OTTHON ÉS KERT
A Rovatból

A négy fal között sem menekülünk a légszennyezettségtől

Az elmúlt években csökkent a beltéri légszennyezettséggel összefüggő halálozások száma, azonban a felértékelődő otthoni munkavégzés és a klímaváltozás következtében fokozódó időjárási szélsőségek miatt a problémát továbbra is fontos napirenden tartani.


Az időnk jelentős részét már a COVID-világjárvány előtt is belterekben töltöttük, de az elmúlt egy év korlátozásai és lezárásai miatt, ha lehet, még több időt voltunk a négy fal között. Bár a kültéri légszennyezettség sem kap súlyosságához mérten elég figyelmet a társadalomtól és a döntéshozóktól, a beltéri légszennyezettség sokak számára még a kültérinél is láthatatlanabb. Holott az ugyanolyan veszélyes az egészségünkre, miközben a kültéri levegő is ártalmas lehet. Az elmúlt években csökkent a beltéri légszennyezettséggel összefüggő halálozások száma, azonban a felértékelődő otthoni munkavégzés és a klímaváltozás következtében fokozódó időjárási szélsőségek miatt a problémát továbbra is fontos napirenden tartani - olvasható a Másfélfok cikkében.

A COVID-19 miatti tavalyi átmeneti leállás szemmel láthatóan javította a levegőminőséget: a világ több pontján szokatlanul tiszta levegőt eredményezett. Ugyanakkor, ahogy az üvegházgáz kibocsátások, úgy a légszennyezési mutatók is gyors romlásnak indultak a korlátozások feloldásával, és egyenes úton vagyunk oda, hogy ugyanolyan rossz, netán rosszabb is legyen a levegőminőség, mint a járvány előtt.

Ha kint tiszta a levegő, akkor a szobában is minden rendben van?

A kültéri légszennyezés problémaköréről többet hallunk, mint a beltéri levegőminőségről, pedig

időnk nagy részét (kb. 90-95%-át) belterekben töltjük, az elmúlt egy évben pedig talán még többet, mint korábban.

A WHO adatai szerint évente közel 4 millió ember hal meg a beltéri légszennyezettséggel összefüggő betegségben. Magyarországon eddig elsősorban nemzetközi projektek keretében végeztek beltéri levegőminőség méréseket, ilyen volt például a SEARCH, a SINPHONIE, az ENVIE és az InAirQ. Az 1990–2017-es időszakra vonatkozó adatok szerint hazánkban csökkenő tendencia jelentkezik a beltéri levegőminőséghez köthető halálozás számában (100 000 főre vetített értéke 1990-ben kb. 30, 2017-ben közelítőleg már csak 8 volt).

A csökkenő tendencia egyáltalán nem garancia: home office és klímaváltozás

A javuló számok azonban nem szabad, hogy kétes biztonságba ringassanak minket. A világjárvány nemcsak az elmúlt egy évünket határozta meg, de szinte biztos, hogy alapjaiban változtatja meg a jövőbeli munkavégzést is. Munkáltatók és munkavállalók is kezdik felismerni az otthoni munkavégzés előnyeit – a kevesebb utazáson át a szükségtelen irodabérlésig –, így a home office valószínűleg sokak életében továbbra is meg fog maradni. Ami azt jelenti, hogy továbbra is sokat leszünk otthonainkban, zárt terekben.

Az éghajlatváltozás is fokozza a problémát. A szélsőségesebb időjárási körülmények várhatóan gyakoribbak lesznek a jövőben (hőhullámok, szélsőséges csapadékesemények, viharok stb.) és ilyenkor a belterek menedékként szolgálnak (azaz ismét növekedhet a bent töltött idő).

A magasabb hőmérséklet miatt nagyobb hűtési igény lép fel, amely a légkondicionálók megnövekedett használatát eredményezi, ami segítheti bizonyos mikroorganizmusok elszaporodását. A 21. század során várhatóan több lesz az extrém csapadéktevékenység: az intenzív esőzések hatására pedig megrongálódhatnak, beázhatnak épületek, amely elősegíti a penész kialakulását. Továbbá természetesen

a kültéri levegő is hatással van a beltéri levegőminőségre, ami egyre rosszabb az antropogén kibocsátás közvetlen (pl. szmog) és közvetett (pl. erdőtüzek) hatásai miatt.

Ha kint rossz a levegő, az a beltéri levegő minőségét is befolyásolja (a szellőztetéstől függő mértékben, hiszen ekkor a külső port is beengedjük a lakásba). A kinti levegőminőség jelentősen befolyásolja a belterek szálló por (PM10) koncentrációját. Szerbiában és Krakkóban végzett mérések alapján a kültéri és a beltéri PM10 között erős korrelációt állapítottak meg:

amikor kint növekedett a szálló por koncentrációja, azt a beltéri PM10 koncentráció növekedése követte.

Meghatározó tényező volt továbbá az évszak (a fűtési szezon miatt), az ablakok típusa és a fűtés módja. Tehát amíg a kültéri légszennyezettség problémája nem oldódik meg, addig a szobában sem várhatunk totális javulást.

A beltéri légszennyezők, forrásaik és hatásaik

Talán a legismertebb beltéri légszennyező anyag a szén-monoxid, hiszen évente 100-150 szén-monoxid-mérgezés következik be Magyarországon, amely esetek kb. 1/4-e halálos kimenetelű. Különösen azért veszélyes, mert színtelen és szagtalan gáz, így sokáig észrevétlen maradhat és felhalmozódhat a lakásban. Kis mennyiségben rosszullétet, nagyobb dózisban fulladást okoz. A szén-monoxid beltéri forrása elsősorban a fűtéshez köthető, de főzés során is megnőhet beltéri koncentrációja.

A radon is színtelen és szagtalan gáz, amely a földkéreg felől áramlik a lakásba (vulkanikus eredetű hegységekben levő épületek alsó szintje, illetve a vályogházak kitettebbek). Ugyan a szabad légkörben is megtalálható, de az épületekben általában egy nagyságrenddel magasabb koncentráció is kialakulhat. A tüdőrákos megbetegedések 10-15%-áért a radon felelős, így második helyen áll a kockázati tényezők között – csupán a dohányzás előzi meg.

A szén-dioxid nemcsak az üvegházhatás fokozásához járul hozzá; zárt térben például a légzés, főzés, dohányzás által növekszik a mennyisége (a 800 ppm-et is meghaladhatja beltérben), ami a koncentrációképesség csökkenését eredményezi. Az Egyesült Királyságban végzett mérések kimutatták, hogy az irodai munkát végzők teljesítménye túl magas szén-dioxid koncentráció esetén romlik, ez pedig összességében a gazdasági termelékenység romlásához is vezethet. A munkatempóra is hatással van a beltéri levegőminőség: alacsonyabb szén-dioxid koncentráció mellett 60%-kal gyorsabban dolgoztak az irodai alkalmazottak.

Főzés során nitrogén-dioxid is kerülhet a levegőbe, amely légúti panaszokat eredményez – a lakásban mért koncentráció akár többszöröse is lehet a szennyezett városokban mért értékeknek.

Ha túl nedves a lakás, egy beázást követően nem tudnak kiszáradni falak, esetleg a talaj felől érkezik nedvesség, könnyen találhatjuk szemben magunkat a penésszel. Erről már nem mondhatjuk, hogy általában észrevétlen marad – épp ellenkezőleg: nagyon is jellegzetes szaga van, amiről könnyen felismerhető és sokszor szemmel is jól látható. Azon kívül, hogy kellemetlen, veszélyes is. Magyarországon a penészes otthonban élő gyerekek esetén több mint 60%-kal magasabb az asztma vagy allergia kialakulásának esélye. Szintén allergiát okozhatnak és elősegítik az asztma kialakulását a poratkák, amelyek számára a párnák, matracok, plüssök jelentik az ideális élőhelyet.

Otthonunk számos részén megtalálhatóak az illékony szerves vegyületek – ún. VOC-ok (Volatile Organic Compound). Ide sorolhatjuk például a lakkokat, festékeket, ragasztókat, egyes bútorok bevonatát, rovarirtószereket, légfrissítőket, tisztítószereket és kozmetikumokat. A VOC-ok emberi szervezetre gyakorolt hatását tekintve is széles a paletta: fejfájást, szédülést, csökkenő koncentrálóképességet, szemirritációt okozhat, hosszútávon pedig máj- és idegrendszeri károsodást idézhet elő.

Ha a VOC-ok nitrogén-oxiddal reagálnak, ózon keletkezik, akárcsak fénymásolás során oxigénmolekulákból. Az ózon kifejezetten jó szolgálatot tesz a sztratoszférában, hiszen az ózonréteg megvéd minket a káros ultraibolya-sugárzástól, azonban a légkör alsóbb rétegében (a troposzférában) levő ózon már árt az egészségünknek, legyen szó kül- vagy beltérről. A troposzferikus ózon irritálja a nyálkahártyát, légzőszervet és a növények is érzik a hatását: szöveti elhalást és lassabb fejlődést eredményezhet.

Mit tehetünk?

A beltéri levegőminőség javításának leghatékonyabb módja a gyakori és alapos szellőztetés: ekkor akár egy-két nagyságrenddel is csökkenhet a szennyezőanyagok koncentrációja.

Természetesen, ha a kültéri légszennyezés jelentős, nem érdemes sokáig nyitva hagyni az ablakokat. A megfelelő beltéri levegőminőség eléréséhez ajánlott az arany középutat választani, azaz

se a hőmérséklet, se a páratartalom ne legyen túl magas vagy túl alacsony.

Az ideális tartomány hőmérsékletet tekintve 18,5–21,5 °C, a relatív páratartalom esetén pedig 43–67%.

Építkezés, lakásfelújítás során is fontos észben tartani a beltéri levegő kérdését: a lábunk alá fapadlót érdemes választani és vízbázisú festékeket használni a falakon. A mindennapi életet tekintve a portörléshez nedves törlőrongy használata ajánlott, és a tisztítószerekből is próbáljunk meg környezetbarát, vegyszermentes termékeket választani. Ehhez segítségünkre lehetnek a független minősítő intézetek által adott logók, jelzések.

A szobanövényeknek is sokat köszönhetünk: amellett, hogy esztétikusak, a levegőminőséget is javítják.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


OTTHON ÉS KERT
A Rovatból
Lejárt a steril fehér falak kora, itt az új őrület, ami megnyugtatja az idegrendszeredet
A minimalizmust a „cozymaxxing” lakberendezési irányzat váltja, ami a meleg földszínekre és személyes tárgyakra épít. Célja, hogy az otthon a külvilágtól védő, stresszoldó menedékké váljon.


Felejtse el a steril fehér falakat és a hűvös, érinthetetlen tereket. A hosszú évekig uralkodó minimalizmus csendben levonult a színről, és helyét egy sokkal emberibb, melegebb és személyesebb irányzat vette át, amely februárra végleg bebetonozta magát a lakberendezési trendek élvonalába. A „cozymaxxing” névre keresztelt mozgalom lényege, hogy otthonunkat tudatosan egyfajta szenzoros, személyes menedékké alakítsuk, ahol a nyugalom és a feltöltődés az elsődleges cél. Ez a fordulat nem csupán esztétikai váltás, hanem mélyebb érzelmi igényre adott válasz: a világ zajától való elvonulás és a biztonságot adó bekuckózás iránti vágyra.

„A háztulajdonosok ma olyan enteriőrökre vágynak, amelyek nyugalmat és regenerálódást adnak” – fogalmazza meg a Southern Livingben Emily Kantz színmarketing-vezető.

A cozymaxxing lényege, hogy az otthon szentéllyé váljon, egy olyan térré, amelyben az idegrendszerünk megbízik.

Ennek pillérei a meleg, rétegezett fények, a puha, tapintható textúrák, a személyes történetekkel bíró tárgyak, valamint az illatok és hangok tudatos használata. „A cozymaxxing nem a tökéletességről szól. Arról szól, hogy az idegrendszered bízzon a térben” – hangsúlyozza Sandra Barvaux, az Aera illatszakértője. A cél egy teljes, minden érzékszervre ható élmény megteremtése, amely segít lehorgonyozni a jelenben. A hangulatot pedig elsőként a színpaletta „melegítése” alapozza meg.

A februári trendek egyértelműen a meleg, földelt tónusokat, az úgynevezett „új neutrálisokat” helyezik előtérbe. A hűvös szürkék helyét puha barnák, zsálya- és erdőzöldek, tompa rozsdaszínek, a meleg bézs és taupe keverékét adó „putty”, a mély csokoládébarna és a derűs vajsárga veszik át, kontrasztként pedig a sötét antracit jelenik meg. „Úgy gondolom, idén erősebb, gazdagabb neutrálisokhoz vonzódunk, amelyek mélységet teremtenek” – mondja Joa Studholme, a Farrow & Ball színkurátora, míg Kristen Peña belsőépítész egyszerűen kijelenti: „A barna igazán visszatér.”

A cél a nyugalom megteremtése, akár egy halványkék mennyezettel, ami az eget idézve teszi könnyebbé a teret, vagy egy olyan földelt árnyalattal, ami Stephanie Calderon tervező szerint „olyan, mint egy meleg ölelés és egy kuckó a lelassuláshoz.”

A színek azonban csak akkor kelnek igazán életre, ha tapintható textúrákkal párosulnak. A sima felületek helyett a limefesték és a vakolat rusztikussága, az erezett természetes kő, a karakteres, sötétebb tónusú fafelületek, valamint a gyapjú, a bouclé, a mohair és a len dominálnak. A textúra lett a luxus új nyelve, amely rétegzettséget és átélhetőséget ad a térnek. Ezt a hatást a fények teszik teljessé. A „nagy felső fény” korszaka lejárt; helyét a többkörös, meleg tónusú, tompítható világítás veszi át, amely az ambient (környezeti), accent (kiemelő) és task (funkcionális) fényforrások tudatos kombinációjára épül. A lágy, rétegezett fények kulcsfontosságúak a hívogató, intim hangulat megteremtésében.

A térszervezésben is a meghittség kerül előtérbe. A nagy, egybefüggő terek helyett vagy azokon belül egyre fontosabbá válnak a kisebb, funkcionális zugok, az úgynevezett „jewel-box” sarkok. Egy olvasósarok, egy dolgozószeglet vagy egy öltöző lehetőséget ad a merészebb színhasználatra és a nemesebb anyagok bevetésére, létrehozva az elmélyülés és a privát visszavonulás intim tereit. Ezt a személyességet a maximalizmus egy új, kurált változata teszi teljessé, ami nem a túlzsúfoltságról, hanem a „jelentéssel teli bőségről” szól. A működőképes maximalizmus alapszabálya, hogy két nagyon erős mintánál ne használjunk többet egy helyiségben; a gazdagságot inkább a különböző textúrák és anyagok rétegzésével érjük el. „A cél nem a több, hanem a jelentés – átgondolt bőséggel” – mondta Kate Hartman tervező.

Aki szeretne gyorsan belépni a Cosy-irányzat világába, annak érdemes a festéssel kezdenie.

Egy kisebb helyiség „színfürdetése” (color drenching), azaz falak, mennyezet és nyílászárók azonos színűre festése, vagy akár csak egyetlen földszínű hangsúlyfal azonnali melegséget hoz. A következő lépés a textúrák rétegzése: egy vastagabb függöny, egy gyapjúpléd, néhány hímzett párna, kézműves kerámiák és a személyes emléktárgyak vizuális és érzelmi kapaszkodókat nyújtanak. A szenzoros élményt pedig esti rutinokkal tehetjük teljessé, például meleg fényű lámpák felkapcsolásával és egy kellemes, vaníliás vagy pézsmás illat párologtatásával, ami jelzi az idegrendszernek, hogy ideje lelassulni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
OTTHON ÉS KERT
Nem is sejted, hogy ezzel teszed tönkre az orchideádat: egy apró változtatás mentheti meg
A legtöbb orchideatulajdonos jó szándékkal perzseli le a növénye gyökerét. Egyetlen egyszerű lépésen múlik a növény megmentése, amit a tápozás előtt kell megtenned.


Sokan esnek abba a hibába, hogy egy nagy adag táppal próbálják virágzásra bírni az orchideájukat, pedig a siker titka épp az ellenkezője. A következetes, de visszafogott tápoldatozás sokkal többet számít, mint a ritka „löketek”. A növény akkor hálálja meg virágokkal a gondoskodást, ha a tápanyag a megfelelő időben, a megfelelő módon és mértékben érkezik. A nemzetközi szakirodalomban „weakly, weekly” (gyengéden, hetente) elvnek nevezett módszer lényege, hogy

a gyökerek érzékenysége miatt mindig előbb öntözni kell, és csak utána jöhet a táp.

Az alapvető öntözési sorrend egyszerű: először langyos vízzel kell átmosni a cserepet, majd hagyni teljesen lecsöpögni. Langyos vízzel átmosni a cserepet, amíg a gyökerek zöldre váltanak, hangzik a gyakorlati tanács. Csak ezután következhet az enyhén hígított tápoldat, így elkerülhető a gyökérperzselés. A cserepen kívül megjelenő léggyökerek egyébként normálisak, az egészséges, aktív gyökérzetre utalnak.

Januárban és februárban, a gyenge téli fény mellett a növekedés lassú, ezért a táp is maradjon visszafogott. Ilyenkor 2–3 hetente elég negyed erősségű, kiegyensúlyozott (például 20–20–20 arányú) tápot adni. Tavasztól nyárig, márciustól augusztusig jön az aktív levél-, gyökér- és virágszár-növekedés. Ekkor heti egyszer jöhet a negyed erősségű táp, de csak akkor, ha a közeg már nem nedves.

Havonta egyszer kulcsfontosságú egy bő, tiszta vizes átöblítés. Havonta egyszer bő, tiszta vízzel elég átmosni a cserepet, hogy a sók ne rakódjanak le a kéregben vagy a mohában.

Sok univerzális tápból hiányzik a kalcium és a magnézium, ezért ezek havi egyszeri pótlása erősebb gyökereket és feszesebb leveleket eredményez.

Szeptembertől októberig, a nappalok rövidülésével a növény a következő virágzási ciklusra készül. A tápozást ritkítani kell 2–3 hetenkéntire, de továbbra is hígítva. Fontos, hogy virágszár megjelenésekor se emeljük a nitrogén arányát, mert az a leveleket hajtja, nem a virágot. A virágzás beindítását segíti, ha a növény éjjel pár fokkal hűvösebb helyre kerül. Novemberben és decemberben a növekedés szünetel, a tápozást minimumra kell csökkenteni, legfeljebb havonta egyszeri alkalomra.

Ha nincs virág, és nincs új levél vagy gyökér, jó teljesen szüneteltetni a tápot a pihenőidő végéig. A téli túltápozás sófelhalmozódáshoz és a növény visszaeséséhez vezet.

A sikerhez a víz minősége is hozzájárul. A kemény csapvíz helyett jobb az esővíz, a desztillált vagy a vízforralóban megmaradt kihűlt víz, ettől a levelek színe és feszessége is javulhat. A levelek egyébként megbízhatóan jeleznek:

a sötétzöld szín kevés fényre vagy sok nitrogénre utal,

a sárgulás túltrágyázásra vagy magnéziumhiányra,

míg az enyhe vöröses árnyalat gyakran a közelgő virágzás jó jele.

A tápozást a közeghez is igazítani kell. A kéregalapú keverék gyorsabban szárad, gyakoribb öntözést és tápozást igényel. A tőzegmoha (sphagnum) viszont sokáig tartja a vizet és a tápanyagot, ezért ennél a közegnél csökkenteni kell a gyakoriságot és a koncentrációt. A leggyakoribb hibák közé tartozik a száraz gyökérre adott tömény táp, a túlzásba vitt adagolás, a téli időszakban is folytatott nyári menetrend, valamint a ritka, de erős tápoldatpzás.

Via Meglepetés.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

OTTHON ÉS KERT
Ezzel a pofonegyszerű fordított vállfás trükkel tehetsz rendet végre a gardróbodban
Sokan küzdenek a túlzsúfolt ruhásszekrénnyel, de egy meglepő módszerrel végre elkezdhetik a selejtezést.


A szekrényed tele van, mégis folyton azzal küzdesz, hogy nincs mit felvenned?

Sokan küzdenek a túlzsúfolt gardróbbal és halogatják a selejtezést, mert képtelenek azonnali döntést hozni egy-egy darabról.

Nos, egy viszonylag egyszerű módszerrel kiderítheted, mi az, amit valóban hordasz, és mi az, ami csak a helyet foglalja a ruhásszekrényben.

Akár ma bevetheted a trükköt, és néhány héten belül kíméletlenül őszinte képet kapsz a ruhatárad valós használatáról.

A fordított vállfa módszer lényege meglepően egyszerű: a hónap elején minden ruhát úgy akasztasz vissza a szekrénybe, hogy a vállfákon lógva egy irányba nézzenek, bal oldalra.

Amikor felveszel egy darabot,

majd kimosva és megszárítva visszateszed, tedd be úgy, hogy a ruha ellenkező irányba, jobbra nézzen. Egy hónap elteltével a szekrényed önmagáért beszél: azok a ruhák, amelyeknek a vállfája még mindig fordítva áll, egyetlen alkalommal sem kerültek elő.

A módszert érdemes a telefonod naptárába is bepötyögni. 60 nap múlva pedig láthatod, melyek a tartósan mellőzött darabok a szekrényedben.

A féléves, nyári felülvizsgálat a szezonális használatot is megmutatja, egy év pedig végleg eldöntheted, mi az, amire egy teljes év alatt sem volt szükséged, vagyis kiselejtezhető.

„A vállfás módszer kíméletlenül őszinte, nem csap be, mint az emlékezetünk, amely hajlamos megszépíteni a döntéseinket” – magyarázza a módszer lényegét Peter Walsh profi rendszerező, akihez a trükk népszerűsítését kötik. A viselkedésalapú nyomkövetés kiiktatja a torzítást, és objektív alapot ad a selejtezéshez anélkül, hogy azonnali döntéskényszerbe hajszolna.

A módszernek persze vannak korlátai, amelyeket érdemes figyelembe venni. Az olyan kifejezetten szezonális darabokat, mint a téli kabátot vagy a fürdőruhát, mindig az adott szezon végén értékeld.

Az alkalmi, ünnepi ruhák vagy egyenruhák szintén kivételt képeznek, hiszen ezeket ritkán, de meghatározott célból tartjuk. Ha pedig épp méret- vagy életmódváltásban vagy, adj magadnak és a ruháidnak is türelmi időt.

Aki még biztosabbra menne, kipróbálhatja a „dátumozott doboz” variációt is: a hónapokig érintetlen darabokat tedd egy felcímkézett dobozba, és ha a következő szezon végéig sem hiányoztak, akkor válj meg tőlük végleg. Egy másik megoldás, ha a már viselt ruhákat a szekrény egy külön szekciójába teszed vissza, így vizuálisan is szétválik a „forgó” és a „parkoló” készlet.

A trükk nem új keletű, széles körben az Oprah Winfrey Show tette népszerűvé, az utóbbi években pedig a közösségi médiában, például a TikTokon éli reneszánszát. A lényeg, hogy adj egy hónapot a gardróbodnak, és őszinte választ kapsz attól, aki a legjobban ismer: a saját szokásaidtól. A felszabadult darabokat pedig add el neten, adományozd el, vagy gardróbcsere programmal szerezz be helyette más darabokat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

OTTHON ÉS KERT
A Rovatból
Nem hajlandó virágozni a fokföldi ibolyád? Egyetlen durva lépés, és heteken belül nem ismersz majd rá
A sok gondoskodás ellenére a növényed csak zöldell, ami hihetetlenül frusztráló lehet. De mi történik, ha kicsit megkínozod?


Hiába gondozod, a fokföldi ibolyád csak a leveleket hoz, virágot nem? A megoldás drasztikusnak tűnhet: kínozd meg egy kicsit, és 4-6 héten belül bimbók borítják majd.

A növény szinte egész évben képes virágozni, de ehhez teljesíteni kell a különleges igényeit.

A legtöbb esetben egyszerű gondozási hiba áll a háttérben – írta a Meglepetés magazin. A leggyakoribb ok, amiért elmarad a virágzás, a túl nagy cserép. Ha a növénynek túl sok helye van, minden energiáját a gyökérzet fejlesztésére fordítja a bimbók helyett, ráadásul a nagy edényben a föld lassabban szárad ki, ami gyökérrothadáshoz és gombásodáshoz vezethet.

A fokföldi ibolya természetes élőhelyén sziklarepedésekben él, ahol kevés a talaj és rendkívül szűk a hely.

Az aranyszabály, amit mindenkinek be kell tartania, hogy a cserép átmérője legyen körülbelül háromszor kisebb, mint a levélrozetta.

A legtöbb lakásban tartott növénynek egy 7–9 centiméter átmérőjű cserép a tökéletes. Amint kisebb edénybe kerül, a növény szinte azonnal a virágzásra kezd koncentrálni.

A cserépméret mellett a környezet is kulcsfontosságú. Világos, szórt fényű helyre van szüksége, de a közvetlen napfénytől óvni kell. Öntözni mindig alulról, a csészealjába töltött vízzel szabad, így a gyökerek szívják fel a nedvességet, a bársonyos levelek pedig szárazon maradnak. Az ideális hőmérséklet számára 18–25 °C között van, és a kissé párás levegőt is kedveli. A talaj legyen laza, jó vízáteresztő, erre a célra tökéletes a tőzeg és perlit keveréke.

Az átültetés indítja be igazán a változást. Válassz sekély, több vízelvezető nyílással rendelkező, úgynevezett „azálea” cserepet. Ültetéskor ellenőrizd a gyökereket, a rothadt részeket távolítsd el, majd helyezd a növényt a friss, porózus közegbe.

Ha most, januárban átülteted, február végére, március elejére már meg kell jelenniük az első bimbóknak.

A folyamatos virágzás titka a 'gyengén, de hetente' tápoldatozás, ami azt jelenti, hogy minden öntözéskor adj neki egy nagyon hígított, negyedére vagy nyolcadára csökkentett adagot. Ha kevés a természetes fény, napi 6–12 óra mesterséges megvilágítás is segíthet. A szebb forma érdekében a mellékhajtásokat mindig távolítsd el, a közegét pedig félévente érdemes frissíteni.

Ha a földje napokig nedves marad és a levelek puhák, a cserép biztosan túl nagy. Ha a levelek nyele megnyúlik, kevés a fény, ha pedig barnulni kezdenek, túl erős napsütés éri. Ne várj tovább, cselekedj most! A jutalmad egy hónapokon át virágzó, gyönyörű növény lesz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk