prcikk: Mindenben ott az AI – Las Vegasban bemutatkoztak a jövő kütyüi és autói | szmo.hu
JÖVŐ
A Rovatból

Mindenben ott az AI – Las Vegasban bemutatkoztak a jövő kütyüi és autói

A Consumer Electronics Show-n (CES) mindig rengeteg újdonságot mutatnak be, de az idei kiállítás más volt, mint a többi: belökte az ajtón a küszöbön toporgó AI-t, ami már biztosan a legtöbb elektronikai eszközünk alapvető eleme lesz.


A CES a technológiai ipar egyik legnagyobb és legmeghatározóbb világkiállítása, ami ismét a legújabb innovációkat és trendeket vonultatta fel Las Vegasban, január második hetében. Az idei eseményen kiemelt figyelmet érdemeltek az AI-trendek, amelyek jól tükrözik az iparág jövőbeli irányait.

Gyakorlatilag nem marad olyan műszaki cikkünk, amiben ne bújna meg valamilyen módon a mesterséges intelligencia.

A CES a világ valószínűleg legnagyobb és legjelentősebb fogyasztói elektronikára specializálódott kiállítása, amit minden év januárjában, a Las Vegas Convention Centerben tart a Consumer Technology Association (CTA). Az idei rendezvény több százezer négyzetméteres területén 4500 kiállító (köztük 1400 startup) jelentkezett technológiai újdonságokkal, amelyeket bő kétmillió látogató nézett meg és próbált ki.

Gary Shapiro, a CTA vezérigazgatója már az eseményt nyitó sajtókonferencián kiemelte, hogy a CES 2025 talán legfontosabb szereplője az AI. „A generatív mesterséges intelligencia az innováció motorja” - mondta, hozzátéve: az AI-ökoszisztéma sok területen javítja a felhasználói élményt, növeli a termelékenységet, illetve fejleszti az egészségügyet és persze a mobilitást. Autóból pedig szokatlanul erős volt a felhozatal.

Indulhat az AI-vezérelt önvezető teherautó tömeggyártása

A CES-nek már évek óta kiemelt eseménye az Nvidia előadása, amelyet 2025-ben is Jensen Huang vezérigazgató tartott. A mintegy másfél órás beszámoló bővelkedett a szenzációkban, hiszen a vállalat számtalan ágazatot lát el nagyteljesítményű AI-hardverekkel. A legérdekesebb momentum az autóipar számára az Nvidia együttműködése az Aurora és a Continental vállalatokkal.

Az összefogás eredménye egy négyes szintű önvezetésre képes teherautó lesz, benne az NVIDIA DRIVE valós idejű, szenzoralapú adatfeldolgozást garantáló platformmal, ami az Aurora Driverre épül. Huang közölte: az Nvidia két további számítástechnikai rendszerrel és AI-szoftverrel járul hozzá az autonóm járművek fejlesztéséhez. Az egyik a mesterségesintelligencia-modellek és szoftverek betanítására szolgáló NVIDIA DGX, míg a másik a szimulációkra és önvezető rendszerek validálására alkalmas NVIDIA Omniverse.

Jensen Huang előadása

Az autóipar a CES-en látottak szerint egyértelműen a szoftvervezérelt járművek és a folyamatos „over-the-air” frissítések irányába mozdult el. Ezt remekül vette észre az Nvidia, és szépen lassan, de biztosan az önvezetés technológiai ökoszisztémájának kulcsszereplőjévé válik – még akkor is, ha akad legalább egy cég, amely már biztosan beelőzi az Aurorával és Continentallal közös projektet. És ez a John Deere.

A munkagépeket gyártó óriásvállalat több AI-alapú önvezető rendszerrel rendelkező járművet is bemutatott az idei CES-en, azzal a nyilvánvaló céllal, hogy az új technológiák segítségével elsőként reformálja meg a mezőgazdaságot, az építőipart és a professzionális tereprendezést. A vállalat új önvezető csuklós dömperét például kifejezetten kőbányák és infrastrukturális projektek automatizált anyagszállítására terveztek.

 

Közös EV-t dob piacra a Sony és a Honda

A Las Vegas-i kiállítás autóipari szekciója persze bővelkedett újgenerációs személygépkocsikban is, amelyek mindegyike – nem túl nagy meglepetésre – elektromos. A Sony Honda Mobility (SHM) a CES-en mutatta be az AFEELA márkanév alatt megjelenő EV-modelljét, amelynek első példányai már idén megjelenhetnek az utakon – kezdetben csak az Egyesült Államokban.

Az SHM közleménye szerint az AFEELA 1 „újradefiniálja az emberek és a járművek kapcsolatát”, hiszen nem csupán autó, hanem „intelligens társ a mobilitásban”, ami fejlett szoftver- és hardvertámogatással teremt interaktív kapcsolatot a vezető és az autó között. Az EV 40 szenzort – köztük kamerákat, LiDAR-okat és radarokat – kapott a környezet folyamatos megfigyelésére és mesterséges intelligenciájával enyhíti a vezetés sofőrre nehezedő terheit. A műszerfal kijelzőjén megjelenő térképen valós időben lehet majd követni a környezet és a forgalmi helyzetek képét, ami nagyban támogatja a hatékony, biztonságos közlekedést.

Az elegánsan minimalista külsejű, AI-alapú vezetéstámogató rendszerrel felszerelt AFEELA 1 bátor árcédulát kap: a várhatóan 2027-ben piacra kerülő Origin alapmodellt 36 millió forintnyi dollárért lehet majd kapni, de előbb – még idén – jelenik meg a 42 millió forintos Signature típus, ami máris előrendelhető – egyelőre csak kaliforniai lakosok számára.

Az AI megváltást hozhat a gyógyításban

Az egészségügyi innovációk szintén különleges helyet foglaltak el a CES programjában, hiszen a fogyasztók komolyan vették a mesterséges intelligencia egyik legfontosabb ígéretét, azt, hogy a segítségével pontosabb, gyorsabb, olcsóbb és bármikor elérhető diagnosztikában részesülhetnek – ahelyett, hogy hónapokat várnának csupán egy találkozásra az orvosukkal.

És ez messze nem csak hazánkban, hanem olyan jóléti államokban is valós probléma, mint az USA.

A CES 2025 látogatói főleg a viselhető eszközöket, például az alvást, a szívritmust vagy a lépésszámot monitorozó, esetleg előrejelzéseket is nyújtó kütyüket keresték. Kellemes meglepetésként könyvelhették el, hogy az olyan elszállt ötleteken túl, mint az oltást adagoló és beadó robotkar, akadnak hatalmas előrelépést mutató, mégis elérhető digitális és AI-alapú diagnosztikai eszközök.

A fejlett egészségügyi megoldások egyik legékesebb példáját a CES 2025 Picks Award elismerését bezsebelő OnMed prezentálta. A cég egy olyan eszközért kapta meg a paradigmaváltó és kreatív innovációért járó díjat, ami jelentősen csökkentheti a várólistákat és enyhítheti az orvoshiányt. A nyilván tehetősebb országok egészségügyi rendszereit megcélzó termék neve OnMed CareStation, ami egyfajta „klinika a dobozban” megoldás. A vállalat közleménye szerint egy 2,5-szer 3,3 méteres high-tech fülkéről van szó, amelybe belépve a páciens egy AI-asszisztens és egy távolról bejelentkező orvos, illetve többféle beépített műszer (HD kamera, sztetoszkóp, pulzoximéterek, automata vérnyomásmérő stb.) segítségével kérhet diagnózist az egészségügyi állapotáról. Talán mondani sem kell, hogy az ilyen mobil egységeknek mekkora jelentőségük lehet a túlterhelt egészségügyi rendszerekben, amelyek nem képesek megfelelően kiszolgálni a betegek igényeit.

High-tech távgyógyítás

Karthik Ganesh vezérigazgató a helyszínen készült videóinterjúban elárulta: „a cél az egészségügyi ellátás elérhetővé tétele, bárhol”, hiszen teljesen nyilvánvaló, hogy az ágazat súlyos orvoshiánnyal küzd és ezt jelen formájában „a telemedicina sem oldja meg”. Épp ezért, a távgyógyítás lehetőségeinek kiterjesztésére alkották meg a CareStationt, „ami a hibrid ellátást: a hagyományos és a virtuális gyógyítás kombinációját” hozza testközelbe.

A CES 2025 felhozatalában az OnMed megoldásánál kézzelfoghatóbb eszközök is megjelentek, köztük például a Novosound csuklón viselhető vérnyomásmérője, ami a CES-es válogatásunk egyetlen AI-mentes eszköze, de annyira innovatív, hogy muszáj kiemelni.  Nem a hagyományos, mandzsettás módszerre kell gondolni: a műszer világelső technológiával, ultrahangos méréssel monitorozza – tűpontosan és 24 órában – a viselője vérnyomását. Az adatokba persze valós időben is belenézhetnek a betegek, hiszen az eszköz egy mobilapplikációval párosítva folyamatosan megjeleníti a három legfontosabb adatot, a szisztolés és a diasztolés értékeket, valamint a pulzusszámot.

Dave Hughes társalapító-vezérigazgató (fenti képen jobbra) úgy véli, a vállalat eszköze „hidat képez az egyének, a viselhető eszközök ipara és az egészségügyi szolgáltatók között, mivel valós időben, folyamatosan képes a vérnyomás monitorozására.” Hozzátette: a napi 24 órás monitorozás és az ehhez kapcsolódó adatok hitelessége forradalmasíthatja az egészségügyet, lehetővé téve a potenciális egészségügyi problémák korai felismerését és a magas vérnyomás hatékonyabb kezelését. A szkeptikusok elhallgattatására egyébként – akik nem hiszik el, hogy az egyedi ultrahangos technológiával ugyanolyan, sőt pontosabb adatokat lehet kapni, mint a mandzsettás mérők esetében – több amerikai egészségügyi központban, nyilvánosan bizonyították a csuklón viselhető eszköz képességeit.

AI-vezérelt WC a méltóbb betegellátásért

Kevésbé látványos, mégis zseniális tagja volt a CES-en megjelent egészségügyi alkalmazások tömegének az az akkumulátoros, AI-vezérlet mobilvécé, ami az egyik legkellemetlenebb és legidőigényesebb feladattól kíméli meg a kórházak és az idősotthonok ápolóit: a betegek mosdóba cipelésétől vagy akár az ágytálazástól.

A vécékagyló robot bármelyik ágy mellé odagurítható (idővel majd nyilván oda is hívható), hogy steril felületet biztosíthasson a pácienseknek, akik a dolguk végeztével egy automatikusan és szagmentesen záruló, laboratóriumi vizsgálatra tovább küldhető zsákot hagynak maguk után a készülékben, ami azonnal cseréli is az ülőkére feszített nejlont. Yuk Ki Wong, az AI-vécét forgalmazó Pren Limited munkatársa az Interesting Engineeringnek azt mondta: bárki, aki volt már fekvőbeteg, tudja, mennyire nehéz és kellemetlen segítségre várni, csupán azért, hogy az ember mosdóba mehessen. És akkor nem beszéltünk a kórházi mosdókban elkapható fertőzésekről, amelyek veszélyét a Pren Limited eszköze teljes egészében kizárja.

AI-vécé a CES-en

Kijelzőcsodák, amelyeket mesterséges intelligencia hajt

Bár a CES-en vége-hossza nincs az AI-vezérelt megoldásoknak, van még egy termékkategória, amit érdemes vele kapcsolatban kiemelni, és ez a hétköznapjainkat uraló televízió vagy monitor. A Las Vegas-i shownak mindig fontos szereplői a kijelzők, amelyek az utóbbi években is nagy átalakuláson estek át, de a korábban látott fejlődésük gyermeki botladozásnak tűnik a mesterséges intelligenciával elérhető funkciókhoz képest. A gyártók egyértelművé tették, hogy az AI-t maximálisan kihasználják a következő időszak fejlesztéseiben. A legtöbb figyelmet közülük alighanem az LG újdonságai kapták.

A dél-koreai gyártó új OLED evo M5 és G5 modelljeiben az Alpha 11 AI processzor legújabb generációja dolgozik, így a tévék AI-vezérelt testreszabás segítségével a háztartás minden tagja számára egyedi élményt nyújtanak.

A hangazonosító már bekapcsoláskor felismeri és nevén szólítja a felhasználót, majd annak tartalomfogyasztási szokásaihoz igazodó beállításokat, illetve műsorokat kínál. Az új tévéken elérhető AI kereső a nyelvi modellek segítségével megérti a felhasználói szándékot, így releváns találatokat ad, miközben a Microsoft Copilot integráció a tartalmak rendszerezését és keresését teszi hatékonyabbá. Ha mindez nem lenne elég, az AI a képminőséget is sokkal magasabb színvonalra emeli: az LG mesterséges intelligencia alapú processzora mélytanulási algoritmusokkal elemzi és alakítja élesebb vizuális élménnyé, még az alacsony felbontású tartalmakat is.

Már ez a fentebb hozott néhány példa is jól demonstrálja, hogy a CES 2025-ön bemutatott többezer új elektronikai termék jelentős részét a legapróbb részletekig uralják a mesterséges intelligencia megoldások. Az AI az elektromos autóktól az egészségügyi eszközökön át a számítógépekig és a kijelzőkig jelen van, hogy egyszerűbbé, gyorsabbá és minőségibbé tegye a felhasználói élményt. És még szóba sem kerültek a AI-vezérelt katonai drónok, humanoidok és más robotok, automatizált kutatójárművek és minden más. A technológiai fejlődés sosem áll meg, és reméljük, hogy a jövő eszközei egyszerre lesznek fenntarthatóbbak, intelligensebbek és praktikusabbak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
Mérnöki bravúr kell: 80 kilométeres fallal védenék meg a világot a végítéletnapi gleccsertől
Kutatók nemzetközi csapata egy 152 méter magas víz alatti szerkezetet javasol a Thwaites-gleccsernél. A terv célja időt nyerni a klímaváltozás elleni harcban, de a megvalósítás hatalmas mérnöki kihívás.
F. O. - szmo.hu
2026. február 18.



Ha a Thwaites-gleccser elbukik, a tengerszint akár 65 centivel is emelkedhet – most egy 80 kilométeres, tengerfenékhez rögzített „függönnyel” próbálnák feltartóztatni a meleg víz rohamát. A „végítéletnapi gleccserként” is emlegetett képződmény nagyjából 192 ezer négyzetkilométeren terül el, és a kutatók egyetértenek abban, hogy a meleg tengervíz folyamatosan pusztítja alulról. Abban már nincs egyetértés, hogy ez milyen gyorsan történik: egyes tanulmányok évi 800 méteres zsugorodásról írnak, míg mások ezt túlzásnak tartják.

A Seabed Anchored Curtain nevű projekt klímakutatókból és mérnökökből álló csapata most egy radikális megoldást javasolt az olvadás lassítására – írta az Interesting Engineering.

A szakemberek egy 80 kilométer hosszú és 152 méter magas szerkezettel fizikailag vágnák el a meleg tengervíz útját. Ezt a falat a Thwaites-gleccser előtti tengerfenék kulcsfontosságú részein rögzítenék. A kutatók hangsúlyozzák: a tengerbe telepített függöny nem oldaná meg a klímaváltozás problémáját, de adna némi időt arra, hogy a kibocsátáscsökkentő lépések elkezdjék éreztetni a hatásukat.

A terv mögött többek között a Cambridge-i és a Chicagói Egyetem, valamint az Alfred Wegener Intézet kutatói állnak. Az első fázis egy hároméves tervezési és prototípus-tesztelési időszak. Jelenleg 10 millió dollárt gyűjtenek az előzetes munkálatok megkezdéséhez. A koncepció lényege, hogy a függöny a mélyből érkező melegebb vízáramlatok beáramlását akadályozná meg, ezek ugyanis a jég alulról történő olvadásának fő hajtóerői.

A megvalósítás hatalmas mérnöki kihívás. A leendő eszköznek túl kell élnie a szélsőséges antarktiszi körülményeket, a hatalmas víznyomást, a jég mozgását és az óceánban töltött hosszú idő viszontagságait. Emiatt még évekbe telhet, mire egy ilyen szerkezetet telepítenek.

A projektet ráadásul viták is övezik: támogatói szerint a gleccserek megmentését célzó nagyszabású beavatkozások kutatása elengedhetetlen, mert a hagyományos kibocsátáscsökkentés önmagában már kevés lehet a katasztrófa elhárításához. Más szakértők szerint azonban az ilyen tervek magas költségük és bizonytalan ökológiai hatásaik miatt veszélyesek, és elterelik a figyelmet a valódi megoldásról, a gyors szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséről.

A projekt nemzetközi jogi kérdéseket is felvet, mivel egy ilyen beavatkozás az Antarktiszi Egyezmény és az ENSZ tengerjogi keretei alá tartozna. A csapat közben a gyakorlati előkészületeket is megkezdte: januárban műszereket készítettek elő, hogy a gleccser körüli tengeri árokban telepítsék őket. Az első adatcsomagot még idén, a másodikat pedig 2028-ban várják, ami elengedhetetlen a pontos tervezéshez. A végső kérdés az, hogy a függöny bizonyíthatóan, elfogadható kockázatok mellett képes-e csökkenteni a jég alulról történő olvadását, időt nyerve ezzel az emberiségnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
JÖVŐ
A Rovatból
Júliustól minden új autó figyelni fogja a sofőrt – egy korszak ér véget az utakon
Az EU bevezeti az ADDW-rendszert, amely kamerával figyeli a sofőr szemmozgását az új autókban. A szabályozás célja a balesetek megelőzése, de sokan a magánszféra végét látják benne.


Sokak szerint ezzel véget ér az az időszak, amikor az autó az egyik utolsó privát tér volt. Az új uniós szabályozás bevezeti az ADDW (Advanced Driver Distraction Warning) rendszert, amely folyamatosan ellenőrzi, hogy a sofőr az útra figyel-e. A kérdés már nem az, hogy jön-e az ellenőrzés, hanem az, hogy mennyire változtatja meg a mindennapi vezetést.

A döntés mögött komoly statisztikák állnak, a balesetek jelentős része ugyanis figyelmetlenségre, például mobiltelefonozásra vagy az érintőképernyők használatára vezethető vissza. Az Európai Unió célja a „zéró halálos baleset” víziója, vagyis hogy „senki ne veszítse életét” közúti balesetben

– írta a Blikk.

A rendszer 2024 júliusa óta kötelező az új típusjóváhagyást kapó személyautókban és 3,5 tonna alatti kishaszonjárművekben, idén július 7-től pedig már minden frissen forgalomba helyezett járműre kiterjesztik a szabályt.

A technológia a korábbi fáradtságfigyelőknél jóval fejlettebb: a műszerfalnál vagy a visszapillantó tükör környékén elhelyezett kamerák a sofőr szemmozgását és tekintetét figyelik. Ha a vezető túl sokáig néz a telefonjára vagy a kijelzőre, az autó vizuális és hangjelzéssel, sőt, akár a kormány vagy az ülés rezgetésével is figyelmeztet. Adatvédelmi szempontból fontos, hogy a szabályozás tiltja a biometrikus azonosítást. A rendszer minden indításkor automatikusan aktiválódik, a sofőr legfeljebb ideiglenesen némíthatja el a figyelmeztetéseket.

Az újítás komoly vitát váltott ki. A támogatók szerint a technológia életeket menthet, hiszen a balesetek döntő többségének az oka emberi hiba. A kritikusok viszont attól tartanak, hogy az állandó figyelmeztetések stresszt okoznak, és paradox módon elvonhatják a figyelmet a forgalomról. Sokan a túlzott szabályozást és a személyes szabadság korlátozását látják a háttérben, mondván, az autók túl okosak és túl sokat szólnak bele a vezetésbe.

A jogi hátteret az EU általános járműbiztonsági rendelete adja, amelynek célja 2030-ig felére csökkenteni a halálos és súlyos sérüléssel járó balesetek számát. A következő években dől el, hogy a kamerák valóban biztonságosabbá teszik-e az utakat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
Letaglózó adat érkezett: A Végítélet Órája még soha nem állt ilyen közel az éjfélhez
A tudósok vészjósló bejelentést tettek. De miért pont most ugrott előre a mutató, és melyik fenyegetés a legsürgetőbb mind közül?


Vészjóslóan ketyeg az óra: már csak 85 másodperc van hátra a szimbolikus világvégéig. A Végítélet Órája január 27-én, kedden négy másodperccel került közelebb az éjfélhez, így már csak 85 másodpercet mutat. Ez a legközelebbi állás a mutató 1947-es bevezetése óta.

Az „éjfél” a globális katasztrófát jelképezi, az időt pedig a Bulletin of the Atomic Scientists tudósai állítják be minden évben.

A tudósok több tényezővel indokolták a döntést. Ezek között szerepel a nukleáris fegyverek, a klímaváltozás és a bomlasztó technológiák, például a mesterséges intelligencia kontrollálatlan terjedése által jelentett növekvő kockázat. Alexandra Bell, a szervezet elnök-vezérigazgatója szerint „minden másodperc számít, és fogy az időnk”. A helyzetet súlyosbítja a nemzetközi bizalom leépülése is. Daniel Holz, a tudományos és biztonsági testület elnöke hozzátette:

„a nagy országok még agresszívabbá, ellenségesebbé és nacionalistábbá váltak”.

Szerinte ez azért veszélyes, mert „ha a világ egy »mi kontra ők« típusú, zéró összegű játszmára bomlik, az növeli annak a valószínűségét, hogy mindannyian veszítünk”.

Az órát 1947-ben azért hozták létre, hogy felhívják a figyelmet a nukleáris háború veszélyeire. A hidegháború végén, 1991-ben állt a legtávolabb, 17 percre az éjféltől. Azóta a fenyegetések összetettebbé váltak, és 2010 óta a mutató csak előre mozdult. A helyzetet tovább élezi, hogy február 5-én lejár a New START, az utolsó amerikai–orosz stratégiai fegyverkorlátozási szerződés, és egyelőre nincs kilátásban új megállapodás.

A fizikai fenyegetések mellett egy másik válság is zajlik. A Nobel-békedíjas Maria Ressa szerint „információs Armageddonban élünk”, amelyet a hazugságokat a tényeknél gyorsabban terjesztő technológia hajt.

„Tények nélkül nincs igazság. Igazság nélkül nincs bizalom. Ezek nélkül pedig lehetetlen az a radikális együttműködés, amelyet ez a pillanat megkövetel. Nem tudunk megoldani olyan problémákat, amelyeknek a létezésében sem értünk egyet”

– figyelmeztetett.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
ENSZ: Súlyosabb a baj, mint valaha, a Föld éghajlata kibillent az egyensúlyából, és jön az El Niño
Az óceánok soha nem látott mértékben melegszenek, a jégsapkák pedig olvadnak. Az ENSZ-főtitkár szerint azonnal le kell állni a fosszilis tüzelőanyagok használatával, miközben a politika más átmenetet gondol.


A Föld éghajlata minden eddiginél jobban kibillent az egyensúlyából, bolygónk ugyanis sokkal több hőenergiát nyel el, mint amennyit ki tud sugározni

– erre figyelmeztetett a Meteorológiai Világnapon (március 22.) az ENSZ meteorológiai szervezete, a Meteorológiai Világszervezet – írta a BBC. A káros folyamatot például az olyan melegítő gázok kibocsátása gyorsítja, mint a szén-dioxid.

A jelentésre reagálva António Guterres ENSZ-főtitkár egy videóüzenetben figyelmeztetett :

"A Föld bolygót a végsőkig feszítik. Minden kulcsfontosságú éghajlati mutató vörösen villog"

– mondta Guterres, aki szerint az országoknak át kellene térniük a fosszilis tüzelőanyagokról a megújuló energiára, hogy „klímabiztonságot, energiabiztonságot és nemzetbiztonságot” teremtsenek.

A rekordmértékű „energia-egyensúlytalanság” 2025-ben új csúcsra melegítette az óceánokat, és tovább olvasztotta bolygónk jégsapkáját. A légköri szén-dioxid-szint legalább kétmillió éve nem volt ilyen magas.

Celeste Saulo, a WMO főtitkára szerint a folyamatoknak beláthatatlan következményei lesznek:

"Az emberi tevékenységek egyre inkább felborítják a természetes egyensúlyt, és ezekkel a következményekkel évszázadokig, sőt évezredekig együtt kell élnünk"

– mondta a professzor.

A globális jelenségeknek már ma is kézzelfogható hatásai vannak. Az Egyesült Államok délnyugati részén jelenleg rekorddöntő, korai hőhullám tombol, az elmúlt napokban helyenként 40 Celsius-fok fölé emelkedett a hőmérséklet. A World Weather Attribution csoport tudósai pénteken végzett gyors elemzésükben arra jutottak, hogy mindez „gyakorlatilag lehetetlen” lett volna az ember okozta éghajlatváltozás nélkül.

A kutatók kiemelten figyelik a Csendes-óceánt is. A hosszú távú előrejelzések szerint ugyanis igen valószínű, hogy 2026 második felében kialakulhat egy melegedő El Niño-fázis. Ez a természetes melegedési jelenség a meglévő, az ember okozta hatásra ráerősítve újabb hőmérsékleti rekordokat hozhat.

Ha El Niño-ba váltunk, ismét növekedni fog a globális hőmérséklet, és akár új rekordokat is dönthet

– mondta Dr. John Kennedy a WMO-tól.

A tudományos vélemények mellett élénk politikai vita zajlik arról, milyen ütemben és módon kellene reagálni a helyzetre. Míg az ENSZ és a WMO a fosszilis energiahordozókról a megújulókra történő gyors átállást sürgeti, több nemzetközi szervezet és energiaszektor-szereplő az ellátásbiztonság és a megfizethetőség miatt a fokozatosabb átmenetet tartaná indokoltnak.

Az elmúlt 11 év volt a Föld 11 legmelegebb éve az 1850-ig visszanyúló adatok szerint. Tavaly a globális átlagos léghőmérséklet mintegy 1,43 Celsius-fokkal haladta meg az „iparosodás előtti” idők szintjét. A La Niña nevű természetes időjárási hatás átmeneti lehűtő hatása miatt 2025 nem volt olyan forró, mint 2024, amelyet az ellentétes fázis, az El Niño felerősített, de így is a három legmelegebb év egyike volt a feljegyzések kezdete óta. A Föld gleccserei - a rendelkezésre álló előzetes adatok szerint - 2024/25-ben az öt legrosszabb év egyikét élték meg, miközben a tengeri jég mindkét sarkvidéken tavaly nagy részében rekordközeli vagy rekordszinten alacsony volt. A Föld többletenergiájának több mint 90 százaléka az óceánokat melegíti, ami árt a tengeri élővilágnak, erősebb viharokat okoz és hozzájárul a tengerszint emelkedéséhez is.


Link másolása
KÖVESS MINKET: