonyabb lépés a mechanikus gyűjtés. Esti szürkület után, zseblámpával felszerelkezve járjuk körbe a kertet, különös tekintettel a nedves, árnyékos részekre.

Ezeket kora reggel már csak össze kell gyűjtenünk. A frissen kiültetett palánták esetében a fizikai védelem kulcsfontosságú az első egy-két hétben. A rézszalaggal vagy rézgyűrűvel körbevett ágyások vagy egyedi növények hatékony gátat képezhetnek, mivel a rézzel érintkezve a csigák enyhe elektrokémiai sokkot kapnak. Fontos, hogy a gyűrű teljesen zárt legyen, és a növény levelei ne képezzenek hidat a védelmi vonalon túlra.

hogy a befelé igyekvő állományt fogják meg. A csapdákat rendszeresen üríteni és újratölteni kell.

Tartsuk rendben a kertet: a magas fű, a gyomok és a felhalmozott növényi hulladék ideális búvó- és szaporodóhelyet biztosít számukra. A mulcsot és a nagyobb tereptárgyakat időnként mozgassuk át, és semmisítsük meg az alattuk talált fehéres, gyöngyszerű petecsomókat.

Számos népszerű házimódszer a gyakorlatban hatástalan vagy kifejezetten káros. A tojáshéj, a kávézacc vagy a fűrészpor nem képez megbízható akadályt. A legrosszabb ötlet a sóval való közvetlen szórás. „A só ‘iszonyúan kegyetlen’” – nyilatkozta a The Guardiannek dr. Andrew Salisbury, az RHS növényegészségügyi vezetője, hozzátéve, hogy a módszer nemcsak lassú és fájdalmas pusztulást okoz az állatnak, de a talaj szerkezetét és sótartalmát is károsítja, ártva ezzel a növényeknek.

a korábban széles körben használt, de a vadvilágra veszélyesebb metaldehiddel szemben, amelynek kültéri használatát sok helyen már be is tiltották.

Biztosan neked is feltűnt már, milyen szép fehérek a szállodai függönyök.

A titok nem az agresszív vegyszerezésben rejlik. A megfelelő szerek használata és a mosási protokoll miatt lesznek gyönyörűek.

Ez vízben oldódva aktív oxigént szabadít fel, amely kíméletesebben bontja le a szerves szennyeződéseket és a beszürkülést okozó lerakódásokat, miközben kevésbé károsítja a textilszálakat.

Az emberi szem a hidegebb tónust fehérebbnek érzékeli, így a függöny vakítóbbnak tűnik.

A profi mosási folyamat gyakran a függöny előáztatással kezdődik, amely során a textíliákból kioldódnak a porból és a légszennyezésből származó mikroszkopikus részecskék, amik a szürkés rétegért felelősek. A legtöbben azt hiszik, a több mosószer tisztább ruhát jelent, pedig pont az ellenkezőjét érik el: a textilszálakon megtapadó maradványok és a kemény vízben kicsapódó ásványi anyagok szürkés réteget képeznek.

Az oxigénes fehérítő önmagában 60 °C körül a leghatékonyabb, ezért ha alacsonyabb hőfokon mosunk, érdemes olyan terméket keresni, amely aktivátort, például TAED-et is tartalmaz, ez már 40 fokon is beindítja a fehérítő folyamatot.

Fehérjealapú szálakon, mint amilyen a gyapjú vagy a selyem, korlátozott a hatásuk, sőt, el is színezhetik az anyagot.

Otthoni körülmények között is reprodukálható a szállodai hatás, ha néhány alapelvet betartunk – írja a Femcafé.

Mindig ellenőrizzük a textil címkéjét: a pamut és poliészter keverékek általában jól reagálnak a 40–60 °C közötti mosásra. Kerüljük a túl sok mosószert, és időnként iktassunk be egy extra öblítési ciklust is.

A környezettudatosság jegyében azért érdemes tudni, hogy az optikai fehérítők lassan bomlanak le a természetben, emiatt az EU ökocímkével ellátott termékei általában kerülik vagy korlátozzák a használatukat.

A tuti recept tehát: kirázás, előáztatás, hőfokhoz igazított fehérítő kiválasztása, pontos mosószer-adagolás, extra öblítés, és ha lehet, szárítás a napon.