prcikk: Tényleg jön a repülő Tesla? Nyolc éve késik a Roadster, de most tényleg megmozdult valami | szmo.hu
JÖVŐ
A Rovatból

Tényleg jön a repülő Tesla? Nyolc éve késik a Roadster, de most tényleg megmozdult valami

A Roadster nemcsak a Tesla leggyorsabb modellje, hanem a cég első repülő autója is lehet – már ha végre elkészül. A sportautó nyolc év késés után célegyenesbe fordulhat, és hozzásegítheti Muskot, hogy a világ első dollárbilliomosává váljon.


Elon Musk nyolc éve ígérgeti a Tesla Roadsterének új generációját, de a sportautó csak nem akar megérkezni. A márka rajongóinak türelme fogytán, erre azzal borzolják tovább a kedélyeket, hogy a Roadster akár repülni is tud majd. A hihetetlen ígéretek és a gyengélkedő eladások ellenére a Tesla részvényesei jóváhagytak egy rekordértékű juttatási csomagot a cégvezér számára, ami Muskot a világ első billiomosává (azaz ezermilliárdosává) teheti – persze dollárban.

Tesla Roadster: a világ leglassabban készülő repülő sportautója?

A vállalatvezető már 2017-ben beharangozta a második generációs Tesla Roadstert, ám a modell gyártása azóta sem indult el. Eredetileg 2020-ra tervezték a sorozatgyártást, de a határidőt évről évre kitolták, és a késlekedés hátterében részben maga a Tesla áll: a cég az elmúlt években inkább a tömeggyártású modellekre – például a Model 3-ra és a Model Y-ra – fókuszált, ennek megfelelően a gyártókapacitás bővítésébe ölte az erőforrásait, a Roadstert pedig félretette.

Musk egy tavaly októberi pénzügyi konferenciabeszélgetésen el is ismerte, hogy a Roadster fejlesztését hátrébb sorolták, mert előbb „a világ javát nagyobb mértékben szolgáló” projekteket kell megvalósítani – emlékeztet a Business Insider. A cégalapító akkor a „hosszú ideje szenvedő” előrendelőinek is köszönetet mondott a mérhetetlen türelmükért, de nem mindenki volt elégedett a szép szavakkal, és akadt köztük egy, akinek a nyilvános fellépése különösen kínos lehetett Musk vállalatának. Mint kiderült, az előrendelők között ott van a Musk xAI vállalatának legnagyobb riválisát, a piacvezető OpenAI-t vezető igazgató is. Sam Altman a közösségi médiában osztotta meg, hogy elege lett a nyolcéves várakozásból, ezért lemond a kocsiról.

Mivel az ismert üzletember beleszállt a Roadster-projektbe, a Tesla és személyesen Elon Musk válaszlépésre kényszerült: újra elkezdett beszélni a sportautóról, és még az eddigieknél is meredekebb utalásokat tett a tulajdonságaival kapcsolatban.

Az autógyártó vezetője október végén a Joe Rogan Experience podcast vendégeként tért ki a Roadsterre – az egyébként több mint háromórás beszélgetés egy rövid részében, amikor Rogan direktben rákérdezett a régóta halogatott sportautóra. Musk a műsorban megerősítette, hogy a projekt él, sőt a Tesla „már közel jár” egy új verzió bemutatásához. Azt mondta, a vállalat célja, hogy „remélhetőleg az év vége előtt” összehozzon egy Roadster-demót. Konkrét technikai részleteket viszont nem árult el, mondván, „nem mutathatom be a bemutató előtt”, vagyis a premierig nem akarja lelőni a poént.

Annyit mondott csupán, hogy az új Roadster debütálása „esélyes rá, hogy minden idők legemlékezetesebb termékbemutatója legyen”, hiszen „őrületes technológia” kerül a kocsiba, amivel az felülmúlhatja az összes eddigi James Bond-szuperautót.

Az interjú legmegdöbbentőbb pillanata az volt, amikor Musk közölte: felmerült a repülő Tesla ötlete is.

Ezzel arra utalt, hogy a Roadster képes lehet rövid időre a levegőbe emelkedni. „A barátom, Peter Thiel mindig azt mondta, a jövőre repülő autókat jósoltak, még sincsenek repülő autóink. Úgy gondolom, ha Peter repülő autót szeretne, akkor vehessen is magának egyet” – mondta sejtelmesen. Amikor Rogan rákérdezett, hogy a Roadster tényleg fog-e repülni, Musk azt felelte, „majd meglátjuk a bemutatón”.

Elon Musk

Az elejtett megjegyzések vegyes fogadtatásban részesültek. Sokan üdvözölték, hogy a Roadster ismét napirendre került, de a többség szkeptikus maradt. Iparági bennfentesek egyenesen PR-fogást látnak az időzítésben: Musk a felhajtással igyekszik fenntartani a hype-ot a Tesla körül, miközben olyan riválisok szorongatják, mint a Rivian vagy a Lucid. Sőt, elemzők szerint nem véletlen, hogy Musk nem sokkal a részvényesek szavazása előtt dobta be a „repülő autó” témáját, hiszen a látványos ígéretek mindig jót tesznek a részvényárfolyamnak, ami Musk szavai nyomán enyhén meg is ugrott.

Ne feledjük: a befektetők minden apró kapaszkodónak örülnek, és a Joe Rogan-interjú idején Musk már nyilván tisztában volt vele, hogy a Tesla közelgő közgyűlésen egy gigantikus, akár egybillió dollár értékű részvényjuttatás jóváhagyását fogják kérni számára.

A technológiai és autós szakértők hűvösebben értékelték Musk szavait. Az Electrek szerint a milliárdos hajlamos „összevissza beszélni”, Rogan pedig tévesen hitte, hogy Musk titkolózása mögött valami nagy dobás áll – valójában inkább arról van szó, hogy maga Musk sincs teljesen tisztában vele, hogyan lesz egy „repülő autó” víziójából kézzelfogható termék. A szakportál rámutat: aligha gondolhatunk valódi, hosszabb repülésre egy közúti forgalomban is használható elektromos sportkocsi esetében. Mai technológiával lehetetlen, hogy egy rendszámot viselő, akkumulátoros jármű repülőgépként szárnyaljon.

Amit Musk sugall, az inkább rövid lebegés vagy „ugrás” lehet. Ha utóbbiról van szó, akkor a Roadster a BYD Yangwang U9 vagy a NIO ET9 nyomába eredhet. A Yangwang U9 a gyártó promóvideói alapján képes rá, hogy a DiSus-X nevű hidraulikus aktív felfüggesztési rendszer segítségével automatikusan „meglódítsa magát”, ezzel átugorjon kisebb akadályokat (pl. kátyút vagy útra helyezett tüskéket), míg az ET9 a ClearMotion felfüggesztéssel képes hasonlóra: lényegében átsiklik az úthibák felett. Mivel ilyen megoldások már léteznek, van rá esély, hogy Musk nagyobbat akar villantani, és tényleg valamiféle repülésről vagy lebegésről van szó, és erre vonatkozó ötlet tényleg felmerült.

A merész elképzelés azonban nem új, hiszen Musk még 2018-ban jelentette be, SpaceX-csomag néven, ami azt ígérte, hogy az űripari vállalat segítségével kis rakétahajtóművek kerülnek a Roadsterbe.

A koncepció szerint a sűrített levegős hajtóművek nemcsak a gyorsulást és a fékezést javítanák drasztikusan, hanem lehetővé tennék, hogy a kocsi lebegjen, sőt, kis magasságban „repüljön” is. Ez akkora képtelenségnek tűnt, hogy Musk népszerű technológiai youtubereknek is többször meg kellett erősítse: nem viccel, majd néhány részletet megosztva elárulta: a SpaceX-csomagban a két hátulsó ülés helyére kerülne egy szénszálas, ultramagas nyomású levegőtartály, ami a hajtóműveket üzemelteti. Izgalmas ötlet, de azóta sem árultak el róla többet, amiből viszont nem következik az, hogy Musk letett volna róla. És mivel több területen valóra váltott már sci-fibe illő ötleteket (a többször felhasználható űrrakétáktól az elektromos autók elterjesztéséig), kár lenne leírni az új Roadstert – pláne úgy, hogy a Tesla nemrég védett le egy izgalmas újítást, ami alighanem ehhez az autóhoz kell, viszont nem azért, hogy repüljön – épp ellenkezőleg.

A gyártó 2025 nyarán elkezdett új mérnököket toborozni egy projekthez, és felvett aerodinamikai prototípusokon dolgozó szakembereket, majd augusztusban már szabadalmat is benyújtott egy olyan aktív aerodinamikai rendszerre, amely nagyobb sebesség mellett ventilátorokkal és lehajtható „szoknyákkal” hozna létre vákuumhatást, leszorítóerőt képezve az autó alatt. Ez hangsúlyosan nem repülő apparátus, hanem kifejezetten arról szól, hogy az úttestre szorítsa a kocsit. A szakértők szerint ez a megoldás – bár akármelyik modellnél bevethető – a magas költségek miatt leginkább egy csúcskategóriás sportautóban térülhet meg. A Roadster körüli legendák egy része mögött tehát valódi fejlesztési törekvések állnak, még ha a kivitelezés jócskán meg is csúszott, és a repülés messze nem biztos, hogy megvalósul.

Korábbi tervek a Roadsterrel kapcsolatban

Nem a Joe Rogan-interjú volt az első alkalom, amikor Musk meghökkentő kijelentéseket tett a sportautóval kapcsolatban. Amikor 2017 végén bejelentette a második generációs Roadstert, elképesztő számadatokkal sokkolt: az akkori tervek szerint a kocsi kb. 1000 kilométeres hatótávval, 1,9 másodperces gyorsulással (0–100 km/órára) és 400 km/óra feletti végsebességgel érkezik.

A cégvezető egyenesen úgy fogalmazott, ezek „alapértelmezett” képességek lesznek, az autó pedig négyüléses utasteret és levehető tetőt is kapni fog. A Tesla akkor egy exkluzív „Founders Series” szériát is hirdetett, 250 ezer dolláros darabáron, amit a vásárlóknak rögtön ki is kellett fizetniük – így lényegében előre megfinanszírozva a fejlesztést.

A felmerült ötletek és a késlekedés miatt a projektet egyre nehezebb volt komolyan venni, mégis, a Tesla 2020 januárjában még mindig azt kommunikálta a befektetők felé, hogy a Roadster „fejlesztés alatt” áll, amivel megint sikerült csitítani a kedélyeket. 2021–2022 során aztán Musk többször elejtette, hogy a gyártás egy-két éven belül indulhat, aztán végül mindig közbejött valami – például a Model Y felfuttatása vagy a Cybertruck csúszása. 2024 februárjában újra lehetett hallani a projektről: akkor a cégvezető az X-en jelezte, hogy a Roadster tervezési céljait „radikálisan megemelték”, és „soha nem lesz még egy ilyen autó, ha egyáltalán lehet autónak nevezni”. Akkor azt is megígérte, hogy 2024 végére végleges dizájn és hivatalos bemutató várható, majd az első szállítások is megtörténnek, 2025-ben. Ebből se lett semmi, aztán jött Sam Altman reklamációja, a Joe Rogan-interjú és végül az éves közgyűlés, ahol újra előkerült a Roadster témája, és elhangzott egy hivatalos premierdátum.

Musk a részvényeseknek azt állította, hogy a Roadster 2026. április 1-jén debütál (szándékosan bolondok napján, hogy „még epikusabb” bemutató legyen), és a sorozatgyártás a premier utáni 12-18 hónapon belül indulhat el.

Ha a Tesla tényleg bemutatja és a megadott intervallumon belül sorozatgyártásba is küldi a kocsit, akkor az első vásárló 2027-ben, éppen tíz évvel azután veheti át a Roadsterét, hogy a típust bejelentették.

Mi történt a háttérben és mindezzel együtt mekkora a Roadster 2 realitása?

Bár sok iparági pletyka övezte az autó fejlesztését – onnantól, hogy 2022-23-ban leállították vagy egyenesen törölték –, a késlekedés hátterében a Tesla belső átszervezései álltak. Tavaly leépítésekbe kezdtek, ami miatt távozott a Roadster csapatának vezetője, David Zhang is. Ekkor egy időre tényleg teljesen leállt a munka, és ez alapot adott a találgatásoknak, hogy talán soha nem lesz végleges Roadster.

A Roadster fejlesztése viszont tényleg és jelenleg is folyik, de a szakértők és bennfentesek egybehangzó véleménye szerint legalább 2-3 évre van szükség a sorozatgyártás beindításához.

Az autóipari források viszont azt sem tartják kizártnak, hogy a jövőre esedékes bemutatón tényleg valami nagyon meghökkentőt, akár néhány másodperces lebegést fogunk látni.

De ha a Tesla Roadster végleges paraméterei visszafogottabbak lesznek, mint a marketinganyagokban – még akkor is képes lehet rá, hogy új mércét állítson fel az iparágban.

Miért van szüksége a Teslának a Roadsterre?

Felmerül a kérdés, hogy a Tesla – amely a középkategóriás villanyautóival lett sikeres – miért ragaszkodik ennyire egy alacsony példányszámú szuperautóhoz. Ennek több oka is van. A Roadster a Tesla számára egyértelmű presztízsprojekt, amely azt hivatott bizonyítani, hogy a vállalat technológiai fölénye továbbra is töretlen. Egy ilyen autóval Musk demonstrálhatná a Tesla mérnöki zsenialitását, és újra felkelthetné a figyelmet a márka iránt, mind a vásárlók, mind pedig a befektetők körében.

Mivel a gyártó kínálata az elmúlt években kissé egysíkúvá vált (a Model 3 és az Y dominálja az eladásokat, míg a luxus Model S és X iránt csökkent az érdeklődés), a Roadsterrel a Tesla új izgalmat vihetne a palettába, és megszólíthatná a tehetős autórajongókat, akik teljesítmény és exkluzivitás alapján döntenek.

Szintén fontos szempont, hogy a Roadsterrel Muskék olyan új technológiákat tesztelhetnek, amiket később egyszerűbb modellekben is lehet kamatoztatni. A tervezett SpaceX-hajtóművek, a speciális akkumulátor (belső információk szerint a Tesla külön Roadster-akksit fejleszt, ehhez nemrég mérnököket toborzott), vagy az új aerodinamikai megoldások mind olyan innovációk, amelyek versenyelőnyt hozhatnak a Teslának. Még ha a Roadsterből nem is lesz nagy példányszámú – és egyáltalán nyereséges – modell, technológiai demonstrációnak kiváló lehet: képes megmutatni a Tesla tudását és erősíti a márka imázsát.

Üzleti oldalról nézve pedig a Roadster nagy fricska lenne a márka kritikusai felé. Az utóbbi időben sokan megkérdőjelezték, hogy a Tesla képes-e még nagyot villantani, miközben a konkurencia felzárkózott, a Tesla részvényárfolyama pedig folyamatosan hullámzik. Musk számára a Roadster narratív eszköz is: bizonyíték rá, hogy a Tesla nem laposodik el, hanem továbbra is úttörő szereplő.

A Roadster projekt felmelegítése amúgy a piaci trendek tükrében is értelmezhető. Az elektromos autók globális piaca 2024–2025-ben olyan fázisba lépett, ahol a Tesla már nem egyeduralkodó. Egyre több vetélytárs tűnik fel, és a meglévők is erősödnek. Kínában a hazai BYD már lehagyta a Teslát az elektromos autók eladásában (mondjuk csak akkor, ha beleszámítjuk a plug-in hibrideket is), és világszerte agresszíven terjeszkedik – lsd. a szegedi gyárat, ahonnan az uniós piacot szeretnék ellátni a Tesla modelljeinél akár jelentősen olcsóbb elektromos és hibrid autókkal.

Bár a Tesla továbbra is vezeti a tisztán elektromos eladásokat, a piaci dominanciája gyorsan csökken: a CarEdge adatai szerint az USA-ban például a 2022-24-es új EV-eladásokon belül a Tesla részesedése 62-ről 49 százalékra esett vissza. Európában és Kínában pedig egyre többen akarnak szeletet a tortából, a NIO-től az Xpengen át olyan óriásokig, mint a Volkswagen-csoport.

A Reuters megjegyzi azt is, hogy a Tesla 2023–2024-ben már ott tartott, hogy többször kényszerült árcsökkentésre, ráadásul egyszerre több modellnél, mert csak így tudta tartani a tempót a versenytársakkal szemben. Ez a stratégia viszont csak félsiker, hiszen a kedvezmények apasztották a profitját, ami aggodalmat keltett a befektetőkben.

Mindeközben persze az is igaz, hogy a villanyautó-piac növekedése lassult is valamelyest: magas kamatok, dráguló nyersanyagok és csökkenő állami támogatások nehezítik a szegmens bővülését, ami nyilván a Teslát sem hagyja érintetlenül: az idei év első felében eladás- és nyereségcsökkenéssel küzdött, és a vállalat további dollármilliárdokat bukhat az amerikai kormány elektromosautó-támogatásának visszafogása miatt.

Ebben a helyzetben Musk számára fontos lehet egy figyelemfelkeltő húzás, ami eltereli a figyelmet a rövid távú nehézségekről, illetve újra a cég innovációs erejére irányítja a rivaldafényt. És a Roadster ebben tényleg főszerepet játszhat: bár limitált szériás sportautóként önmagában nem mozgat meg sok milliárdos értékeket, a márka „cool faktorát” nagyban növeli, ami hozzájárul a részvényesi és vásárlói bizalom, valamint a márkahűség erősítéséhez.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
Mérnöki bravúr kell: 80 kilométeres fallal védenék meg a világot a végítéletnapi gleccsertől
Kutatók nemzetközi csapata egy 152 méter magas víz alatti szerkezetet javasol a Thwaites-gleccsernél. A terv célja időt nyerni a klímaváltozás elleni harcban, de a megvalósítás hatalmas mérnöki kihívás.
F. O. - szmo.hu
2026. február 18.



Ha a Thwaites-gleccser elbukik, a tengerszint akár 65 centivel is emelkedhet – most egy 80 kilométeres, tengerfenékhez rögzített „függönnyel” próbálnák feltartóztatni a meleg víz rohamát. A „végítéletnapi gleccserként” is emlegetett képződmény nagyjából 192 ezer négyzetkilométeren terül el, és a kutatók egyetértenek abban, hogy a meleg tengervíz folyamatosan pusztítja alulról. Abban már nincs egyetértés, hogy ez milyen gyorsan történik: egyes tanulmányok évi 800 méteres zsugorodásról írnak, míg mások ezt túlzásnak tartják.

A Seabed Anchored Curtain nevű projekt klímakutatókból és mérnökökből álló csapata most egy radikális megoldást javasolt az olvadás lassítására – írta az Interesting Engineering.

A szakemberek egy 80 kilométer hosszú és 152 méter magas szerkezettel fizikailag vágnák el a meleg tengervíz útját. Ezt a falat a Thwaites-gleccser előtti tengerfenék kulcsfontosságú részein rögzítenék. A kutatók hangsúlyozzák: a tengerbe telepített függöny nem oldaná meg a klímaváltozás problémáját, de adna némi időt arra, hogy a kibocsátáscsökkentő lépések elkezdjék éreztetni a hatásukat.

A terv mögött többek között a Cambridge-i és a Chicagói Egyetem, valamint az Alfred Wegener Intézet kutatói állnak. Az első fázis egy hároméves tervezési és prototípus-tesztelési időszak. Jelenleg 10 millió dollárt gyűjtenek az előzetes munkálatok megkezdéséhez. A koncepció lényege, hogy a függöny a mélyből érkező melegebb vízáramlatok beáramlását akadályozná meg, ezek ugyanis a jég alulról történő olvadásának fő hajtóerői.

A megvalósítás hatalmas mérnöki kihívás. A leendő eszköznek túl kell élnie a szélsőséges antarktiszi körülményeket, a hatalmas víznyomást, a jég mozgását és az óceánban töltött hosszú idő viszontagságait. Emiatt még évekbe telhet, mire egy ilyen szerkezetet telepítenek.

A projektet ráadásul viták is övezik: támogatói szerint a gleccserek megmentését célzó nagyszabású beavatkozások kutatása elengedhetetlen, mert a hagyományos kibocsátáscsökkentés önmagában már kevés lehet a katasztrófa elhárításához. Más szakértők szerint azonban az ilyen tervek magas költségük és bizonytalan ökológiai hatásaik miatt veszélyesek, és elterelik a figyelmet a valódi megoldásról, a gyors szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséről.

A projekt nemzetközi jogi kérdéseket is felvet, mivel egy ilyen beavatkozás az Antarktiszi Egyezmény és az ENSZ tengerjogi keretei alá tartozna. A csapat közben a gyakorlati előkészületeket is megkezdte: januárban műszereket készítettek elő, hogy a gleccser körüli tengeri árokban telepítsék őket. Az első adatcsomagot még idén, a másodikat pedig 2028-ban várják, ami elengedhetetlen a pontos tervezéshez. A végső kérdés az, hogy a függöny bizonyíthatóan, elfogadható kockázatok mellett képes-e csökkenteni a jég alulról történő olvadását, időt nyerve ezzel az emberiségnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
JÖVŐ
A Rovatból
Júliustól minden új autó figyelni fogja a sofőrt – egy korszak ér véget az utakon
Az EU bevezeti az ADDW-rendszert, amely kamerával figyeli a sofőr szemmozgását az új autókban. A szabályozás célja a balesetek megelőzése, de sokan a magánszféra végét látják benne.


Sokak szerint ezzel véget ér az az időszak, amikor az autó az egyik utolsó privát tér volt. Az új uniós szabályozás bevezeti az ADDW (Advanced Driver Distraction Warning) rendszert, amely folyamatosan ellenőrzi, hogy a sofőr az útra figyel-e. A kérdés már nem az, hogy jön-e az ellenőrzés, hanem az, hogy mennyire változtatja meg a mindennapi vezetést.

A döntés mögött komoly statisztikák állnak, a balesetek jelentős része ugyanis figyelmetlenségre, például mobiltelefonozásra vagy az érintőképernyők használatára vezethető vissza. Az Európai Unió célja a „zéró halálos baleset” víziója, vagyis hogy „senki ne veszítse életét” közúti balesetben

– írta a Blikk.

A rendszer 2024 júliusa óta kötelező az új típusjóváhagyást kapó személyautókban és 3,5 tonna alatti kishaszonjárművekben, idén július 7-től pedig már minden frissen forgalomba helyezett járműre kiterjesztik a szabályt.

A technológia a korábbi fáradtságfigyelőknél jóval fejlettebb: a műszerfalnál vagy a visszapillantó tükör környékén elhelyezett kamerák a sofőr szemmozgását és tekintetét figyelik. Ha a vezető túl sokáig néz a telefonjára vagy a kijelzőre, az autó vizuális és hangjelzéssel, sőt, akár a kormány vagy az ülés rezgetésével is figyelmeztet. Adatvédelmi szempontból fontos, hogy a szabályozás tiltja a biometrikus azonosítást. A rendszer minden indításkor automatikusan aktiválódik, a sofőr legfeljebb ideiglenesen némíthatja el a figyelmeztetéseket.

Az újítás komoly vitát váltott ki. A támogatók szerint a technológia életeket menthet, hiszen a balesetek döntő többségének az oka emberi hiba. A kritikusok viszont attól tartanak, hogy az állandó figyelmeztetések stresszt okoznak, és paradox módon elvonhatják a figyelmet a forgalomról. Sokan a túlzott szabályozást és a személyes szabadság korlátozását látják a háttérben, mondván, az autók túl okosak és túl sokat szólnak bele a vezetésbe.

A jogi hátteret az EU általános járműbiztonsági rendelete adja, amelynek célja 2030-ig felére csökkenteni a halálos és súlyos sérüléssel járó balesetek számát. A következő években dől el, hogy a kamerák valóban biztonságosabbá teszik-e az utakat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
Letaglózó adat érkezett: A Végítélet Órája még soha nem állt ilyen közel az éjfélhez
A tudósok vészjósló bejelentést tettek. De miért pont most ugrott előre a mutató, és melyik fenyegetés a legsürgetőbb mind közül?


Vészjóslóan ketyeg az óra: már csak 85 másodperc van hátra a szimbolikus világvégéig. A Végítélet Órája január 27-én, kedden négy másodperccel került közelebb az éjfélhez, így már csak 85 másodpercet mutat. Ez a legközelebbi állás a mutató 1947-es bevezetése óta.

Az „éjfél” a globális katasztrófát jelképezi, az időt pedig a Bulletin of the Atomic Scientists tudósai állítják be minden évben.

A tudósok több tényezővel indokolták a döntést. Ezek között szerepel a nukleáris fegyverek, a klímaváltozás és a bomlasztó technológiák, például a mesterséges intelligencia kontrollálatlan terjedése által jelentett növekvő kockázat. Alexandra Bell, a szervezet elnök-vezérigazgatója szerint „minden másodperc számít, és fogy az időnk”. A helyzetet súlyosbítja a nemzetközi bizalom leépülése is. Daniel Holz, a tudományos és biztonsági testület elnöke hozzátette:

„a nagy országok még agresszívabbá, ellenségesebbé és nacionalistábbá váltak”.

Szerinte ez azért veszélyes, mert „ha a világ egy »mi kontra ők« típusú, zéró összegű játszmára bomlik, az növeli annak a valószínűségét, hogy mindannyian veszítünk”.

Az órát 1947-ben azért hozták létre, hogy felhívják a figyelmet a nukleáris háború veszélyeire. A hidegháború végén, 1991-ben állt a legtávolabb, 17 percre az éjféltől. Azóta a fenyegetések összetettebbé váltak, és 2010 óta a mutató csak előre mozdult. A helyzetet tovább élezi, hogy február 5-én lejár a New START, az utolsó amerikai–orosz stratégiai fegyverkorlátozási szerződés, és egyelőre nincs kilátásban új megállapodás.

A fizikai fenyegetések mellett egy másik válság is zajlik. A Nobel-békedíjas Maria Ressa szerint „információs Armageddonban élünk”, amelyet a hazugságokat a tényeknél gyorsabban terjesztő technológia hajt.

„Tények nélkül nincs igazság. Igazság nélkül nincs bizalom. Ezek nélkül pedig lehetetlen az a radikális együttműködés, amelyet ez a pillanat megkövetel. Nem tudunk megoldani olyan problémákat, amelyeknek a létezésében sem értünk egyet”

– figyelmeztetett.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
ENSZ: Súlyosabb a baj, mint valaha, a Föld éghajlata kibillent az egyensúlyából, és jön az El Niño
Az óceánok soha nem látott mértékben melegszenek, a jégsapkák pedig olvadnak. Az ENSZ-főtitkár szerint azonnal le kell állni a fosszilis tüzelőanyagok használatával, miközben a politika más átmenetet gondol.


A Föld éghajlata minden eddiginél jobban kibillent az egyensúlyából, bolygónk ugyanis sokkal több hőenergiát nyel el, mint amennyit ki tud sugározni

– erre figyelmeztetett a Meteorológiai Világnapon (március 22.) az ENSZ meteorológiai szervezete, a Meteorológiai Világszervezet – írta a BBC. A káros folyamatot például az olyan melegítő gázok kibocsátása gyorsítja, mint a szén-dioxid.

A jelentésre reagálva António Guterres ENSZ-főtitkár egy videóüzenetben figyelmeztetett :

"A Föld bolygót a végsőkig feszítik. Minden kulcsfontosságú éghajlati mutató vörösen villog"

– mondta Guterres, aki szerint az országoknak át kellene térniük a fosszilis tüzelőanyagokról a megújuló energiára, hogy „klímabiztonságot, energiabiztonságot és nemzetbiztonságot” teremtsenek.

A rekordmértékű „energia-egyensúlytalanság” 2025-ben új csúcsra melegítette az óceánokat, és tovább olvasztotta bolygónk jégsapkáját. A légköri szén-dioxid-szint legalább kétmillió éve nem volt ilyen magas.

Celeste Saulo, a WMO főtitkára szerint a folyamatoknak beláthatatlan következményei lesznek:

"Az emberi tevékenységek egyre inkább felborítják a természetes egyensúlyt, és ezekkel a következményekkel évszázadokig, sőt évezredekig együtt kell élnünk"

– mondta a professzor.

A globális jelenségeknek már ma is kézzelfogható hatásai vannak. Az Egyesült Államok délnyugati részén jelenleg rekorddöntő, korai hőhullám tombol, az elmúlt napokban helyenként 40 Celsius-fok fölé emelkedett a hőmérséklet. A World Weather Attribution csoport tudósai pénteken végzett gyors elemzésükben arra jutottak, hogy mindez „gyakorlatilag lehetetlen” lett volna az ember okozta éghajlatváltozás nélkül.

A kutatók kiemelten figyelik a Csendes-óceánt is. A hosszú távú előrejelzések szerint ugyanis igen valószínű, hogy 2026 második felében kialakulhat egy melegedő El Niño-fázis. Ez a természetes melegedési jelenség a meglévő, az ember okozta hatásra ráerősítve újabb hőmérsékleti rekordokat hozhat.

Ha El Niño-ba váltunk, ismét növekedni fog a globális hőmérséklet, és akár új rekordokat is dönthet

– mondta Dr. John Kennedy a WMO-tól.

A tudományos vélemények mellett élénk politikai vita zajlik arról, milyen ütemben és módon kellene reagálni a helyzetre. Míg az ENSZ és a WMO a fosszilis energiahordozókról a megújulókra történő gyors átállást sürgeti, több nemzetközi szervezet és energiaszektor-szereplő az ellátásbiztonság és a megfizethetőség miatt a fokozatosabb átmenetet tartaná indokoltnak.

Az elmúlt 11 év volt a Föld 11 legmelegebb éve az 1850-ig visszanyúló adatok szerint. Tavaly a globális átlagos léghőmérséklet mintegy 1,43 Celsius-fokkal haladta meg az „iparosodás előtti” idők szintjét. A La Niña nevű természetes időjárási hatás átmeneti lehűtő hatása miatt 2025 nem volt olyan forró, mint 2024, amelyet az ellentétes fázis, az El Niño felerősített, de így is a három legmelegebb év egyike volt a feljegyzések kezdete óta. A Föld gleccserei - a rendelkezésre álló előzetes adatok szerint - 2024/25-ben az öt legrosszabb év egyikét élték meg, miközben a tengeri jég mindkét sarkvidéken tavaly nagy részében rekordközeli vagy rekordszinten alacsony volt. A Föld többletenergiájának több mint 90 százaléka az óceánokat melegíti, ami árt a tengeri élővilágnak, erősebb viharokat okoz és hozzájárul a tengerszint emelkedéséhez is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk