„A valódi üzenet, hogy az aranyérem többet ér, mint egy olimpikon egészsége”: eldobhatók lennének a sportolók?
Miért tekintjük alapvetőnek, hogy egy olimpikon akkor is versenybe száll, amikor testileg vagy lelkileg nincsen jó állapotban? - tette fel a kérdést a Facebookon a Byron Heath nevű felhasználó.
“Tegnap néztük újra Kerri Strug (egy korábbi, hasonlóan ismert tornász - lásd lejjebb) híres “egylábas” gyakorlatát. Meghatározó pillanat volt, amit még én is gyerekként láttam. A gyerekeim is végignézték, ahogyan Strug elrontja a gyakorlatot, megsérül, aztán visszabiceg és újra elrugaszkodik.
Valamiért most mégsem nyűgözött le annyira a dolog. Igazság szerint kicsit rosszul éreztem magam tőle. Talán apaként és tanárként kissé ellágyultam, de nem láttam mást, csak a lány tekintetét.
A gyerekeim nem lelkesedtek, amikor Strug másodjára is landolt. Ehelyett a homlokukat ráncolták, amikor a tornásznő összeesett és elsírta magát.
“Miért ugrott, ha fájt neki?” - kérdezte az egyik lányom, amire rizsáztam valamit a bajnokokról és az olimpia szellemiségéről. Pedig bennem is ott motoszkált a gondolat: Strugnak nem kellett volna újra ugrania” - írja a férfi.
"Habár Strug jó eséllyel maga is szerette volna folytatni, a tornászokat rendszeresen bántalmazzák érzelmileg és fizikailag, miközben egyfolytában azt sugalmazzák nekik: mindenáron győzniük kell" - hangsúlyozza a férfi.
A sérülés következtében Strugnak végül 18 évesen kellett felhagynia a tornászkarrierrel:
“Számos tornászcsillagot megtörtek és végleg kimerítettek, hogy aztán a süllyesztőbe vessék őket. Károlyi és a hozzá hasonlók folytatták a karrierjüket, míg a sportolókat eldobható forrásoknak tekintették.
Heath szerint a tornászoknak nem kellene magukat tönkretenni, csak hogy megfeleljenek a mi elvárásainknak. Szerinte az sem probléma, ha kevesebb aranyat nyerünk, amíg valódi támogatást és empátiát biztosítunk az olimpikonoknak.
“Remélem, Bilesnak inkább azt az üzenetet küldjük, hogy egy kiváló tornász, nagyszerű példakép és erős nő. Ezen semmi nem változtat. Biles, kérlek, ne add fel a jóllétedet a mi szórakoztatásunkért és a nemzeti büszkeségünkért! Arra is büszkék lehetünk, hogy tudtad, mikor kell visszalépni. Ezzel még jobb példát állítasz a lányaink elé” - zárja a férfi.
